Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-10 / 8. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JANUÁR 10. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Rekordok tele A kereskedelmi televíziók szerint még mindig nem jelentkezett a leg­utóbbi rekord-lottónyeremény gazdája, de van még ideje, a jogszabály szerint ugyanis kilencven napig keresgetheti a ritkán használt zakó, vagy szabadidőruha zsebében a szelvényt. Rekord néz ki a hatoslottón is, ahol ötszázmillió forint a jackpot összege. Ez több mint százötvenmillióval haladja meg az 1998-ban született rekordot. Soha nem tapasztalt hosszúságú halmozódás eredményeként rekord­nagyságú, félmilliárd forintot érő telitalálat születhet a hatoslottón ja­nuár 13-án. Ennek a nyereménynek lehet boldog tulajdonosa az a já­tékos, aki egyedül találja el a hat kihúzott nyerőszámot. Persze nem ki­zárt, erre várni kell még néhány hetet, hiszen a legutóbbi lottóláz is ala­posan elhúzódott. Tulajdonképpen 1989 novembere óta, amikor a rendszeres hatoslot­tó-sorsolások elkezdődtek, a félezer számhúzásból 105 olyan alkalom volt, amikor valaki vagy valakik hattalálatost értek el, szám szerint össze­sen 134-et. Az átlagos halmozódási idő tehát nem éri el az öt hetet, a jelenlegi közel három és fél hónapos időtartam így példa nélkül álló. Min­dez a vakszerencse kiszámíthatatlanságát igazolja. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy a sorsológömbből nem valami extrém elosztásban - például 1, 2, 3, 4, 5, 6, vagy 40, 41, 42, 43, 44, 45 - ke­rültek elő a nyerőszámok, hanem első ránézésre hétköznapi formáci­óban. Jóllehet a következő sorsolások kimenetelére semmiféle hatással nincs, érdekes, hogy az eddigi sorsolásokon a 25, 28, 32, 37, 41 és 43­as jelzésű számgolyók bukkantak föl a legnagyobb gyakorisággal Egyszer - s valószínűleg nem a távoli jövőben - a hatosmentes idő­szak is véget ér. Minden bizonnyal sokan gondolják ezt, mert az utób­bi hetekben hétről hétre nagyjából százezerrel emelkedett a befizetett alapjátékok száma. Alapítványi forintok A megyei közgyűlés úgy döntött, hogy megszünteti a Csongrád Megyei Gazda- és Gazdaasszony­képzést Elősegítő Alapítványt, amelynek törzstőkéjét beolvaszt­ja a Csongrád Megye Önkor­mányzataiért Alapítványba. Csaknem húsz alapítvány létre­hozásában, illetve támogatásában vett részt a megyei önkormányzat a kilencvenes évek elején. Jóllehet az alapítványok egy része időköz­ben megszűnt, többségük azon­ban ma is működik. A közgyűlés 30 millió forintos vagyonnal 1991­ben alapította meg a Csongrád Megye Önkormányzataiért Ala­pítványt. Célul tűztük ki - hang­súlyozta Klonkai László kuratóri­umi elnök -, hogy a törzstőke hasz­naiból támogatjuk az önkormány­zatok térségi összefogását. Néhány éve azonban csökkent az érintett települések érdeklődése. Klonkai László véleménye szerint mindez azért történhetett meg, mert más pályázatokon ugyanazon célra na­gyobb összeget nyerhettek a tele­pülések. Tüdni kell ugyanis, mu­tatott rá a kuratórium elnöke, hogy időközben jelentősen csökkent az alapítvány 25 milliós törzstőkéjé­nek hozama. így a tíz év alatt összesen mintegy 45 millió forint támogatásban részesülhettek a pá­lyázók. A kuratórium évente csak egyszer írt ki pályázatot az alapí­tó okiratban szereplő célok támo­gatására. Az elmúlt évben a legtöb­ben - 64 pályázó közül 25-en ­kulturális programok megvalósítá­sához kértek anyagi segítséget. Ez az összes támogatási igény negyed­része volt, azaz 3,5 millió forint. Mindemellett 12 önkormányzat 5,4 millió forint értékben nyújtott be pályázatot sporttevékenység tá­mogatására. Művészeti programra 9-en igényeltek összesen kétmilli­ót, míg térségi, gazdasági infrast­ruktúra fejlesztésre csupán 9 pályá­zat érkezett. Ez utóbbi témakörben korábban sokkal többen nyújtották be igényüket - hangsúlyozta Klon­kai László. A szűkös támogatási ke­ret miatt ez érthető is, hiszen út­építésre, környezetvédelmi beruhá­zásokra, vagy akár szennyvíztisz­tításra súlyos milliók kellenek. A szponzorok számának növelése ér­dekében a közgyűlés közalapít­vánnyá minősítteti a közeljövő­ben a Csongrád Megye Önkor­mányzataiért Alapítványt. N. R. J. A zárszámadás szentesi mérlege Szirbik és a pánikhangulat Még Szirbik Imre politikai ellen­felei is elismerik, hogy Szentes sokat fejlődött az utóbbi évek­ben. A polgármester vallja: jó, ha az ember közel ül a tűzhöz. - Politikai ellenfelei azzal vádol­ják, hogy a költségvetés jóváha­gyása előtt évek óta pánikhangu­latot kelt a szűkös anyagiak mi­att, a zárszámadás idejére még­is mindig nullszaldós lesz a bü­dzsé. Elfogadja ezt a kritikát! - Egy költségvetés összeállítása­kor mindig a realitásokból kell kiindulni. Ilyen értelemben az nem pánikkeltés, hanem a valós helyzet figyelembevétele: sok kö­telező feladatot nem finanszíroz az állam az önkormányzatoknak. Komoly pénzügyi munkát jelent az esztendő eleji gondokat úgy megoldani, hogy legyen annyi for­rás, amennyi egy dinamikusan fejlődő várost megillet. - Sikerült-e „kikormányoznia " a város mintegy százmillió fo­rintos forráshiánnyal elfogadott 2001. évi költségvetését! - Ma még nem látszanak telje­sen tisztán a mérleg számai, va­lahol a nulla tájékán várható a zárszámadás eredménye. - Mit tart a legnagyobb siker­nek! - Felsorolhatnám a fejlesztése­ket: az utak korszerűsítését, a köz­világítás és a kommunális hálózat bővítését, vagyis azt, hogy komfor­tosabb lett a város. Új tereket, parkokat és játszótereket is építet­tünk. Épületeket újítottunk fel, hosszú várakozás után elkezdő­Szirbik Imre szerint a svédekkel kötött szerződés előnyt jelent a szentesieknek. Fotó: Tésik Attila dött a kórházban a diagnosztikai tömb kivitelezése. Pályázati forrá­sokból erre az évre is megterem­tődtek a település töretlen fejlődé­sének feltételei. A megyében már hosszabb ideje Szentesen a leg­alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, ennek következményeként javult a családok létbiztonsága. - Sokáig tartotta magát az ál­lítás, miszerint a kormány bün­teti azokat a településeket, ahol ellenzéki polgármesterre sza­vaztak a választópolgárok. Szen­tes kilóg a sorból! - A benyújtott pályázatainknak harminchat százaléka nyert, s ez nem rossz arány. Ellenben a kör­nyezetünkben lévő települések némeike egy-egy pályázatára több pénzt kapott, mint Szentes egész évben, akkor „megáll" az előző állítás. Ugyanakkor az apparátus nagyon felkészülten, szívósan pá­lyázott, ha kidobták az ajtón, ak­kor bement az ablakon. így sike­rült a strandfejlesztésre száznyolc­vanmillió forintra szert tennie. De hiába nyertünk központi for­rást az uszoda korszerűsítésére tavaly augusztusban, ha ebből még egy fillért sem láttunk, mert a Gazdasági Minisztérium mind­eddig nem kötötte meg velünk a szerződést. Ugyanígy jártunk a lakásépítésre megítélt összeggel is. - Mit lehet még tenni, hogy Szentes tovább gyarapodjon! - A város a saját erejéből elérte azt a határt, amit egy ekkora te­lepülés elérhet. De figyelve azon helységeket, ahol a polgármester és az országgyűlési képviselő ugyanaz a személy, azt mondom: közel kell ülni a tűzhöz annak ér­dekében, hogy még több forráshoz jusson az önkormányzat. - Hiába kötött az önkormány­zat szerződést a Gripen vadász­gépeket gyártó Saab céggel, ha az ellentételezési program kereté­ben mégsem jönnek a svéd befek­tetők Szentesre. - Az ipari parkunk hivatalos neve 1997 óta: Saab Szentes Ipa­ri Park. A Saab komolyan gon­dolja, a jövő héten kezdődnek is a tárgyalások, amelyek a konkrét ellentételezési programhoz kap­csolódnak. A svédekkel kötött szerződés nekünk esélyt jelent, de ebből csak akkor lesz valóság, ha élni tudunk vele. BALÁZSI IRÉN Holtág-rehabilitáció Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság elkészítette a mártélyi Holt­Tisza rehabilitációjával kapcsolatos környezeti tanulmányát, a környe­zet védelméről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet­ben foglaltak alapján. Ebben részleges iszapkotrás, az iszap deponálá­sa és termőföldre való kihelyezése egyaránt szerepel; az iszaptelepítés helye: a Holt-Tisza 0,8-2,45 kilométerszelvények közötti szakasza, s Vásárhely 02164 helyrajzi számú, illetve 02158/1 helyrajzi számú föld­területe. A tanulmány megtekinthető a hódmezővásárhelyi polgármes­teri hivatal műszaki irodájának 24. számú szobájában, Kovács Nóra ügy­intézőnél. A tanulmány tartalmára, a telepítés helyével kapcsolatos ki­záró okokra, a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességére és szem­pontjaira vonatkozóan február 2-ig, az önkormányzat jegyzőjénél, vagy az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségnél lehet írásbeli ész­revételt tenni. Ünnepek után csendes a határ A délvidéki fináncok csak egy-két napja, egészen pontosan csak va­sárnap érezhették úgy, vége a ha­tár menti ünnepi csúcsforgalom­nak. Ugyanis mind Nagylakon, mind pedig Röszkén ekkor ütötték be az utolsó pecséteket azokba az útlevelekbe, amelyeket a Nyugat­Európába visszainduló, a Balká­non ünneplő vendégmunkások nyújtottak ki a kocsik ablakán. Decemberben és 2002 első nap­jaiban viszont nem sok pihenőt engedélyeztek a turisták és a fuva­rozók a határon dolgozóknak. - A nagylaki munkatempót né­hány számmal jellemezném - idéz­te fel a közelmúltat Wentzel Ágos­ton, a Balkán romániai kapujában dolgozó vámhivatal vezetője. - Volt olyan napunk, amikor 24 óra latt 600 kamion gumit át határállo­másunkon. Ez pedig éppen 12 ki­lométeres gépjárműsort jelentett volna, ha határzár miatt nem moc­canhatnak akkoriban a kocsik. Ám efféle fennakadás nem akadályoz­ta a forgalmat, mindössze decem­ber 23-án kellett 12 órát várakoz­niuk a sofőröknek, amikor 12 óra alatt 404 kilépő kamion okmá­nyait kellett munkatársaimnak el­lenőrizniük. Az év végi csúcsforga­lom is hozzájámlt ahhoz, hogy új nagylaki kamioncsúcsot ünnepel­hettünk 2001 zárásakor - tavaly több mint 300 ezer óriáskocsi lép­Ha kamionsor, akkor Nagylak... Fotó: Karnok Csaba te át nálunk a határt. A kilencve­nes évek közepén, amikor viszont várakozási rekordot állítottuk fel Nagylakon (1995-ben előfordult, amikor 106 órát kellett egy-egy ka­mionnak rostokolnia Nagylakon), mindössze 150 ezer tehergépjármű fordult meg nálunk 12 hónap alatt. Azóta viszont már egy korszerű határállomás épült ki Nagylak­nál, terminálokkal. Szerencsére. Ugyanis el sem tudom képzelni, hogy ezek nélkül hogy tudnánk megoldani a Balkán és a Nyugat­Európa közötti, Magyarországon átvágtató kamionforgalom nagy­laki vámellenőrzését - fogalma­zott Wentzel parancsnok. Röszkén nem volt ekkora kami­ondübörgés az ünnepek alatt, bár azért az átlagos napi 160-170-es kamionszám itt is megduplázó­dott december végén - tudtuk meg Halasyné Bacsa Ildikótól, aki a ju­goszláv-magyar határon vezényli parancsnokként a fináncok mun­káját. Am az új határ építése mi­att bizony nem egyszer egymásba gabalyodott a buszok és kamio­nok sora, így nem meglepő, hogy előfordult olyan, amikor kilométe­reken át szobroztak a járművek Röszke és Szeged között. Néhány hónap múlva viszont a röszkei ha­tárőrök és fináncok már Magyar­ország legkorszerűbb országkapu­jában kezelhetik az utazók okmá­nyait. De szükség is lesz több so­rompós határállomásra, ugyanis a jugoszláviai helyzet normalizálódá­sával mind több teherszállító jár­mű pilótája dönt úgy - ezen az or­szágon keresztül gumi kocsijával a célállomásáig, Görög-, illetve Tö­rökországba. S ha már határleltárt készítünk, meg ne feledkezzünk a személyfor­galomról. Mind Nagylakon, mind pedig Röszkén tízezrek érkeztek naponta hazánkba, s legalább ennyien igyekeztek a határ túl­oldalára is. Az utasok többségé­nek természetesen meg sem for­dult a fejében, hogy megsértse a vámjogszabályokat. De azért né­hány ügyeskedő fennakadt a fi­náncrostán. Az elmúlt napokban például 370 karton cigarettát, 254 liter különféle szeszes italt, 22 li­ter tiszta szeszt és 200 darab gyer­mekpizsamát is elkoboztak a pénz­ügyőrök a déli végeken. BÁTYI ZOLTÁN Fokozott ellenőrzés a pszichiátriai otthonban A lélek diplomatája Az Ópusztaszeri Pszichiátriai Otthon gazdálkodásával és az in­tézmény lakóinak ellátásával kapcsolatosan komoly botrány kerekedett az elmúlt év végén, amelynek következtében levál­tották az igazgatót. Az új direk­tor, Lajos Tibor két hónapja áll az intézmény élén. Lajos Tibor naponta ingázik Kis­kunhalas és Opusztaszer között, de mint elmondta, a számára nagy kihívást jelentő megbízatást nem tudta visszautasítani. - Első ópusztaszeri látogatásom után vissza akartam lépni a pá­lyázattól - idézte fel a történteket az intézményvezető -, mivel igen riasztó kép fogadott az otthonban. - Többen figyelmeztettek, hogy ebbe a munkába csak belebukni le­het. Miután nem vagyok „meg­hátrálós" típus, elvállaltam a fel­adatot. A két hónapos tapasztalat alapján bátran mondhatom: jó csa­patot találtam Ópusztaszeren. Per­sze nem könnyű 143 dolgozót összefogni, de közösségszervezés­sel is foglalkoztam, amelynek most jó hasznát veszem. A gazdasági feladatok ellátásában pedig Wág­nerné Laskai Ildikó van segítsé­gemre, aki szintén Kiskunhalas­ról jár át az otthonba. Az igazgató által felvázolt szak­mai elvárásoknak már látható je­lei is vannak. Ezt a fenntartó, a Csongrád megyei önkormányzat művelődési és népjóléti osztályá­nak vezetője, Pálfalvi Zsolt is meg­erősítette. A korábbinál jobb han­gulat uralkodik az intézetben, ja­vult a szakmai munka színvona­la, és mindez elősegíti az ápoltak rehabilitációját is. Lajos Tibor sze­rint az emberi méltóság megőrzé­séről a pszichiátriai betegek eseté­ben sem szabad elfeledkezni. Ezt alapvető szempontként határozta meg munkatársai számára. Egy­előre nem vált meg egyetlen dolgo­zótól sem, mivel mindenkinek esélyt akart adni a bizonyításra. Lapunk kérdésére, sikerült-e leál­lítani azt a szóbeszédet, mely sze­Lajos Tibor: Folyamatosan sze­retnénk javítani az ápoltak élet­feltételeit. Fotó: Miskolczi Róbert rint az otthonban karaj nélküli (?) sertéseket nevelnek, vagy hogy a megrongált kerítésen át „sétálnak ki" a tisztítószerek az otthonból, Lajos Tibor elmondta: hallott ezek­ről a pletykákról. Közölte, hogy az ellenőrzést megszigorították a ka­punál. A gondozottaknak pedig nem csak sertéskaraj, de baromfi­hús és tejtermék is gyakran kerül az asztalára. - A kerítésrongálás még előfor­dul - mondta az igazgató -, ugyan­is a lakók egy része engedély nél­kül próbál kiszökni az otthonból, hogy alkoholt vásárolhasson. Velük gyakran kemény küzdelmet kell vívnunk, így egy kicsit „lélekdip­lomataként" is kell dolgoznunk, ugyanis meg kell értetnünk velük, miért tiltjuk a szeszes ital fogyasz­tását. Az igazgató reméli, sikerül néhány diplomás ápolónövel bőví­teni a létszámot. A megyei önkor­mányzat támogatja azt a tervet is, hogy az otthon lakói újra rendsze­res fogászati kezelésben és orvosi ellátásban részesüljenek. N. RÁCZ IUDIT

Next

/
Thumbnails
Contents