Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-03 / 281. szám

HÉTFŐ, 2001. DECEMBER 3. • AKTUÁLIS* 3 Kulturális elismerések Határtalan kábítós lelemény a határon „A pénzügyi fellendülés alapja az egészséges ember" Ha a nyereség visszajut... Karácsonyi árhánat Parlamentbe készül az Új Baloldal A parlamenti küszöb elérését tűzte célul maga elé a nyolc szervezet összefogásával a közelmúltban lét­rejött Új Baloldal elnevezésű vá­lasztási szövetség. Az alapítók kö­zött szerepel a Szociáldemokrata Unió, a Keresztény Szociális Unió, a Civil Demokrata Unió, az Egész­séges Magyarországért Párt, a Ma­gyar Családok Országos Szövetsé­ge, a Környezetvédők Szociálde­mokrata Pártja és a Magyar Anyák Nemzeti Pártja mellett a tavasszal, Szegeden megalakult Magyar fövő Pártja is. A 176 egyéni országgyűlési vá­lasztókörzetből 140-ben már dön­tött az indítandó jelölt személyéről az Új Baloldal, ám a teljes jelölt­listát csak a januári kongresszus után hozzák nyilvánosságra - tud­tuk meg Markó Lászlótól, a magyar Jövő Pártja elnökétől, az Új Balol­dal országos elnökségének tagjától. Az új párt elsősorban azok érdeke­it szeretné képviselni 2002-től a Parlamentben, akik eddig nem ta­pasztalhatták meg a rendszervál­tás következtében megindult fejlődés eredményét - mondta Markó László. A párt alapvető célkitűzései kö­zött szerepel a bérből és fizetésből élők, a kisvállalkozók és a mezőgazdaságban dolgozók élet­színvonalának emelése, melyet az állami kiadások visszafogásával, és adócsökkentéssel szeretnének megvalósítani. Az Új Baloldal a szociáldemokrácia értékrendjét kí­vánja képviselni a politikai palet­tán. Markó László leszögezte: a választásokig hátra lévő alig fél esztendő ellenére valós esélyt lát ar­ra, hogy elérjék a Parlamentbe ke­rüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt. KB. Szegedi egyetemisták PR-szervezete A CERP |éjtsd: szörp) Students egy olyan közönség kapcsolatokkal foglalkozó európai diákszerveze­tet takar, melynek első magyaror­szági csoportját a szegedi kommu­nikáció szakos hallgatók alapítot­ták 2001 áprilisában. Az európai PR-diákszövetség 1989-ben ala­kult. Lassan 13 éve működik tehát, és sok újat taníthat a Szegedi Tu­dománygyetem hallgatóinak. Ma 400 tagot számlál Európa 20 egye­teméről és főiskolájáról. 12 tagor­szága közé tartozik Ausztria, Bel­gium, Dánia, Finnország, hogy csak az elsőként csatlakozókat em­lítsük. Magyarország most egyé­ves próbatagsági idejét tölti, tehát 12 hónap alatt kell bebizonyíta­nia, hogy megállja a helyét a szer­vezeten belül is. Mit kell ehhez tennie? Diákszer­vezetként elsősorban az egyetemi élet felpezsdítése a cél. A CERP Students magyarországkszegedi csoportjának célja, hogy összefog­ja a kommunikáció tagozatos egye­temistákat, főiskolásokat, segít­sen nekik a külföldi tapasztalat­szerzésben, gyakorlati munkavál­lalásban, és neves, főként hazai előadókon keresztül alaposabban megismertesse a szakmát. Híd szeretne lenni a magyar és a külföldön élő, Public Relations-t tanuló diákok között. Ehhez kí­nál folyamatosan bővülő honla­pot (www.cerpstudents.com), on­line hírlevelet, sőt évente 3 alka­lommal személyes találkozásra is lehetőség nyílik. A CERP Students ugyanis ta­vasszal, nyáron és ősszel olyan kongresszusokat szervez, ahol az előadások, szemináriumok, mű­helymunka és céglátogatások során a résztvevők konkrét, speciálisan a PR-hez kapcsolódó problémákkal foglalkoznak. A.É. Az egészségügyi reform aktuális kérdéseiről beszélt Mikola Ist­ván egészségügyi miniszter Hód­mezővásárhelyen. Szólt a nép­egészségügyi programról, mely­nek szükségességét az indokolja, hogy a gazdasági prosperitás a humán erőforrás jó kondícióján múlik, és szólt az egészségügy szerkezet- és működésbeli áta­lakulásáról, konszolidációjáról. Az átalakult egészségügy a gazda­sági társaságok mintájára műkö­dik, s ez színvonal-emelkedés­sel jár. A népegészségügyi program az egész magyar nép egészségi állapo­tának hosszú távú, radikális meg­jobbítását tűzte ki célul - mondta Mikola István a váráshelyi polgár­mesteri hivatalban, Rapcsák And­rás polgármester, és Hamvas Ödön, az Erzsébet Kórház-Rendelőinté­zet főigazgatója bevezetője után. Fölhívta a ügyeimet: elodázhatat­lan a különösen elterjedt megbete­gedések visszaszorítása. A tíz­éves program - amit az egészség­ügyi világszervezet elfogadott refe­renciaanyagként - végrehajtására megvannak a források, és a kor­mányzat felelősséget vállalt a vég­rehajtásáért. A sokba kerülő prog­ram hosszú távon meg fog térülni; a miniszter amerikai pénzügyi sza­kértői elemzést idézett, mely kimu­tatja: a világban a gazdasági pros­peritás több mint 60 százalékban a humán erőforrás jó kondícióján múlik. „Nem mi mondjuk, ha­nem gazdasági szakértők is: a pénz­ügyi fellendülés alapja az egészsé­ges ember", indokolta a miniszter a népegészségügyi program létreho­zását. A jól működő egészségügy­höz annak szerkezet- és működés­beli átalakulására is szükség van, s várhatóan nemsokára létrejön az ezt lehetővé tévő, az egészség­Az egészségügyi intézmények nemsokára gazdasági társaságokká alakulhatnak - mondja Mikola István. Fotó: Karnok Csaba ügy átalakulásáról szóló törvény, melynek tervezetét nagyra értéke­lik nemzetközileg. „Az egészség­ügyet közgazdaságilag újra kell ala­pozni", mondta a miniszter, „csak így válhat nemzetgazdaságilag sta­bilizáló tényezővé, a gazdasági pros­peritás egyik pillérévé". A törvény­tervezet szerint a jelenlegi költség­vetési maradványérdekeltségű gaz­dasági formációból lehetősége lesz az ágazat résztvevőinek gazdasági társasági formációkká átalakulni. Ezek éppoly nyereségérdekeltek lesznek, mint bármely cég, csak a képződött nyereséget nem lehet kivinni, hanem vissza kell forgat­ni a rendszerbe. Ugyanakkor, s ezt már a konszolidációs program biz­tosítja, rendkívül jelentős források jönnek a rendszerbe. Mindebből kitűnik: az átalakulás - „bár nem eredményez két nap alatt Kána­ánt" - az egészségügy színvonalá­nak növekedését jelenti, aminek a betegek csak javát látják, és az egészségügy dolgozóinak is európai mértékű megélhetést, munkakö­rülményeket jelent majd. A miniszter, a rendszer átalakí­tásának témakörén belül, említést tett a paraszolvenciáról is. Mint mondta, őt támadások érték, mert amikor elkezdte tevékenységét a jelenlegi munkahelyén, föloszlatta a paraszolvenciabizottságot. De nem azért oszlatta föl, mintha egye­tértene a paraszolvenciával, ha­nem mert jelentőségének csökken­téséhez nem adminisztratív esz­közökhöz kell folyamodni. Itt em­lítette meg a szabadfoglalkozású orvoslás megjelenésének lehetősé­gét, ez - miközben fokozza a ver­senyhelyzetet az egészségügyben ­fokozatosan kiválthatja a paraszol­venciát is. F. CS. BÁTYI ZOLTÁN Lebirkóztuk novembert, szombat óta míkulásos, karácsonyos decembernek örülnek már a lurkók. Én pedig annyira szeretnék jó hírekkel szolgálni. Például örömmel hátba veregetném az aján­dékra vadászó férfiakat - semmi gond, uraim, félig telt pénztár­cával is elindulhatnak boltnézőbe. És odasúgnám szép asszo­nyok fülébe is - kedves hölgyem, marad a szilveszteri virslire ak­kor is, ha mindkét gyerek megkapja a Mikulástól, fézuskától ren­delt elektromos tekerentyűt, s az idén is odateszi a fa alá a férj­nek szánt nyakkendőt. Szóval, mondanék én szép, biztató szavakat, ám két napon át jártam Szeged városát, bekukucskáltam parfümériába, ruhasza­lonba, könyvesboltba, kisebb méretű, majd szupermarketnek szólított áruházba. És nem csupán árcédulákat láttam, hanem olyan vásárlókat is, akik rendkívül nagy erőlködés után jutottak csak levegőhöz. Csongrád megye székhelyének egyik gigant­shopjában két anyuka azon vitatkozott, vajon mit szerelhettek a szaloncukorba, hogy abg több, mint negyed kilóért már majd ezer forintot is elkérnek. Kárász utcai cipőbolt kirakata előtt egy úr arról faggatta feleségét, vajon mennyit érhet egy tehén, ha a két tenyérnyi marhabőrből készült bokacsizma 24 ezer 900 fo­rintba kerül. Nyomdaillatú könyvesboltban pedig még az eladó is lesütötte a szemét, amikor