Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-22 / 298. szám
SZOMBAT, 2001. DECEMBER 22. A K T U A L I S • A nővérek elmennek:, az orvosok bizonyos területekre nem jelentkeznek Elhagyják az egészségügyet Folytatás az 1. oldalról A kórház ápolási igazgatója, Tóth Csilla joggal tart attól, hogy a január elsejétől bevezetendő minimálbér-emelés újabb feszültséget szül majd az egészségügyiek körében. A főiskolai végzettségű pályakezdő ápolónak ugyanannyi, bruttó 50 ezer forint lesz a fizetése, mint a nyolc általánost védett takarítónak vagy beteghordónak. A Csongrád megyei ANTSZ vezető ápolónője, dr. Mari Albertné a megye valamennyi fekvőbeteg-intézményére jellemzőnek tartja a nóvérhiányt. Az okot egyértelműen a megalázóan alacsony fizetésekben látja. Sok ápolónő egyedülálló vagy elvál, s egyedül neveli gyermekét. A fizetésük nem elég a megélhetéshez, ezért hagyják el a pályát. Jó néhányan a szakközépiskola elvégzése után be sem lépnek a rendszerbe, azonnal más munka után néznek. Az egészségügyi főiskolára sokan azért jelentkeznek, mert főiskolai diplomát akarnak, amivel aztán nem a betegágyakhoz sietnek. A pálya egyébként annyira nem vonzó, mondta a vezető ápolónő, hogy jelentkezők hiányában nem tudtak egészségügyi szakközépiskolai első osztályt indítani az idei tanévben. A megyei vezető ápolónő szerint, csak a fizetések jelentős emelésével lehet visszacsalogatni a pályáról elvándorolt nővéreket. A friss diplomás orvosok 30 száA pályakezdő orvosok 30 százaléka eltűnik az egészségügyi rendszerből. Fotó: Schmidt Andrea zaléka eltűnik az egészségügyi rendszerből - állítja Thurzó László professzor, a Szegedi Tüdományegyetem orvoskarának dékánhelyettese. Azt nem tudni, hogy ők mihez kezdenek az orvosi diplomájukkal, hiszen évente ennyien nem lehetnek gyógyszercégek ügynökei, úgynevezett orvoslátogatók. Az új képzési rendszerben az orvoskar elvégzése után rezidensként kell dolgozni a szakorvosi minősítéshez, így jól nyomon követhető, hogy évente mennyi friss diplomás nem kezdi el szakmáját, s az is, hogy melyek azok a szakterületek, amelyekre nem jelentkeznek rezidensnek. Csongrád megyében már 2 éve egyetlen orvos sem pályázik patológus rezidensnek. A még szakorvosi vizsga előtt álló fiatal orvosok elvétve választják a radiológiát, az altatóorvosi és a baleseti sebészi szakágat, s félő, hogy ezekben a szakmákban megszűnik az utánpótlás. Az orvoskari nővérhelyzetet a dékánhelyettes úgy jellemzi: az elvándorlás miatt mind kevesebben maradnak a pályán, kivált a nehéz fizikai és pszichés terheléssel járó ápolási területeken. Az ott maradókra viszont egyre nagyobb terhek hárulnak. A szegedi kórházban a fertőzőosztályon, a krónikus belgyógyászaton, az onkológián, a traumatológián, a röntgenben és a laboratóriumban van orvoshiány. Nárai György főigazgató azt panaszolja: ezekre a területekre évek óta nem jelentkeznek rezidensnek a végzős orvostanhallgatók. KALOCSAI KATALIN A piacnyitás előtt kötött összekapcsolási szerződést a Vrvendi és a Matáv Együtt a két legnagyobb Nem az új hírközlési törvény szabályozása szerint, hanem kereskedelmi egyezmény alapján kötött összekapcsolási szerződést a Vivendi Tfelecom Hungary és a Matáv Rt. A megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy a két vállalat ügyfelei szabadon dönthessenek arról, melyik társaságon keresztül bonyolítják le belföldi távolsági és nemzetközi telefonbeszélgetéseiket. Ahhoz, hogy a Csongrád megyei telefonszolgáltató, a V-fon Rt. amely a Vivendi cégcsoportjába tartozik - egyik ügyfele a Matávon keresztül bonyolítson le távolsági vagy nemzetközi hívást, először szerződést kell kötnie a másik szolgáltatóval is. A Matáv és a Vivendi december 23-án jelenti be a megállapodásukat a Hírközlési Főfelügyeletnek, a szolgáltatást pedig a jogszabályok értelmében legkorábban 2002. január 23án kezdhetik meg. Egyelőre sem Straub Elek, a Matáv, sem Palányi Sándor, a Vivendi vezérigazgatója nem nyilatkozott az összekapcsolási szerződés alapján kiszámítandó új tarifákról. Polányi Sándor azonban annyit megjegyzett: mindenképpen kedvezményt kell adniuk ahhoz, hogy a Matáv helyett a V-font válasszák az előfizetők. December 23-án megszűnik a hazai távközlési piacon a Matáv Rt. és a koncessziós társaságok monopóliuma. Ezt követően a szolgáltatók elvileg bárhol, bármilyen szolgáltatást nyújthatnak az ügyfeleknek. A valódi piacnyitásra azonban még várni kell, hiszen sem az ügyfelek, sem a szolgáltatók nem lesznek olyan helyzetben, hogy kihasználhassák a liberalizáció előnyeit. Többek között akadálya a piacnyitásnak, hogy még nem készült el az úgynevezett számkiosztás. Az ügyfeleknek ugyanis egy négyjegyű, 15-tel kezdődő számmal kell azonosítaniuk az általuk választott szolgáltatót távolsági, vagy nemzetközi hívás alkalmával. Amíg a számkiosztás nem történik meg, az előfizetők gyakorlatban nem válthatnak társaságot. A számkiosztásról kapcsolatos rendelet a tervek szerint december 23-án jelenik meg. A szakértők szerint a helyi telefonhívások piacán leghamarabb néhány év múlva alakulhat ki igazi verseny. Ez nemcsak a jogi szabályozáson, hanem az infrastruktúrán is múlik, hiszen a jövőbeni szolgáltatónak három ponton is csatlakozniuk kell a Matáv hálózatához. Ennek kiépítése pedig nemcsak időbe, hanem pénzbe is kerül. K.B. Hitelesítették a mérlegeredményt Auditált Pick-nyereség MUNKATÁRSUNKTÓL A Pick Szeged Rt. a záradék nélküli könyvvizsgálói jelentés szerint 713,828 millió forint konszolidált mérleg szerinti nyereséget ért el az idei esztendő első kilenc hónapjában. A magyar számviteli elvek alapján összeállított mérleg szerint a konszolidált mérlegfőösszeg 45 milliárd 825 millió 395 ezer forint. A társaság a háromnegyed éves gyorsjelentésében 699,5 millió forint csoportszintű nyereségről számolt be, s ez jelentősen elmarad az elemzők által várt mintegy 2,83 milliárd forintos nyereségtől. Mint azt korábban már megirtuk, a Pick Rt. a 2001. I-m. negyedévi pénzügyi jelentésének felülvizsgálatával független szakértőt, a Deloitte & Touche könyvvizsgálót bízta meg. A szokásostól eltérő év közbeni auditot a társaság azzal indokolta, hogy szeretnék eloszlatni a jelentéssel kapcsolatban az országos sajtóban fölmerült feltételezéseket, amelyek arra utaltak, hogy a cég gyorsjelentéseiben közölt adatok rendre a várton alul maradnak, s ezzel alacsonyan tartva a részvényárakat, spekulatív gondolatokra adhatnak okot. A tegnap kiadott közlemény szerint a könyvvizsgáló elvégezte a Pick szeptember 30-i, konszolidált éves beszámolójának hitelesítését. Ma téli napforduló MUNKATÁRSUNKTÓL Ma, azaz december 22-én van az év legrövidebb napja. Ezen a napon, a téli napforduló napján van a legközelebb a Föld a Naphoz, és ilyenkor a legalacsonyabb a Nap látszólagos pályája. Március 21-ig, a tavaszi napéjegyenlőségig az éjszakák még továbbra is hosszabbak lesznek, mint a holnaptól egyre hosszabbodó nappalok, utána viszont a nyári napfordulóig az éjszakák lesznek egyre rövidebbek. Magánsztrájkok KALOCSAI KATALIN Nem telt eseménytelenül az idei esztendő a hazai egészségügyben: volt fekete angyal esete nyomán elrendelt kórházvizsgálatok. Volt kórháztörvénnyel kapcsolatos hadakozás, kamarai tiltakozás, aláírásgyűjtés, sztrájkkészség-felmérés, traumatológus tényfeltáró riportok, napi hírbombák arról, hogy a kórházak emberéleteket veszítenek el