Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-11 / 9. szám

PÉNTEK, 2002. JANUÁR 11. • AKTUÁLIS" 5 A Magyar Igazság és Élet Pártja kormányzati szerepre készül Nem jobb, nem bal, keresztény és magyar Az országgyűlési képviselő-választás első fordulója 2002. április 7­én lesz. A Délmagyarország és a Délvilág bemutatkozási lehetősé­get biztosít a megye 7 egyéni választókerületében jelöltet állító pártoknak. A megyei elnök interjúban ismerteti - többek között ­pártjának programját, beszél azon elképzeléseikről, amelyekkel a vá­lasztókat kívánják megnyerni. Most - sorozatunk negyedik részé­ben - az ellenzéki Magyar Igazság és Elet Pártja országos elnöksé­gének tagjával, Csongrád megyei elnökével, Kovács Lászlóval beszél­gettünk. - Milyen az elmúlt négy év MIEP­m éri ege! - Pozitív, amit igazol az időközi parlamenti választásokon elért jó eredményünk, továbbá az ország­gyűlésbeh maroknyi MIÉP-frakció kimagasló teljesítménye. - Hogyan lehetséges, hogy egy ellenzéki párt támogatja a kor­mányt! - Mindig a nemzeti érdekeket alapul véve szólal meg a MIÉR Sa­játos szerepkört vállalva, a Fidesz, illetve a kormány minden olyan előterjesztését támogatattuk, mely a magyarság érdekeit szolgálta, ugyanakkor kritikusan szemléljük a döntéseket, számos esetben a kormánypártok képviselőivel szemben szavaztunk. E sajátos helyzet magyarázata az, hogy a ko­alíciós pártok a kormány munká­ját, míg a MIÉP az összmagyarság érdekeit tartja szem előtt. Hozzá­teszem, bár alkalmanként szava­zataink megegyeztek a másik két ellenzéki pártéval, de az MSZP és az SZDSZ politikájával ebben a négyéves ciklusban sem azonosul­tunk, a hasonló voksokat eltérő okok motiválták. - A parlamentben a MIEP sze­repe, a közéletben pedig megíté­lése ellentmondásos. A párt nevé­hez tapadó jelzők közül az egyik a „szélsőséges "... - Megalakulása óta vallja, de po­litikája is tükrözi, hogy a MIÉP se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar. A szélsőséges jelzőt em­legetőktől csak annyit kérdeznék: ugyanígy fogalmaznának az Ame­rikai Egyesült Államokban, ahol ma is érvényesül a Monroe-elv, mely szerint „Amerika az ameri­kaiaké"? - Erre rímel a sátustörvény, melynek lényege úgy összegez­hető, hogy „Magyarország a ma­gyaroké"! - Ez a törvény nem egyszerűsít­hető le a munkavállalás és az egész­A rendszerváltozás vesztesei szempontjából sorsdöntő: milyen lesz a MIÉP parlamenti súlya - véli Kovács László. Fotó: Miskolczi Róbert A MIEP MEGYEI JELÖLTJEI 1. választókerület (Szeged): dr. Tárkány István ügyvéd, 2. választókerület (Szeged): dr. Festő Szabó László jogtanácsos, 3. választókerület (Szeged): dr. Farády Éva gyermekorvos, 4. választókerület (Csongrád-Kistelek): Fagyai Béla középiskolai tanár, 5. választókerület (Szentes): Komjáti Sándor vegyészmérnök, 6. választókerület (Hódmezővásárhely): dr. Kovács László főorvos, 7. választókerület (Makó): Puszta János népművelő. ségügyi ellátás kérdésére, hiszen legfontosabb célja, hogy a magyar­ság magyarként megmaradjon a 80 éve elszakadt területeken is, a Kárpát-medencében. - A „csapathoz tartozást", az­az az ország NATO-tagságát, az Európai Unióhoz való csatlakozá­sát miért tartja szükségtelennek a MIÉP! - Mert a haza védelmét nem sze­retnénk idegenekre, azaz