Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-17 / 293. szám

HÉTFŐ, 2001. DECEMBER 17. "A DÉL PORTJAIII. Kétszer nyert a bajnok A szegedi Rimovszky negyedszer nyert Profi gálák, magyar győztesek ÖKÖLVÍVÁS Két magyar pontozásos győzelmet hozott a hamburgi Universum Box Promotion Berlinben rendezett ökölvívógálája. Kovács István sikerrel tért vissza, míg Erdei a kilencedik profi meccsén sem talált legyőzőre. Kokó legutóbb januárban nyert a hivatásosok között, majd következett a júniusi, balsikerű világbajnoki címmérkőzés. Azon a találkozón Kovács vereséget szenvedett, a kudarc után pedig rengeteg variáció jelent meg a további karrierje kapcsán. Most már nyugodtan kijelentheti: jól döntött, amikor a folytatásra szavazott. A berlini gálán a nicaraguai Jósé Alfonso Rodriguez jutott ellenfélnek. A pehelyr súlyú összecsapás nyolc menetig, tehát a tervezett időig tartott, de azért az biztató volt, hogy a volt WBOvilágbajnok a 22. meccse második részében újra a régi volt. A harmadik menetig úgy tűnt, Kokó kiütéssel nyer, a következő három percben azonban Rodriguez egyik ütése megfogta, és ettől kezdve óvatosabbá vált. A második periódusban Kovács fölénye véglegessé vált, és végül pontozással győzött. Erdei az amerikai fesse Coronával öklözött. Az amatőrként világés Európa-bajnok Madár tudásbeh fölénye már az első percekben megmutatkozott, a rivális csak egy-két válaszcsapásra volt képes. A meccs a negyedik menetig tartott, ekkor dőlt el, hogy Erdei egy megrendítő pofont követően technikai kiütéssel győzött. A képzeletbeli korona tehát Erdei fejére került, nem Coronáéra. A nap meccsén Dariusz Mihalczewski nagyon szenvedett a rendkívül jó fizikumú jamaikai Richárd Hall-lai szemben. A Boksz Világszervezet (WBO) övéért lebonyolított találkozón a német Tigris technikai K. O.-val múlta felül a közép-amerikait, akinek a tizedik menet végére a jobb szeméből csak egy csík látszott. A mérkőzésvezető rövid tanácskozás után leléptette Hallt. Dariusz mérlege: 45 mérkőzés, 45 győzelem. A berlini mellett Budapesten is rendeztek bokszgálát, amelynek a házigazdája a lengyel Polish Boxing Promotion volt. A klub öklözője a szegedi Rimovszky Szabolcs is, aki a nagyközépsúly helyett ezúttal a középsúlyban versenyzett. A Tiszaparti öklöző a lengyel Piatkowskit a negyedik menetben múlta felül pontozással. M.J. Kovács István (jobbról) visszatért, és pontozással nyert a nicaraguai Rodriguez ellen. MTI Telefotóápa/Peter Endig Negyven éve alakult meg a Szegedi Előre Az amatörizmustól az élvonalig A védekezéssel meggyűlt a baja a vásárhelyi lányoknak. Fotó: Schmidt Andrea Negyven év. Ez nagy idő. 1961. december 16-án alakult meg a Szegedi Előre kézilabdacsapata, a mai Pick Szeged együttesének a jogelődje. Azóta nagy utat járt be a Tisza-parti egyesület, a városi bajnokság megnyerése után mára Európa hírű klubbá nőtte ki magát. Mennyire volt nehéz megszervezni az első csapatot? erre a kérdésre is választ kapunk az alapítóval, Ludányi Mártonnal készített beszélgetésből. - Fiatalabb korában több sportágat is űzött, hogyan ismerkedett meg a kézilabdával? - Az érettségi után a fővárosba kerültem, a TF-re nyertem felvételt. A budapesti évek alatt beleszerettem a sportágba és eltökéltem magamban, hogy Szegeden is meghonosítom a kézilabdát. 1957-ben a Dózsa György Altalános Iskolában tanítottam, s ekkor több kollégámmal közösen beindítottuk a városi bajnokságot. Egy év múlva megnyitotta kapuit a Rózsa gimnázium, a mai Csonka, ahonnan megkerestek a vezetők, hogy legyek náluk testnevelő, s így „átigazoltam" hozzájuk. - Milyen szinten volt ekkor a szegedi kézilabda ? - Érdekes volt, mert ekkor főként kosarasok űzték ezt a sportágat, igazán kevesen kézilabdáztak. Ebben az időszakban Budapestre meghívtak bennünket egy hatcsapatos tornára, amelyen nagyon kevés gól esett, előfordult, hogy csak három találat született a hatvan perc alatt. Igazán ekkor döbbentünk reá, hogy külön kell választani a két sportágat. - Jól sikerült a bemutatkozás: az alapítást követő első év után megnyerték a városi bajnokságot. - Az Előrét 1961. december 16án alakítottuk meg. Rögtön egy KÉZILABDA A Liss-HNKC NB l-es női kézilabdacsapata neves vendéggel gyakorolhatott szombaton: a bajnok Dunaferr - válogatottjait nélkülözve - látogatott el Szegedre és Hódmezővásárhelyre. - Az újvárosiak kerestek meg minket az edzőmeccsek ötletével - mondta Rakacki Ferenc, a klub technikai vezetője még az első összecsapás előtt. - Kapva kaptunk az alkalmon, ráadásul a Dunaferr, talán viszonzásképpen, meghívott bennünket a december 22-én és 23án rendezendő tornájára, melyen még a Cornexi és valószínűleg a macedón Skopje vesz majd részt. Az első találkozóra Szeged-Dorozsmán, az Orczy-sportcsarnokban került sor (Dobos és Csorba fújta a sípot) és már az első percekben kiderült: a vasgyáriak még tartalékosan is erősek. Igaz, az első gólt Nikolics révén a LissHNKC szerezte, de erre nyolc válasz érkezett a másik oldalról. A vásárhelyiek sokat hibáztak a támadásokban (Nikolics 4, Szabó M. és Szőke 3-3 gólig jutott), a védekezésben pedig lágyszívűnek bizonyultak. Kiss Szilárd lányai viszont erőszakosan, jól védték kapujuk előterét és az akciókat is rendre sikerrel fejezték be. Utóbbi műfajban különösen Szrnka és a Sávolt jeleskedett 6-6 góllal. A félidőben 11-15-tel fordultak a csapatok, a vége pedig 20-30 lett a címvédőnek. - A Győrrel szembeni, december 30-ai rangadóra készülünk árulta el Kiss Szilárd, a Dunaferr mestere az első mérkőzés után -, és ennek az egyik állomása a Vásárhely elleni két parti. Igyekeztünk azt sulykolni, amit terveztünk, de nem mindig sikerült. A második találkozót már az igazi otthonban, a Hódtói Sportcsarnokban rendezték meg, s erre mintegy kétszáz néző volt kíváncsi. A pályán a Dzsipoff, Demus kettős igyekezett rendet tartani. A házigazdák teljesítménye jelentősen feljavult, a szünetre arannyal kezdtünk, majd egy év múlva a megyei pontvadászatban is diadalmaskodtunk. 1964-ben már az NB II-ben küzdöttünk, ez az idény is jól sikerült, az első évben a harmadikok lettünk. - Rengeteg tehetség került ki a csapatukból, többen szép karriert futottak be. Kikre emlékszik vissza a legszívesebben? nagy meglepetésre! - még a kéksárgák vonulhattak előnnyel, 14-13. A második félidőben már az a csapat szerepelt, amellyel a Tiszaújváros elleni Magyar Kupa-derbit vívja meg a Liss-HNKC. Asztalos hiányzott a „táncból", rá ugyanis munkahelyi elfoglaltság miatt nem számíthat a Vásárhely 18-án. Ennek dacára még a 43. percben is a vendéglátók vezettek (20-17), akik közül összes- Órákig tartana a nevek felsorolása. A kezdetekkor Kővári Árpád, a Kecskeméti testvérek, Ábrahám, Csolla Lajos, Hunyadkürty, Khün, a későbbiekben Lele Ambrus, Tóth Géza, Noel József, Szabó László, Fekete Róbert, Árvái Béla, Avar György és természetesen még nagyon sokan alkották a szegedi együttest. Mindségében Baunok (6 gól), Nikolics (5), Szabó M., Asztalos és Kocsis (3-3) volt a legeredményesebb. Nyolc perccel később azonban már a Dunaferr gárdájánál volt az előny (21-23), s ezt követően már nem tudott fordítani a LissHNKC, s a vége 23-27 lett. A Fejér megyeiektől Ferling, Szrnka (7-7), Sávolt és Bohus (5-5) talált be legtöbbször Vörös és Szabó K. hálójába. annyian nagyszerű kézisek voltak, sok-sok örömet szereztek a sportbarátoknak. - A szegedi kézilabda mindig is híres volt arról, hogy a játékosok remek közösséget alkotnak. Minek köszönhető ez? - Szerencsére mind a mai napig megmaradt ez az összetartás, a sportolók igazi baráti társaságot alkotnak. Csak néhány példa erre: 1964-ben az amatőr együttesünk közösen utazott ki saját költségen a prágai felnőtt világbajnokságra, hogy a helyszínen tekintse meg a legjobbakat. Akadt arra is példa, hogy Kiskunfélegyházára egy nyitott IFA-val utaztunk. Senki sem morgolódott: pedig ekkor tél volt. Egyszer Keszthelyen játszottunk MNK-mérkőzést és nem volt autóbuszunk, így a meccs előtti nap megbeszéltük: a helyszínen találkozunk. Mindenki ott volt, stoppal, vonattal, de elutazott az összecsapásra. - Összeszámolta már, hogy hány edzést és mérkőzést vezényelt le? - Hú, nagyon sokat. Negyvenhárom éve tanítok a Csonkában, heti három-négy tréninget tartok, s előfordul, hogy három meccset is játszunk. Imádom a kézilabdát, az életemet nem is tudnám elképzelni nélküle. Az pedig külön öröm számomra, hogy Szegeden sikerült ilyen magas szintre emelni a sportágat. SÜLI RÓBERT - Az első meccset végigszundikáltuk - vélekedett Farkas József, a Vásárhely vezetőedzője -, a másodikon már jobb produkciót nyújtottunk. Véleményem szerint elsősorban Baunok, Asztalos és Nikolics teljesítménye dicsérhető; de a védekezésünk is agresszívebb, ezáltal hatékonyabb lett. Hasznos volt a Dunaferr elleni két előkészületi mérkőzés. IMRE PÉTER Hatodik: Magyarország MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar női kézilabda-válogatottnak nem az olaszországi volt a legsikeresebb világeseménye. Igaz az 5-8. helyért, az alsó ágon az első meccset 36-33 (16-19)-ra megnyerték Farkasék, de utána újabb feketelevest kanalazhattak. A minimális célt már nem sikerült elérni, mert a hajrában - a mieink hibáit kihasználva - a hősiesen küzdő franciák fordítottak, s végül 31-30 (14-16)-ra győztek. - Ezúttal a szerencsésebb csapat nyert - mondta Mocsai Lajos szövetségi kapitány. - Nagyon sokáig vezettünk, de a hajrában nem összpontosítottunk eléggé. Több labdát eladtunk, két játékosunkat kiállítottak, és így nem bírtuk megtartani háromgólos előnyünket. Ennyin múlott, hogy nem sikerült az ötödik helyet megszerezni. Helyosztók, a 7. helyért: Ausztria-Svédország 33-31 (20-13), az 5. helyért: Franciaország-Magyarország 31-30 (14-16), a 3. helyért: Jugoszlávia-Dánia 42—40 (14-17; 34-34), a döntőben: Oroszország-Norvégia 30-25 (18-12). • A Fotex-Veszprém 25-22 (12-10)-es vereséget szenvedett a Bajnokok Ligája utolsó csoportmeccsén a Magdeburgtól, de így is első lett. A folytatásban a spanyol Leonnal mérkőzik meg. A KEKben a Dunaferr a visszavágón is megverte (26-18) a svéd Eskilstunát és simán bejutott a legjobb nyolc közé. Szeged legnépszerűbb sportága a kézilabda. Negyven éve indult el hódító útjára, s azóta a Tisza-parti sportbarátok nagyon sokszor megtöltötték a sportcsarnok lelátóját.