Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-15 / 292. szám

V. NAPOS OLDAL" SZOMBAT, 2001. DECEMBER 15. A nemzetek közötti megértést nem csak a nyelvi nehézségek akadályozzák A kultúra teszi az embert AMAELOTOBBMINT HATMILLIARD EMBER CSAKNEM AZONOS GENETI­KAI ÖRÖKSÉGGEL RENDELKEZIK, A FÖLD AZONBAN TÚL NAGY AHHOZ, HOGY KULTURÁLIS EGYSÉGET AL­KOTHASSUNK. MIVEL MAGYARÁZHA­TÓ, HOGY A MEGÉRTÉST NEM KIZÁ­RÓLAG NYELVI NEHÉZSÉGEK AKADÁ­LYOZZÁK? MIBEN HASONLÍT EGY NYUGATI ÉS KELETI EMBER, ÉS Ml AZ, AMIBEN SOSEM FOGNAK EGYET­ÉRTENI? MIVEL INDOKOUA A KUL­TÚRKÖZI PSZICHOLÓGIA AZ AMERI­KA ÉS AFGANISZTÁN KÖZÖTT! HAR­COKAT? DR. FÜLÖP MÁRTA (KÉPÜN­KÖN), A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKA­DÉMIA KUTATÓ PSZICHOLÓGUSA, A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM PSZI­CHOLÓGIA TANSZÉKÉNEK EGYETEMI DOCENSE SEGÍTETT ELIGAZODNIA KULTÚRÁK DZSUNGELÉBEN. -A foglalkozásából adódik, hogy sokat utazik a világban. Merre járt legutóbb! - Egy versengésre vonatkozó ku­tatást készítettem elő Pekingben. Kí­nában azt találom izgalmasnak, hogy egy kommunista államban vi­rágzik a piacgazdaság. Nem egé­szen világos számomra, hogy pon­tosan mit értenek szocialista piac­gazdaságon, hogyan egyeztetik össze a fejükben e két, egymásnak lát­szólag ellentmondó fogalmat. Bár ha arra gondolunk, hogy az ősrégi kí­nai gondolkodás képes az ellentétes dolgokat egyszerre igaznak tartani, akkor nem csodálkozhatunk a kap­italizálódó Pekinget látva sem. Az, ahogyan az olimpiára készülnek, ugyancsak a kultúrájuk sajátos vo­násait mutatja. A jelentős gazdasá­gok között Kínában a legmagasabb a gazdasági növekedés az utóbbi években. Van elég pénz arra, hogy Peking belsejéből a peremvidékek­re költöztessék az ipari övezetet, így az élsportolók friss levegőt szív­hatnak majd. A pekingi lakosok lá­zasan díszítik városukat. Tavalyi látogatásommal összehasonlítva az utcák sokkal tisztábbak, angol és kí­nai feliratok hirdetik az autókon: „Szépítsük városunkat, tartsunk nagyszerű olimpiát!" Sőt, az isko­lákban bevezették a „Hogyan vi­selkedjünk udvariasan nyugati ér­telemben?" elnevezésű kurzust. Kol­lektíván büszkék a lehetőségre, amit kaptak. Ez a fajta egységes gondol­kodás a nyugati világban azért sem jellemző, mert ott vitakultúrára és arra nevelik az embereket, hogy le­gyenek egyéni nézeteik. Elég arra gondolni, hogy milyen eltérő véle­ményük van az embereknek a ha­zai olimpiai tervekről... - Hogy is van ez a vitával! A nyugati kommunikáció olyan, mint a tenisz, a keleti pedig, mint a tekézés. (Fotó: Schmidt Andrea) - A nyugati kommirnikáció olyan, mint a tenisz, a keleti pedig, mint a tekézés. Nyugaton vitatkozó em­bereket látni a tévében is. Ellenben Japánban, nemcsak a médiában nincs vitatkozás, de a japánok a magánéletben sem tesznek mást, mint meghallgatják egymást, és bó­logatnak. Ez azt jelenti, hallották, mit mondtak nekik, de nem jelent egyetértést. Ezért ne lepődjünk meg, ha heves bólogatások után hom­lokegyenest mást fognak cseleked­ni, mint ahogy azt elvárjuk. -Az sem univerzális, hogy mi­ként fejezzük ki érzelmeinket! - Nem. Nyugaton kimondjuk, mit akarunk, mit érzünk. Ezt a ke­leti országokban illik a körülöttünk