csakis a NATO-ra bízni és hárítani, ezért olyan hadseregre van szükségünk, mely egyedül is képes az ország­határokvédelmére. Az uniós csat­lakozásról meg annyit, hogy Ma­gyarország ezer éve integráns része Európának. E körben a legfonto­sabb kérdés, hogy föld soha ne ke­rülhessen külföldi kézre. - E követelések a jövőre is utal­nak. Milyen programmal készül­nek a következő négy évre! - A nemzetépítő állam program­jával, melynek pozitív hozadéka a társadalom többsége számára rövid időn belül érzékelhető lenne, ha ­kormányzati szerepkörben - fel­hatalmazást kapnánk megvalósí­tására. Terveink szerint például a belbiztonsági feladatok ellátásá­ban segíthetne a nemzetőrség. A vi­lághírű magyar oktatás és nevelés színvonalát és tekintélyét pedig vissza kell állítani. Ez azt jelenti, hogy a korszerű természettudo­mányos ismeretek, az idegen nyelv és az informatika tanítása mellett a nemzeti önbecsülés, a keresz­tény-keresztyén erkölcsiség oktatá­sát is be kell vezetni. Az egészség­ügyi és a szociális gondoskodás­ban a gazdasági érdekek helyett a szakmai szempontoknak kell érvé­nyesülnie, biztosítva a megfelelő fi­nanszírozást. Itt az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban teljes privatizálásra van szükség, a kül­földi érdekeltség teljes kizárásával. A fekvőbeteg-ellátásnak, a meg­előzésnek, az anya- és gyermekvé­delemnek viszont állami, önkor­mányzati kézben kell maradnia. -A szükséges változtatásoknak mi a pénzügyi forrása! - A külföldi államadósság és ka­matai részleges elengedése, vagy a törlesztő részletek átütemezése. Továbbá: a jogtalan privatizáció el­lentételeztetése, a külföldi tőke megadóztatása a magyar kis- és középvállalkozók adóterheinek szintjén, illetve a költségvetési té­telek átcsoportosítása. - Az előző választásokon Csongrád megye nem adott Ml­EP-es országgyűlési képviselőt. Most milyen reményekkel vág­nak neki a megmérettetésnek! - Minimális célunk, hogy a vá­lasztás első fordulójában a MIÉP minden választási körzetben leg­alább a 3. helyen végezzen, mert azt a tényt, hogy pártunk jelenleg a 3. parlamenti erő Magyarorszá­gon, politikai ellenfeleink is elisme­rik. Ha a második fordulóban a többi, nemzeti elkötelezettségű párt jelöltjei egymás javára vissza­lépnek, egyéni választókerületben is nyerhet a MIÉP jelöltje. Egyéb­ként a párt Csongrád megyei hely­zete szilárd. Az itt működő tíz kö­zül a megújult, s általunk straté­giai jelentőségűnek tartott szegedi alapszervezet ázsiója megnőtt, sok új tag jelentkezik értelmiségi, egye­temi körökből is. Ezért a MIÉP egészséges önbizalommal tekint az előttünk álló parlamenti és ön­kormányzati választásra. Ú. I. EGY KIS TÖRTÉNELEM MUNKATÁRSUNKTÓL A Csurka István, Csoóri Sándor és Lezsák Sándor által Lakitel­ken 1987-ben szervezett talál­kozón döntő többségében az akkori ellenzék nép-nemzeti szárnya volt jelen. Egy évre rá létrejött az MDF, mely a 90-es évekre gyűjtőpárttá vált. A Csurka István későbbi alelnök köré csoportosuló népi-nem­zeti radikálisok az MDF 1990­es választási győzelmét követő­en, az MDF-SZDSZ-paktum megkötése miatt kerültek először összetűzésbe a fórum li­berális szárnyával. Az uk­rán-magyar alapszerződés par­lamenti ratifikálásakor, 1993­ban mindazok, akik úgy