a pénztelenség a lepusztultság, a hiányok miatt. Évek óta mást sem hallani, mint hogy elég, az egészségügyiek tűrőképessége a határához érkezett, s elmennek a végsőkig, sztrájkolni fognak. Az életmentésre és a gyógyításra esküt tevők eddig a pontig még soha nem jutottak el. Ok a maguk módján tüntetnek, sztrájkolnak, oldják meg legalább a saját helyzetüket. A nővérek elhagyják a pályát, a bevásárlóközpontokba pénztárosnak, vagy banktisztviselőnek állnak, az orvosok meg gyógyszerügynöknek. Az, aki hű akar maradni a gyógyításhoz, külföldön keresi a boldogulást. A nemrégiben meghirdetett skandináv munkavállalás kapcsán eddig közel nyolcszáz orvos jelentkezett az orvosi kamaránál, közülük 20 kórboncnok és radiológus szakember indul útnak Svédországba januárban. Itthon ezekre a szakterületekre nem kapnak orvost a kórházak, mint ahogyan hamarosan a többi szakterületre sem fognak. Szájéi József Európa kellős közepéről Feltételek nélkül nem megy A bizottsági elnök Rapcsák András véleményére is kíváncsi az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdésekben. Fotó: Tésik Attila Az elmúlt négy évben az országgyűlés egyengette az Európai Unióba vezető utat, alapozva a rendszerváltás utáni parlamentek előkészítő munkájára, s ennek lassan látszik az eredménye - mondta Szájer fózséf, az országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke csütörtökön este a vásárhelyi városháza dísztermében rendezett fórumon. Almási István alpolgármesternek a csatlakozási tárgyalásokat is felidéző bevezetője után Szájer József szólt arról is, hogy Magyarország 1100 éve része Európának, hiszen azóta van a kellős közepén Az integráció feladata pedig nem más, minthogy a kontinens földrajzi határai majdan egybeessenek a politikaival. Azaz arról van szó - magyarázta -, hogy az, ami Nyugat-Európában 1947 óta békésen kialakult, kiterjedjék Kelet-Európára. El kell-e fogadni azt amit az EU diktál, ahogy azt sokan vélik? - tette fel a kérdést, hogy azonnal válaszoljon is rá: szó sincs róla, a csatlakozás Európa újraegyesítését jelenti. Magyarország az Európai Unió intézményrendszeréhez kíván tartozni - tette hozzá -, ahhoz, mely 45 év alatt kialakult, s olyan eredményeket ért el, mint az évszázados francia-német ellentétek feloldása, s a világ legdinamikusabban fejlődő térségének létrehozása. Ráadásul olyan országokban is - így Olaszországban és Portugáliában - melyek a második világháború előtt jóval szegényebbek voltak Magyarországnál. - Nem jószántunkból maradtunk ki ebből a fejlődésből - utalt a szovjet korszakra. - Nem szabad elfeledni azt sem, hogy Magyarország legalább annyira európai, mint más országok, s erről a tárgyalások során sem szabad elfeledkezni. A magyarok kultúrája is az EU-jogosultság egyik alapja. Szájer József beszélt arról is, hogy az unióban kialakult szabályok átvételével, alkalmazásával a parlament 10 éve foglalkozik. A feltételek elfogadása mellett azonban nem mindegy, hogy milyen eredményeket tudunk elérni a csatlakozási tárgyalásokon, például a különböző kvótákkal kapcsolatban. Feltételek nélkül ugyanis nem lehet csatlakozni. Az EU az érdekek békés harcát jeleníti meg, de a tagországok kompromisszumkészségére is szükség van. Szájer József leghamarabb 2004re datálta az ország integrációját, ám elmondta: rendkívül fontos, hogy Magyarország milyen fejlettségi állapotban lép be, s milyen lehetőségei lesznek. Bízott abban, hogy 2015-re utolérhetjük az EU átlagot, s ehhez ma is produkáljuk az uniós átlagnál kétszer nagyobb gazdasági fejlődést. Ráadásul számíthatunk arra a gyakorlatra, hogy az Európai Unió a kevésbé fejlett országokat támogatja is a felzárkózásban. KOROM ANDRÁS