Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-22 / 298. szám

V. • NAPOS OLDAL" SZOMBAT, 2001. DECEMBER 22. Gáspár Sándor az értékekről a Csocsóról és az Oscarról Nem ítélek el senkit sem GASPAR SÁNDOR (KÉPÜNKÖN) KOZÉPKORÚ SZÍNÉSSZÉ ÉRETT, PÁLYÁJA CSÚCSÁN EGYMÁST ÉRIK A JOBBNÁL JOBB SZÍNHÁZI ÉS FILMSZEREPEK, PANASZRA NEM LEHET OKA, HISZEN A KÖZÖNSÉG ÉS A KRITIKA EGYARÁNT A SZÍVÉBE FOGADTA. MÉGIS. BÁR ÖRÜL A SIKEREKNEK, CSENDES SZOMORÚSÁGGAL BESZÉL AZ ANYAGI KISZOLGÁLTATOTTSÁGRÓL, ÉS AZ EMIATTI EL| KESEREDÉS ELLENI HARCÁRÓL A : KÖZELMÚLTBAN ÜNNEPELNI JÖTT I SZEGEDRE, HISZEN LEGÚJABB FILMJÉBEN, A CSOCSÓBAN EGY KACAGTATÓAN GROTESZK FIGURÁT ALAKÍT. - Koltai Róbert nyilatkozta, hogy részben azért szereti önt, mert nagyon szigorú embernek ismeri. - Nagyon jó ez a szereposztás Koltai részéről, hogy engem leszigorúz. O meg folyamatosan azt a szerepet játssza az életben, hogy csetlik-botlik, mindent elhagy, felborít, mindenért elnézést kér. Mindehhez képest én csak szimplán normális vagyok, vagyis szigorúnak tűnhetek a szemében. Egyébként nagyon szeretünk együtt dolgozni, a legjobb barátok vagyunk az életben is. -Az utóbbi években a pályatársainak egy része a jobb megélhetésért reklámfilmekben és tévés műsorvezetőként is látható a képernyőn, ön viszont nem vállal ilyen szerepet. Mi erről a jelenségről a véleménye! - Manapság a kezdő színészeknek a megélhetés sokkal nagyobb gondot jelent mint bármikor. Nem tudok pálcát törni annak a feje fölött, aki olcsó, rissz-rossz produkciókban tűnik fel, és így koptatja az arcát és a nevét. Nem ítélek el senkit, legfeljebb erőt kívánok neki, hogy a műfajok és értékek között ne felejtsen el differenciálni. Stohl András esete a nagyszerű • Színészi életében ideális egyensúlyban vannak a groteszk és a drámai szerepek. (Fotó: Miskolczi Róbert) példa erre: a tévében is megfelel az elvárásoknak, és a színházban, filmben is nagyszerű. -Az ország egyik legfoglalkoztatottabb színésze, sokan szeretik és elismerik. Művészileg hogyan érzi magát a pályán! - Nincs okom panaszra, valóban jobbnál jobb feladatokat kapok és örömmel dolgozom. Egy színész élete és hangulata mindig változó: ha egy színházi este, vagy filmpremier jól sikerül, akkor feltöltődik az ember, a szürke hétköznapokban pedig vigyáznia kell arra, hogy ne keseredjen meg. Elgondolkodtat, hogy középkorú, többgyermekes családapaként még rövid távon sem tervezhetek előre. Ezt az egzisztenciális kiszolgáltatottságot nagyon nehezen viselem és méltatlannak érzem. Nem akarok panaszkodni, színészként sokan élnek minimálbérből, én az ismert művészek közé tartozom, mégsem tudok a családomnak olyan egzisztenciábs biztonságot teremteni, mint egy középpolgár. -A mozikban most bemutatott Csocsóban a mindenkori hatalmat kiszolgáló tragikomikus figurát alakít. Miért lett ilyen ez a szerep! - Mert ez a típus pohtikai rendszertől függetlenül mindig jelen van. Olyan ember, aki maga körül képtelen feldolgozni a világ történéseit és a magánéletében sem tud rendet teremteni. Egy szerencsétlen, kiszolgáltatott, agresszív és szeretetre éhes személyiség, aki valójában áldozata a korának. Színészileg rendkívül izgalmas