Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-21 / 297. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. DECEMBER 20. "AKTUÁLIS" 3 Frank félmilhóval támogatja az égési centrumot Elfogadták a jövő évi költségvetést Csongrád Megye Közgyűlése tegnap 2,5 havi il­letményének megfelelő jutalomban részesítet­te a testület elnökét, Frank Józsefet. A képvi­selők vita nélkül szavazták meg az 1 milbó 137 ezer forintot. Frank József ebből 500 ezer forin­tot felajánlott a szegedi gyermekklinika inten­zív osztályán kialakítandó, égési sérültek keze­lését biztosító részleg kialakítására. A köztiszt­viselők már korábban megkapták a 13. havi il­letményt, illetve többen differenciált jutalma­zásban részültek Az alelnökök jutalmazásának mértékéről ezután dönt a megyei közgyűlés elnöke. Most először az óévben elfogadott 12 miibárd 300 milbó forintos költségvetéssel, il­letve jóváhagyott rendelettel várja az új esz­tendőt a megyei önkormányzat. A közgyűlés döntött a Csongrád megye közművelődéséért díj adományozásáról, ame­lyet Török József, a megyei közművelődési ta­nácsadó központ munkatársa a kultúra napján vehet majd át. A közgyűlés záró részében 11 kö­zalkalmazott részesült oklevél és pénzjutalom­ban. Frank József átadta a Csongrád Megye Sportjáért emlékérmet is. Az ebsmerést Héjjá Antal atlétaedző (Hódmezővásárhely), Kádár Jó­zsef vízilabdaedző (Szentes), Kutasi László lab­darúgóedző (Kiszombor), Michna József szak­felügyelő (Sándorfalva) és Virághné Hajdú Gi­zella sportszervező (Makó) vehette át. Az országnak és a megyének is rendkívüli hír­nevet szerzett Haller Ákos evező-világbajnok­nak serleget nyújtott át Frank József. N. R. J. Szájer József az EU-ról Vásárhelyen Kemény alkuk Magyarországnak keményen kell képviselnie saját érdekeit az euró­pai uniós csatlakozási tárgyaláso­kon, ám késznek kell lennie a kompromisszumokra is - emelte ki Szájer József az Országgyűlés eu­rópai integrációs ügyek bizottságá­nak elnöke a csütörtökön este, a vásárhelyi városházán rendezett, az „Európai Unió és Magyarország, esélyek a csatlakozásra" című előadásában. Az elnök szerint tévesek azok az elképzelések, melyek szerint hazánknak vita nélkül kell elfo­gadnia az uniós feltételeket, hogy biztosan felvegyék. - Az ország alapvető érdekeiből nem kell engednünk, s ezt nem is várja el tőlünk senki - hangsú­lyozta. Magyarország gazdasága ugyan már része az uniónak, ám még nincs beleszólási joga azokba a döntésekbe, melyeket Brüsszel­ben hoznak a tagországok. 2004­től remélhetően ez is másként lesz - mondta Szájer József. B.K.A. Még a pultokon az ünnepi menü Folytatás azt. oldalról A klasszikus karácsonyi kereslet első számú kedvence a ponty, abból is a kétkilós a sztár Mint azt Csi­nos József, a Szegedfish Kft. halásza­ti főágazat-vezetője elmondta, folya­matosan szállítanak a szegedi bol­tokba, csak pontyból napi száz má­zsa hagyja el a cég telepét. Bár uszo­nyos csemegéből - pontyból, busá­ból, amurból, harcsából, kárászból - van elég, ám ha egy tetemesebb, sürgős megrendelés érkezne a tár­sasághoz, időt kémének, hiszen a hideg miatt a jég alól kell halászni az árukészletet. A piacon és a mulűknál egyaránt széles a kínálat, az élő ponty kiló­ját 475 és 540 forint közötti áron kínálják, tisztítva ugyanez 799 és 950 forint közötti áron fekszik a jégen. Szeletelve a ponty kilója ki­lencszáz-ezer forint között válto­zik, a busáé ötszázötven, hatszáz fo­rint között változik. Busatörzset már 399 forintért is lehet kapni, míg filézve hatszáz-nyolcszáz fo­rint között kínálják. Az elmúl évek újdonsága az afrikai harcsa is kere­sett, melynek kilója szeletelve 7­800 forint, s fogy az átlagosan 1500 forintos árú, jellegzetes színű la­zacszelet is. Pulykából a tölteniva­ló, sütőbe még éppen begyömöszöl­hető, 3-4 kilósak találnak legha­marabb vevőre, kilónként átlago­san nyolcszáz forint körüh áron. Mint azt Bozsó Edina, a Cora Sze­ged Hipermarket kommunikációs vezetője elmondta, a jugoszláv vevők viszik inkább, nagyobb mennyiségben az egész pulykát, míg a magyarok a mellfiiét, és a húsospulttról a töltött káposztának való darált húst keresik. Tavaly nem tartottunk nyitva de­cember huszonnegyedikén. Az idén viszont kinyitunk, legalábbis 11­től 3-ig, mert a múlt évben nagyon sokan igényeltek volna halászlét, elvitebe - mondja a hódmezővá­sárhelyi Halászcsárda tulajdonosa, Basics Józsefné. A szokásos halmennyiségnek a dupláját rendelték meg karácsony­ra, elsősorban a Bárka élőhalboltból, „de úgy néz ki, rendelünk a Fehér­tóról is", teszi hozzá a tulajdonos. A csongrádi Csuka Csárda vezetője, Kódor Imre arról számolt be, hogy Csongrádon is sokan rendelnek és visznek haza halételt az ünnepek előtt, és erre a megnövekedett for­galomra ők is felkészültek, s bár nem reklámozták a kínálatot, erre a jelek szerint nincs is szükség. Kódor Imre szerint felelősséggel még nem mondhatja meg senki sem, hogy a tiszai ciánszennye­ződés hogyan hatott a fogyasztási szokásokra a folyó mentén, bár a változást mindannyian tapasztal­ják, általánosítani nem szabad. Csongrád megye valamennyi településéről érkezett vendég Ajándék nagycsaládosoknak Húszezer hátrányos helyzetű család kapott élelmiszercsomagot Karácsonyi adakozás Sándorfalván A sándorfalvi óvodások szinte elvesztek a rengeteg, hatalmas csomag között. Fotó: Schmidt Andrea Kilencvenöt hátrányos helyzetű család kapott tegnap élelmiszercso­magot Sándorfalván. A Gyermekétkeztetési Alapítvány hetedik alkalom­mal kiírt pályázatán többek között a négy helyi óvoda is nyert, így tud­ták szétosztani az egyenként 18 kilós, 2 ezer 800 forint értékű ajándé­kokat. - Nagyon örülünk a csomagoknak és büszkék is vagyunk egyben, hi­szen az idén pályáztunk először és rögtön szerencsénk lett - mondta Mihály Sándorné, a négy ovi vezetője. A rászomlók reggel 8-tól délután 4-ig vehették át a burgonyát, tésztát, rizst, cukrot, konzervet, zacskós levest, teát, kakaóport és csokoládét tartalmazó táskákat. Rózsa Istvánná, a szervezet munkatársa elmondta: - Az alapítvány az ország 353 intézményének adott, összesen 17 mázsányi karácsonyi ajándékot, amit húszezer család között osztanak szét. A helyiek is hoz­zájárultak ahhoz, hogy a sándorfalvi kétszáz hátrányos helyzetű család mintegy felének gazdagabb ünnepe legyen. Az óvodák dolgozóinak többsége felajánlotta személyi jövedelemadójának egy százalékát a Gyermekétkeztetési Alapítvány javára, hogy a pénzből minél több élel­miszert vásárolhassanak a rászorulóknak. Az alapítvány pályázatára 850 intézmény több mint 65 ezer jelent­kezést nyújtott be. Csongrád megyéből a sándorfalviak mellett nyert még a szegedi Napos Úti Általános Iskola, az öttömösi, a szentesi, a derek­egyházi, a felgyői, az újszentiváni, a röszkei és a maroslelei általános iskola, valamint négy csongrádi, nyolc hódmezővásárhelyi iskola, illet­ve a mindszenti óvoda és a székkutasi általános művelődési központ. K.T. Béke velünk SULYOK ERZSEBET Ilyenkor már minden normális munkahelyen majdnem-ürme­pelnek. Ahol megy a szekér azért, ahol nem megy, ott meg azért. Már hiába is erőiködének, szinte vége a gazdasági évnek. Akkor meg minek! Jöjjön a békességes belenyugvás, ha nincs más. Haragot hessent magától mindenki. Még a kis párt nagy emberének évértékelő nyilatkozatát is mo­solyogva lehet olvasni, mely szerint az ellenséges sajtó akasztja meg rendre a kormányzati jó szándékot. (Megnézném, melles­leg, mi a fenét bírt volna megakasztani itten, nemhogy a sajtó, a természete szerint ellenséges ellenzék sem!) Az ember agya ilyenkor már azon őröl, vajon hol lehet még sza­loncukrot kapni, kit nem hívtunk föl, figyelmetlenségből kinek nem adtunk postára lapot - jókívánságokkal. Az adventi le­vegőben a jótett meg a jóakarat szomja van benne, nem az akasztásé. Még akkor is, ha nem mindenki tartja a hagyományt, hogy tudniillik núnden jótett után töltsünk a zacskóba egy ka­nál lisztet', s amennyi összegyűl az ünnepig, abból süssünk... Mit is! Pogácsát Luca-napkor