Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-24 / 299. szám

HÉTFŐ, 2001. DECEMBER 24. "AKTUÁLIS" 3 Megyénkben nem történt fennakadás vagy súlyosabb baleset Dermesztő hideg a hó után MUNKATÁRSAINKTÓL Csongrád megye területén a vasútforgalomban nem jelentett komolyabb problémát a szokatlannak mondható havazás. A vonatok alig néhány percet késtek. - Minket nem ért váratlanul a havazás, számítottunk rá - mondta Papp Zoltán, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezetője. Rövid időn belül lehullott a mintegy húsz centi hó, de munkatársaink már hajnali negyed ötkor elindultak, hogy síkosságmentesítsék a város útjait. Ilyenkor elsőbbséget élvez a három híd, majd a körutak, a fő- és tömegközlekedési utak következtek. A Belvárosban az okozott nehézséget, hogy gyér volt a járműforgalom. Ha csak megszórjuk az utakat a só-homok keverékkel, nem elegendő, kell az állandó forgalom, hogy az autók bedolgozzák a mélyebb rétegekbe. A kht. munkatársai az aranyvasárnap miatt a nagyáruházak buszmegállóinak környékét, valamint a Dóm téri vásár területét is intenzíven takarították A tolólapátos gépek párban, egymás mellett dolgoztak, így hatékonyabban tudták takarítani a nagyforgalmú sugár- és körutakat. A cég egyelőre nem tervezi rendkívüli hómunkások felvételét, a munkálatokat az alkalmazottak látják el. - Apróbb késések előfordultak tegnap, de nagyobb fennakadás nem volt a buszok közlekedésében - tudtuk meg Szabó B. Jánostól, a Tisza Volán Rt. közönségkapcsolati irodájának vezetőjétől. Voltak olyan esetek, hogy kereszteződésekben összetorlódtak az autók, bedugult a forgalom, és emiatt nem tudtak haladni a buszok, ennek ellenére tudtuk tartani a menetrendet - tette hozzá az irodavezető. A Szegedi Közlekedési Társaság járatainak nem okozott komolyabb fennakadást a tegnapi havazás. A trolik, villamosok csak pár percet késtek a csúszós utak miatt. A trolik vonalán a környezetgazdálkodási kht. munkatársai takarították el a havat, a tuják elől pedig egy A gyerekek örültek a hónak. alvállalkozó cég dolgozói tették ugyanezt. - Az autósok jobban felkészültek a téÜ jeges útra, mint a gyalogosok - mondta a mentőszolgálat ügyeletese. Közlekedési balesethez egyszer riasztották őket, de akkor is csak könnyebben megsérült személyt kellett kórházba szállítaniuk. Viszont a házak udvarán, járdákon sokan csúsztak, estek a gyalogos, és bár ilyenkor a leggyakoribb sérülés a végtagok törése, ez nem volt jellemző tegnap. - Szépen kérjük a bicikliseket, maradjanak otthon - üzente, lapunkon keresztül Barát Szilveszter, Fotó: Miskolczi Róbert a Csongrád megyei állami közútkezelő makói ügyeletese tegnap délben. A cég nyolc gépe folyamatosan dolgozott a kht.-hoz tartozó utak takarításán. - Két órán belül minden úton ott leszünk - mondta az ügyeletes. A szakembertől megtudtuk, az autósok kétszer is gondolják meg, elindulnak-e, s a járműveik kerekeit is vizsgálják meg. - A legjobb, ha most mindenki a gyerekével, unokájával, szánkózik - vélte az ügyeletes. - Rosszul esett ez a hó; nekünk is, de azoknak is, akik aranyvasárnapi bevásárlásra indultak. Én két órával ezelőtt indítottam el a fiúkat a városban, addig nem lett volna értelme, olyan sűrűn hullt a hó - mondta Műhelyi István, a makói önkormányzat városüzemelési csoportjának vezetője. Hozzátette: jó ideig eltart, mire sikerül megtisztítani az összes makói utat. Szentesen a városellátó intézmény telepvezetője, Tóth János egy óra után arról számolt be, hogy a főbb utak már feketék, a mellékutakon még dolgoznak a hóekék. - Szerencse, hogy nulla fokra emelkedett a hőmérséklet, ami a nagyobb utakon meggyorsította az olvadást; ebben persze mi is segítettünk. Meglepődtünk reggel, mert úgy gondoltuk, megússzuk hó nélkül. Fél ötig semmi sem történt, aztán három óra alatt tizenöt centiméternyi hó hullott. Úgyhogy mi most fogtunk hozzá reggelizni - mondta Tóth János. Csongrádon közel két óra leforgása alatt 7-10 centiméterrel vastagodott a hótakaró. Az intenzív havazás következtében nehezen járhatóvá vált utak tisztítását vasárnap délutánra fejezte be a városgondnokság. Mint Bodor János intézményvezetőtől megtudtuk: az ügyeletes munkatársai a hóeltakarítási tervnek megfelelően dolgoztak, így a megye névadó városában nem okozott különösebb gondokat az igazi fehér karácsonyt teremtő égi áldás. Sehol sincs járhatatlan út Hódmezővásárhelyen és környékén, ám mindenütt fokozott óvatossággal kell közlekedni - hívja föl a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyeletese. Mindez a városon áthaladó 45-ös, 47-es utakra, a Bajcsy-Zsilinszky, Jókai, Csomorkányi utcákra, illetve a Makói, Erzsébeti, s Rárósi utakra vonatkozik. Mint a kht.-tól tegnap délután megtudtuk, négy hóeltakarító jármű dolgozik az említett szakaszokon. Ma reggeltől - miután a só túl alacsony hőmérsékleten nem fejti ki olvasztó hatását - csúszásveszélyes útszakaszokra is kell számítani, ezekre különösen odafigyel a kht. „Csak hófúvás ne legyen!", tette hozzá az ügyeletes. A Gallup a pártok népszerűségéről Bár a politikai életet egyre inkább a kampány határozza meg, az elmúlt hónapokban a közvélemény-kutató cégek adatai szerint nem történt jelentősebb változás a pártok támogatottságában. A két tömb - mint egész évben - nagyjából azonos erőt képvisel. A Szonda Ipsos legfrissebb felmérése szerint az összes megkérdezett körében decemberben a kormánypártokat a választókorú népesség 29, ezen belül a Fidesz-MDF közös listát 27 százalék támogatja. A Magyar Szocialista Párt tábora 25, a Szabad Demokraták Szövetségéé pedig 3 százalék. A biztos pártválasztók körében a kormánypártokra 45, a baloldab és liberális ellenzékre pedig 46 százalék szavazna, ha most lennének a választások. A Magyar Gallup Intézet legutóbbi felmérése szerint továbbra is nagyobb a Fidesz—MDFlista lakossági támogatottsága, mint az MSZP Ustájáé. Ugyanakkor az előző két hónapban megfigyelhető távolodás megállt a két lista között, sőt az MSZP decemberben határozottan lefaragott korábban növekedőfélben lévő hátrányából. A Fidesz-MDF lista előnye a teljes népesség körében a november eleji 9 százalékpontról az előző hónap végére 8 százalékpontra, decemberre pedig 6 százalékpontra mérséklődött. A pártot választó biztos szavazók között a november elején regisztrált 17 százalékpontos Fidesz-MDF előny november végére 12 százalékpontra, decemberre pedig 7 százalékpontra csökkent. A Fidesz-MDF lista társadalmi támogatottsága a Gallup adatai szerint a november második felében mért 34 százalékról 30-ra csökkent. Ezzel összhangban a pártot választó biztos szavazók körében is 49 százalékról 47-re esett vissza a közös listára szavazni szándékozók aránya. A csökkenés ugyan nem szignifikáns, de mindenesetre azt jelzi, hogy a Fidesz-MDF két hónapon keresztül tapasztalt növekedési tendenciája decemberre egyértelműen megállt. A vázolt folyamatok eredményeképpen 2001 decemberében a Fidesz-MDF közös üsta a teljes lakosság körében 30-24 arányban vezet az MSZP listája előtt. A pártot választó biztos szavazók között a Fidesz-MDF közös lista támogatottsága 47 százalék, az MSZP listájáé pedig 40 százalék. Megtört az a trend is, hogy a 2001. nyara óta hónapról hónapra egyre többen gondolták azt, hogy a Fidesz, illetve a Fidesz-MDF közös lista nyerné meg a választásokat, ha azokat a kérdezés időpontjában rendezték volna meg. 2001. augusztusa óta most először fordult elő, hogy az előző méréshez képest kevesebben várják a Fidesz-MDF közös lista győzelmét. Ugyanakkor az MSZP győzelmét várók arányának lassú erodálódása nem állt meg. A kisebb pártok között továbbra is az SZDSZ a listavezető. Az előző mérés 6 százaléka helyett decemberben ugyan csak 5 százalékot regisztrált a Gallup az SZDSZ-nek a pártot választó biztos szavazók között, de az egy százalékpontos csökkenés statisztikailag nem