gon­dolták, hogy a valódi rendszer­váltás nem történt meg és az eredeti nemzeti programtól az IVIDF eltért, nemmel szavaz­tak. Ebből a nem-ból jött létre a Magyar Igazság Nemzetpoli­tikai Csoport mint az MDF-en belüli platform. Ez a csoport új társadalmi mozgalmat hirdetett meg, a Magyar Út Körök Mozgalmat. Csurkát 1993. június 22-én kizárták az IVIDF-ből. Vezetésé­vel a MIÉP 1993. július 5-én alakult meg és 15 parlamenti képviselővel frakciót alakított. Az új párt az 1994-es választá­sokon 1,59 százalékos ered­ményt ért el és parlamenten kívülre szorult. Az 1998-as vá­lasztásokon 5,47 százalékos tá­mogatottsággal 14 parlamenti helyhez jutott. Úthiba miatt keletkezett károk megtérítését kezdeményezték Kátyú hátán kátyú MUNKATARSAINKTOL Az elmúlt hónapokban a közuta­kat Csongrád megyében is „ki­kezdte" a rendkívül hideg időjá­rás. Szinte nincs olyan útszakasz, amit nem kellene felújítani. Az ol­vadó hó befolyik a repedésekbe, majd amikor újra megfagy, szétre­peszti a burkolatot. - Az így kiala­kult úthibák az autók futóművét is megrongálhatják és néhány ko­csitulajdonos már jelentkezett is nálunk kárigényével - tájékoztat­ta lapunkat Rigó Mihály, a Csong­rád Megyei Közútkezelő Kht. mű­szaki igazgatója. A KRESZ is ki­mondja, hogy mindig az útviszo­nyoknak megfelelően kell haladni, ahol ötvenes tábla van, ott ne men­jenek többel, így nem lesz baj ­tette hozzá a műszaki igazgató. - A Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. szerződést kötött egy biz­tosítótársasággal az úthibákból adódó károk fedezésére - mondta Papp Zoltán, a cég ügyvezetője. Azt azonban igen nehéz bizonyíta­ni, hogy a keletkezett kárt való­ban a kátyúk okozták. Tanúkat kell állítani, valamint hitelt ér­demlően kell bizonyítani, hogy az autó futóműve azért hibásodott meg, mert lyukba hajtott a sofőr. Ez az oka annak, hogy jelenleg csak egyetlen ilyen ügy van a kht. asztalán. Ebben az esetben az au­tó gumiköpenye rongálódott meg. Tavaly kilenc kártérítési igényt je­leztek a kht.-nál. A kifizetések összege nem érte le a százezres nagyságrendet. Ebben az évben ed­dig egy bejelentés érkezett, ami Papp Zolán szerint vitatható, hisz nem biztos, hogy útburkolati hiba okozta a bajt. Az önkormányzati tulajdonban lévő szegedi utak hely­reállítása az idén mintegy 15-20 Nehéz bizonyítani, hogy úthiba vagy valami más okozta-e a kárt. Fotó: Karnok Csaba millió forintba kerül. Kártérítési igényt nyújthatnak be az autósok az út kezelőjének, ha úthiba miatt rongálódik meg járművük. A bizo­nyítási eljárás során rendőri jegy­zőkönyvet kell felvetetni. Az autó­tulajdonos kárát csak akkor fizetik ki, ha bebizonyosodik, hogy be­tartotta a közlekedési szabályokat. Ezen a télen Szentesen eddig ket­ten jelentkeztek kárigénnyel, Vá­sárhelyen, Makón és Csongrádon még nem volt ilyen eset. Kisteleken minden évben beépül a költségvetésbe az útjavításokra szánt pénz. - Tavaly mintegy 1,5 millió forintot tettünk féke, ami­ből idén tavasszal ki tudjuk javíta­ni a nagyobb kátyúkat - tudtuk meg Nagymihály Istvántól, az ön­kormányzat városgazdálkodási cso­portjának főelőadója. A téb felfa­gyás leginkább a régi utcákban okoz gondot, így a legtöbb kátyú a Munkácsy és a Jókai utcában ne­hezíti közlekedést. Eddig még sen­ki sem jelentkezett kárigénnyel a polgármesteri hivatalban, hogy út­hiba miatt ment volna tönkre a kocsija. Mórahalmon a Móraép Kht.