Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-07 / 285. szám

PÉNTEK, 2001. DECEMBER 7. • CSALÁDI KÖR­5 Leleplezés Mikulás ma az, aki annak adja ki magát. Ez az a jelmez, mely előtt a flegma modorral leginkább ellátott kamaszok is mélyen megha­jolnak. A szülők idén is rendelhettek Mikulást a megye több városában, elvitték a csomagot (virgács nélkül) a szolgáltató szervezethez, ha­zamentek és a gyerekkel együtt vártak. A csodára. Aztán megjött a Mikulás, aki a megadott cím és instrukciók alapján pontosan tud­ta, hogy miről kell beszélni. A Mikulás segítségével meg lehet ol­dani néhány rendezetlen nevelési problémát, még magasabbra le­het emelni a gyerek sikereit. A Mikulásnak joga van belenézni az üzenőfüzetbe, kérdéseket tenni fel az esti fogmosással kapcsolat­ban, beszéltetni az ajándékra váró ovisokat a legutóbbi rajzkiállí­tásról, elmeséltetni a cselgáncsverseny világraszóló eredményét, joga van szemrevételezni az összefirkált falat, emlékeztetni a gye­rekeket arra, hogy vasárnap nem muszáj hajnali öt órakor kelni, és a Mikulásnak természetesen joga van végighallgatni a hatszá­zadik „Télapóittvan "-t, mosolyogva. A szemfülesek közben kinéznek az ablakon, hogy lássák a rén­szarvas húzta szánt, de helyette rendszerint még egy autót talál­nak a ház előtt. Azt sem értik, miért nincsen a Mikulásnak olyan nagy zsákja, amibe tényleg minden, de minden belefér, miért csúszkál a szakálla, ami fehér, miközben a szemöldöke fekete, és miért van nála mobiltelefon, ami persze pont akkor csörög. A Mikulás leleplezése a legkönnyebben megírt tényfeltáró írás, de biztosan állíthatom: évek munkája van benne. Hat vagy hét év. Talán nyolc is. S az a gyerek, aki tud olvasni, tulajdonképpen min­dent tud. Azt is tudja, hogy Mikulás ma az, aki annak adja ki ma­gát. BLAHÓ GABRIELLA Népszerűtlen döntés előtt a szegedi közgyűlés Drágábban gurulhat a taxi Folytatás az 1. oldalról A testület reálisabbnak tartaná, ha ez az összeg nem lenne több 300 fo­rintnál. Álláspontjukat annak ellen­ére fenntartották, hogy vitathatat­lan: Szegeden még a tervezett ár­emelés után is 100 forinttal az or­szágos átlag alatt maradnak a taxi­díjak. Ugyanakkor a fogyasztóvédel­mi felügyelőség álláspontja szerint nem csak a magas árak hátrá­nyaival kell számolni, de az utasok sem tudják majd nyomon követni a bonyolultabbá váló fizetési formá­kat. Ez pedig visszaélésekhez vezet­het. A taxisok jelenlévő képviselő­je viszont azzal érvelt, hogy ez nem szociáhs alapokon nyugvó szolgál­tatás. A rövid távú, „esernyőpótló" fuvarok ugyanis a mostani árkép­zés mellett veszteségesek, hangsú­lyozta a taxisok képviselője, Vi­dóczy Gábor. A közterhek, az üze­meltetés költségei szintén jelentős kiadással járnak. Ezért félő, hogy az igényes szolgáltatás feltételeit ilyen körülmények között nem tudják majd biztosítani. Hasonló okok­ból kezdeményezték az éjszakai, a hétvégi, illetve ünnepnapi díjtétel­re, valamint a kézipoggyászt meg­haladó csomag szállítására is a to­vábbi 10 százalékos tarifaemelést. fíeredi Péter, a Fuvarozó Vállalko­zók Országos Szövetségének főtit­kára lapunk kérdésére elmondta: annak ellenére, hogy a szegedi köz­gyűlés meghatározza a taxiviteldí­jak legmagasabb összegét, a vállal­kozó megteheti, hogy ingyen áll ki ADATOK Taxis vállalkozók száma 449 Bevételt bevallók száma 176 Átlagbevételük (Ft/fóév) 2 841 000 Nyereséget valló adózók szá­ma 75 Veszteséget valló adózók szá­ma 64 Átlagos veszteségük (Ft/fóév) 215 000 Forrás: APEH Csongrád Me­gyei Igazgatósága a hívás helyszínére. Emellett szá­molhat alacsonyabb kilométerdíj­jal is. Azaz a piac szabályozó hatá­sa semmiképpen sem kerülhető el. A szolgáltatást igénybe vevők szem­pontjából viszont pozitívumként értékelhető, hogy egy ilyen döntés­sel kizárható, illetve számonkér­hető a fuvardíjak irreális emelése. A közgyűlés elé kerülő javaslat egyébként a taxisokkal, azok érdek­védelmi szervezeteinek képviselői­vel, köztük a kereskedelmi és ipar­kamarával folytatott egyeztető tár­gyalások alapján készült el. A bizott­sági álláspontok azonban ettől eltér­hetnek, és természetesen a képvi­selői vélemények is. Azt, hogy vé­gül is mennyiért taxizhatunk jövő­re, befolyásolhatja az a körülmény is, hogy a választások küszöbén a testület tagjai vajon hogyan határoz­nak a népszerűnek nem mondha­tó díjemelés mértékéről. N. RÁCZ JUDIT Igazoltan távol A szegedi önkormányzat szerveze­ti és működési szabályzata szerint a közgyűlés állandó bizottságai­nak negyedévente be kell számol­niuk arról, hogy miről tárgyaltak, milyen döntéseket hoztak, illetve a képviselők közül ki hányszor vett részt a bizottsági üléseken. A leg­frissebb beszámolóból kiderül: 2001. július 1. és szeptember 30. közötti időszakban a lakásügyi bi­zottság ülésezett a legtöbbet. Összesen hétszer gyűltek össze az ebbe a bizottságba delegált képvi­selők, hogy megvitassák az aktu­ábs ügyeket. A bizottsági ülésekről Mécs László hiányzott a legtöb­bet. A városrendezési, területfej­lesztési és környezetvédelmi bi­zottság hat ülést tartott az adott időszakban, amiből egy határozat­képtelen volt. E bizottság tagja Mécs László (MDF|, aki öt alka­lommal, és Farkasné Pócsai Blan­ka (Fidesz), aki négy alkalommal volt igazoltan távol az ülésekről. Az igazoltan távol lévők listáján a kép­zeletbeli dobogó harmadik helyén Péter Szilveszter (Fidesz) áll, aki há­romszor hiányzott a lakásügyi bi­zottság üléséről. A beszámoló sze­rint az elmúlt negyedévben a jogi és ügyrendi, az oktatási, valamint a városüzemeltetési és környezet­védelmi bizottság ülésezett a leg­kevesebbet. E bizottságok tagjai összesen kétszer értekeztek a há­rom hónap alatt. A képviselők kö­zött Farkas László (független) tart­ja az abszolút csúcsot, aki egyszer sem jelent a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság ülé­sén. Távolmaradását igazolta. SZ. c. sz. Megindulhat a felszámolás a Prímafruitnál Dolgozó van, pénz nincs A Primafruit Kft. is hozzájárult a cég ellen novemberben indí­tott felszámolási eljáráshoz. A cég arra hivatkozik: nem talált olyan új, tőkeerős befektetőt, aki biztosíthatta volna a kft. jövőjét. Erről körlevélben értesítették a dolgozókat. A Primafruit veze­tői továbbra sem akarnak nyi­latkozni. ;zeged, Kálvária sgt. 87. | Mint azt már megírtuk, a szegedi Primafruit Kft. mintegy kétszáz­millió forinttal adós beszállítói­nak. Ezt egyébként azok a gazdák állították, akiket a cég hónapokig hitegetett. Szerkesztőségünket fel­keresték a kft. dolgozói, akik el­mondták, ők meg munkabért nem kapnak. A kft. ügyvezetői november kö­zepén körlevélben értesítették al­kalmazottaikat arról, hogy ők is hozzájárulnak a mások által már kezdeményezett felszámolási eljá­ráshoz. A Primafruit Kft. dolgozóinak képviselője, Lengyel Ilona elmond­ta: november óta ők sem kapnak munkabért. - A munkaviszonyunk még mindig fennáll, mivel nem mondtunk fel, de csak ülünk ott­hon és malmozunk. Ilyenkor év végén nagyon nehéz, sőt lehetetlen másik munkahelyet találni. A pén­zünket sem szeretnénk elveszíte­ni, ez az oka annak, hogy nem mondtunk föl. A november 12-i megbeszélésen felajánlották, ha felmondunk, zsebből kifizetnek tíznapi munkabért. Igen ám, de akkor elvesztettük volna a kifize­tetlen szabadságokat. Sőt: még a papírjaink is bent vannak a cégnél, így ha akarnánk sem tudnánk más állás után nézni - tette hozzá Len­gyel Ilona indulatosan. - Novem­berben Budapestről érkeztek üz­letemberek, akik megnézték a gép­sorokat, mindent le is fényképez­tek. Ha már eladtak mindent, ak­A cég 200 millióval adós a beszállítóknak. kor minket miért nem üzemek ki? - tette fel a kérdést a felháborodott asszony. A csalódott dolgozók, a keres­kedőkhöz és az őstermelőkhöz ha­sonlóan, szintén ügyvédhez for­dultak. A társaság egyébként november 12-én maga is hozzájárult a fel­számolási eljárás kezdeményezésé­hez, arra hivatkozva, hogy nem találtak olyan új, tőkeerős befekte­tőt, aki biztosíthatta volna a cég jö­vőjét. Erről körlevélben értesítették a dolgozókat. Az esettel kapcso­latban természetesen szerettük volna megszólaltatni a másik felet, a cégnek azonban október elseje óta új ügyvezetője van. Az angol Hu­gó Green azonban nem tartózko­dik Magyarországon. A cég egyik volt ügyvezetője elmondta, ő nem jogosult nyilatkozni, de nagyon sajnálja, ami a beszállítókkal és az alkalmazottakkal történt. A fér­fit egyébként egy bajai kórházban ápolják, mivel - mondta elgyötört hangon - a cégnél történtek hatá­Fótó: Miskolczi Róbert sára több infarktusa is volt már. Információink szerint a felszámo­lási eljárás néhány napon belül megindul. A felszámolást végző céget már ki is jelölték. Bárány Zoltán, a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtó­referense az üggyel kapcsolatban arról tájékozatta lapunkat, sem a megyei gazdaságvédelmi osztály, sem pedig a városi gazdaságvédel­mi alosztály nem folytat eljárást a kft. ellen. A. T. J. Átalakulás előtt áll a Szegedi Mozgókép Kft.: közhasznú társaságként működhet tovább Mi legyen a Korzó mozival? Amennyiben a szegedi képviselő­testület az átalakítás mellett dönt a mai ülésén, úgy a jövő év­től közhasznú társaság működ­tetheti a hagyományos mozikat a városban. E határozatával a közgyűlés megmentheti a Sze­gedi Mozgókép Kft.-t az össze­omlástól. Ha ugyanis marad a kft. forma, és továbbra is a mo­zis cég fizeti a Korzó filmszínház bérleti díját, idővel végleg kifut­hat a film a vetítőgépből. A száz százalékban önkormány­zati tulajdonú szegedi mozis cég a kilencvenes évek elején a megyei moziüzemi vállalatból alakult ká­eftévé. A Szegedi Mozgókép Kft. a Belvárosi és a Korzó működtetésén túl Csongrád és Békés megye film­színFiázainak nyújt különböző szol­gáltatást. A Petróczy Sándor ve­zette kft. a kilencvenes évek köze­pén élte aranykorát. Ekkor még je­lentős bevételt termeltek a film­színházak, eladták a Fáklya mozit, s a pénzből felújították a Belváro­si és a Korzó mozit. A Szeged Pla­zában megnyílt többtermes cine­ma cityvel azonban nem tudták felvenni a versenyt. Tavaly május óta megközelítően 70 százalékkal csökkent a hagyományos filmszín­házak nézőszáma és bevétele. A korábban jelentős profitot terme­lő cég 2001-tói már önkormányza­ti támogatásra szorult. Annál is inkább, mert időközben bezárták az állami tulajdonban lévő Kor­zót, de a havi 500 ezer forintos bérleti díjat ugyanúgy fizette a Sze­gedi Mozgókép Kft. az épület ke­zelőjének, a Területi Államháztar­tási Hivatalnak, mint előtte. Pet­róczy Sándor elmondta: bár jelent­keztek befektetők, akik megvet­ték volna a céget, annyira kevés pénzt ajánlottak, hogy nem adták el nekik a mozis vállalkozást. Má­ra nyilvánvalóvá vált, hogy a Bel­városi miniplex a Plazában üze­melő multiplex mellett nem tud nyereségesen működni, ugyanis ­a várakozásokkal ellentétben ­nem növekedett a mozinézők szá­ma. Petróczy Sándor igazgató és a cég felügyelőbizottságának elnö­ke, Juhász Miklós szerint a Szege­di Mozgókép Kft. mind gazdasági­lag, mind pedig szakmailag job­ban járna, ha a képviselő-testület áldását adná az átalakításra. A köz­hasznú társaság főleg a megsze­rezhető külső források - alapítvá­nyi és céges támogatások, pályáza­ti lehetőségek stb. - tekintetében számíthatna nagyobb előnyökre. Mindemellett a közhasznú társa­ságokat megillető adó-, illeték- és vámkedvezmények is csökkente­nék a Szegedi Mozgókép Kht. mű­ködéséhez szükséges önkormány­zati támogatás mértékét. Idén 16 milhó 850 ezer forinttal támogat­ta a város saját cégét. Az igazgató­tól megtudtuk: a kulturális tárca nemzeti mozihálózat kiépítésében gondolkodik. Petróczy szerint a hálózatba tökéletesen beleillene a szegedi mozis vállalkozás is, mivel fő tevékenysége - a művészi érté­kű filmek forgalmazása és az art­video-kölcsönzés - kiemelten köz­hasznú feladatnak minősíthető. Ha marad a kft. forma, és to­vábbra is a Szegedi Mozgókép Kft. fizeti a Korzó mozi bérleti díját, akkor az ügyvezető igazgató szerint legkevesebb 23 milhó forint ön­kormányzati támogatásra lenne szükségük a jövő évben. (Ezzel szemben a 2002. évi költségvetés­be beálh'tott összeg 17 milhó 300 ezer forint, amiből ha kifizetik a mozi bérleti díját, csődbe megy a kft.) Többek véleménye szerint a Korzó moziban továbbra is műve­lődési programokat kell(ene) ren­dezni. Arra vonatkozóan, hogy ki és hogyan hasznosítsa a patinás épületet a jövőben, a polgármeste­ri hivatal kulturális irodája, vala­mint a közgyűlés kulturáhs és köz­művelődési bizottsága tesz majd ja­vaslatot. SZ. c. sz. A Gábor Áron utca sara Folytatás az 1. oldalról Blum László azt is elmondta, hogy ő még kijut a házától terepjárójá­val, de a többi lakos csak panasz­kodhat. A csatornázóktól többször is ígéreteket kaptak, de még sa­lakkal sem szórták fel a pocsolyá­kat. Sőt: most, hogy továbbra is dolgoznak a csatornázáson, a kiásott sarat is az úton hagyják, pa­naszolta Blum László. - Még mindig dolgozunk a Gá­bor Áron utcában, ugyanis a szennyvízcsatorna mellé most te­lepítjük az esővízcsatornát. Az út­test azonban már a munkálatok megkezdése előtt is szinte telje­sen járhatatlan volt, ezt az utat már korábban kellett volna rend­be tenni. Minket, kivitelezőket csak arra kötelezett a megbízónk, hogy a csatornázás nyomán kiásott úthiányt pótoljuk. Itt azonban az egész utat újra kell építeni - rea­gált a Gáspár utcaiak panaszaira Nóvák Gyula, a Szegedi Víziköz­mű Működtető Rt. igazgatója. Leghamarabb tavasszal kerülhet szilárd burkolat az útszakaszra, hiszen előbb be kell fejezni a csa­padékelvezető csatornát. - Csak ezután kezdődhet meg az útépítés, ha lesz rá keret - mond­ta az igazgató, aki úgy véli, először az út alapját kell kiépíteni, ehhez azonban az önkormányzati kép­viselőnek is hozzá kell járulnia a képviselői alapjából. - Én nagyon szívesen hozzájárul­nék, ha lenne miből - közölte Gi­la Ferenc, Petőfitelep szocialista önkormányzati képviselője. - A tisztelt közgyűlés ugyanis a képvi­selői alap jelentős részét beolvasz­totta, abból, ami megmaradt, tíz­méternyi útalapot sem tudnék fel­építtetni. Inkább az a kérdés, hogy a beolvasztott képviselői alapot mire használják, ha nem építik meg belőle az utakat. Egyébként az igazgató úrral szemben én úgy tudom, hogy a csatorna kivitelezőjének kell hely­reállítania a felbontott útszakaszt. I.SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents