Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-27 / 300. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. DECEMBER 27. "AKTUÁLIS" 5 Valós problémákra valós válaszokat Az MSZP szerint az elégedettség lenne a legjobb országimázs A következő országgyűlési választás első fordulóját 2002. április 7­én tartják. A Délmagyarország és a Délvilág lehetőséget biztosít a jelölteket állító pártoknak, hogy megmutassák magukat. A megyei elnökök interjúban mondják el programjukat, elképzeléseiket, ame­lyekkel a választókat kívánják megnyerni. Az összeállításokban visszatekintünk a pártok eddigi tevékenységére, a rendszerváltást követő választásokon való szereplésükre is. Sorozatunkban azonos terjedelmet szentelünk valamennyi pártnak, amely önálló jelöltet állít Csongrád megye hét választási körzetében. Második alkalom­mal a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt, a Magyar Szocialista Párt megyei elnökével, Botka Lászlóval beszélgettünk. Botka László: A munkahelyteremtést tekintjük az egyik legsürge­tőbb feladatnak. Fotó.Karnok Csaba - A Magyar Szocialista Párt Csongrád megyei szervezete 1998-hoz képest új csapattal in­dul a 2002-es országgyűlési vá­lasztásokon. Mi volt a legfonto­sabb szempot a jelöltek kivá­lasztásánál! - Az MSZP megyei képviselője­löltjeinek többsége először indul parlamenti választásokon. A kivá­lasztásnál az volt a legfontosabb szempont, hogy a jelölt ismert és elismert személy legyen a saját vá­lasztókörzetében. Olyanok indul­nak majd szocialista színekben, akik tisztában varrnak azzal, hogy a térségükben melyek a legfonto­sabb problémák, azokat tudják or­vosolni, és képesek integráló erő­ként együttműködést kialakítani, hogy megakadályozzák a régió to­vábbi leszakadását. A mai gyakor­lattal szemben mi azt gondoljuk, egy országgyűlési képviselőnek nem az a feladata, hogy a kormányt vagy a pártját képviselje a helyi politiká­ban, hanem azért küldik a válasz­tók a parlamentbe, hogy a helyi problémákat, fejlesztési elképzelé­seket és érdekeket jelenítse meg a törvényhozásban. - Milyennek látja a Fidesz-kor­mány eddigi működését! - A Fidesz nem teljesítette válasz­tási ígéreteit. A kormány pénzügyi egyensúlyt és gazdasági növeke­dést örökölt az előző kabinettől, és az lett volna a legfontosabb felada­ta, hogy a plusz forrásokból javít­son a lakosság döntő többségének esélyein és életminőségén. Ezzel szemben a Fidesz-kormány ideje alatt jelentősen nőttek a közter­hek. 1998-ban 100 forint jövede­lemből 34 forint volt az állami el­vonás. Ez az összeg most 38 fo­rint. Az MSZP szerint tarthatatlan, hogy a munkavállalók közel 60 százaléka a legmagasabb, 40 száza­lékos adókulcs szerint adózik. A Fidesz azokat támogatja, akiknek egyébként is magas a jövedelmük. Ez jelenik meg a lakásépítési és családtámogatásban, valamint az adópolitikában. Az egészségügy­ben válságos helyzet alakult ki ami­att, hogy évről évre csökkentették az ágazatra fordítható forrásokat. Megalázó az egészségügyben és az oktatásban dolgozó közalkalma­zottak helyzete. Az agrárium súlyos válsága pedig az egész régióra kihat. A nyugdíjtörvény módosításával a kormány minden nyugdíjastól 40 ezer forintot vont el az elmúlt évek­ben, a középgeneráció és a fiatalok jövőbeni nyugdíját pedig bizony­talanná tette azzal, hogy a magán­nyugdíj-pénztárak mögül megvon­ta az állami garanciát. -Az MSZP mire fekteti a legna­gyobb hangsúlyt a választási kam­pány során! - Jelentős adó- és köztehercsök­kentést tervezünk. A minimálbért adómentessé tesszük, az adókulcso­kat pedig csökkenteni fogjuk. A la­kásépítési és családtámogatásokat azokhoz is eljuttatjuk, akik most alacsony jövedelmük miatt nem részesülnek ebből. Az egészségügy­ben és az oktatásban a közalkalma­zottaknak diplomás minimálbért kívánunk bevezetni, és egy új bér­táblával jelentősen megnöveljük a közalkalmazottak fizetését. - Önök szerint itt helyben me­lyek azok a problémák, amelyeket sürgősen meg kellene oldani! - A térség legnagyobb problémá­ját abban látjuk, hogy a Dél-Al­föld, azon belül a megyeszékhely gazdasága nem a kellő mértékben növekedett az elmúlt három év­ben. Minden mutatószám azt jel­zi, hogy térségünk nem csupán az ország más régióihoz, de önmagá­hoz képest is lemarad. A jövedel­mek például lényegesen alacso­nyabbak az országos átlagnál. Fon­tosnak tartjuk, hogy az autópálya leérjen Szegedre, s megvalósuljanak azok az infrastrukturális beruházá­sok, amelyek elengedhetetlenek a gazdaság fejlődéséhez. Csongrád megyében a munkahelyteremtést és a jövedelmek felzárkóztatását tekintjük a legsürgetőbb feladat­nak. - Ön szerint az emberek figyel­nek majd arra, hogy milyen prog­rammal áll elő egy-egy párt, vagy a másik lejáratása lesz a legfőbb téma a kampány során! - Az MSZP sohasem folytatott lej ára tó kampányt. Meggyőződé­sünk, hogy a választási kampány­ban kulturált módon kell beszélni a valós problémákról, amelyekre valós válaszokat kell adni. Tapasz­talataim szerint a választópolgá­rok jelentős része elégedetlen. Az emberek változást akarnak. - Milyen kampányfogásokkal élnek majd a szocialisták! - A Fidesz-kormány számára a PR-kommunikáció volt a legfon­tosabb. Bizonyossá vált, hogy szá­mukra a látszat sokkal fontosabb a valóságnál. A kormány által kia­dott ingyenes kiadványokból kellett volna kiderülnie annak, hogy az emberek egyre jobban élnek Ma­gyarországon. Szegeden is több tíz­millió forintot költ el az önkor­mányzat a szegediek pénzéből ar­ra, hogy a város vezetőinek propa­gandáját ingyenes újságok és hirde­tések útján tudják terjeszteni. Az MSZP szerint az legjobb ország­és városimázs, ha az emberek elé­gedettek. SZABÓ C. SZILÁRD EGY KIS TÖRTÉNELEM Az MSZMP utódpártja, a Magyar Szocialista Párt 1989. októberében alakult meg. Az MSZP az első szabad válasz­tásokon, 1990-ben összesen harminchárom képviselőt juttatott be a törvényhozásba. A rendszerváltás hajnalán so­kan azt jósolták, hogy a szo­cialisták át sem lépik a par­lamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. E pró­fécia azonban nem vált be, hiszen az MSZP 1990-ben kicsivel több mint 7 százalé­kot ért el a választásokon. Az 1994-es parlamenti válasz­tásokon, ahogy mondani szo­kás, túlnyerték magukat a szocialisták. Bár egymaguk is kormányozhatták, irányít­hatták volna az országot, hi­szen a 209 képviselőjükkel abszolút többséget szereztek az Országgyűlésben, koalí­cióra léptek a Szabad Demok­raták Szövetségével. Jóllehet a szocialisták és a liberálisok együtt kormányzása nem volt felhőtlen, a koalíciós partne­rek a ciklus végéig kitartottak egymás mellett. 1998-ban a Magyar Szocialista Párt 135 képviselőt juttatott be a Tisz­telt Házba. A listára adható szavazatoknál az MSZP ugyanannyi voksot kapott 1998-ban, mint négy évvel korábban, azaz 33 százalé­kot. Ugyanakkor az egyéni választókerületekből keve­sebb szocialista képviselő ke­rült be a parlamentbe, mint 1994-ben. AZ MSZP MEGYEI JELÖLTJEI 1. körzet (Szeged I.): Újhelyi István 2. körzet (Szeged II.): Géczi lózsef Alajos 3. körzet (Szeged III.): Botka László 4. körzet (Csongrád és térsége): Fábián György 5. körzet (Szentes és térsége): Szirbik Imre 6. körzet (Hódmezővásárhely és térsége): Bicsérdy Gyula 7. körzet (Makó és térsége): Búzás Péter Vera néni lépést tart a világgal A mindszenti önkormányzat szociáhs és egészségügyi csoportja idén is megajándékozta a kisváros legöregebb lakosát, a 99 éves Csernák La­josnét. Az alkalom két okból is ünnepi volt, nem csak karácsonyi aján­dékként kapott Vera néni 10 000 forintos vásárlási utalványt, hanem születésnapjára is - a jeles nap ugyanis pontosan december 25-ére esik. A kisebb lábfájással és némi vérnyomás-ingadozással küszködő Cser­nákné egészében véve jól érzi magát. Szellemi képességeinek teljes bir­tokában van, és a humorát is megőrizte: „akkor születtem, amikor a kis Jézuska, csak sokkal később" - mosolyog szelíden. Napjait tévézés­sel és olvasással tölti, nézni a híreket, olvasni a szépirodalmat, a regé­nyeket szereti. Amikor megkérdezem, hogy rendszeresen figyelemmel kíséri-e a híreket, elpanaszolja, hogy mennyi borzalom és szörnyűség van a világban. „Ez a katasztrófa is, Amerikában, szeptember 11-én, mennyi ember meghalt, mennyi érték elveszett" - idézi fel a történte­ket Vera néni. Amikor megjegyzem, hogy azért akadnak jó dolgok is a világon, sokan segítenek például a rászorultaknak, helyeslően bólogat: „vannak még jószívű emberek". Jövőre kis ünnepséget terveznek a 100. születésnap