Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-24 / 299. szám

HÉTFŐ, 2001. NOVEMBER 24. "KARÁCSONY V. Az őssejt-biológia aranykora, avagy Istent játszanak-e a laboratóriumokban a tudósok! Hiányos mozaik életről és tudományról Ha a hófyagcsira-állapotot sikerül létrehozni, az emberi klón beültethető az anyaméhbe... Őssejtremények Ian Wilmut, Dolly „papája" és más klónozási szakértők teljes csődnek mondják a kísérletet. Számos szakember szerint azonban a jövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkalmazása. Ezeknek a sejtdifferenciálódási folyamat elején tartó, különböző fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevéssé elkötelezett sejteknek a szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé. A kutatásokhoz szükséges őssejtek alapvetően háromféle forrásból származhatnak: felnőtt, kifejlett szervezetből, köldökzsinórból és embrióból. Az utóbbit alkalmasabbnak tartják az ilyen jellegű vizsgálatokra. Embrionális őssejtek kinyerhetők abortált magzatokból, mesterséges megtermékenyítés „maradék" embrióiból és klónozással létrehozott, korai stádiumú embriókból. Erkölcs, vallás, politika A Vatikán álláspontja szerint az emberi élet kezdetét nem lehet megállapodás alapján, az embrió valamelyik fejlődési stádiumában megjelölni. Még anyaméhen kívüli megtermékenyítés esetén sem. Ezt az embriót is megilleti a méltóság. A katolikus egyház erkölcsi és tudományos szempontból csakis azokat a vizsgálatokat tartja járható útnak, melyek során az őssejteket a felnőtt szervezetből vagy spontán vetélésből származó magzatból nyerik. Az Egyesült Államok parlamentjének alsóháza 2001 augusztusában megszavazta a mindenfajta emberi klónozást betiltó törvényjavaslatot. A szenátusban még tart a vita. Bush elnök tévébeszédben jelentette be augusztus 9-én, hogy szigorú korlátozó feltételek mellett hozzájárul embrionális őssejtekkel kapcsolatos kísérletek anyagi támogatásához, szövetségi forrásokból. Az Európai Unió egy 1998-as direktívája tiltja az emberi génállományba való beavatkozás lehetőségét. A klónozás tilalmáról szóló európai egyezményt eddig csak három tagországban ratifikálták: Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban. Írországban az alkotmány tiltja az embriót érintő valamennyi beavatkozást. Az ENSZ ad hoc bizottsága német és francia kezdeményezésre jövőre kezdi szövegezni az emberi klónozást tiltó nemzetközi egyezményt. Pénz, misztérium Úgy tetszik, meglehetős egyértelműséggel szét lehet választani a reproduktív és a terápiás klónozást. Az emberek többsége egyértelműen elutasítja az elsőt, megoszlanak a vélemények az utóbbiról. Sokak szerint nem szólhat bele sem a pohtika, sem a jog, sem a vallás, sem az etikusok - a reproduktív klónozás magánügy lesz, egyéni döntés. Csak a pénz számít. Mások bizakodnak a társadalmi józanságban és azt gondolják: megfelelően szabályozott, óvatosan körülbástyázott közegben folytatódhatnak a terápiás célú kísérletek és elkerülhető, hogy ez is üzlet legyen... ,A Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lélektől." (A Máté írása szerint való Szent Evangéhom.) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SULYOK ERZSÉBET Versenyfutás Van-e félnivalónk? Féltenivalónk? Hogyne lenne! De talán nem annyira az őrültektől kell tartanunk - amennyiben nincsenek sokan, nem jelentenek komoly veszélyt a társadalomra -, mint inkább annak a ténynek a következményeitói, hogy mire valamely biotechnológiai fölfedezés erkölcsi és jogi kérdéseire megszületik a válasz, addigra a tudomány túllép önmagán és újabb kérdéseket ad föl az etikai és jogi gondolkodás számára. Nem ugyanaz! AZ IDÉN, NOVEMBER VÉGÉN LÁTOTT NAPVILÁGOT A HÍR, HOGY EMBERI EMBRIÓKBÓL SZÁRMAZÓ ŐSSEJTEKBŐL SIKERÜLT KIFEJLETT IDEGSEJTEKET LÉTREHOZNI. SZINTE ABBAN A PILLANATBAN ÚJRA FÖLLÁNGOLTAK A HUMÁN KLÓNOZÁSSAL KAPCSOLATOS, RENDKÍVÜL HEVES VITÁK. „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon." „És monda az Úr Isten: nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illót;... Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közül, és hússal tölté be annak helyét. És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez. És monda az ember: Ez már csontomból való csont és testemből való test; ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett." (Mózes I. könyve. A teremtésről.) Minden van - Baromság! - szaladt ki a témáról sokadszor nyilatkozó tudós genetikus száján a szó. A reproduktív klónozás közeli lehetőségéről faggatták, arról, hogy létrehozzáke a tudósok a géntechnológia segítségével a teljes emberi szervezetet. Nem kizárható, hogy az első emberi klón már él - találgat a média. Végül is Dolly már hét hónapos volt, amikor bejelentették, hogy létezik. Ráadásul addig a pillanatig a tudósok többsége azon a véleményen volt, hogy emlőst nem lehet kiónozni... Amerikában minden van. Karácsonyra, Jézus születésének ünnepére kiónozott gyerekeket ígért bizonyos Severino Antmori és kollégája, Panayiotis Zavos. Meddő házaspárok számára kívánnak gyermekeket kiónozni. Állítólag nemzetközi vizeken mozgó vagy horgonyzó laboratóriumhajón dolgoznak, 200 kiválasztott kísérleti házaspárral. Ők ma a tudományos élet páriáinak számítanak - minden komoly tudós elítéh és kiközösíti őket. Egykori francia autóversenyző, Claude Vorilhon, akas Rael a vezére a kanadai raeliánus szektának. Ufóhívók Azt tartják, hogy a teremtést földönkívüliek végezték, laboratóriumban. Az etika minden formáját elvetik. Szexbabákat kívánnak kiónozni szupermodellekből, amolyan éló guminőket, akik - vagy amelyek? akarat, fájdalomérzet, személyiség nélkül vegetálnak. dióműsorban, csak úgy süt a hangjából az emésztő remény. Nincs filozófiai válasz - mondja Vajda Mihály filozófus. - Az egyik oldalon megvadul tan állítják, hogy a géntechnológia megváltoztatja az embert, a másik oldalon azt, hogy megszabadulhatunk a szenvedéseinktől. Nem tudom... A klón más A legtöbben azt hiszik, hogy a klón nemcsak genetikailag lesz azonos a „szülőjével", hanem ugyanolyanok lesznek az érzelmei, a lelki beállítódása, egész mentábs énje, a személyisége. Azt hiszik, az örökkévalóság lesz megszerezhető egyszer; talán pár száz dollárért vagy euróért, s elfelejthető lesz a halál. Csakhogy az ember nem szimplán a gének műve, hanem a környezeté is - értsük a környezetét a legszélesebben, az anyaméhben ért hatásoktól a neveltetésen át a társadalmi közegig. A klón, ha lesz, más személyiség lesz. Vaktában nem lehet Venetianer Pál, szegedi molekuláris biológus egész könyvet szentelt „a tudomány második bűnbeesésének" (az első az atombomba feltalálása). Azaz a hétköznapi nyelvben génsebészetnek nevezett biokémiai technika (tudományos nevén: in vitro DNS-rekDmbináció) etikai, szociológiai, jogi, politikai problémáinak. A DNS szép új világa című kötetnek mindjárt az elején fölteszi az alapvető kérdést: miért? Mi lehet a célja és az iránya a génsebészeti beavatkozásoknak? Talán az, hogy a természetben előfordulónál „jobb" egyedet vagy fajt hozzunk létre? Növényt, állatot? A következtetése: annak az esélye, hogy az evolúció hárommilliárd éve alatt „kikísérletezett" és így a maga nemében tökéletes élőlénynél alkalmasabbat óhajt készíteni a rendkívüL hiányos és töredékes ismeretekkel felfegyverke• Venetianer Pál akadémikus, molekuláris biológus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének kutatóprofesszora. (Fotó: Schmidt Andrea) zett kutató - annak az esélye csaknem nulla. Hogy az ember szempontjából „jobb", a természetes, „vad" típust valamiben fölülmúló élőlényt génsebészeti úton elő lehet-e állítani? "természetesen: igen. Ezt csinálja évezredek óta a hagyományos nemesítés. A génsebészet ebből a szempontból új, a hagyományosnál sokkal gyorsabb és hatékonyabb - eszköz. Mert irányított, tervezett, föltételezi a pontos ismeretét annak, hogy mi az örökletes anyag megváltoztatandó szakaszának eredeti funkciója, mi lesz a beavatkozás hatása. Vaktában beavatkozni lehet, de fölösleges. Életképes organizmus nem lesz belőle. Gólemekre, a mitológiai szörnyek, a kimérák újkori változataira, dr. Frankenstein teremtményére vagy Huxley félmajmaira - nem kell számítanunk. A félelem ára „Általában igaz az, hogy a láthatatlan, köznapi ésszel nem könnyen megérthető, felfogható, érzékeinkkel nem észlelhető veszélyforrások sokkal félelmetesebbek, mint a látható, ismert élményekhez kapcsolható veszélyek... Ez magyarázza a sugárzástól, a radioaktivitástól való irracionáhsan erős félelmeket, de részben ide sorolhatók a géntechnológia úgynevezett kockázatai is... Azt a két ellenvetést, hogy nélküle is (a géntechnológia nélkül - a szerk.) egész jól elvolna az emberiség és bevezetése talán veszélyekkel jár, az emberi civilizáció minden fontosabb lépésével, minden találmánnyal kapcsolatban el lehetne mondani, ezen az alapon mindegyikük létjogosultságát meg lehetne kérdőjelezni... A vélt vagy valós veszély érzetét a társadalomban sem a ráolvasás, sem a fölényes lekezelés, sem a gőgös elzárkózás nem tudja megszűnte tm. A kutatóknak, a gyakorló orvosoknak, a technikát alkalmazó iparnak és mezőgazdaságnak ezzel a veszélyérzettel számolniuk kell... alázattal alá kell vetniük magukat a demokratikus közakaratnak" - írja Venetianer Pál. Terápiás klónozás Először sikerült specializált, kifejlett idegsejteket előállítani emberi embrionáhs őssejtekből - jelentették be 2001. november 25én az amerikai Advanced Cell Technology (ACT) nevű cég kutatói, akik szerint ezzel elérhető közelségbe került az a lehetőség, hogy ezeket az idegsejteket Parkinson- és Alzheimer-kórban szenvedő betegekbe ültessék be, vagy olyanokon segítsenek, akik agyérkatasztrófákban vagy balesetekben vesztettek jelentós mennyiségű idegsejtet. A felhasznált őssejtek mesterséges megtermékenyítésből eredő, „maradék" embriókból tenyésztett sejtvonalakból származnak. Az ACT egyik fö célja, hogy gyógyászati célokra nagy mennyiségben állítsanak elő embrionális őssejteket. Klónozással létrehozott embriókból nyernék ki ezeket. A cég petesejteket vásárolt meg (3-5 ezer dollár) legalább már egy gyermeket szült nőktől. A sejtmagjuktól megfosztott petesejtekbe testi sejtek genetikai állományát injektálták. A 19 petesejttel megkezdett kísérletek során nem sikerült egyetlen őssejtet sem begyűjteni, mert valamennyi petesejt elpusztult - bár három példány megkezdte az osztódást. Egy ez év eleji amerikai felmérés szerint az emberek 90 százaléka ellenzi a klónozást (a klónozás kifejezés ezúttal a teljes emberi szervezet előállítását jelenti). Ugyanakkor egyre többen vannak, akik szeretnék, ha klónozással segítenének a terméketlenségükön, a donorhiányon, vagy elveszített gyerekeiket rekonstruáltatnák. Miért ne hihetném, hogy Isten a tudomány révén akar segíteni rajtam? - kérdezi egy asszony egy rá• A Föld népessége egyre gyarapodik; az élelmezési gondokat segíthet megoldani a géntechnológia. (DM-illusztráció) Az emberi igények szerint jobbíthatok a termesztett növények. (Az illusztrációk a Transzgenikus növények és a világ mezőgazdasága című kiadványból valók)