egy olyan embert eljátszani, aki az életének minden pontján csődöt mond. Egyébként ma is láthatunk ilyen figurákat, nem feltétlenül a politikusok között, hanem a színház világában, igazgatókra, magas beosztású emberekre is rá lehet ismerni. - Pályája alatt mindig megtalálták ezek a groteszk figurák. Vonzza ezeket a problematikus szerepeket! - A színészi életemben eddig ideáhs egyensúlyban voltak a komikus, a groteszk és a drámai szerepek. A közönség inkább a vidámabb darabokat, a szatírákat kedveli és jegyzi meg. Azonban nagyon sok komoly drámai filmet is forgattam, például Grunwalsky Ferenccel és Molnár Györggyel. A színházban pedig egyik este egy vígjátékban, a Bolha a fülben című darabban, másik nap pedig az Othellóban játszom. -Az eltelt évben egymást érték a magyar filmbemutatók. Mi kellett ahhoz, hogy a hazai filmgyártásban valami megmozduljon! - A magyar filmes szakma is belátta, hogy fölösleges árkokat ásnia a művész- és a közönségfilmek közé. Ezt az áldatlan vitát hülyeségnek tartom. A főiskolán most végzők már nem hiszik el, hogy az elkészített filmtekercset elég, ha tíz év múlva emelik le a polcról és mutatják meg a közönségnek. Ugyanakkor játszhattam Sopsits Árpád legújabb filmjében, a Törzókban is. Tüdőm, hogy itthon ezt a mozit kevesen fogják megnézni, mégis a világon egymás után kapja a díjakat a rangos fesztiválokon. Ha jól tudom, Magyarországot a Torzó fogja képviselni az Oscardíjért folyó harcban. LÉVAY GIZELLA Ünnepi előadáson köszöntik a negyven éve éneklő Gyimesi Kálmánt Jubileumi igoletto A VAROS ES A SZÍNHÁZ VEZETESE A MA ESTI RIGOLETTO-ELŐADÁS UTÁN KÖSZÖNTI A CÍMSZEREPLŐ GYIMESI KÁLMÁNT. AZ ÉRDEMES MŰVÉSZ BARITONISTA, A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ ÖRÖKÖS TAGJA EZZEL A RÉGI NAGY SZEREPÉVEL ÜNNEPLI ÉNEKESI PÁLYAFUTÁSÁNAK 40 ÉVES ÉVFORDULÓJÁT. AZ OPERÁT MOLNÁR LÁSZLÓ DIRIGÁLJA, GILDA SZEREPÉT VAJDA JÚLIA, A HERCEGET DARÓCZI TAMÁS, SPARAFUCILÉT RÁCZ ISTVÁN, MADDALENÁT SZONDA ÉVA ÉNEKLI. Gyimesi Kálmánt már egészen fiatalon nagy tehetségnek tartották. Másodéves zeneakadémista volt, amikor a világhírű tenorista, Tito Schipa mesterkurzust tartott Budapesten, és kiválasztott néhány tehetséges fiatal énekest - köztük őt is -, akikkel dolgozni akart. Gyimesi Kálmán 1961-ben, utolsó éves zeneakadémiai hallgatóként az Olasz Intézet támogatásával Sienába mehetett, az Accademia Chigianára, ahol részt vett a hímeves szoprán, Gina Cigna mesterkurzusán. Tfeljes Verdi-szerepeket tanult meg vele, és megismerhette az autentikus bel canto stílust. Közben Franco Ferrarához járt kamarazenére, Hermann Scherchen vezette a zenekari próbákat, akinek akkoriban Lórin Maazel volt az asszisztense. Fiatal baritonistaként olaszországi ösztöndíI Gyimesi Kálmán (Rigoletto) és Vajda Júlia (Gilda). (Fotó: Veréb Simon) jának köszönhette azt is, hogy láthatta a firenzei Teatro Comunale Tbsca- és Manon-előadását ugyanazzal a legendás triásszal: Renata Tebaldival, Mario del Monacóval és egyik példaképével, Tito Gobbival. A karmester sem volt kisebb egyéniség, mint a zseniális Thlho Serafin. Amikor lejárt az ösztöndíja, Gina Cigna kapacitálta, hogy ne jöjjön vissza Magyarországra, maradjon kint Itáliában, majd segítik, hogy elinduljon a karrierje. Nem vállalkozott erre, nem akart szüleitől és az országtól elszakadni. Zeneakadémiai vizsgáját meghallgatta Vaszy Viktor is, aki 1962. augusztus l-jétől Szegedre szerződtette - Gyimesi Kálmán azóta a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. 1963-ban A szicíliai vecsernyében Monforte szerepe volt az első nagy kiugrása. A következő évadban már elnyerte a Juhász Gyula-díjat Gottfried von Einem Danton halála című operájának főszerepéért. Hamar beindult a pályája, egymás után kapta a szebbnél szebb szerepeket. Megismerte és megszerette a szegedi közönség, Vaszy Viktor pedig bízott benne, rengeteg feladatot adott neki. Sok nagy bariton szerepet énekelt el modem operákban is, olyanokban, amelyeknek magyarországi bemutatóját is Szegeden tartották. Emlékezetes volt például Hindemith Mathis, a festő című operája, amelynek címszerepét játszotta, vagy Einem operája, a Dürrenmatt-dráma alapján komponált Az öreg hölgy látogatása, amelyben Hl volt. A főszerepet játszotta Németh Amadé Villonjában is. Vaszy akkoriban elfelejtett operáltat is igyekezett bemutatni Szegeden, amelyeket sehol sem játszottak az országban. Ilyen volt a Nabucco, A szicfliai vecsemye, A végzet hatalma, a Manón Lescaut. Ezeket mind a Gyimesi Kálmán közreműködésével megtartott szegedi bemutató után tűzte műsorára az Operaház. Gyimesi természetesen a legnépszerűbb operák csodálatos bariton főszerepeit is sorra elénekelte, például emlékezetes Luna volt A trubadúrban, Scarpia a Toscában, Amonasro az Aidában. Többször vendégszerepelt az Operaházban is, az utóbbi években fellépett Pécsett és Debrecenben is. Óriási sikerrel játszotta a Dóm téri színpadon A cigánybáróban Zsupán Kálmánt, amiért 1999ben megkapta a szabadtéri aranygyűrűjét. A nagyszínházban tavaly a Csókos asszonyban Kubanek hentes szerepében énekelte: „Tanulj meg fiacskám komédiázni...", most pedig a Csárdáskirálynőben adja Kerekes Ferkót. A 68 esztendősen is kiválóan éneklő művésszel a jeles jubileum alkalmából ma este egyik legkedvesebb és legjobb szerepében, Rigolettóként találkozhat újra a szegedi publikum. HOLLÓSI ZSOLT Az egyiptomi fáraók világa Kőbe zárt titkok A Nílus menti ország, Egyiptom varázsa a római császárokat, az arab tudósokat és a középkori utazókat is hatalmába kerítette. A mai, számítógépes kor embere szintén lenyűgözve szemléli a több ezer éves szobrokat, festményeket és apró műtárgyakat. Egyes vélemények szerint az egyiptomi művészet hatása emberi jellegében rejlik. Eltekintve a monumentális templomoktól és szoborkolosszusoktól, a legtöbb műalkotás méreteiben áttekinthető, jelentése azonnal érthető. Férfiakat, asszonyokat és gyerekeket formáztak meg, egyszerű ruhában, kevés könynyen érthető ismertetőjellel. Testtartásuk és mozdulatuk legtöbbször önbizalmat sugároz. S persze ott vannak a gizai piramisok, a karnaki templomváros, vagy a Királyok Völgye Tutanhamon sírjával, amely máig emberek százezreit vonzza. Csodáljuk az ókori egyiptomiak magas színvonalú építészetét, képzőművészetét, kifinomult irodalmát és írását. Ezeknek az alkotásoknak a létrejöttét is bemutatja