Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-04 / 282. szám

KEDD, 2001. DECEMBER 4. AKTUÁLIS3 Miniszterek jönnek és mennek - Vásárhelyen Jó tanács vállalkozóknak Zsúfolásig megtelt tegnap Vásárhelyen a városháza díszterme azon a fórumon, melyen Boros Imre, a Phare ügyekért felelős miniszter és Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő beszélt a vidékfejlesztés és az EU-támogatások rendszerének összefüggéseiről. A téma nagyon érdekelte a kis- és középvállalkozókat. Hazánknak az unióhoz való csatlakozását követően a régiót érintő változások között fontos szempont lehet, hogy Hódmezővásárhely közel ötvenezer hektárnyi közigazgatási területének mintegy nyolcvan százaléka jó minőségű mezőgazdasági terület - hangsúlyozta bevezetőjében Rapcsák András. A vásárhelyi polgármester hangsúlyozta: a dél-alföldi régió felzárkóztatását jelentősen segítheti a kormány által jóváhagyott autópálya-fejlesztési program. A fórumon megjelentek nagy létszáma önmagában is mutatja a magyarok, a régióban élők érdeklődését és szimpátiáját, azzal kapcsolatban, ámi ma Magyarország visszaintegrálódásának ügyében történik - jelentette ki Boros Imre, a Phare-ügyekért felelős miniszter. A régió, illetve Csongrád megye fejlődése mostantól valójában attól függ, miként tudja kihasználni azt a forráslehetőséget, amelyet az ISPA kínál. Mert míg a Phare-program maximum 2 millió euróig ment el a segítségnyújBoros Imre: „A városnak és a megyének együtt kell működnie." Fotó: Tésik Attila tásban, addig az ISPA esetében 5 millió eurónál kezdődnek a támogatási összegek. E forrásból finanszírozható, amire a térségnek leginkább szüksége van. Ez egyrészt az a közútfejlesztés, ami az M-5öst behozza a térségbe és leviszi a határig, s arra ráillesztve a 43-ast, lehet például egy közúti rekonstrukciós projekt alapja. Ezen túl leginkább a hulladék-kezelés szelektív technológiájára tud a régió komoly pénzt szerezni. Ez - tájékoztatta Boros Imre Phare-miniszter a vállalkozókat - Vásárhely vezetésével nyereséges ipari vállalkozásokra nyújt lehetőséget. J. E. Kölcsönből folyósítják a 13. havi munkabért a közalkalmazottaknak Beleszól a politika a hitelbe? Működési hitelt kénytelen felvenni a szegedi önkormányzat ahhoz, hogy kifizethesse a közalkalmazottaknak járó 13. havi munkabért. Ellenzéki politikusok szerint beigazolódott, hogy fizetési nehézségekkel küzd az önkormányzat. A város vezetői azonban ezt továbbra is cáfolják. Szerintük ugyanis az önkormányzat csak megelőlegezi a pénzt, aminek megvan a fedezete. „A közigazgatási iroda áttekintette az önkormányzat éves várható pénzügyi helyzetét, és megállapítása szerint a fenti intézményi körben dolgozók 13. havi illetményének kifizetéséhez szükséges, önkormányzat által nyújtandó, kb. 200 millió forint nagyságrendű pénzügyi forrás csak működési hitel felvételével biztosítható." A fenti idézet a Bartha László polgármester által jegyzett előterjesztésben olvasható, amiről ezen a héten a pénteki közgyűlésen dönthetnek a képviselők. Az előterjesztés szerint az önkormányzati finanszírozású intézményekben bérmaradvány formájában ugyan megvan a 13. havi járandóság kifizetéséhez szükséges fonás, ám például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által fenntartott intézményekben csak az önkormányzat támogatásával tudják kifizetni a dolgozóknak a plusz egyhavi munkabért. A pénzt az intézmények jövőre kötelesek visszafizetni az önkormányzatnak. Bebizonyosodott, hogy a város fizetési nehézségekkel küzd, bár a csődöt egyelőre elkerülte - vélekedett az előterjesztés kapcsán Kozma József, a Magyar Szocialista Párt városi elnöke. Az eddigi évek gyakorlatának megfelelően az önkormányzat a következő év januárja helyett tárgyév decemberében kívánja kifizetni a 13. havi bért a közalkalmazottaknak. Bár a 2002-es költségvetésbe valóban beépítették ennek forrását, ám az önkormányzat azért, hogy még karácsony előtt pénzhez jussanak a polgárok, megelőlegezi az összeget - nyilatkozta lapunknak Dobó János, a közgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke. A város nem hosszú távú működési hitelt vesz fel, pusztán a számlavezető banknál automatikusan járó 1 milliárd 500 milliós folyószámla-hitelkeret egy részét veszi igénybe. Elképzelhető azonban, hogy erre sem lesz szükség, mert Szeged a helyiadó-bevételekből 600 millió forintot remél még decemberben. Dobó János ugyanakkor azt is elmondta: az önkormányzatnak 3 milliárd forintos értékpapír-állománya áll szemben 2 milliárd 500 milliós hitellel, és csak azért vesznek fel szükséges esetben folyószámlahitelt, mert az „olcsóbb pénz", mint a jól kamatozó értékpapírok készpénzre váltása. K.B. Kövér a főiskolán támogatott jelöltek - A város fejlődését látva, magam sem döntöttem volna másként, mint a Fidesz szegedi szervezete kommentálta Kövér László, a Fidesz-MPP ügyvezető alelnöke a döntést, amely szerint 2002-ben is a '98-ban két szegedi választókerületében mandátumhoz jutott Bartha László és Rákos Tibor indulhat a párt jelöltjeként az országgyűlési választásokon. (A harmadik szegedi választókörzetben a Fidesz-MDF-megállapodás értelmében Balogh László fórumos képviselő indul.) A szentesi körzetben változatlanul Farkas Sándort indítják. Kövér a közvélemény-kutatások adataira hivatkozva, megnyugtatónak nevezte a Fidesz-MDF előnyét. - Az MSZP nagy szívességet tett a kormánynak, retorikai stílusával saját maga húzta alá állításai hiteltelenségét - jelentette ki a szocialisták vádiratáról Kövér László. A Fidesz alelnöke tegnap a tanárképző főiskola Tamási Áron Klubjában tartott előadást a hallgatói önkormányzat meghívására. A volt titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter sajnálatos incidensnek nevezte, hogy a közelmúltban Medgyessy Péter és Kuncze Gábor nem léphettek katedrára felsőoktatási intézmények diákjainak meghívására, ám mint mondta: a mérlegelés joga az egyetemeké. Ugyanakkor hozzátette: nem egyedi eset Medgyessyéké, hiszen '98 előtt a Fidesz politikusai szánmára is zárva volt jó néhány felsőoktatási intézmény ajtaja. Lapunknak az országszerte nagy visszhangot kiváltó debreceni és veszprémi esetekkel kapcsolatban Szabó Imre, a Szegedi Tudományegyetem főtitkára azt nyilatkozta: az SZTE vezetése arra törekszik, hogy megőrizze függetlenségét, politikai fórumoknak csak akkor biztosít helyet, ha azon valamennyi meghatározó párt képviselteti magát. Döbör András, a tanárképző főiskola hallgatói önkormányzatának vezetője Kövér főiskolai jelenlétéről azt mondta: nem politikai fórumra kérték Kövér Lászlót, hanem egy előadás-sorozat résztvevőjeként azért hívták meg, hogy a rendszerváltásról beszéljen. K.B. Pályáztak, nyertek MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Tudományegyetem nemrégiben nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett az SZTE Európai Tanulmányok Intézetének rekonstrukciójára. A tenderre öt cég jelentkezett: a székesfehérvári Baucont Rt., a hódmezővásárhelyi Építészmester Rt. és a Takács és Kun Kft., valamint a szegedi Prioritás Kft., illetve a Cseh és Társa Építőipari Kft. A bírálóbizottság a Cseh és Társa Kft. ajánlatát tartotta a legjobbnak. A kiírás szerint a nyertes ajánlattevőnek a több mint.900 négyzetméter alapterületű épületet kell felújítania. A beruházás mintegy 65 millió forintba kerül. Közös J»> dolgaink KISIMRE FERENC Az elmúlt 10 év alatt Magyarország és Románia kapcsolata kétségkívül „katonai" téren fejlődött legtöbbet. A két nemzet honvédjei együttes hadgyakorlatokon vettek részt, a katonai elöljárók találkozásai pedig jóval sűrűbbek, mint mondjuk a kulturáhs tárcák államtitkárainak randevúi. A tegnapi szegedi Szabó-Pascu tanácskozás is csak egyike azoknak az eszmecseréknek, amelyek a fenti álhtások helyénvalóságát támaszják alá. Mindez rendjén is van, hiszen Románia szomszédunk, mi pedig - NATO-tagként - baráti viszonyt kívánunk kialakítani a környezetünkben lévő államokkal. Kiváltképpen azokkal, akik néhány év múlva ugyancsak tagjai lehetnek az Atlanti Szövetségnek. Egészen röviden: segíteni kívánunk mindazokon, akik ugyanúgy óhajtják a térség békéjét, biztonságát, nemzeteinek és nemzeti kisebbségeinek zavartalan együttélését. Valamint érvényesülését. Nos, ebben már nem vagyok olyannyira bizonyos, hogy keleti szomszédunk is maradéktalanul ezt óhajtja. Tudniillik az elmúlt napok eseményei nem mindig ezt látszanak alátámasztani. Itt van ugyebár a határon kötelező 250 euró „bemutatása". A román állampolgárok mindegyikére vonatkozik, csak két szépséghibája van. Az egyik: a csaknem kétmilliós magyar kisebbségnek nehezítik így meg az átutazást - az itteni tanintézményekbe, rokon- és baráti látogatásra, esetleg átutazás mián. A másik: a hamarosan életbe lépő státustörvény benefícióit, kedvezményeit ilymódon semlegesítik... (December elseje óta egyébként már mintegy 40 százalékkal csökkent a szomszédos országból hazánkba irányuló személyforgalom.) Románia nemzeti ünnepén, december elsején, a 85 százalékban magyarok lakta Csíkszeredán népgyűlést szervezetek. Az Erdélyt Romániával egyesítő gyulafehérvári határozatról emlékeztek a szónokok. Óriási feszültség előzte meg ezt a gyűlést, hiszen az ott élő magyarok ezt nemzeti önérzetük elleniprovokációnak minősítették, s néhányan bojkottra szólították nemzettársaikat, illetve - ha mégis részt vesznek - fekete karszalaggal jelenjenek meg, javasolták. (Az RMDSZ országos vezetése egyébiránt elhatárolta magát ettől a javaslattól.) Szerencsére incidens nélkül zajlott le a nagygyűlés: a Csíkszeredától száz kilométerre lévő Maroshévízről autóbusszal szállított ezerfőnyi hallgatóság méltóságteljesen ünnepelt. Szabó és Pascu miniszterek megbeszélését is a méltóságteljes magatartás jellemezte. Megállapították: ha a NATO bezárná kapuit a csatlakozásra váró országok előtte az nagyon rossz' üzenet lenne. Ebben egyébiránt nem vagyok teljesen biztos. Göncz Árpádné a kávéházban Mintegy hatvan idős ember kapcsolódott be az idós kor problémáival foglalkozó „Nyugdíjastörzsasztal" beszélgetéseibe, amelyet a Kolping akadémia egész hetes programsorozatának első felvonásaként rendeztek a szegedi Millenniumi Kávéházban. A mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok társadalmi beilleszkedéséről tartottak előadást tegnap este a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. A súlyos mozgássérültek helyzetéről, az önrendelkezésen alapuló önálló élet filozófiájáról, a fogyatékos gyermekek helyzetéről és a másság elfogadásáról tartott előadásokat számos érdeklődő hallgatta. Az est fővédnöke Göncz Árpádné, Zsuzsa asszony volt, aki barátaiként üdvözölte a sérülteket és a szervezőket. - Nagyon örülök, hogy az országban először itt, Szegeden rendeztek ilyen tartalmas és komoly programmal összeállított Kolping akadémiát. Szeretném, ha egyre több fiatal kapcsolódna be ebbe és a hasonló szervezetekbe - mondta Göncz Árpádné. - Az akadémiát szervező Kolping Család Egyesület ezzel a rendezvénysorozattal fejezi ki a szociális érzékenység fontosságát. tFel szeretnénk hívni a társadon figyelmét arra, hogy azért, mert valaki öreg vagy sérült, még ugyanúgy tagja a közösségnek, mint bárki más - mondta Némethné Lajos Juhanna, a családegyesület szegedi elnöke. Ma délelőtt a Nyugdíjastörzsasztal vendége Molnár Amáha nyugalmazott gyermekorvos lesz, aki az öregség aktivitásáról tart előadást. Este 17.30-tói a siketek társadalmi esélyeiről hallhat előadást minden érdeklődő az ifjúsági házban. Az előadó Kádár Báhntné, a SINOSZ Csongrád megyei vezetője lesz. I.SZ. Szegeden tárgyalt a magyar és a román védelmi miniszter Délen is lehet Tisza-zászlóalj Folytatás az 1. oldalról Egy román újságíró kérdésére válaszolva Szabó közölte: Magyarország elkötelezetten támogatja a NATO Nyitott ajtó politikáját, s üdvözli azt a konszenzust, ami annak érdekében jött létre, hogy a jövő év végi prágai csúcson kerüljön sor új országok meghívására. A magyar miniszter hangsúlyozta: Magyarországnak alapvető érdeke a szomszédos országok, illetve a balti államok euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatása. „Ha a NATO bezárná kapuit, annak nagyon rossz üzenete lenne a csatlakozásra váró országok számára, nemcsak bizalomvesztés következne be, hanem kedvezőtlen folyamatok indulhatnának el a várományos államokban. A stabilitást érdekében ezt el kell kerülni" - vélekedett a honvédelmi tárca vezetője. Szabó János nem válaszolt arra a román újságírói kérdésre, hogy bevonulhatna-e a magyar hadseregbe az a román állampolgár, aki magyar igazolványt szerez. Mint mondta: erről a külügyminisztert kell megkérdezni. A találkozón szó volt a Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna által létrehozandó közös Tisza-zászlóaljról, amelynek felállítását már 1999-ben elhatározták. Ioan Mircea Pascu ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az elképzelések szerint a tagországok század nagyságú alakulattal vesznek részt a Tiszát érintő katasztrófavédelmi feladatokat is ellátó nemzetközi zászlóaljban. Szabó János hozzáfűzte: a közeljövőben megalakuló Tisza-zászlóalj főként a Felső-Tisza vidékén tevékenykedne. A magyar honvédelmi tárca vezetője nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy magyar, szerb és román részvétellel délen, az Alsó-Tisza vidékén is alakuljon egy ilyen zászlóalj. A sajtótájékoztatón szerettük volna megkérdezni a román védelmi minisztert a szigorított határátlépésről, illetve arról, igaz-e, hogy Székelyföldre egyre több helyőrséget telepítenek, de erre már nem adtak lehetőséget a szervezők. sz. c. sz.