lévőknek szavak nélkül megérteni. Először meglepett, mikor Japán­ban, vagy Kínában kitalálták a gon­dolataimat is. Ránéztem egy kollé­ga teájára, és máris kaptam egy csé­szével. Ha valamit mégis kémem kellett, szégyellték magukat, hogy nem voltak elég udvariasak. Érde­kes levelet olvasni is ázsiai baráta­imtól. Hosszan ecsetelik, mi van ve­lem, ez beazonosítható a bóloga­tással, és csak a levél végén térnek rá magukra. Nálunk ez fordítva működik. - Ázsiában az ételek is szolgál­hatnak meglepetéssel... - Kínában különleges alkalmak­kor megeszik a majom agyát is, de szerencsére engem még nem kí­náltak ezzel a csemegével. A kan­toniakról azt állítják, hogy ők min­dent megesznek, de a pirított skor­piót Pekingben is árulják. Japánból : is hoztam már haza ajándékba tü­; csökkonzervet. Olyan íze van, mint : a pörkölt mogyorónak, csak édes. A legmegdöbbentőbb az volt, ami­; kor Japánban nyers bálnahúst aján­: lottak, amelyből még csöpögött a ; vér. - Miben különbözik a keleti egy nyugati családmodelltöl! - Nyugaton a terhességet és a : korai anya-gyerek kapcsolatot szo­: rosnak, szimbiotikusnak tartják, ; és a későbbi nevelés arról szól, hogy ; a gyerek hogyan függetlenedjen : szüleitől. Különösen kritikus idő­: szak ebből a szempontból a serdü­; lőkor. Amerikában például megré­mülne a szülő, ha a gyereke a he­: lyi egyetemre akarna menni és nem : akarna egyetemistakorában szüle­; itől messzire kerülni. Keleten vi­: szont úgy gondolják, hogy az anya ; és újszülöttje idegenek egymás szá­mára, és a nevelés arról szól, hogy : kialakítsák az egymás iránti bizal­mat és kötődést, amely a tinédzser­i korban sem kerül veszélybe. - Kultúrák találkozására több mód is van. Miért érezzük ma­: gunkat bizonyos országokban jól, máshol rosszul! - Ez a mi alkalmazkodóképessé­günktől függ, illetve az idegen kul­: túra és a miénk közötti különbség mértékétől. Ha egy zárkózottabb i ember Norvégiába megy a vad ter­: mészét kedvéért, talán terhére len­: ne a görögök barátkozó vidámsága. ; Ha valaki hazát változtat, fiatalon még van esélye teljesen beillesz­kedni. De örökre magyar maradhat valaki Amerikában is, ha főként az ottani magyar közösséggel érintke­zik Más a helyzet a menekültekkel. Ok traumatikus állapotban van­nak, és újra haza szeretnének jut­ni. Akár gyűlöletet is érezhetnek a befogadó országgal szemben, ho­lott az segítségükre volt. - Ilyenkor beszélhetünk kultu­rális sokkról! - A hazájában mindenki kialakít elvárásokat, és ha más kultúrában az ő általa természetesnek vett dol­gok nem jelentkeznek, az elbizony­talanodást és összezavarodást okoz. De ha például tisztában vagyunk az­zal, hogy Japánban csukott szemmel hallgatják a koncerteket, nem kez­dünk el gyanakodni, hogy mi ját­szunk unalmasan. - Ma az USA a világ egyetlen szuperhatalma. Hogyan ítélhető meg a szeptember 11-ei terrortá­madásra adott reakciója! - Amerikát kulturális sokk érte. Az emberek fejében létezik a hábo­rúkról egy bizonyos forgatókönyv. Van a világon terrorizmus is, de a szeptemberi eset háború volt terror­támadás formájában. Ez átrendez­te az amerikaiak háborúról alko­tott elképzeléseit. Egy ország, mely magát győztesként definiálta, kény­telen volt szembenézni