Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-15 / 292. szám

DISZKONTÁRUHÁZ S:í'"ed- Budapesti út 4. Tel.: 62/555-222 r Óriási engedmény több, mint 150 féle FACKELMA.W termékből Z. ' , nO/n ulészlet erejéig! , SZOMBAT, 2001. DECEMBER 15. Két órára bezártak a múzeumok, a könyvtárak és a művelődési házak Sztrájk írja át a bértáblát? Folytatás az 1. oldalról - A mi szakmánkban soha nem voltak valami magasak a fizetések, de a mai árakhoz képest már olyan alacsony bért kapnak a múzeumi dolgozók, amiből egyszerűen képtelenség megélni. A minimálbér 50 ezer forintra emelése pedig még inkább fokozza a feszültségeket. Január elsejétől például előállhat az a helyzet, hogy aló éves takarító kislány, aki ugyebár nem kereshet kevesebbet ötvenezernél, annyi fizetést vehet fel, amennyiért egy többdiplomás szakember dolgozik. A közalkalmazotti bértábla szerint 68 kategóriában lesz egyforma a javadalmazás. Ebből persze az is kiderül, hogy a munkavállalóink nagy többségének fizetése a minimálbér környékén mozog. Elkeserítő, hogy ebben az országban, ahol mindig azt hangsúlyozzák a politikusok, mennyire szeretnék felzárkóztatni hazánkat Európához, megalázó helyzetben élnek a kultúra munkásai - mondta Viflyi Katalin szakszervezeti titkár. Aki azt is elmondta: beszélgetett már jó néhány Nyugat-Európában dolgozó kollégájával, így tudja: a kulturális szféra Ausztriában, Németországban sem a meggazdagodni vágyókat csalogatja. Ám az említett országokban a közművelődésben dolgozók a magyarországi bérek négy-nyolcszorosát vehetik fel. A Somogyi-könyvtár Dóm téri épületében - amely két órán át sztrájk miatt szintén nem fogadott látogatókat - már egy szó sem esett a szép kilátásról. így aztán még gyorsabban kiderült - a bérgondok a könyvtári dolgozókát is nyomasztják. Fejéiné Pintér Veronika, a KKDSZ Somogyi-könyvtári alapszervezetének titkára szintén a közalkalmazotti bérekben bekövetkező aránytalanságokról beszélt. A Móra-múzeumban nem sok dolga akadt a teremőröknek a demonstráció alatt. Fotó: Miskolczi Róbert - Hangsúlyozom, nem az ellen van kifogásunk, hogy nőtt a minimálbér, hiszen ez egy jó döntés, ám ezzel együtt arányosan kellene növelni a nem minimálbérért dolgozók jövedelmét is. E nélkül hogyan tarthatnánk meg a sokéves tapasztalattal rendelkező, képzett, nem egyszer több diplomával is rendelkező munkatársainkat? tette fel a kérdést Fejémé. Majd elmondta: A Somogyi-könyvtár központjában minden dolgozó csatlakozott a sztrájkhoz. A fiókkönyvtárak közül háromban, a Francia utcai, az odesszai és a rókusi bibliotékában viszont úgy döntöttek a dolgozók, hogy ők fogadják az olvasókat. A sztrájk indokairól tehát így nyilatkoztak a megkérdezett szakszervezeti vezető hölgyek. De vajon mennyi az esély arra, hogy sikert hoz számukra a munkabeszüntetés? Egyáltalán milyen további lépéseket fontolgatnak arra az esetre, ha mégsem változik a közalkalmazotti bértábla? Az e kérdésre adott válaszokból kiderült: a közművelődésben dolgozók nagyon bíznak abban, panaszaik meghallgatásra, gondjaik orvoslásra találnak. Amíg ez nem történik meg, minden lehetséges fórumot felhasználnak annak érdekében, hogy kiharcolják a képzettséghez és a munkában eltöltött időhöz igazodó béremelést minden kollégájuk számára. Kiss Ernő, a KKDSZ Csongrád megyei ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: van remény arra, hogy tárgyalások útján rendeződjenek a vitás kérdések. - Csütörtök délután már lezajlott egy megbeszélés a KKDSZ és a kormány képviselői között, s Vadász