Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-09 / 7. szám

SZERDA, 2002. JANUÁR 9. »AKTUÁLIS» Az egyiknek sikerül, a másiknak nem, a harmadiknak félig A minimálbér satujában Bolgár nem jó polgár Folytatás az 1. oldalról PODMANICZKY SZILÁRD Influenza? MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrád megyében a családorvosok 20 százaléka tagja annak az influenzafigyelő-szolgálatnak, amely tavaly október 15-e óta jelzi a megyei ANTSZ-nek, ha influenzás vagy influenzagyanús betegekkel találkozik. Január 8-áig 104 influenzaszerű megbetegedést jelentettek a megyei tisztiorvosi szolgálatnak. Tombácz Zsuzsanna, a járványügyi osztályvezetője elmondta: az influenzaszerű megbetegedések hasonló tünetekkel, járnak mint az influenza. E betegséget főként magas láz és köhögés jellemzi. A járványügyi szakember tudomása szerint Európában sehol sincs influenzajárvány. A Gallup felmérte Szegedet A Magyar Gallup Intézet a szegedi önkormányzat megbízásából tavaly októberben közvéleménykutatást végzett 2525, véletlenszerűen kiválasztott szegedi polgár körében. A kérdések az önkormányzat és a polgármesteri hivatal munkájára, magára a városra, valamint a politikai pártok és a politikusok népszerűségére vonatkoztak. A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek 67 százaléka az önkormányzat munkáját úgy értékeli, hogy „a dolgok közepesen, jól vagy nagyon jól mennek a városban". A polgármesteri hivatal munkáját illetően a felmérésből kiderült: a válaszadók 32 százaléka kereste fel a hivatalt, s 71 százalékuk elégedett volt az ott tapasztaltakkal, mivel az ügyintézők udvariasak és segítőkészek voltak. A város mint lakóhely kategóriában a legtöbben a Szeged nyújtotta vásárlási és utazási lehetőségekkel, valamint az oktatás színvonalával voltak elégedettek. Ugyanakkor a közepesnél alig jobb átlagértéket kapott a városon belüli közlekedés, a Szegeden lakó emberekkel kialakított viszony és az utcák, terek hangulata. A közepesnél is rosszabbra értékelték a megkérdezettek a szociális ellátás színvonalát és a munkához jutás lehetőségét a városban. A válaszadók többsége úgy érzi, kritikus helyzetben van az egészségügy, s nincs elegendő munkahely a városban. Az „elégedetlenségi kategóriába" tartozó kérdések között az autópálya hiánya csak a 10. helyen szerepel. A szegedi önkormányzati politikusok ismertsége címet viselő táblázatban ugyan nem önkormányzatiak is szerepelnek, a közös jellemzőjük viszont, hogy mindannyian 21 százalék felett „teljesítettek". Az első helyen Bartha László áll 95 százalékos ismertséggel, őt követi Ványai Éva 80, Nemcsók János 52, Póda jenő 49, Tímár László 47, Géczi József 46, Botka László 45, Balogh László 34, Frank József 27 és Tóth László 22 százalékkal. Tóth Lászlóval kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy ilyen nevű politikus, önkormányzati képviselő, alapítványi elnök és egykori jegyző is él Szegeden. K.F. MUNKATÁRSUNKTÓL A németeknek megvan az a jó szokásuk, hogy a felújítás alkalmával általában újra cserélik a berendezést. A szegedi kórház 50 ágyas általános sebészeti osztálya így kapott a közelmúltban negyvenhat korszerű kórházi ágyat Németországból. Az alig használt ágyak elektromosan mozgathatók, s a tetszés szerint beállítható fekvőhelyek nem csupán a betegek kényelmét szolgálják, de megkönnyítik az ápolási munkát is. A sebészeti osztály betegflgyelő monitorokat, korszerű járókereteket és defibrillátort kapott még ajándékba. Az értékes adomány a Csilla von Boeselager Alapítvány elnökének, a magyar származású Elizabeth Fessl de Alemany közbenj árának köszönhető, s a Máltai Szeretetszolgálatnak, amely a berendezéseket Magyarországra szállította. Az állítható ágyak a beteg kényelmét szolgálják. Fotó: Káinok Csaba Beiratkozás előtti segítség az iskolaválasztásban a jó döntéshez Kopogtató - szülőknek A Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Kht., ismertebb nevén a Rendezvényház gondozásában jelent meg a beiskolázás előtt álló gyermekek szüleinek szánt információs kiadvány, a Kopogtató, ami Szeged, Szentes, Csongrád, Vásárhely és Makó általános iskoláinak pedagógiai kínálatát, nevelési elveit és programjait tartalmazza. Ezenkívül általános tudnivalókat is közöl a beiskolázásról: külön fejezet foglalkozik a szülők jogaival és kötelezettségeivel, az iskolaérettség jellemzőivel, a beíratással, és a szülők praktikus tanácsokat olvashatnak az iskolakezdéssel kapcsolatban. Ezt követően több mint száz általános iskola rövid történetéről, a jövő tanévben indítandó osztályainak számáról és azok pedagógiai sajátosságairól, a nyílt napokról tudhatunk meg hasznos információkat. A hiánypótló kiadványt az hívta életre, hogy az iskolák sokszínű pedagógiai kínálata között nehezen igazodnak el a szülők, csak hosszas keresgélés után találják meg a legmegfelelőbb iskolát. - A szülők egy olyan pedagógiai kalauzt kapnak, melynek segítségével könnyen eldönthetik, melyik iskolába látogassanak el - mondta Rózsa Vincéné, a Kopogtató szerkesztője. Elmondta, a korábbi évek tapasztalatával ellentétben, ma már a legtöbb szülő veszi a fáradságot, és több iskolát is felkeres, hogy a gyerekének legjobban megfelelő intézményt választhassa. A Kopogtató - Óvodából az iskolába című tájékoztatót a szülők igényei szerint az óvodák rendelik meg a kiadótól háromszáz forintért, valamint megtalálhatók a kiadványban szereplő iskolákban és január 20-a után a Rendezvényházban is. Az intézmények januártól március végéig tartanak nyílt napokat, ahol a jövő tanévben első osztályt vállaló tanítók mutatkoznak be az érdeklődőknek tanítás vagy kötetlen beszélgetés keretében. Ilyenkor nyílik lehetőség arra, hogy a szülők megismerkedjenek az iskola vezetésével, tanáraival, magával az intézménnyel, annak körülményeivel és hangulátával. - A szülők alaposan megnézik, hogy melyik iskolába íratják gyereküket - fogalmazott a szerkesztő. Hozzátette: míg korábban a különféle olvasás-tanítási módszerek (Zsolnai, Lovász, Tolnai) túlhangsúlyozása volt jellemző, mára mindez lecsendesedett, az iskolaválasztásban elsősorban a tanító személyisége a meghatározó. Jelenleg az intézmények kilencven százalékában szótagoló olvasástanítási módszert alkalmaznak. L.G. A választások közeledtével egyre kellemetlenebb, ha a központilag kizsonglőrködött, hazánk álomszerű fejlődését bizonyító kormánystatisztikák ellenében a szimpla polgár saját bőrén mást érzékel, például azt, hogy ez utóbbi kormányciklus alatt semmivel sem lett jobb a helyzete, ugyanolyan kilátástalanul bámul a semmibe a rmnimálbérnyi havi nettójával, mint bámult az előző választások előtti ígérethadjárat idején. Ebből is tudhatja, hogyaszázmilliók és milliárdok, melyekhez a kormány sajátosan alultervezettinflációs költségvetésével hozzájutott, pártszimpatikus zsebekben landoltak. De ha van egy pici szelep, melyen a szimpla polgárkiengedheti csalódottságának legalább egy részét, megtalálja, ahogyan megtalálta Bolgár György Beszéljük meg! című műsorát. De csak találta, Bolgárt legyepálták a műsorról. Ahogyan tették ezt a 94-es választások előtt az emdéefes médiaguruk. Vagyis azt láthatja a szimpla polgár, hogy neki véleménye nem lehet, egy szócsővel kevesebb megint, és jobb ha félsz, kedves polgár, mert aztán egyszer csak azon kapod magad, hogy téged is letiltanak, mert ebben az országban te nem élsz, te csak robotolsz, fizessed a járulékokat, mint a pengős malac, mert a kormány és vele együtt a közszolgálati média olyan világot álmodott magának, amiben a te szereped kizárólag alattvalói, úgymond befizetői. Nagy zabálás után álmodik ennyi zagyvaságot az ember, de ő legalább picikét elriad. Itt viszont a pocak kéretik tömni tovább, degeszre, amíg a hasfal át nem szakad. Értsük jól tehát Bolgár György esetét: szakmailag indokok egy nagy hallgatottságú műsor befagyasztása, mert az nem közszolgálatiság, ha valaki a közt szolgálja. November óta kevesebb a baleset Kisteleken bevált a körforgalom Kistelek polgármestere és megbízott rendőrkapitánya szerint is bevált a november óta a város központjában működő körforgalom. Egyedül a gyorshajtók számára okoz problémát a megváltozott forgalmi rend. Nagy Sándor kisteleki polgármester sikeresnek ítélte a város központjában november óta működő körforgalmat. Elmondta: a csomópont a lassító- és járdaszigetekkel együtt képez rendszert, amelynek hatékonysága már alig két hónappal a gyakorlati használatbavétel után bebizonyosodott. - A gépjárművek érezhetően kisebb sebességgel hajtanak át a városközponton, ezzel pedig jelentősen javult az itt lakók biztonságérzete - mondta a polgármester. - Tfermészetesen, aki figyelmetlenül és túl gyorsan vezet, kárt is okozhat az autójában. Reméljük, hogy a felfestés elvégzése és a növényzet kiültetése után már ilyen koccanások sem lesznek. Nagy Sándor hangsúlyozta: a város lakói büszkék a csomópont közepén álló fenyőfára, amely szinte már Kistelek jelképévé is vált. Tódor Sándor rendőr őrnagy, a Kisteleki Rendőrkapitányság megbízott vezetője lapunknak elmondta: a csomópont működése óta egyetlen baleset sem történt a városközpontban a forgalmi rend megváltozása miatt. Ugyanakkor hangsúlyozta, legalább fél évnek el kell még telnie ahhoz, hogy hivatalosan is megállapíthassák: eredményesen működik a körforgalom. - Csupán egyszer fordult elő, hogy egy figyelmetlen autós elsodort egy kerékpárost, illetve többször is ráhajtottak az újonnan épített, lassító járdaszigetekre. Az utóbbit minden esetben elkerülhették volna az autósok, ha betartják a jelzett sebességkorlátozásokat - vélte a kapitányságvezető. A rendőr őrnagy összességében sikeresnek ítélte a csomópont és az új közlekedési rendszer működését, hiszen az áthaladó forgalom jelentősen felgyorsult, a gépkocsik kevesebb időt töltenek a városban, így kisebb a zaj és nincs annyi kipufogógáz sem. Tódor Sándor szerint az egyik legnagyobb próbatétel a karácsonyi nemzetközi átmenő forgalom volt, amelyben jól vizsgázott a rendszer. ILLYÉS SZABOLCS Német adomány a szegedi kórháznak, amely örömmel fogadta az ajándékot Elektromosan mozgatható ágyak A Szegedi Ruhagyár vezetése ugyanakkor azt is szeretné, ha április l-jével a többi alkalmazott is bérfejlesztésben részesülhetne, némiképp oldva a kialakult feszültségeket, s abban bíznak, hogy erre lesz lehetőségük. Kevésbé optimista a hasonlóképpen bérmunkában termelő Szegedi Ruházati Szövetkezet vezetése. Béremelésre náluk nincs remény - mondta el Sztankovics József elnök. A mindössze 20 alkalmazottat foglalkoztató szövetkezetnél tizenöten viszik haza hónap elején a központilag megállapított legkisebb keresetet. Az elnök egyelőre nem lát esélyt arra, hogy áraikban a megnövekedett költségeket érvényesíteni tudnák, ezért valószínűleg egy-két dolgozójuktól meg kell válniuk. A Heavytex Rt.-t a tavaly januári minimálbéremelés, az akkori bruttó 40 ezer forintos legkisebb kereset bevezetése alig érintette tájékoztatta lapunkat Széli János vezérigazgató. Idén annál drámaibb a helyzet. Az 50 ezer forintos minimálbér - amellyel önmagában egyetért a vezető - 10 millió forintos többletköltséget jelent a részvénytársaságnak. Ezt az összeget olyan körülmények között kellene kigazdálkodniuk, amikor amúgy is üzleti nehézségekkel küzdenek, ráadásul szeretnék valamelyest megemelni a többi alkalmazott bérét is. Jelenlég a 200 dolgozó közül 40 kapja a legkisebb fizetést az újszegedi cégnél. A világpiacon a Heavytex sem képes árat emelni, egy ilyen lépés a konkurencia malmára hajtaná a vizet. Legvégső esetben a létszámcsökkentést kell meglépnie a tárNem egyszerű feladat az 50 ezer forintos minimálbér előteremtése. Fotó: Kamok Csaba saságnak, ami azt jelenti, hogy míg az egyik emberrel jót tesznek, a másik az utcára kerül - mondta a vezérigazgató. Társaival ellentétben stabil helyzetről számolt be Kiss Sándor, a Szegedi Fonalfeldolgozó (Szefo) Rt. vezérigazgatója. A zömmel megváltozott munkaképességűek alkalmazására kijelölt célszervezet ugyanis az államtól normatív támogatást kap azért, hogy a piac által el nem ismert költségeket kigazdálkodhassa. A Szefo Rt. 800 dolgozójának 80 százaléka megváltozott munkaképességű, s a vezérigazgató elmondása szerint az 50 ezer forintos minimálbér bevezetése is kizárólag őket érintette. A cégnek 58 millió forintjába kerül a törvényi minimum betartása. Százötven dolgozójukat azonban a versenyágazatban, az EU piacaira termelő síkkötő-konfekcionálóban foglalkoztatják, s nem is minimálbéren: a teljesítményfüggő átlagkereset 72 ezer forint lesz az idén. Ebben az évben ugyanis közel 26 százalékos bérfejlesztéssel számolnak, amelyből 16-ot már „elvitt" a minimálbér, ám még így is 8-10 százalék marad a bérfeszültségek feloldására, ha az üzleti terv is teljesül. FEKETE KLÁRA