azzal, hogy átmenetileg legyőzték. Több mint ötezer ember halt meg. A gyászre­akció első fázisában ők is azt hitték, a bosszúval visszakaphatják azt, amit elvesztettek Senki sem tudja, hogy mi egy ilyen új típusú hábo­rú esetén a legjobb válasz. Való­színűleg nem mint a lehető legjobb megoldást választották Afganisz­tán megtámadását, hanem „a vala­mit tenni kell jegyében" léptek -Mit tapasztalt, milyennek lát­nak minket, magyarokat a külföl­diek! - Többször hallottam már azt a jellemzést rólunk a magyarok mö­göttünk állnak a sorban, mégis előttünk mennek be az ajtón. Vagy­is élelmesek vagyunk és jól boldo­gulunk, de eközben nem tartjuk be a játékszabályokat. Sokan vi­szont fásultnak, depresszívnek lát­nak bennünket. Úgy tartjuk ma­gunkról, hogy barátságos, vendég­szerető emberek vagyunk, és ez igaz is, ha valaki külföldről ven­dégségbe jön hozzánk. De a tartó­san itt élő külföldiek szerint nem nyitunk feléjük. A bevándorlókat megtűrjük ugyan, de nem tesszük lehetővé, hogy kultúrájuk a mién­ket gazdagítsa. Minthogy a hazánk­ban tanuló idegen diákok is arról panaszkodnak, hogy ha nem kér­nek segítséget, akkor nem is kap­nak magyar társaiktól. A megle­hetősen homogén magyar társada­lom még nem ismerte fel azt, hogy a különböző kultúrák együtt élése, hogyan válhat erőforrássá, amelyből táplálkozni lehet. PINTÉR ANITA A világ hetven csodája Legendás építmények MUNKATÁRSUNKTÓL Az ókori világ hét csodáján kí­vül is számtalan olyan rendkí­vüli régi építmény található még a Földön, amely különlegessége, szépsége, rejtélyes története mi­att gyakran az emberek ér­deklődésének középpontjába ke­rül, turisták milliói keresik fel minden évben. Az Athenaeum 2000 Kiadó Hetven csoda szer­te a világban című színes albu­ma, arra keresi a választ: ho­gyan készültek ezek a pompás építmények. Az ókor hét csodá­ja.mellett olyan híres látványos­ságokat mutat be, mint példá­ul a petrai nabateus királysírok, a Stonehenge, Minósz palotája Knószoszban, Caracalla római fürdői, Sacsawaman erődtemp­loma, Caesarea kikötője, az ak­szúmi óriás sztélék és Húsvét­szigeti szobrok. A legkorábbi építményt úgy hétezer évesre saccolják, a legkésőbbi bemu­tatott látványosság, az aztékok Nagy Temploma aló. század­ban épült. A sok felfedezésre váró kü­lönlegesség közül érdekes példá­ul az Es-Sebbeh, az ősi Masza­da, a magas, lapos tetejű ki­emelkedés a Holt-tenger nyuga­ti partvidéke melletti puszta­ságban. Ez a döbbenetes, ter­mészetes erőd különös, drámai múlttal büszkélkedhet. Nagy Heródes szinte bevehetetlen vá­rat építtetett itt, amely otthont adott fényűző palotájának is. A kötetből megtudhatjuk, hogyan oldották meg az erődítmény ví­zellátását, és Heródes halála után hogyan vették be a várat a rómaiak. Sokakat izgat ma is a perui Nazca-vonalak rejtélye, amelynek megoldására több megoldási javaslatot is kap az ol­HETVEN CSODA SZERTE A VlUGRAN HOGYAN KÉSZÜLTEK^ ,A,POMPÁS ÉPÍTMÉNYÉN vasó. A kötetet Chrís Scarre ré­gészeti és ókortörténeti szak­író, a cambridge-i egyetem taná­ra szerkesztette, s az egyes feje­zeteket is neves szakemberek, brit, amerikai, perui egyetemi oktatók írták. A 333 fotóval és izgalmas rekonstrukciós rajz­zal illusztrált album