az egyik kiadványról először azt mondhatta el: tízezer forintnál is többet kell fizetni érte. Majd su­tán védekezve így próbálta menteni a menthetetlent: de hát kettőezer alatt szinte már nem is kapni könyvet! Esküszöm, nem elrettentésnek szántam ezt a néhány sornyi írást. Meg aztán kit is lehetne eltántorítani szándékaitól - ha egy­szer december, úgyis ki kell nyitni azt a bugyellárist. Annyit azért ajánlanék a boltba indulóknak: egy-két szem andaxin ne hiányoz­zon a zsebből. És még véletlenül se lepődjenek meg, ha valame­lyik pult előtt durcás gyerkőc helyett toporzékoló anyukával fut­nak össze. MUNKATÁRSUNKTÓL Múzeum- és könyvtárpártoló, a közművelődést felkaroló önkor­mányzatoknak adott át elismeré­seket Budapesten Ecsedy István, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának helyettes állam­titkára. A Közművelődést Pártoló Ön­kormányzat első díját Algyő nyer­te el. A díjátadáson kiemelték a község színházi tevékenységét, a tájházat, a faluházat, a külföldi partnerekkel folytatott közös prog­ramokat, a faluban folyó néptánc és művészeti oktatást. Piri József polgármester elmondta, hogy a nyereményt, az egymillió forintot, mint ahogy az a kiírásban is sze­repelt, az önkormányzat előrelát­hatóan audiovizuális eszközökre fogja fordítani. Hódmezővásárhely is szép eredményt ért el. A Könyv­tárpártoló Önkormányzat 2001. az olvasás évében című pályázaton második helyezést ért el. A pálya­munkát Sós Csilla, a könyvtár munkatársa készítette el, mellyel 800 ezer forintot nyertek. (Folytatás az 1. oldalról.) A HVG információi szerint a többi, lágynak nevezett droggal nem igazán foglalkoznak a maffi­ák. Keresett cikkek még a kábító­szerpiacon az úgynevezett disz­kódrogok, amelyek nem a balkáni, hanem a nyugat-európai útvona­lon érkeznek Magyarországra. Az Exstasy, a speed, az amfetamin­származékok és más, szintetikus serkentők főként német és hol­land import révén kerülnek ha­zánkba. A nemzetközi trendnek megfe­lelően a legdrágább illegális drog a kokain, amelynek fogyasztása to­vábbra is a gazdagok sajátja. A ma­gyar termelésű marihuána sza­kértői becslések szerint már leg­alább a piac felét meghódította. A Vám- és Pénzügyőrség Dél­alföldi Regionális Parancsnoksá­gán 1994 óta gyűjtik az adatokat arról, hogy hol, mikor és mekko­ra mennyiségű drogot foglaltak le a Bács-Kiskun, Békés és Csong­rád megyében található határát­kelőhelyeken - tudtuk meg Bu­nyevác Miloje sajtóreferenstől. Az összesített, országos adatok sze­rint 1994-ben, 1995-ben és 1996­ban például 112 alkalommal össze­sen több mint 2400 kilogramm kábítószert foglalt le a vámőrség a magyarországi határátkelőhelye­ken. Ugyanezekben az években a déli határszakaszon 29 alkalom­mal összesen 1897 kilogramm he­roint koboztak el a vámosok. Az eddigi csúcsot Nagylak tartja, ahol a fináncok 1996-ban összesen 1109 kilogramm heroint foglaltak le, amellyel abban az évben harma­dikok lettek az európai vámhiva­talok kábítószer-felderítési verse­nyében. Míg tavaly több mint 700, idén eddig 80 kilogramm drogot, főként heroint koboztak el a ma­gyar-román, illetve a magyar-ju­goszláv határon. A Röszkén néhány nappal ezelőtt lefülelt jugoszláv férfi 10 kilo­gramm heroint akart áthozni a gépkocsija pótkerekében. Bunyevác Miloje szerint a csempészetben határtalan az emberi lelemény. A kábítószerfutárok rejtettek már el drogot dupla fenekű bőröndbe, műszerfal mögötti üregbe, lere­kesztett benzintankba és zsákos mogyoróba. A sajtóreferens fontosnak tar­totta, hogy elmondja, mennyi a halálos adag egy-egy kábítószer esetében. Eszerint az amfetamin­származékokból 5 gramm, Exs­tasyból 7 tabletta, kokainból 5 gramm, heroinból pedig 4 gramm a halálos adag. A szlengben arany­lövésnek nevezett herointúlada­golás miatt évente egyre többen halnak meg. A Röszkén talált 10 kilogramm heroinból 2500 halálos adagot lehetett volna kimérni. SZ. C. SZ. Kábftószer-felderítAsek 1990-2001 •••Felderített súly (kg) ——Cselekmény szám (eset) Forrás: VPOP

Next

/
Thumbnails
Contents