-hez fordulhatnak azok, akiknek meg­rongálódott a lengéscsillapítója vagy a futóműve, mert kátyúba hajtottak autóikkal. - tyz utóbbi tíz évben még sen­ki sem jött hozzánk ilyen problé­mával - mondta Csányi László al­polgármester. A lakosok többnyire azért hívják a kht.-t vagy az önkormányzatot, hogy bejelentsék, hol található ká­tyú a városban. A legkritikusabb a Petőfi utca, itt hamarosan táblákat helyeznek ki, hogy felhívják a fi­gyelmet az egyenetlen úttestre. A fagyok elmúltával, tavasszal pedig hozzákezdenek a hibák kijavítá­sához. Hódít A Gyűrűk Ura is Sorok a Belvárosi moziban. Hatalmas érdeklődés kísérte A Gyűrűk Urát. Fotó: Schmidt Andrea A szegedi Belvárosi Miniplexben már december végén sokan ér­deklődtek A Gyűrűk Uráról, ja­nuár elseje óta pedig folyamato­san rendelik a jegyeket. A bemu­tató napján, csütörtökön már pénztárnyitáskor hosszú sorok kígyóztak a moziban. Az igazi Iblkien-rajongók két héttel elő­re lefoglalták a helyüket. A Gyűrűk Ura filmváltozatának év végi amerikai bemutatóján a rajon­gók órákig álltak sorba, és közel­harcot vívtak a jegyekért, min­denáron be akartak jutni a film premierjére. A szegedi bemutató helyszínén, a Belvárosi Miniplex­ben nem „fajultak eddig a dol­gok", de természetesen a megye­székhelyen is hatalmas érdeklődés kísérte a hímet. - Soha nem láttam ekkora sort premiernapon, még a nagy sikerű Harry Potter-film előtt sem. Nem lehettet bejönni az ajtón, annyian voltak az előtérben. A telefonok pedig folyamatosan csörögtek, mindenki jegyet akart rendelni ­mondta Vörösné Séllei Emma, a Belvárosi Miniplex vezetője. - Az előzetes információk és a bemuta­tó napján tapasztaltak alapján, már most sikeresebb A Gyűrűk Ura, mint a kis varázslótanonc, Harry Potter története - hangsú­lyozta Vörösné. A Gyűrűk Ura minden eddigi nézettségi rekordot valószínűleg elsöprő sikerét az is jelzi, hogy míg a Potter-filmet főként szerve­zett módon nézték (Szegeden több mint tízezer iskolás), addig Ibi­iden tündérmeséje iránt minden korosztály érdeklődik. Régebben is előfordult, hogy tömegek álltak sorba jegyekért, például a Titanic­ra, vagy a Baljós árnyakra, de ez al­kalommal már a bemutató előtt több ezer jegy elkelt. Az értékes és jól ismert irodal­mi művek filmes adaptációi azon­ban csak nagyon ritkán versenyez­hetnek az eredeti mű gazdagságá­val, összetettségével. Ettől tart Gazda Violetta is, aki többször el­olvasta a könyvet. A főiskolás lány szerint az előzetesbe csak a látvá­nyos akciójeleneteket válogatták össze. - Remélem, a könyv finom­sága, különleges világa, a szerep­lők jellembeli változása is megje­lenik majd a vásznon - mondta. Amikor én olvastam a könyvet, még teljesen egyedülálló volt eb­ben a műfajban, a Végtelen Tör­ténet is csak később jelent meg. Ezért hatott rám annyira annak idején A Gyűrűk Ura - tette hoz­zá Violetta. Akad persze, aki egyszerűen csak kíváncsiságból vesz jegyet. - Sze­retek moziba járni, nagyon érde­kel, milyen lehet az a film, ami kö­rül ekkora a felhajtás - mondta a 17 éves Norbert, majd eltűnt a tömegben. ARANY T. JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents