Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-29 / 302. szám

IV. A TORONY ALATT SZOMBAT, 2001. DECEMBER 29. Miben változott Szeged 2001-ben? Vikartovszky Józsefné konyhai kisegítő: - Számos említésre méltó építkezés történt az évben. Itt van például a közelmúltban el­kezdett parkolóház. A további felújítások is mind elismerésre méltóak. Azt mondhatom, kife­jezetten meg vagyok elégedve a városommal. Sok minden vál­tozott ebben az évben. Az előbb említett dolgokon kívül, itt van például a Kárász utca díszbur­kolata, vagy a nagyon szép Klauzál tér. Nagyon szép most a nemrégiben feldíszített Bel­város. Szelle Sándorné nyugdíjas: - Mivel belvárosi vagyok ezért a Kárász utca, Klauzál tér na­gyon tetszik. Éppen ideje volt már felújítani ezeket a szép ut­cákat és tereket. Öröm kijönni ide, szívesen sétálunk az uno­kámmal. Az épületek is gyönyö­rűen fel lettek újítva. Még a kül­földről jött vendégeink is di­csérték, pedig ők Párizsból ér­keztek, és ugye az sem egy csú­nya város... Nyáron viszont a parlagfüvet gyakrabban kaszál­hatnák a jövőben, mivel sokan szenvedünk az allergiától. Tóthné Meskál Anikó vállalkozó: - Szépek, szépek a fejlesz­tések de a városvezetés úgy veszem észre, nem költ ele­get az iskolákra, óvodákra, il­letve az egészségügyre. A Bel­város nagyon szép lett, de le­hetett volna áldozni egy kis pénzt a Gyerekklinikára is. Mostanában más lett a város­vezetés hozzáállása a közpén­zek elosztásához. Mindeneset­re meg vagyok elégedve a vá­rosban történt építkezések­kel, és a hatalmas méretű fel­újításokkal is. Nagy Mihályné nyugdíjas: - Sok épületet restauráltak, újra kifestettek, mind jobban mutat most. Talán a parkokat kellene még tovább szépíteni, több virág és fa kellene. Akkor még szebbek lennének. És per­sze az is elengedhetetlen, hogy a megszépült Belvárosban vi­gyázzunk a rendre és a tiszta­ságra. De ez persze teljes mér­tékben rajtunk múlik. Amerre én lakom, ott jó utak vannak, de azért vannak rossz minőségű útburkolatok, amelyeket ildo­mos lenne kijavítani. Főhajtás a szegedi hősök előtt A közelmúltban emlékeztek meg a Honvéd Hagyományőr­ző Egyesület szegedi területi szervezetének rendezésében az 5. szegedi gyalogezred elhunyt katonáiról. A dóm falán lévő emléktáblánál összegyűlt kö­zönség előtt Tóth Zoltán, a Ved­res István Építőipari Szakkö­zépiskola tanára mondott em­lékező beszédet, amelyet az alábbiakban kivonatosan idé­zünk. „Hősökben szegény korban élünk. Ennek okát nem nehéz fel­tárni: az ember- és nemzetellenes globalizáció számára kényelmet­len a nemzeti érzés, mert az min­dig a nemzeti érdekek képvisele­téhez társul. Hősökben szűköl­ködünk annak ellenére is, hogy nemzeti múltunk, történelmünk tele van dicső katonákkal, sere­gekkel, akik életük árán is meg­védték hazánkat a Kárpátok völ­gyében, melyre minden szomszé­dunk fente már a fogát. Ezek a hősök bárki másnál jobban elkö­telezettjei voltak a nemzeti érdek képviseletének, a cselekvő haza­szeretetnek. Kegyetlen évszak a tél. Télen hadat viselni, s elképzel­hetjük, micsoda feladat a fagyott földbe lövészárkot ásni, ebből a csonttá keményedett anyagból sáncot emelni, majd a sánc mö­gött órák hosszat ücsörögni a minden pillanatban ránk leselke­dő halál árnyékában. De nem könnyebb a dombon felfelé vezé­nyelt rohamban sem talpon ma­radni, hiszen zúzmara, hó állhat­ja utunkat, s közben a védők ál­landóan lőnek ránk. Ez is egy as­pektusa a hadviselésnek. S akkor nem szóltunk még a hadifogság­ról, a nélkülözésekről, a kalan­dos, de távolról sem vidám haza­útról. Bízvást állíthatjuk, hogy egy háborúnak, csatának csak veszte­sei vannak, győztesei aligha. Minden háborúk, csaták hősei közül szívünknek különösen is kedves a szegedi 5. honvéd gya­logezred hősi harcainak króniká­ja. Az ezredet 1848-ban állították fel Szegedi 3. Honvéd Zászlóalj néven. A nép veres sipkásoknak nevezte őket. A zászlóalj ott volt Branyiszkónál is, de létszáma erő­sen megfogyatkozott: 193 főre apadt. 1869-ben újra felállítot­ták a zászlóaljat, ez képezte az­után az 5. honvéd gyalogezred alapját. Az ezred katonái legnagyobb hőstettüket 1914. december 15. és 18. között hajtották végre Przemysl erődjének ostroma so­rán: rohamot vezettek egy Pa­portenka nevű magaslat ellen, melynek során a magaslat mere­dek oldalán, állandó géppuska­tűzben nyomultak előre, s végül is sikerült elfoglalniuk ezt a stra­tégiailag fontos pontot. E hős­tett emlékére tartjuk a gyalogez­red emléknapját december 16­án. Maga a védett erőd a Visztu­la folyása miatt stratégiai jelentő­ségű volt, annak védelme megke­rülhetetlen feladat. A vár védel­mét Kussmanek Hermann pa­rancsnok irányította, azonban a magyar királyi 23. honvéd gyalo­gos hadosztályt Tamássy Árpád al­tábornagy vezette. A védőknek két orosz ostromot is ki kellett állnia: 1914. szeptember 17. és október 12., valamint november 4-től 1915. március 22-ig is tá­madták az orosz csapatok az erő­döt. Arról sem szabad megfeled­keznünk, hogy a két ostrom alatt összesen tizennyolcszor törtek ki a védők a várból, ezzel is nehezít­ve az ostromlók dolgát. Az erőd védői között vegyesen találunk ukrán, lengyel, szlovák és magyar katonákat, mely felállás egyúttal a közös közép-európai sorsot is példázza. Ady óta tudjuk, hogy „Dunának, Oltnak egy a hang­ja", s erről a jövőben sem sza­bad megfeledkeznünk. Közös kö­zép-európai sorsunk átka, hogy több száz esztendeig véreztünk közösen az osztrák érdekek szol­gálatában, s a császári udvarnak még a szabadságharc idején is sikerült ellenünk heccelnie kisebb­ségeinket. De már évszázadokkal azelőtt is a Nyugat végvára voltunk a Bal­kán felé, s mind tatárnak, mind töröknek útját kellett állnunk. Nem háríthattuk el tehát történel­mi feladatunkat - éppúgy, aho­gyan ma sem lehetünk érzéketle­nek a tőlünk keletre fekvő nem­zetek sorsa iránt. Katonáink hősi helytállása pél­daképként szolgálhat mind a ma­gyar fiatalok, mind pedig hon­védségünk számára. A helytállás Módosul az orvosi ügyelet TA-információ A felnőtt központi orvosi ügyelet működési rendje 2002. január elsejétől változik. Az ügyelet hétköznap 16 órától másnap reggel fél 8-ig, szom­baton, vasárnap és munkaszü­neti napokon fél 8-tól másnap reggel fél 8-ig tart a Kossuth Lajos sugárút 15-17. szám alat­ti központi ügyeleten. (A Szilá­gyi utca felöli bejáraton.) Az ügyeleti hívás telefonszáma: 474-374. A gyermekgyógyászati köz­ponti ügyelet 2002. január 5­től a Kossuth Lajos sugárút 15­17 szám alá költözik. Randelé­si idő hétköznap 13 órától másnap fél 8-ig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti na­pokon fél 8-tól másnap reg­gel fél 8-ig. A telefonszám: 474-374. Felismerés... TA-információ Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal kéri azt a négy fiatalt, hogy szíveskedje­nek jelentkezni a polgármes­teri hivatal kabinetirodájában (Szeged, Széchenyi tér 10. 107. szoba). Személyesen Molnár Csaba sajtóreferenst keressék, vagy az iroda telefonszámát (564- 247) hívják. Jelentkezé­süket várjuk és köszönjük! A puzzle-készlet megvásárolha­tó a Tourinform Dugonics tér 2. szám alatti irodájában. . -"r.HLY^ M fi $ * - ' * f l ' • I^A jBMW rmmmr Hi Y-t. :'YYr:'-:''Y'Y" ' •/••"v-'-Y1 Antal Réka jogász: - Rengeteg dologban válto­zott Szeged. Szép lett a Kárász utca, számos felújítást végez­tek a városban. Nagyon tetsze­nek a szobrok is, most hallot­tam, hogy felújították a Vásár­helyi Pál szobrot is. Igaz, a kül­városok egy kissé el vannak ha­nyagolva, bár először bizonyá­ra a Belvárost szépítik, majd csak azután következnek a kül­városok. Több bicikliút kellene a városba. Én magam is imád­nék biciklizni, ha lenne elég ke­rékpárút. Balogh Flóra egyetemi hallgató: - Mivel első évfolyamos vagyok a Szegedi Tudományegyetem, ezért még csak három hónapja va­gyok a városban. Még nem ismer­tem meg eléggé Szegedet, de az biztos, hogy a Belváros nagyon szép. Egy dolog viszont nem tet­szik a főutcában. Ez pedig a téli díszkivilágítás. Lehetne igényesebb is, és szerintem a Klauzál téren lé­vő fenyő is túl nagy. Jó, hogy van ünnepi díszkivilágítás, csak nem ennyi és nem ilyen jellegű kellene. Az embernek amúgy sem a világí­tástól lesz ünnepi hangulata. a nyugati hadászati szakértők kri­tikái ellenében bizonyítja a ma­gyar katonaság képességeit, alkal­masságát a hadviselésre. Emel­lett azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az I. világháborúban edző­dött magyar katonák mindent megtettek a szuverén magyar ál­lam megmentése érdekében, ezért még a politikai meggyőző­désükkel homlokegyenest ellen­kező '19-es proletárdiktatúra alatt is hajlandók voltak továbbszol­gálni a Tanácsköztársaság had­seregében. A szegediek hősies helytállása kapcsán pedig igenis meg kell emlékeznünk a hadifog­ságban sínylődő ezrekről, vala­mint a II. világháború hősi ha­lottjairól is. Szerencsés korban élünk. A ha­za megélt két pusztító világhábo­rút, a körülbelül ugyanekkora ér­vágástjelentő trianoni békediktá­tumot, túlélte a közel fél évszáza­dos orosz megszállást, most azon­ban béke és nyugalom van, tör­ténelmi lehetőségünk adatott a polgári fejlődésre. Az új évezred elején meggyőződésem szerint az a ránk leselkedő legnagyobb veszély, hogy megtagadjuk érté­keinket, elfeledkezünk hőseink­ről és emlékük ápolásáról. Ha pe­dig tényleg ez a helyzet, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy az amerikaiak összekeverik Buda­pestet Bukaresttel. Nagy igazság, hogy aki nem keresi a múltját, a múltja keresi meg azt. Hajtsunk tehát fejet hősi halottaink előtt, ápoljuk emléküket!" Zöld szám: 06-80-820-032 Pályázati felhívás Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyi beosztásának betöltésére 1. Az igazgató-karnagyi megbízás 2002. április 1-jétől 2006. augusztus 31-éig terjedő határidőre szól. 2. A pályázati feltételek: - - az intézmény tevékenységének megfelelő felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevél, - továbbá a munkakörnek megfelelő szakterületen a szakképesítés megszerzése után eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlat, - 5 éves vezetői gyakorlat, büntetlen előélet. Előnyt jelent: - a munkakörhöz szükséges kommunikációs készség, menedzseri gyakorlat, 3. Illetmény: kjt. besorolás szerinti illetmény, 15Q/1992. (XI. 20.) korm. rendelet alapján 300% magasabb vezetői pótlék, ill. megállapodás szerint. 4. A pályázatnak tartalmaznia kell: - szakmai önéletrajzot (a pályázó pontos személyi adataival), - a feltételek igazolását (30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, iskolai végzettséget igazoló okira1/ok másolata), - az intézmény vezetésére vonatkozó programot, - művészeti koncepciót. 5. A pályázat benyújtásának határideje: a Kulturális Közlönyben való közzétételtől számított 30 napon belül ­2002. január 10-éig. 6. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtását követő 30. nap, ill. azt követő közgyűlés napja. 7. A pályázatról a Kulturális és Közművelődési Bizottság által felkért szakértői bizottság véleményezése után, a fenti szakbizottság javaslata alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt. A szakmai bírálóbizottság azoktól a pályázóktól, akik 5 éven belül nem dirigálták a Szegedi Szimfonikus Zenekart, próbavezénylést is kérhet. 8. A pályázat iránt érdeklődők a pályázat elkészítéséhez a szükséges tájékoztatást a polgármesteri hivatal kulturális, ifjúsági és sportirodáján. Kerek Attila irodavezetőtől kapják meg, telefonon: 62-564-176. 9. A pályázatot Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterének címezve, a polgármesteri hivatal személyzeti osztályára (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.) nyújthatják be három példányban. 10. A pályázat elbírálásáról a közgyűlés döntését követően értesítjük a pályázókat. A SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT MELLÉKLETE A TORONY ALATT A Torony alatt - Szeged Megyei Jogú Város önkormányzati kiadványa. Megjelenik minden szombaton. Kiadja a Szegedi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. 6720 Szeged, Széchenyi tér 10/11. Telefon: 564-364. Felelős kiadó: dr. Bartha László. Szerkesztő: Kisimre Ferenc. A lapot nyomja és előfizetésben terjeszti a Délmagyarország Kiadó, a Lapcom Kft.tagja

Next

/
Thumbnails
Contents