Jánostól, a KKDSZ országos elnökétől azt a tájékoztatást kaptam, közeledtek az álláspontok. Reményeink szerint a jövő héten az országgyűlésben is elegendő szavazatot kap a költségvetési törvény módosítását célzó indítvány. Merthogy e nélkül a közalkalmazotti bértábla nem változtatható meg. Am ha mégsem születik számunkra kedvező megoldás, nincs kizárva, hogy hosszabb ideig tartó sztrájkkal próbálunk nyomást gyakorolni a döntéshozókra - fogalmazott Kiss Ernő. BÁTYI ZOLTÁN Az agrárkamara elnöke: Hódi Pál Az emlék műve Hódi Pált, a Mórakert Szövetkezet elnökét választották meg a Csongrád Megyei Agrárkamara új elnökének a tegnapi küldöttgyűlésen. Kovács Lajos tiszteletbeli elnök maradt. A Csongrád Megyei Agrárkamarának július eleje óta csak megbízott elnöke volt Kovács Lajos személyében, aki azt vállalta, hogy az év végéig látja el ezt a feladatot. Mint emlékezetes, éppen egy évvel ezelőtt viharos előzmények után - az agrárkamarai küldöttgyűlés csak a második fordulóban választotta meg elnökké Tasnádi Gábort. Fél év múlva azonban Tasnádit az FVM-hivatal élére nevezték ki, emiatt lemondott az agrárkamaránál betöltött tisztségéről, s az elnökség Kovács Lajost tartotta alkalmasnak az elnöki feladatokra. Tegnap újra összeült az agrárkamara küldöttgyűlése, hogy elnököt válasszon. Az agrárium képviselői szinte egyhangú szavazással (24 igen, egy érvénytelen szavazattal) Hódi Pált, a Mórakert Szövetkezet elnökét tartották alkalmasnak a tisztség betöltésére. Kovács Lajos továbbra is elnökségi tag és a Csongrád Megyei Agrárkamara tiszteletbeli elnöke maradt. Hódi Pál 52 éves, nős, két gyermek apja, mezőgazdasági technikumot végzett. A Gabonatermesztési Kutatóintézetnél paprika vetőmag előállításával foglalkozott, a bordányi Előre Szövetkezeméi osztályvezető volt. A mórahalmi polgármesteri hivatalban 1993-99 között a mezőgazdasági és vállalkozásfejlesztési osztályt vezette. A Mórakert nevű új típusú, beszerző és szolgáltató szövetkezetet 1995 óta irányítja. Szakterülete a vállalkozás- és szervezetfejlesztés, a Magyar Agrárkamarán belül pedig az etikai bizottság tagja. Az új elnök lapunk kérdésére válaszolva elmondta: szolgáltató típusú agrárkamarát szeretne, amellyel megnyerheti a mezőgazdaság szereplőinek bizalmát. F. K. BAKOS ANDRÁS Az 1944-ben elüldözött, s most, idős korára szülőfalujába visszatért arisztokrata asszony azt szeretné, ha eltávolítanák helyéről a dobozi szovjet hősi emlékművet, csillagostul. A falubeli lelkész is emellett van, a polgármester viszont azt mondja, a falubeliek többségét nem zavarja az emlékmű. Ráadásul a HM szakembere szerint nem is lenne tanácsos eltávolítani, mert egy ilyen gesztus hátráltatná az oroszországi magyar katonasírok feltárását. A lelkész mégis feljelentette a jegyzőt és a polgármestert, mégpedig tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt. Az országos napilap dobozi írásának olvasása közben az jutott eszembe, hogy néhány Csongrád megyei faluban megmaradtak a régi utcanevek. Egy-két helyen a csillagos emlékmű, sőt az egyik főtéren egy ötágú csillag alakú virágtartó is a helyén maradt. S akik meghagytak, nem azzal érveltek, amivel a pszichológus, vagyis, hogy okulásul kellene meghagyni néhány helyen a közelmúltra emlékeztetőköztéri alkotásokat. „Nagylakon annak idején a Felszabadulás utca lakói úgy döntöttek, ami akkor történt velük, azt valóban ezzel a szóval lehet kifejezni. Mert a háborús viszonyoktól, a szenvedéstől valóban megszabadult az ország. Ráadásul addig meghalt egy csomó fiatalember, magyar, német és orosz, akik nyilván nem így tervezték az életüket", mondja Keresztes Zoltán, a falu polgármestere. Hozzáteszi: az sem véletlen, hogy a temetőben mindig gondozták, most pedig fel is újították a falubeliek annak az ismeretlen magyar katonának a sírját, akit annak idején azért hagytak hátra a társai, hogy egyedül védje a települést az oroszoktól. Mindez azonban nem azért áll itt, mintha a fönti ügyben igazságot lehetne tenni. Legföljebb azén, hogy jelezze, a dobozi tönénet ma márkivételnek számít. Men azt a szánandó törekvést juttatja eszünkbe, amit a kilencvenes évek elején nagyon is eleven, keserű érzés táplált; hogy ha már a rendszerváltozás nem hoz azonnal jólétet, új munkahelyeket, legalább a múlt emlékei tűnjenek el; az utcanevek úgysem tanúsítanak különösebb ellenállást. Egyre ritkábban hallani a dobozihoz hasonló történeteket, de lehet, még egy évtized kell, mire teljesen elfogynak. S akkor a megmaradt emlékművek már inkább erre a keserű érzésre fognak emlékeztetni. Valamennyi város csatlakozott TUDÓSÍTÓINKTÓL Minden Csongrád megyei városban csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók pénteken a kétórás figyelmeztető sztrájkjához. A megye névadó városában a könyvtár, a művelődési ház 8-10 óra között, míg a múzeum 10-től 12 óráig a főbejáratra függesztett felirattal jelezte: az országos bérkövetelő sztrájk miatt zárva tart. A makói József Attila Könyvtár pénteken reggel 9-től 1 l-ig tartott zárva. A törzsolvasókat előre értesítették a nyitvatartási szünetről, a számítógép-használatra sem vettek fel előjegyzést a sztrájk időszakára. A bejárati ajtóra egy tájékoztatót is kiragasztottak, melyben kérték az olvasók megértését. A József Attila Múzeum sem fogadta a látogatókat a hét utolsó munkanapján délelőtt tíztől tizenkettőig, ám az irodai munka a sztrájk idején sem szünetelt. A közművelődési dolgozók kivételével Szentesen szinte minden közgyűjteményi intézmény munkatársa sztrájkolt. A gyerekkönyvtár a köztes megoldást választotta: „Az ablakba kifüggesztettük a szakszervezet felhívását, hiszen azzal teljes mértékben egyetértünk" mondta Puskásné Szűcs Ildikó. Az igazgató úgy gondolja, a sztrájk nem a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy a közgyűjteményi dolgozók felhívják magukra a figyelmet, erre sokkal alkalmasabb a magas színvonalú munka. Ezért a sztrájk idején is nyitva tartották az ajtót a gyermekeknek. A felnőtt könyvtár könyvtárosai viszont tíztől délig a munkahelyükön tartózkodtak, de látogatót nem fogadtak. Bízik a jövő heti egyeztető tárgyalásokban Labádi Lajos, a szentesi levéltár igazgatója: szerinte a nyomásgyakorlásnak ez a formája, a sztrájk egészen egyértelmű jelzés, melyet a kormánynak figyelembe kell vennie. Ezért pénteken reggel nyolctól délelőtt tízig zárva tartottak, s a telefont sem vették fel. A szentesi múzeum igazgatója, Szabó János József szerint a közalkalmazotti bértáblában egyértelműen súlyozni kell a munka minőségét, és a képzettséget, a magasabb színvonalú szakmai produktum érdekében. Vásárhelyen a Németh László Városi Könyvtárban pénteken reggel 9 óra helyett csak 11 kor nyitottak ki, ám az olvasókat azzal kárpótolták, hogy az utóbbi időkben tartott olvasótermi rendezvények ideje alatt - eltérően a korábbi gyakorlattól - zavartalanul folyt a kölcsönzés. A Tornyai János Múzeumot délelőtt 10 és 12 óra között bezárták, de ez alatt az idő alatt is az intézményben maradtak a dolgozók. A városi levéltár 8 és 10 óra között tartott zárva a sztrájk miatt.