a családi könyvespolcra kívánkozik, hi­szen a történelemmel még épp csak ismerkedő iskolások szá­mára éppúgy izgalmas olvas­mány lehet, mint az utazási cél­pontokat kereső felnőttek­nek. A hetven legendás építményt egyenként mutatja be a kötet, a legfrissebb régészeti kutatások alapján elmeséli megépítésük körülményeit, mindegyik ese­tében közli a legfontosabb ada­tokat a méretekről, az építkezés időtartamáról. Valamennyi épít­ményben közös: az őket megál­modó hajdani társadalmak tech­nikai tudásának csúcsát jelen­tették. (Hetven csoda szerte a világ­ban - Hogyan készültek a pom­pás építmények Athenaeum 2000 Kiadó, 304 oldal, 5980 fo­rint) «s!ciji kdiiyvAruház HETVEN CSODA (Pompás építmények) H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu Könyvtoplista A Tblkien Könyvesbolt (Szeged,Kossuth L. sgt. 39.) heti sikerlistája 1. Frei Tamás: Egy riporter dossziéja (Park) 2. J. R. R. Tblkien: A gyűrűk ura (Európa) 3. Helen Fielding: Bridget Jones naplója (Európa) 4. L. L. Lawrence: A vadász I—II. (Gesta) 5. J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly (Animus) 6. J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve (Animus) 7. Kepes András: Könyvjelző (Park) 8. J. K. Rowling: Harry Potter és a titkok kamrája (Animus) 9. K. B. Rottring: Henri Kókler és az epeköve (Excalibur) 10. Dr. Dorreen Virtue: Angyalokkal gyógyítás (Mandala Véda) Szív moziba ment a barátaival. A téren lenyírt hajú, szép arcú fiúk és lányok, csillogó fülbevalók, tompa orrú fekete cipők, elképesztően magas sarkú szan­dálok, csupasz karok és barna hasak, harsány, fehér nevetések. Mindenütt fiatalok, fiatalok, fiatalok. Utálatos volt, ahogy nevettek, utálatos volt, ahogy megérintették egymást, ahogy rágyúj­tottak. És akkor Szív egy édes kislányra, Edit­kére gondolt. Editke helyes és finom lány volt ab­ban a világvégi iskolában, ahol a fiatal Szív történelmet tanított akkoriban. No igen, a fiatal lányok és a történe­lem. A fiatal lányok és Robespierre. A fiatal lányok és Kossuth Lajos, Kun Béla. A fiatal lányok és Adolf Hitler. Editke teljesítménye a négyes és az ötös között ingadozott. Mígnem egy parizerszagú nagyszünetben a lány oda­lépett az osztálynaplóval babráló Szív­hez. Május volt, már lenge ruhácskák­ban jártak a lányok, és a tavaszi szellő gyakran turpiskodott a hónuk alatt. Editke ráhajolt a tanári asztalra, mire a blúza megereszkedett, s a föltekintő : Szív pontosan szemben találta magát : két leánykebellel. Érett, piros bimbók fi- j ! gyelték a fiatal Szivet, aki Robespierre-t, ; Kossuth Lajost és Adolf Hitlert tanított. : Ezeket az almaformájú, hamvas melle- ; ; ket még nem becézték, még nem cső­: kolgatták, nem simogatták, de, és ezt ; nyomban meglátta Szív, már készen ; álltak mindenre. - Hányast kapok, tanár úr? - kérdez­: te Editke, és elmosolyodott. Ártatlan ( mosoly volt, de női. Lett két kis gödör j a lány pofikáján. Szív lassan fölnézett, : majd visszatekintett a mellecskékre. I Úgy tetszett, komoly dilemmát okoz j neki a döntés. Bizonyos helyzetekben ' : az ember tényleg ne kapkodjon. - Ötöst, Editke - sóhajtotta Szív : persze, hogy ötöst. Vannak olyan napok, amikor az em­! ber csak ül, néz maga elé, mert képte­j len bármit is tenni. Mert minden olyan : i messze van, mert minden olyan i ; fiatal. De egyszerre csak csöng a tele- : ; fon. Majorka hívja, Szív extrovertált jóba- ; ! rátja, aki néhány hete egy borzasztó éj- I \ szakán csaknem szívrohamot (kapott : ; négy tányér körömpörkölt és öt üveg sör ; : miatt. Majorka a végső erejét össze- ; Szív Ernő Editke szedve költeményt írt. Versíró ember ugyanis nem kaphat szívrohamot, vers­írás közben nincs szívroJiam, és kész. Majorka hívja tehát Szív Ernőt, és azt kiabálja a kagylóba, hogy végtelenül boldog, mert ráakadt egy gyönyörű tör­ténete, és azt mindjárt meg is írja. Szív : illetlenül közbevág. - Nem lenne jobb, ha én írnám meg, Majorka? Pedig nem ezt akarja mondani. Azt akarja Szfv mondani, néhány he­te többször találkozott egy lánnyal, egy rosszfogú kislánnyal, aki azért nem volt már annyira kislány. Olyan volt, mint Editke. Nyúlánk volt és friss. Úgy tet­szett, készen áll mindenre. Szív példá- j ul egyszer látta nevetni is. Rosszak vol- : tak a lány fogai, talán, gondolja Szív, ak­kor éppen ez izgatta fel, a rossz, csor- : ba kis fogacskák, s attól kezdve ÚGY nézett a lányra, amikor csak találkoz- ; tak. Hogyan nézett? Nos, ahogy csak a férfi tud nézni. A tekintet, amely bele­fúródik a női lélekbe, de elébb, persze, a testen hatol át így nézett, bámult, für­készett, figyelt Szív mindig, ha találkoz­tak. Mígnem egyszer szólt is a lányka Szívhez, nem csak visszanézett. - Csókolom - mondta, és fölneve­tett, és Szív újra látta a rossz fogait. Ilyen szép rossz fogakat Szív még nem látott. Ezt kellene elmondani Major­kának, aki túlélt négy körömpörköltet és öt sört, mert volt ereje költeményt j írni. Azt kellene elmondani, hogy az ; ember, a férfi úgy néz, mire azt mond­ják neki, csókolom. Azt is el kellene mondani, hogy van- ; nak napok, melyekkel nem lehet mit : kezdem, mert az ember alól kifut a vi- ; lág, minden fiatal, fiatal fák hajladoz­nak fiatal szélben, fiatal az utcai pad, az isten, a pokol, de még a rossz fogak : fiatalok. És ha például Bakó András élne. A költőt néhány éve temették, fátyolos : őszi napon. Ha Bakó élne, Szív most fel- | hívná telefonon. - Pajtás, minden olyan fiatal. - Tudom én ezt, Szív - mondaná Ba­kó. - Honnan tudod? - Látom már hetek óta. Olyan öreg vagy, Szív, mint a Honfoglalás - mon­daná Bakó és rötyögne. Bakó nem ne­vetett, hanem rotyogott. Mindig csak a nevetés felét engedte ki magából. - Azért ez túlzás - mondaná Szív sértődötten. - Veszek neked egy fiatal botot - vá­laszolna Bakó rötyögve. Szív megszégyenülve tenné le tele­font. Azt akarja mondani Szív, hogy azért mégis van megoldás. A legnagyobb reménytelenség köz­epette gondoljunk újra Editkére. Ő az, aki segít nekünk. Mert most Editke is ott áll az öltözőtükör előtt, s magát né­zegeti. Több gyermekes anya mát Flasz­nálta már az élet, és ő is használta az életet. Editke a melle alá tartja a kezét, sóhajt. Reménytelenül megereszked­tek. Forog, a testét vizsgálja. Borzasztó, suttogja, jaj, de borzasztó. Szemét elönti a könny. És Editke ar­ra gondol, hogy hol vannak már azok a gyönyörű idők, amikor ő Adolf Hit­lerből ötös kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents