Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-09 / 7. szám

w SZERDA, 2002. JANUÁR 9. N 0 - U N I 0 • A tudás társadalma MTI (BERLIN) Az Európai Unió előszobájában várakozó kelet-közép-európai országok arra törekednek, hogy a tudás társadalmát hozzák létre - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív lap körképe kiemelte Magyarországot, amely a Széchenyi-terv keretében a következőkben 142 millió dollárnak megfelelő összeget kíván költeni a tudásszint növelésére: iskolák és könyvtárak számítógépekkel való felszerelésére, köztisztviselők és tanárok számítógépes oktatására, a könyvtáraknak az internethez való csatlakoztatására. A lap idézte az OECD jelentését, amely jónak ítéli Magyarország esélyeit a tudás társadalmában való helytállásra. A világszervezet által felállított rangsorban a magyarok a hatodik helyen állnak Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, Írország és Hollandia mögött; Németország a 12. Az előkelő helyezés egyik okát - a magyar gazdaság nyitottsága mellett - az OECD a magas színvonalú ipari termékek (gépkocsik, mobiltelefonok, számítógép-alkatrészek, háztartási elektronikai készülékek) viszonylag nagy arányában látja. A tudósítás nem hallgatja el, hogy Magyarországnak van lemaradása is, elsősorban a közigazgatásban, valamint a tisztán magyar tulajdonban lévő közepes és kisvállalatok terén. Növekszik a diplomás nők aránya Értékek más szemmel A nők társadalmi szerepvállalására és értékrendjére vonatkozó megállapításokat is le lehet vonni abból a felmérésből, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke a Belvedere Meridionale Alapítvánnyal közösen végzett a szegedi középiskolások körében. A körülbelül tizenkétezer diák közül 1034-et kértek válaszadásra. Most néhány fontosabb kérdés eredményét ismertetjük. A lányok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tovább szeretne tanulni (a fiúk közül 74 százalék) . Ez erősíti azt a tendenciát, hogy évtizedek alatt fokozatosan növekszik a felsőfokú végzettségű nők aránya. Míg a jelenleg 61 és 90 év közöttiek körében csupán 19 százalék rendelkezik egyetemi vagy főiskolai diplomával, addig a 46-tól 60 évesekig behatárolt korosztályból már 31 százalék, a 3145 évesek táborában pedig 32 százalék. A 18 és 30 év közöttiek ugyan csupán 21 százalékban szereztek felsőfokú oklevelet, viszont 26 százalékuk most végzi egyetemi vagy főiskolai tanulmányait. A diplomások mellett növekedett a középfokú végzettségűek aránya is, s ezzel párhuzamosan természetesen csökkent a csupán alapfokú iskolát végzettek száma (a nőknél jóval nagyobb mértékben, mint a férfiaknál). Az eredményből megállapítható, hogy fogyatkozik a diplomával rendelkező nők és férfiak aránya közötti különbség a nők javára, akik közül azonban egyelőre még mindig kevesebben szereznek felsőfokú oklevelet, mint a másik nem képviselői. A számok azonban azt is mutatják, hogy a nők között mindig is kevesebben rendelkeztek diplomával, mint középiskolai végzettséggel. A továbbtanulásra gondoló középiskolás lányok közül a legtöbben gazdasági, kereskedelmi és vendéglátó-ipari területen szereznének diplomát (míg a fiúkat elsősorban a műszaki, számítástechnikai tanulmányok vonzzák). A lányoknál második helyen a jogi és a művészeti pálya áll. Egynegyedük azonban még bizonytalan abban, hol tanuljon tovább. Az emberi értékekre vonatkozó kérdésre adott válaszokból az derül ki, hogy a lányok fontosabbnak tartják a belső harmóniát, a családi biztonságot, az igaz barátságot, a szerelmet, a boldogságot és a békés világot, mint a fiúk. Utóbbiak között viszont magasabb értéket képvisel a hatalom, a gazdagság és a szabadság. H. SZ. Tanulmányi Fiú Lány eredmény % % Évet ismétel 4,5 2,8 2,00-3,00 20,2 12,2 3,01-4,00 35,1 35,0 4,01-4,50 21,5 24,6 4,51-5,00 18,2 24,8 Mint a mesében - mégsem szokásos karriertörténet A nő: főnök is lehet Egy asszony is lehet jó munkaerő egy pici áldozatvállalással, a családi háttér jelentette támogatással és jó időbeosztással - véli Janik Gabriella. Fotó: Karnok Csaba A sikeres nő nem férfi - tömöríti címébe jó tanácsainak lényegét egy angolszász fogantatású, nőnemű managerpalántáknak szánt jótanácsgyűjtemény. Az életvezetési és egyéb ötleteket böngészve nehéz magunk elé képzelni, milyen a „sikeres diplomás nő" a mai „vidékMagyarországon", a gazdaságban. Például ott van Janik Gabriella, aki - mint a mesében - külkereskedelmi, azon belül is angol-német idegen nyelvű levelező diplomával lett az egyik nagy mobilszolgáltató cég Csongrád megyei képviseleténekvezetője, tizenhat ember főnöke. De mégsem tipikus karriertörténet a két gyermekét egyedül nevelő asszony életregénye. Szakmai önéletrajzából kiderült, hogy a Renó cipőcentrum megnyitása, a Burger King Szegedre telepítése Janik Gabriella nevéhez fűződik, de öt évvel ezelőtt szoros versenyben nyerte el a Pannon GSM megyei képviseletének vezetői állását. Ezzel egy más világba cseppent. Az ilyen óriási cégnél dolgozni majdnem olyan, mintha nyugaton élnénk - véli Janik Gabriella. Jelzi ezt a dolgozóknak biztosított támogatások köre, de a stílus és a munkatempó is. Példaként említi, hogy bár vezetőként alkalmazzák, beosztottaival együtt járta ki az ügyfélszolgáltatás iskoláját. Munkahelyét rugalmasnak, nyitottnak, skandináv beállítottságúnak nevezi. Janik Gabriella szerint a nagyvállalatoknál vezető beosztásban azért kevesebb a nő, mint a férfi, mert egy családanya, egy feleség számára a felelősségteljes beosztás - a sikerélmény és az átlagnál jobb fizetés mellett - nagyobb leterheltséget, stresszes hétköznapokat, csonka, mert munkával töltött hétvégéket is hoz. Abban viszont biztos, hogy egy asszony munkahelyi feladatát „háttérsegítség" nélkül csak rendkívül nehezen tudná ellátni. Janik Gabriella támaszát a szülei jelentik, akik igazi nagyszülők: mindig segítenek, mikor kell. A reggeli iskolába-munkahelyre indulás - jó szervezéssel - zökkenőmentessé tehető, de az anya munkaidejében a nagyszülők állnak helyt a gyerekek körül: például az unokáikat megebédeltetik, ha kell, orvoshoz viszik, tanulmányaikat felügyelik. Aztán úgy délután hat óra körül elérkezik a családi élet időszaka: anya és gyermekei már együtt múlathatják az időt. A munkahelyen úgysincs megállás. Janik Gabriella példaként említi, hogy naponta reagálnia kell legalább hetven-nyolcvan e-mailre, szerepet vállal az értékesítésben, miközben ötven-hatvan telefonhívást, pontosabban mobilon vázolt mobilos ügyet kell elsimítania. Ilyen tempó mellett szétszabdalódhat az ember. Mégis úgy érzi: őt magát nem, legfeljebb környezetét alakította át a munkaköréből következő változás. Ezek között említi, hogy - bár ő maga még nem nyitott a párkapcsolatra - nehéz olyan körökhöz utat találni, amelyekkel nincs munkakapcsolata, továbbá: vannak férfiak, akiket zavar, ha feleségük, barátnőjük fontosabb szerepet tölt be, vagy többet keres,, mint ő maga. Janik Gabriella életútjával mutatja, egy sikeres nő „nem férfi", de asszony lehet. Ú. I. Asszonyok '56-ban BUDAPEST (MTI) Tudományos konferenciát rendezett a Magyar Asszonyok Ezredévi Szövetsége Budapesten. Ékes Hona, aló civil szervezetet tömörítő szövetség elnöke elmondta: az emberek túlnyomó többsége nem is tud az 1956-os nőtüntetésekről, „ahol névtelen, de nem arctalan", fiaikat, férjeiket féltő, gyászoló asszonyok fogtak össze és demonstráltak a békéért. A magyar nők 1956-ban című konferencián Bögre Zsuzsa szociológus elárulta: elsősorban azt vizsgálják, hogy a megtorlásnak áldozatul esett nők börtönből való szabadulásuk után milyen visszailleszkedési stratégiákat alkalmaztak. Juhász Borbála történész elmondta: december 4én - a szovjet csapatok bevonulása után egy hónappal - több ezer nő gyűlt össze egy szál virággal a kezében a Hősök terén, ahonnan csendben vonultak az amerikai és a brit nagykövetség elé. Férfiakat nem engedtek soraikba, nehogy közéjük lőjenek. December 5-én a Petőfi-szobortól indult hasonló tüntetés, amelyen azonban már kevesebben vettek részt. Ki maradjon a fakanálnál? CSIKESZ JUDIT tanuló: - A nőket még mostanában is gyakran lekezelik, de szerencsére ez folyamatosan változik. E tekintetben egyre jobb helyzetbe kerülnek a nők. Hiszen, mint tudjuk, ma már nem csak arra jók, hogy otthon főzzenek és gyereket neveljenek. De még így is sok esetben nehezebb a nők élete, mint a férfiaké, mivel amellett, hogy dolgoznak, még egy családról is gondoskodniuk kell. VASS TIBOR személy- és vagyonőr: - Nem csak a nőnek kell a fakanál körül tevékenykednie, nem csak neki kell kivenni a részét a házimunkából. Kell, hogy a családok nő tagjai is munkát vállaljanak, mivel nem lehet úgy eltartani a gyerekeket, fenntartani egy háztartást, hogy csak az egyik fél dolgozik. Muszáj, hogy a nők is dolgozzanak, persze nem csak kényszerből. Mindkét félnek ki kell venni a részét mindenféle munkából. BOHUSEVA tanár: - Annak a nőnek, aki igazán ügyes a konyhában, mindenképpen érdemes foglakoznia a főzéssel. Aki pedig kevésbé tehetséges, az csak néha tevékenykedjen ezen a területen. Egyébként szerintem, elmúlt már az az idő, amikor a nőknek csak a háztartással és a gyermekneveléssel kellett foglalkozniuk. Szerencsére ma már más lehetőségek is nyitva állnak előttük. HORVÁTH GYULANE főtanácsos: - Részben igen, ott van a helyük. A lányok, asszonyok őrzik a családi tűzhely melegét, ők látják el a háztartást, az otthoni teendőket, a gyermekneveléssel kapcsolatos kötelezettségeket. Természetesen egy nőnek is van hivatása, amivel foglalkoznia kell, nekik is muszáj dolgozniuk. Ki kell venniük a részüket a pénzkeresetből is, mivel ma már egy kereset nem elég. Kiszolgáltatott a gyengébb nem Mindennapjaink egyik alapvető, feszítő kérdése, hogy a munkavállalásban a nők, a család és a gyermeknevelés mellett miként képesek megfelelni az egyre nagyobb követelményeket támasztó munkáltatói elvárásoknak. Hasonlóképpen nehéz és kiszolgáltatott a helyzetük, amikor munkanélkülivé válnak. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint azoknak a nőknek, akik hat hónapon túl is munka nélkül maradnak, kevés az esélye arra, hogy megfelelő állást találjanak, s a kisgyermeket nevelő nők számára is csaknem ilyen nehéz az újbóli elhelyezkedés. Ezeket a tényeket figyelembe véve indította el 2000 januárjában „női" programját a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ. A nőknek szóló különleges ajánlat két csoportot célzott meg: egyrészt azokat akik 3-6 hónapja munkanélküliek, s közülük is különösen a munkaerő-piaci szempontból halmozottan hátrányos helyzetű 45 év felettieket, a kistelepülésen élőket, vagy azokat az asszonyokat, akik gyermekeiket egyedül nevelik. A másik célcsoportot a gyesen, gyeden, illetve gyeten lévő nők alkották. A munkaügyi központ azokat a kismamákat szerette volna elérni, akiknek a munkaviszonya a „kiságy mellől" visszatérve várhatóan megszűnik, valamint azokat, akik a munkanélküli ellátásukat a gyermekgondozás miatt szüneteltetik. Az elmúlt két esztendő során közel 1500 nő kapcsolódott be a programba. Közülük megközelítően 240-en személyre szabott szolgáltatást-pálya-, munka-, álláskeresési tanácsadás, pszichológiai tanácsadás - vettek igénybe vagy az álláskereső klub résztvevői voltak. A többiek támogatásokban részesültek, melyek közül meghatározó volt a különféle képzéseken, oktatási programokban való részvétel biztosítása. A nők körében itt sláger volt a számítógépes és a nyelvi, valamint a mérlegképes könyvelői és a kereskedelmi képzés. Az értékelés során persze a számok a legbeszédesebbek, ám nagyon fontosak az ily módon nem mérhető hatások, azok amelyek a résztvevőknél hosszabb távon jelentkeznek. Ugyanis az egyes programelemek együttes alkalmazása, a szolgáltatások és a támogatások egymásra épülése, a programban résztvevőkkel történő komplex foglalkozás, azok hatásfokát erősíti. Az összértékelésben kiemelést érdemel, hogy a 2000. évben indított és központilag támogatott megyei programok közül ez volt az egyeden prevenciós jellegű - mondja Takács Mária a program munkatársa, aki szerint az elért, kézzel fogható eredmények mellett talán az a legfontosabb, hogy a programban résztvevők esetében javarészt sikerült elhárítani a tartós munkanélküliség okozta negatív élethelyzetek kialakulását. O.K.K. m NO-UNIO A Délmagyarország és a Délvilág melléklete. Megjelenik a Külügyminisztériu m támogatásával. Szerkeszti: Újszászi Ilona É