Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-14 / 291. szám

• aktuális" 5 Szegedi szobrok sanyarú sorsa Lopják, döntik, mázolják Rejtélyes olajkút Csupán találgatnak a szakemberek a Széchenyi tér 16. számú ház udvarán talált olajos víz eredetét illetően. Legvalószínűbbnek azt tartják, hogy egy régi olajfűtésű kazán tartályából került szennyezőanyag a ház egykori ivókútjába. Titok lengi körül a Széchenyi tér 16. számú Aigner-ház udvari kútjában talált olaj ügyét. Amint arról tudósítottuk olvasóinkat, a ház fölújítása közben egy régi, falazott kútra bukkantak a csatornaásó munkások. Az udvar jelenlegi szintje alatt 70-80 centiméter mélyen föltáruló, mintegy 8 méter mély kútból 18 köbméternyi olajos talajvizet szivattyúztak ki. Egyelőre senki sem tudja, honnan és hogyan kerülhetett az olaj a lezárt üregbe. A környezetvédelmi felügyelőség első elemzéseiből kiderült: gázolaj szennyezte a vizet, amely meglehetősen régen ömlött az aknába. Az is bizonyosnak látszik, hogy a föltárt, falazott üreg valóban az épület ivókútja volt egykor. Az Aigner-ház ugyanis még a nagy árvíz előtt, 1874-ben épült: az első ivóvízvezetéket pedig 1904-ben kapcsolták be a Belvárosban. Az olaj forrásáról, és arról, hogyan került a szennyező anyag a kútba, egyelőre csak föltételezések születtek. Az eset szokatlan és talányos. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a gázolajat ott, helyben öntötték a kútba. Ellentmond viszont e lehetőségnek az, hogy az olajos talajvizet lezárt aknában találták, közel egy méter mélyen a szilárd burkolatú udvar alatt. A szennyezőanyag háztartási tüzelőolajnak látszik: kicsi tehát annak lehetősége, hogy egy korábban az udvarban működő transzformátor tartályából szivárgott volna ki az olaj - a trafóhoz használt üzemanyag összetétele ugyanis különbözik a hto-tól. Fantasztikusnak tűnő ötletek is föböppentek. így például az, hogy az olaj a hajdani Lenin körúton, az első világháborús emlékművel (népszerű nevén: a Lófarával) szemközt egykor működő benzinkútból szivárgott a földbe, és a talajvíz hozta el a Széchenyi tér 16. alá. Ezt a magyarázatot nem tartják valószínűnek a szakemberek. De egyelőre cáfolni sem tudják: nincsenek adatok arról, mit tartalmaz a város alatt megbújó talajviz. Szeged belterületén ugyanis „hivatalból" nem végeznek rendszeres talajvíz-vizsgálatokat. így egyelőre azt sem tudni, mekkora kiterjedésű olajfolt terül el az Aigner-ház alatt, s milyen messzire szivárgott el az olajos víz a földben. Az utóbbi kérdésre idővel választ adhat az olajkút ügyében ebendelt, részletes tényföltáró vizsgálat NY. P. Gizella kezéből nem először tűnt el a rózsafüzér. Fotó: Miskolczi Róbert Gázolaj és MUNKATÁRSUNKTÓL A kisteleki F. Istvánná volt az ügyvezetője a Start Kft.-nek, amely egyebek között gépjármű-kereskedelemmel, belföldi árufuvarozással, teherszállítással foglalkozott. A cég 1997 végére már 22 teherautóval dolgozott. A járműveket saját telepen töltötték föl üzemanyaggal, 1998-tól tértek át a külső benzinkutakon történő tankolásra. A nyomozóhatóság a vizsgálatok során kiderítette, hogy az ügyvezető 1995 és 1997 között különböző, illegáhs forrásból származó gázolajat szerzett. Az üzemanyagról szóló számlákat nem azok a cégek állították ki, amelyeket szállítóként feltüntettek. Magyarul, hamis dokumentumokkal igyekeztek fedezni a Startnál az üzemanyag-beszerzést. F.-né a tázlári H. Ferencnével kötött üzletet, aki vállalta a gázolaj megszerzését, szálh'tását és a számlák biztosítását. A szegedi ügyészség szerint az ügyvezető tisztában Megteltek a menedékhelyek. adócsalás volt vele, hogy fiktív számlákat kapott, amelyeket aztán csatolt az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságához benyújtott bevallásához. Az áfa értékét pedig levonta, szabálytalanul. A hamis számlák között akadt, amelyik félmillió forintról szólt, de olyan is, amelyek 3 millióról. A vizsgált három évben 74,6 milbót igazolt, az összeg áfavonzata 14,9 milhó forint volt, ezt azonban nem fizette be az állami költségvetésbe. H. Ferencné időközben elhalálozott. Férje viszont a vádlottak között szerepel, mivel többször szállította az üzemanyagot Kistelekre és vitte a hamis számlákat is. A harmadrendű vádlott, a pécsi H. László 4 számlát bocsátott ki, amely a Startnál kötött ki 3 milhó 670 ezer forint értékben. Hasonló cipőben jár az ugyancsak pécsi dr. N.né B. Zsuzsanna, akinek 3 milhó 200 ezer forintról szóló számláit használta fel a kisteleki kft. A szegedi bíróságon tegnap a sokadik tárgyalást tartották volna, azonban a dunántúli vádlottak nem érkeztek meg. Fotó: Schmidt Andrea Ismét megcsúfolták a szegedi Szent István-szobrot: Gizella királyné kezéből újra ellopták a rózsafüzért. Más szobrokról is elvittek ezt-azt, ismét másokat ledöntötték, vagy „csak" összefestettek. A szoborrongálók évente több százezer forintos kárt okoznak Szegeden. Gizella királyné rózsafüzére már sorozatban készül, akárcsak Dankó Pista hegedűjének nyaka. A szegedi szoborrongálók szorgalma ugyanis töretlen: legutóbb a Széchenyi téri Szent István-szobor talapzatára mászott föl valaki, s a mit sem sejtő Gizella kezéből elemelte az olvasót. A királyné azóta üres kézzel, kissé tétova mozdulattal fordul az országos gondokat vállán hordozó ura felé. Nem először. „Már nem is számolom, úgy emlékszem, talán ez a negyedik eset. Sok a munkám és kevés az időm, de még karácsony előtt elkészítem az új rózsafüzért" - mondta Kligl Sándor szobrászművész, a Szent István alkotója. Hozzáteszi, hogy más szobrai sem járnak jobban: egyik vásárhelyi alkotását rendszeresen lefestik, Gyöngyösön pedig időnként lelopják egy bronzszobra fél karját... Persze nem csupán István király a céltáblája az ostoba tréfáknak és barbár támadásoknak. Dankó Pista mészkőszobra egyre komorabb arccal álldogál a Kass Szálló előtt - kénytelen-kelletlen tűri, hogy rendszeresen letörjék a szíve fölé szorított hegedű nyakát. Lehet, hogy valaki „sportból", netán beteges gyűjtőszenvedélytől űzötten veri le újra és újra a számtalanszor pótolt hegedűalkatrészt. „lelenleg éppen hét, Dankó-szoborhoz való hegedűnyakat tartunk raktáron" - jegyezte meg Serege János, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. közterület-fenntartási egységének igazgatóhelyettese. A szobrok rendben tartásáért is felelős kht. készül a cigánynótaszerző szobrára rájáró vandál újabb rohamaira. Folytatva a szegedi szoborgyalázások közelmúltbeh feketebstáját: a Stefánián, a múzeum végfalánál Klauzál Gábor büsztjét (mellszobrát) lökték le talapzatáról, s nem járt jobban a haza bölcse, Deák Ferenc sem a Dóm téri szoborcsarnokban. A Tömörkény gimnázium előtt üldögélő kutyás pásztorbút egyszer föllökték, másszor lefestették. A Tisza-part sétány mellvédjéről föböppenő bronz tiszavirágokat bedobták a rakpartra kiáradt folyóba. Az előbbiekhez képest szinte ártatlan csíny csupán, hogy nemrég alkoholos filctollal „aláírták" az Erzsébet-szobor talapzatát, vagy hogy a panteon árkádjainak árnyékában kilopták Benczúr Gyula kezéből az ecsetet. Néhány éve a „Lófaránál" álló, első világháborús lovas szobor katonájának kezéből csenték el a kardot. Az újszegedi liget bejáratának tén a hajléktalanokat ellátó intézményekbe irányítják vagy szálb'tják őket. Ha erős alkoholos befolyásoltságot tapasztalnak, akkor a mentőszolgálattal egyeztetve a Kálvária sugárúti Il-es kórház addiktológiai osztálya az úti cél. Temesvári Beáta, a kórház pszichiátriai osztályánakvezetője szerint a városnak szüksége lenne egy detoxikálóra, valamint egy fertőtlenítő állomásra. A kórház ugyanis nem rendelkezik az ellátásukhoz szükséges eszközökkel. Nap mint nap valós fizikai és fertőzésveszéllyel kell szembenéznie az itt dolgozó ápolóknak amellett, hogy az osztályon fekvő betegeket is el kell látniuk. Az már csak ráadás, hogy az egészségbiztosítás nem finanszírozza a detoxikálást - tette hozzá az orvosnő. Igaz, hogy a hajléktalan lét gyakori velejárója az alkoholizmus és a különböző pszichiátriai betegségek, mégis aránytalanul nagy terhet ró a kórházi osztályra az, hogy a kissé ittas vagy más szervi bajjal küszködő hajléktalanokat is szinte automatikusan ide száüítják. W.A. Népkert sor felőb oldalán évek óta üres a szökőkút márványtalapzata: a „halas kisfiúnak" talán mindörökre nyoma veszett. Elképzelhető, hogy egy kert gazdája gyönyörködik benne valahol, de az is lehet, hogy a szobor nemesfémtolvajok olvasztókemencéjében végezte. Serege János szerint a szoborrongálókkal szemben - a lámpatörőkhöz, padhasogatókhoz és más közterületi vandálokhoz hasonlóan - csak tettenérés esetén léphetnek föl. A szobrokban, emlékművekben esett kár százezrekben mérhető. NYILAS PÉTER Kiállítás Csongrádon MUNKATÁRSUNKTÓL Új kiállítás nyilik ma, péntek délután a Csongrád Galériában. Az „Etűdök kortárs művészektől" című tárlatot a szegedi Szög-Art Művészeti Egyesület közreműködésével rendezi meg a megye névadó városának kulturális intézménye. A kiálh'tó művészek: Aranyi Sándor, Berkecz Éva, Balla Attila, Volker Bayer, Balogh István, Blaski Márta, Csáki Róbert, Csikós András, Darázs József, Dienes Gábor, Eszik Alajos, Fekete Miklós, ifj. Holler László, Kéri László, Kovács Keve, Lázár Pál, Bozsena Lesiak, Zbigniew Lesiak, Lóránt János, Nagy Gábor, Nádas Alexandra, Krystyna Nowakowska, JerzyNowakowski, Papp György, Nóvák András, Pataki Ferenc, Sejben Lajos, Sinkó János, Szikora Tamás, Lous Stuijfzand, Zoltai Attila és Zombori László. Az alkotásokat január 5-ig hétköznapokon 9 és 12, valamint 13 és 17 óra között lehet megtekinteni. Kettős ügyvezetés a Szegedi Városkép Kft. élén Katonának csak a vásárok maradtak A Szegedi Városkép Kft.-t privatizáló VM Hungária Kft. résztulajdonosa, Nyúl Zsolt is igazgatói feladatot vállalt a cég élén - tudtuk meg az érintettől. így a szegedi rendezvényeket szervező, és a közterületek reklámcélú hasznosítását irányító Városkép Kft. kettős ügyvezetéssel működik tovább. Katona András, a kft. korábbi ügyvezető igazgatója ugyanis megtarthatta posztját, igaz, feladatköre leszűkült, és ezentúl csak a közterületi rendezvényekért felel - mondta el lapunk kérdésére Nyúl Zsolt. Katona András megerősítette: két ügyvezető vezeti a Városkép Kft.-t, egyéb részletet azonban nem kívánt hozzátenni. A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Szegedi Városkép Kft. a Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft.-ből vált ki. Megalakításának jogszerűségét az alkotmánybíróság vizsgálja, az önkormányzat ugyanis saját feladatának ellátását, azaz a közterületek reklámcélú hasznosításának jogát, mint hatósági jogkört adta át a kft.-nek. Ennek ellenére júniusban a képviselő-testület elé került a Városkép Kft. 75 százalékos tulajdonrészének eladásáról szóló tervezet. A többségi tulajdonért a Nyúl Zsolt vezette VM Hungária Kft. is jelentkezett. Később a város korábbi, Fidesz támogatású alpolgármestere, a Lippai Pál vezette Kacsó és Társai Bt. hasonló tartalmú ajánlatot tett, mint a VM. A Nyúl Zsolt által 4 százalékban tulajdonolt cég azonban elfogadta Lippaiék ajánlatának jelentősebb kitételeit, és mivel hivatalosan egyedül ők jelentkeztek a Városkép privatizálására, a június 15-i közgyűlésen döntés született: a VM Hungária megvásárolhatja a Városkép 85 százalékos tulajdonrészét. A 75 százalékos tulajdoni hányad azért módosult 85 százalékra, mert a korábbi tervezettel szemben a cég vezetése - közöttük Katona András - nem juthatott térítésmentesen 10 százalékos tulajdoni hányadhoz. A Városkép Kft. privatizációját követően a Szegedért Egyesület hűtlen kezelés miatt feljelentést tett Bartha László polgármester, Tímár László gazdasági alpolgármester és Katona András ellen. A polgármester esetében a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal megtagadta a nyomozást, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság pedig feljelentéskiegészítést rendelt el Tímár és Katona ügyében. kb. Ötven hajléktalant fogad a szegedi krízisszálló Szegeden megnyitották a hajléktalanok téli krízisszállását, ahol 30 férfi és 20 nő juthat este 6 és reggel 8 óra között pihenési és tisztálkodási lehetőséghez. A városban télen a hajléktalanok száma megközelíti az ezret is, mivel a megye más településeiről sokan meleg szállás reményében Szegedre indulnak. A szegedi állandó éjjeli menedékhelyek és átmeneti szállók megteltek, de pótágyak beállításával mindenkit fogadnak - tudatta lapunkkal Papp Istvánné, az önkormányzat humán szolgáltató központjának vezetője. Szegeden a hajléktalanok számát 900-950 főre becsülik, közéjük számítják azokat is, akik tömegalbérletekben vagy a város környéki erdőkben, saját készítésű sátrakban húzzák meg magukat. A tél beálltával a megye más településeiről is Szegedre utazik a legtöbb hontalan, mivel itt könnyebb meleg szálláshelyhez jutni. Az intézményi szolgáltatásokat, az éjszakai szállást és az étkezési lehetőségeket rendszeresen 300-350 fő veszi igénybe. Az önkormányzat egy népkonyhát, egy nappali melegedőt, két átmeneti szállót, egy éjjeü menedékhelyét, egy háziorvosi rendelőt, illetve egy utcai gondozó szolgálatot működtet folyamatosan. A téb krízisszálló december 7-én nyitotta meg kapuit a Moszkvai körút 1-3. szám alatt. Az intézmény pályázati támogatással működik öt hónapon keresztül, így várhatóan áprüis végéig fogadja a hajléktalanokat. Problémát az okoz, hogy kevés a nők számára kialakított hely és az átmeneti szállóban is elkélne még 20 ágy. A hajléktalanok ellátásába évek óta bekapcsolódik a Ferences Rendház, a Máltai Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt. A téli krízisellátásból részt vállalnak a kórházak, a mentőszolgálat és a rendőrség is. Németh Károly, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatója elmondta, a téb időszakban a közterületeken szolgálatot teljesítő rendőrök a mozdulatlan, egyedül üldögélő személyeket megszólítják, szükség ese-