Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-27 / 300. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. DECEMBER 27. •KRÓNIKA" 7 Mi történt 2001-ben a nagyvilágban? MTI-Telefotók 5.: Gazdasági káosz jelei mutatkoztak az egyik legnagyobb délamerikai országban, Argentínában. Az IMF felfüggesztette az egy évvel korábban jóváhagyott 40 milliárdnyi hitelcsomag folyósítását, miután Buenos Aires nem teljesítette a kívánt megszigorító intézkedéseket. 20.: Fernando da la Rúa elnök az országban uralkodó állapotok miatt lemondott és átadta a hatalmat az ügyvezető kormánynak. 21.: A Hamász szélsőséges iszlám szervezet bejelentette, hogy leállítja az Izrael elleni öngyilkos merényleteket és az izraeli célpontok elleni támadásokat. HÍRÜGYNÖKSÉGI JELENTÉSEK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KISIMRE FERENC Afganisztánban véres háború folyt a hatalmon lévő, Oszama bin Ladent támogató, és az úgynevezett Északi Szövetség között. A csatából az utóbbiak kerültek ki győztesen és november végére elfoglalták az ország fővárosát, Kabult is ferenciáját, amelyen sikerült elhárítani az 1997. évi kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv ratifikálása előtti akadályokat. November 1-2.: Kínában tárgyalt Gerhard Schröder német kancellár. 5-6.: A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) csúcsértekezletén megállapodtak, hogy tíz éven belül létrehozzák a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét. 15.: Több száz halálos áldozatot követelt az idén februárban kirobbant macedóniai polgárháború, melynek során az albán nemzetiségű macedón állampolgárok önállósulási törekvéseiket megvalósítandó, fegyveres lászadásba kezdtek. Augusztusban aláírták, novemberben pedig a macedón parlament is ratifikálta az albánok jogait szavatoló egyezményt. 17.: Az Ibrahim Rugcrva által jelzett Koszovói Demokratikus Szövetség nyerte a parlamenti választásokat Koszovóban. 21.: Horvátország kiadta a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a boszniai horvát nemzetiségű Pasko Ljubuicsics egykori rendőrparancsnokot, akit háborús bűnökkel vádolnak. December 1.: Hatalomváltás volt Tajvanon, mert a több mint fél évszázada uralkodó Kuomintang nacionaüsta pártja vereséget szenvedett és a Demokratikus Haladó Párt szerezte meg a győzelmet Argentína válságba került decemberben másodszor diadalmaskodott a választásokon. 11.: Támadás New York és Washington ellen. Döbbenet és elkeseredés lett úrrá a világon az amerikaikat ért szeptemberi terrortámadás után. Az amerikaikat is sokkolta a Világkereskedelmi Központot és a Pentagon épületét ért öngyilkos merénylet. A WTC épületébe két repülőgép csapódott be délelőtt 9 óra tájban, amikor a több ezer alkalmazott megérkezett a munkahelyére. Nem sokkal később a washingtoni Pentagon épületének egyik szárnyát érte hasonló támadás. A negyedik repülőgép, amellyel hasonló merényletet terveztek a terroristák, Pittsburg közelében lezuhant. Az USA-ban pánik tört ki, mert újabb merényletektől tartottak, de ugyanez történt a világ legtöbb országában is, hiszen a pénzügyi és kereskedelmi centrumok szinte megbénultak, s a totális összeomlástól tartottak a szakemberek is. A polgári légiforgalom a legtöbb helyen teljesen leállt, ezzel óriási veszteség érte a repülőtársaságokat. A merényletekkel Oszama bin Laden, Afganisztánban élő multimilliomost gyanúsították. Ő az al-Káida terrorszervezet irányítója, s korábban is szent háborúra szólított fel a Nyugat és főleg az Egyesült Államok ellen. A feltételezések szerint az úgynevezett kamikázeakciót 19 arab terroristából álló kommandó hajtotta végre. 23.: A Demokratikus Baloldali Szövetség és a Munka Uniója alkotta balközép koalíció fölényes győzelmet aratott a lengyelországi parlamenti választásokon. Október 1-3.: Vlagyimir Putyin orosz államfő Brüsszelben részt vett az Európai Unió és Oroszország csúcstalálkozóján. 5.: Az Egyesült Államokban elhunyt a lépfene első amerikai áldozata. A következő hetekben több posta, újság és televizió, majd kormányzati hivatal is fertőző vagy fertőzésgyanús küldeményt kapott. Fenyegetés- és pánikhullám söpört végig a világon. 7.: A szeptember 11-i terrortámadásra válaszul az amerikai-brit szövetséges erők légitámadásokat kezdtek afganisztáni katonai célpontok és az al-Kaida terrorszervezet bázisai ellen. Az amerikai légierő által támogatott, tálibellenes Északi Szövetség november 13-ra elfoglalta a fővárost, Kabult. December közepére a táhb hatalom összeomlott, bin Laden és a táhbok vezetői menekülésre kényszerültek 8.: Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök Pekingben bocsánatot kért a kínai néptől az 1937 és 1945 közötti japán megszállás áldozataiért. 8-12.: Az amerikai Leland H. Hartwell, a brit R. Timothy Hunt Kétségbeesés, félelem, menekülés: New York 2001 szeptember 11. és Paul M. Nurse kapta az orvosi, Eric A. Cornell, Wolfgang Ketterle és Carl E. Wieman amerikai tudósok a fizikai, a szintén amerikai George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz a közgazdasági, William Knowles amerikai, Nojori Rjodzsi japán és Berry Sharpless amerikai kutató a kémiai, Vidiadhar Surajprasad Naipaul trinidadi születésű brit író az irodalmi Nobel-díjat. A Nobel-békedíjat megosztva az Egyesült Nemzetek Szervezetének és Kofi Annán ENSZ-főtitkárnak ítélték. 18-20.:Első ízben tett hivatalos látogatást Kínában George W Bush amerikai elnök. 19.: Az Európai Unió állam- és kormányfői a belgiumi Gentben a terrorizmus elleni harcról tanácskoztak. 23.: Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) az 1998. évi nagypénteki egyezménynek megfelelően megkezdte fegyverkészletének használaton kívül helyezését. 25.: Óriási katasztrófa történt a svájci Szent Gotthárd-alagútban, ahol egymásba rohant és felrobban két kamion. Az alagút betonzata beomlott, 11-en vesztették életüket a szerencsétlenségben, csaknem százan pedig megsérültek, illetve füstmérgezést kaptak. 26.: A Lockheed Martin nyerte el az amerikai védelmi minisztérium 200 milliárd dolláros megrendelését az úgynevezett. Joint Strike Fighter új generációs vadászbombázók gyártására. 29.-november 10.: A marokkói Marrákesben rendezték meg az ENSZ hetedik globáhs klímakonI