alkalmából, s ebben partner az önkormányzat is. Az ajándékot Gyovai Tiborné polgármester asszony és Zsadányi Bé­láné, a szociáhs és egészségügyi csoport vezetője adta át Vera néni ott­honában. Idén először azonban nemcsak a város legidősebb polgárát ke­resték fel, hanem Sirály Rezsőnét és Szabó Mihályt is akiknek még két év kell az évszázados életkorhoz. Hasonlóan Vera nénihez, ők is vásár­lási utalványt kaptak. SZ. A. M »' ­Vera néni még ma is olvas - szemüveggel és nagyítóval. Fotó Tésik Attila Közép-Európában páratlan fürdőközpont épül Jövőre felújítják a szegedi gőzfürdőt Jövőre megezdődik a szegedi gőz­fürdő fölújítása. A rekonstruk­ció után egészségmegőrző well­ness-szolgáltatásokat és gyógy­kezeléseket vehetnek igénybe a fürdő vendégei. Az átalakítás a Széchenyi-program segítségével, az uniós előírások szerint való­sul meg. „A legnagyobb magyar" arcképével díszített óriásplakát hirdeti a sze­gedi gőzfürdő omladozó falán, hogy adóforintjainkból 2002. második felében kezdődik az épület fölújí­tása. A műemlékké nyilvánított fürdő rekonstrukciójához a Szé­chenyi-terv pályázatán 750 millió forintot nyert a város. Ez az összeg az átalakítási költségek 50 száza­lékát fedezi: a fönnmaradó hányad felét bankkölcsönből, 25 százalé­kát pedig saját erőből biztosítják. Lengyel József, a Fürdővizek Sze­ged Kft. igazgatója elmondta: a fölújítási program egyik fontos cél­ja az volt, hogy lehetőség szerint a fölújítás után is magyar kézben maradjon az épület. A mára erősen elhasználódott, omladozó hom­lokzatú gőzfürdő több határon tú­ü tőkeerős befektető érdeklődését is fölkeltette. A szolgáltatóként je­lentkező külföldiek érdeklődését természetesen örömmel fogadják majd az épület megújulása után. A rekonstrukciós program szak­mai megalapozottságát jelzi, hogy a fölújítási költségek negyedét hi­telező pénzintézet nem kért ön­kormányzati garanciát a tartozás visszafizetésére. Lengyel József hangsúlyozta, hogy a siker a prog­ramot támogató városvezetésnek, valamint a szakmai előkészítés­ben jeleskedő csapatnak köszönhe­tő. Természetesen a megújult gőz­fürdő működése is a közelben fel­A Széchenyi-terv pályázatán 750 millió forintot nyert a város a gőzfürdő rekonstrukció­jára. Fotó: Miskolczi Róbert törő Anna-víz gyógyhatására épül. Az ötezer négyzetméteres épület kétharmadát a még mindig kissé szokatlan hangzású wellness-szol­gáltatások foglalják majd el. Ízelí­tő az egészségmegőrző programok kínálatából: szauna, masszázs, re­laxációs programok, ázsiai gyógy­módok, valamint különféle „vi­zes" attrakciókat bemutató él­ményfürdők, amelyek a víz külön­leges áramoltatásával, légbuboré­kok behívásával örvendeztetik meg a lubickolót. A wellnessbárban alkoholt nem mérnek ugyan, de a betérőt meg­ismertetik az egészséges táplálko­zás és a természetes étrend össze­állításának tudományával. A „há­rom generációt" szolgáló fürdőben vízi óvoda is működik majd. A közelmúltban fölújított ud­varra tető kerül, így átriummá ala­kítva, egész évben fogadhatja a pi­henni vágyókat, s helyet adhat a már hagyományossá vált kulturá­bs rendezvényeknek is. Az épület területének egyhar­madát „nappah kórházzá" alakít­ják. A gyógyászat rendszerét, föl­szerelését már az uniós követel­mények szerint, az ISO-szabvány előírásainak megfelelően alakítják ki. A megújult gőzfürdőben a ha­gyományos orvoslás ismereteinek elsajátításával szerezhetnek má­sodik diplomát a már végzett orvo­sok. A programot a szegedi orvos­egyetem mellett a szakminisztéri­um is támogatja. A gyógyászati részleget a beutalt betegek társadalombiztosítási tá­mogatással, a magánbetegek pe­dig saját költségükre látogathat­ják. „A wellness-szolgáltatások sem lesznek megfizethetetlenek" ­mondta Lengyei József. Az „alap­belépőt" a tervek szerint 1,2 ezer forintért válthatjuk meg, 2 ezer fo­rintért pedig valamennyi well­nessprogramba belekóstolhatunk. A fölújított Gőzfürdő a Kárpát­medencében páratlan egészség­megőrző és gyógyászati központ­ként működik majd. Vonzereje jó­tékony hatással lehet a város ide­genforgalmára; a fölújítás komplex programja erősítheti a kulturáhs élet, az informatikai hálózat és a logisztika fejlődését - tette hozzá az igazgató. NYILAS PÉTER \

Next

/
Thumbnails
Contents