szignifikáns. A közvélemény-kutató cég adatai szerint a MIÉP-et decemberben a teljes lakosság 2 százaléka, a pártot választó biztos szavazóknak pedig 3 százaléka támogatja. A felmérés azt mutatja, hogy a Munkáspárt is és az FKGP is a parlamentbe való bejutási küszöböt jelentő öt százalékos támogatottság alatt van. A' Munkáspártra a pártot választó biztos szavazók 3 százaléka, a Kisgazdapártra pedig 1 százaléka szavazna. A többi párt együttesen csak egyszázalékos támogatottságot ért el a teljes népességen belül. SZ. c. sz. MODUL BAU Szeged, Tűzoltó u. 4. Tel.: 466-481 Szeged, Csongrádi sgt. 31. Tel.: 491-022 Minden kedves régi és új vásárlónknak kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kívánunk! Ünnepi nyitva tartás: dec. 27., 28-án 7.30-14.00-ig dec. 29-én 8-12-ig, jan. 2-án 7.30-14-ig Segíthetünk? MUNKATÁRSUNKTÓL Karácsonyi szolgálatot tart hétfőn 14 órától kedd hajnal 5-ig a Segíthetünk? Mentálhigiénés Prevenciós Munkát Végző Segítők Egyesülete. Szegeden, az Eszperantó u. 1. szám alatt várnak mindenkit az egyesület munkatársai, akik a látogatókat kávéval, teával fogadják, majd közösen feldíszíük a karácsonyfát. Este 19.30-kor közös vacsorával kezdődik a karácsonyi ünneplés. Az egyesület tagjai az éjszaka folyamán majd felkeresik és megajándékozzák a szenteste is szolgálatot teljesítő mentősöket, tűzoltókat és rendőröket. Merre van a Szentföldi ŐRFI FERENC Magam sem tudtam, elindultam hát, hogy megkeressem. Kézenfekvő volt, el kell jutnom a mai Izrael földjére. Jézus nyomába eredve megmártóztam a Jordánban, vízre szálltam a Genezáreti tavon, jártam a názáreti ács házában, benéztem a Getsemáne kertbe, végigmentem a falafelszagú Via Dolorosán, térdepeltem a betlehemi sziklabarlangban, imát mormoltam a szent sírnál; ószövetségi megfontolásból megérintettem a Siratófalat, jártam Dávid király síremlékénél, megemlékeztem Ábrahámról meg Mohamedről az Sziklamecsetben. Lármás, tolakodó, civakodó népek mindenütt. A bibliai idők legszentebb helyeit ráadásul a fehsmerhetetlenségig beépítette, rombolta, agyontemplomozta az örökséget rosszul féltő, marakodó, gyertyafüstös utókor. Hamar elegem lett a Szentföld-bizniszből, az üdvtörténeti dimenziókba helyezett képmutatásból, kalmárszellemből. így hát élményekben ugyan gazdagon, de kissé feldúlva, csalódottan jöttem haza Izraelből - jártam is a Szentföldön, meg nem is. Hol keressek tovább? Sietős volt az utam, a megengedett sebességet is kicsit túllépve fordultam be az utcasarkon, amikor egy öreg nénike kibotorkált elém az útra, megállt, felém fordult, mintha integetne valamit. Fék, s már fordultam is volna két tenyérrel a dudára, mikor tisztán hallom: fiatalember, segítsen rajtam - pedig a néni szája nem mozgott. Dúlfa-fúlva kiszálltam a kocsiból, odamentem a minden porcikájában reszkető, csontjaira száradt idős asszonyhoz. Csak motyogni tudta, a patikába menne, de elfogyott az ereje. Beemeltem a kocsiba, a gyógyszertárnál meg ki. Átnyaláboltam a derekánál, a patikusok leültették, vízzel kínálták, bevette a gyógyszerét, elvették a receptjeit, tényleg jobban lett. Gondoltam, megvárhatnám, de tényleg késésben voltam már, gyors csókolom, meg nagyon vigyázzon magára, s jobbra el. Vidékre kellett száguldoznom éppen. Nem tettem meg többet tíz kilométernél, amikor érzem, valami nekibillen a lábamnak. Egy kampósbot... A nénié. Uramisten, most mit csináljak! Nem gondolkodtam, fékeztem, ipszilonmegfordulás, s már téptem is vissza Szegedre. Ott botorkálhat még szegény az utcákon, falnak támaszkodik, kapualjban görnyedezik valahol. Vagy fél órán keresztül bolyongtam a környéken, a néni sehol. Hátha a gyógyszertárban tudnak valamit. Semmit, csak annyit, hogy már elég régen elment, s nem találta a botját. Kértem a patikusokat segítsenek: a receptek alapján próbálják meg valahogy megkeresni a néni lakcímét. Volt dolguk elég, sokan várakoztak gyógyszerükre, mégis nekiálltak kutakodni. Megvan, köszönöm kedvességüket, s már röpülök is a megadott címre. Öreg bérház, első emelet, függő folyosó, többször, hosszasan csengetek. Kisvártatva, halkan, résnyire nyílik az ajtó - kit tetszik keresni? Csókolom, nénikém, csak a botját hoztam vissza, amit a kocsiban felejtett. Az ajtó sarkig tárul, átölelt reszkető kezével, könnyeivel küszködött, ahogy édesanyám szokott, amikor hosszú idő után hazatérek Egy nagy marék szaloncukrot, meg egy töpörödött kis narancsot is el kellett fogadnom. Nagyon szép volt. Lehet, hogy mi akkor mindketten a Szentföldön jártunk? Mocsokszürke, ködszitálós idő volt, már sötétedett is talán. A közeli boltból tartottam hazafelé, amikor azt látom, vásott, lakótelepi kölkök állnak körül valamit, amitől időnként hátrébb hőkölnek. Sebzett állat lehet, kutya, macska, galamb, ilyesmi gondoltam. Persze, hogy én is megnézem. Egy öreg bácsi hevert lent a sárban, rosszul lett. Ismerős volt az arca, a felsővárosi templomban szoktam látni, mindig egyedül, kitöredezett műbőrkabátban. Most is abban volt. Sebtében próbáltam autót megálhtam, de bizonyára részegnek nézték, mert senki nem állt meg. Mozgósítottam a gyerekeket: akinek otthon vannak a szülei, azonnal hívasson a mentőt, ti meg hozzatok egy széket a bácsinak, ne a szutyokban kelljen hevernie. Megfogtam a kisöreg kezét, ő belémkapaszkodott, olyan erővel, mintha soha nem akarna elengedni, s szépen lassan felültettem. Összetalálkozott a tekintetünk: bogárfekete könyörgő szemek meredtek rám, míg élek nem felejtem el. Krisztusszemek. Aztán megjött a szék, megváltoztak a gyerekek is, sajnálni kezdték szegény bácsit, megsimogatták a kezét. így vártuk a mentőt valamennyien. Még se lehet olyan messze az a Szentföld. Halmozottan fogyatékos gyerekeknél jártam barátaimmal nemrégiben, jótékonysági szervezet tagjaként, speciális udvari asztalokk.al, padokkal próbáltunk valamicskét könnyíteni a legelesettebbek életén. Fene se gondolta volna, műsorral vártak bennünket. Arról énekeltek például, hogy az élet milyen szép. És így is gondolták. Mosolyogtak, nevettek, huncutkodtak, úgy örültek nekünk, mint a messiásnak. Boldogságuk gyorsan reánk is átterjedt. Az egyik, amúgy zárkózott kislány még ráadás verssel is megajándékozott bennünket. Aztán jól elbeszélgettünk kis barátainkkal: aznapi ebédünkről, munkahelyi beosztásunkról, karóránkról, „finom" nyakkendőnkről kérdeztek a legtöbbet. Az egyik kislegénykével meg azt kellett megbeszélnem, hogy az ő mobiltelefonja azért nem működik, mert nincs feltöltve, meg SIM-kártya sincs benne. így is kedvére való volt a magyarázat, igaza van, lényeg, hogy jót dumcsiztunk. A hangadók a kapuig kísértek bennünket, meg kellett ígérnünk, hogy hamarosan ismét találkozunk. Fiúk, így is lesz! Mintha a Szentföldön járna az ember. Ilyesmit érzek akkor is, ha kapok egy mosolyt az eladótól, a pénztárostól vagy az ügyintézőtől; ha a trolibusz vezetője észreveszi hogy szaladok, s kinyitja nekem az ajtót; ha az útkereszteződésben intenek hogy mehetek, pedig nem is nekem van elsőbbségem; ha nem restellnek dicsérni, amikor megérdemlem-, ha... Bérletet válthat a Szentföldre az, aki megfogadja: mindig az az ember a legfontosabb számára, aki éppen ott áll előtte. A Teremtő hihetetlen felelősséget és szabadságot adott az emberiség kezébe azzal, hogy míg a világ technikai, technológiai s többé-kevésbé kulturális téren együtt fejlődhet az idő növekedésével, morálisan mindig újra kell kezdeni. Egy újszülöttből bármi lehet, jóra és rosszra egyaránt megvan a képessége. A környezeten, a családon, a társadalmon, a követendő mintákon múlik milyen ember válik belőle felnőtt korára. Heller Ágnes filozófus egyszer ilyen etalonembernek, mintának nevezte Jézust. Ma szenteste van. A legjobb alkalom arra, hogy a pásztorokhoz vagy a háromkirályokhoz csatlakozva, mi is bekukucskáljunk abba a kis betlehemi jászolba. Itt, a Szentföldön.