az a rendkívül igényes kötet, amely „Egyiptom - a fáraók világa" címmel jelent meg idén. Ez azonban csak töredéke a könyv tartalmának. Emellett megismerhetjük belőle a Nílus-völgyi kultúra történetét a legkorábbi időktől a görög-római művészet elterjedéséig, de nyomon követhetjük az állam, a társadalom és a vallás alakulását, változásait is. Bepillanthatunk az istenek világába, a tiszteletükre rendezett szertartásokba. Megtudhatjuk azt is, milyen kép élt az egyiptomiakban a túlvilágról, s hogyan mumifikálták az elhunytakat. A színes képekkel és grafikákkal gazdagon illusztrált könyvben nemcsak arról olvashatunk, hogyan gondolkodtak a Nílus mentén élő emberek, hanem azt is megismerhetjük, hogyan tekintettek az általuk megteremtett kultúrára a későbbi korok utazói, tudósai, s miként vélekednek erről a mai kutatók. A kötet végén az egyiptomi ásatások aktuális kérdéseire is választ kap az olvasó. (Egyiptom - a fáraók világa, Vmce Kiadó, Bp. 2001, 540 oldal, 12 OOO forint.) H. SZ. kitayvÉndiÉz Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fekwszenline.hw Könyvtoplista Az Alexandra Könyvesbolt (Szeged Plaza) heti sikerhstája 1. J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve (Animus) 2. J. R. R. Tolkien: A gyűrűk ura (Európa) 3. Frei Tamás: Egy riporter dossziéja (Park Kiadó) 4. Vujity Tvrtko: Ujabb pokob történetek, (Alexandra) 5. Müller Péter: Jóskönyv - Ji-King (Doctor Herz Bt.) 6. Helen Fielding: Bridget Jones naplója (Európa) 7. Kepes András: Könyvjelző (Park Kiadó) 8. Jennifer Lash: Vérségi kötelék (Szabad Föld) 9. Ellen Weiss: Shrek (Ulpius Ház - GLM Unió) 10. Farkasházy Tivadar: Hét és fél (Glória) Létay Dórát is kitüntetik Dómján Edit-díjasok Létay Dórának, Szabó Mártának és Varga Évának ítélték az idén a fiatal vidéki színésznők elismerésére létrehozott Dómján Edit-díjat, a jutalmakat ma, szombaton adják át a művésznő egyik dalát idéző „Köszönet mindenért" című emlékesten Budapesten, a Madách Kamarában. Az alapítványt - Dómján Edit művészetének, nevének és emlékének megőrzésére - 1991-ben hívta életre Almási Éva, Avar István, Kaló Flórián, Lőte Attila, Nagy Anna, Petrovics Emil, Psota Irén, Szabó Gyula, Szinetár Miklós, valamint az időközben elhunyt Káldy Nóra színművész és Mándy Iván író. A Madách Színház legendás művésznőjének nevét viselő díjat 1992-ben osztották ki először, az akkor már két évtizede eltávozott Dómján Edit születésének 60. évfordulóján, s azóta többek között a szegedi színház vezető színésznője, Fekete Gizi is megkapta. Az idei díjazottak között is van olyan, akit jól ismer a szegedi közönség: Létay Dóra 1993-ban fejezte be tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját a Budapesti Kamaraszínházban kezdte, majd a Miskolci Nemzeti • Létay Dóra. (MTI Fotó) Színház tagja volt. Szikora János főrendezősége idején három éven át játszott a Szegedi Nemzeti Színházban is. 1999-től szabadúszó művész. Fontosabb szerepei: Shakespeare Rómeó és Júkája, a Sok hűhó semmiért Beatricéje. Színpadra lépett Bulgakov A Mester és Margarita, illetve a My Fair Lady főszerepében. Nagy sikerrel alakítja Schaffer: Amadeus című darabjában Constanze szerepét.