kell, akkor most talán karácsonyi lepényt. Ki-ki megmérheti rajta - nem a szándékát, hanem a tettét. Ez egy konkrét lepény, föllebbezhetetlen, mint egy legfelsőbb bírósági íté­let. De aligha lesz nekünk lepény, méretes meg pláne nem. Akar­na bár a fene jószándékot akasztani - csak látszana, legalább ha­loványan az a jó... Magunkat meg mégsem csaphatjuk be! Hiszen az a „tényhelyzet", hogy a köztársasági elnök döntésével hivata­lossá lett a kampány. Ráért volna, a bejelentéssel akár január vé­géig várhatott volna, ha másért nem, kímélendő ünneplő magun­kat, óvni békénket legalább az év végi ünnepsor idejére. Ha tíiár a tavaszi ünnepek beáldoztatnak. Plusz a két hét a két forduló között - irgalom atyja! De nem, inkább megadatott nekünk az emberemlékezet óta leghosszabb kampányidőszak. Azok után, hogy még az előző parlament nagy-nagy többséggel megszavaz­ta a ránk következő választási kampányok idejének erőteljes megrövidítését, pedig lila fogalma sem volt még- egykori Fidesz­jelszóval szólva hogy: mi lesz itt! Ellenségességben! S szála a farizeus: béke legyen veletek... Folytatás az 1. oldalról Az ajándékosztás előtt nagyon las­san múltak a percek, a megjelen­tek egyre fokozódó izgalommal várták a műsor végét, ami egyút­tal az ajándékozás kezdetét jelen­tette. A makói Pápay Endre Gyermek­otthonból, a szegvári, a nagymágo­csi, a csanádpalotai lakóotthon­ból, a szentesi Rigó Alajos, a vásár­helyi Kozmutza Flóra és a szegedi Árpád Gyermekotthonból érkezők kísérői külön ajándékot vehettek át, amelyet az otthonmaradottak­nak vihettek el. Maroster György, a makói otthon utógondozója el­árulta, hogy azt a nyolc gyermeket kísérte el Szegedre, akik a legjob­ban viselkedtek ebben a hónap­ban. A hétesztendős Tokodi Norbert Péter Makóra, a gyermekotthonba vitte haza azt a három videoka­zettát, a kisautókat, a narancsot, a szaloncukrot és a könyvet, amit a termetéhez képest igazán óriási csomagok rejtettek. A kilencesz­tendős Horváth Tamás, miután megtudta, hogy tényleg Szegeden van, elárulta, „igazi" fényké­pezőgéppel, könyvvel és kirakósjá­tékkal lepte meg őt az itteni Jé­zuska, ezeknél azonban sokkal iz­galmasabb volt a jojó, amit képte­len volt letenni. A húszesztendős Kolompár Tibor magnót, társasjátékot és naran­csot kapott, az ünnepség nagyon tetszett neki, emlékezett rá, hogy kiskorában egyszer már ünnepelt itt, a megyeház aulájában. Bátor­fi Tímea kísérte a szegedi Árpád gyermekotthon lakóit, a 9-18 éves lányok közül szinte mindenki el­jut az idén valamelyik karácsonyi rendezvényre, meg is érdemlik, mert a nevelő szerint mindannyi­an nagyon rendesen viselkedtek egész évben. A 15 esztendős Raf­fael Évának is jólesett az ajándék, bár azt mosolyogva megjegyezte, hogy a nagyobbak csomagjába ta­Sok-sok értékes ajándék talált gazdára a megyeházán Fotó: Schmidt Andrea Ián nem Barby babát kellett volna rejtem. A megye összes településéről, Algyőtől, Ambrózfalvától Fábián­sebestyénen, Marosleién át egész Tömörkényig és Zsombóig min­denhonnan meghívtak egy-egy nagycsaládot a közös karácsonyra. Varga Zoltánné háromgyermekes anyuka Újszentivánról utazott Sze­gedre a 12 esztendős Ági kíséreté­ben. Meglepődött, amikor a meg­hívást megkapta, és rendkívül jó­lesett neki, hogy gondolt valaki rá­juk is a szeretet ünnepével kap­csolatban. Janó Lajosné Szegvárról a nagyon álmos Lacikával érke­zett, akit két nővére és két iker kistestvére vár otthon. Lacika rend­kívüh módon felélénkült, amikor közeledett az ajándék átvételének időpontja. Eperjesi lakos Bódis Já­nos, akit Jani fia kísért el az ünnep­re. A három gyermekes apuka is nagyon örült a meghívásnak, a műsor is tetszett neki. A tízesz­tendős szegedi Józsa Zoltán ne­velőanyukájával együtt bontotta ki a csomagot, amiben fantasztikus bogárhátú kisautó is rejtőzött. Örült, hogy nevét már nem a ne­velőotthon lakói között sorolták fel, hanem külön. Ez így is helyes, hiszen két esztendeje már család­ban él. W.A.

Next

/
Thumbnails
Contents