Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-14 / 291. szám

PÉNTEK, 2001. DECEMBER 14. -AKTUÁLIS" 3 Figyelmetlenségből tragédia a vasúti átjárókban Félsorompó, teljes biztonság Szegeden átadták a Bajai úti sorompót. A szakemberek kevesebb balesetre számítanak. Fotó: Kantok Csaba KÉT ÉV BALESETEI 2000. 07.01. Szeged, Kálvária sugárút kamion ütközött személyvonattal 6 sérült, 200 millió forint kár 2000. 08. 02. Apátfalva-Mezőhegyes között motoros hajtott a sínekre, egy sérült 2000. 08. 27. Szatymaz-Kiskundorozsma között személyautó karambolozott a vonattal 4 halott, 5 milliós kár 2000. 12. 20. Szentes-Szegvár között személyautó hajtott a sínekre, senki sem sérült meg 80 ezer forint anyagi kár 2001. 08. 11. Apátfalva-Mezőhegyes között mezőgazdasági vontató vonattal ütközött, senki sem sérült meg, 300 ezer forint kár Adventi csatazaj BALAZSI ÍREN Felkaptam a fejem, amikor azt találta mondani a szentesi lokálpatriótáknak adható emlékéremmel az idén kitüntetett egyik férfiú, hogy sokkal jobb lenne, ha kétévente lennének a parlamenti választások. Azt fejtegette ugyanis, hogy hosszú a négyesztendős ciklus, mert az emberek a végére már elfeledik, mit tett az országgyűlési képviselő a körzete lakóiért. Ha semmit, azt persze könnyen megjegyzik. Fura egy okfejtés, gondoltam, és latolgatni kezdtem. Szerintem több szempontból sem lenne jó, ha kétévente szólítanák az urnákhoz a választópolgárokat. Anyagias világunkban ugyan mi mással is kezdhetném: nagyon sokba kerülne az a népnek. Mert a kampány költségeit is a nagykalapból fedezik, s egy-egy képviselőjelöltre miihókat szánnak. Azt már csak halkan jegyzem meg, mennyi más, fontos dologra kellene az a rengeteg pénz. Tehát ezért is mondom, hogy mivel a demokrácia játékszabályainak betartása sokba kerül az állampolgároknak igen költséges, ám egyelőre még nem találtak ki ennél az államformánál jobbat -, éppen elegendő teher csak anyagi szempontból nézve, ha minden negyedik évben írják ki a választásokat. De van itt másik szempont is, ami érzelmi töltetű. E hetekben a kampány kellős közepén vagyunk: nemcsak a nagypolitikában „ölik" egymást a pártok, hanem a vidéki végeken is megkezdődött a sárdobálás. Persze akad kivétel, mint amilyen a minapi narancsos fórum volt a Kurca partján, ahonnan száműzték az acsarkodást. Sajnos ez a fajta elegancia nem jellemző a korteshadjáratokra, a hangnem fent is. meg lent is egyre csak durvul. Beindul a gépezet mások lejáratására, jogi procedúrát indítanak egyes képviselőjelöltek ellen koholt vagy éppen valós vádpontok alapján. Van erre példa, nem is egy, Csongrád megyében is. Az időzítés pedig a lehető „legjobb". Már két gyertya ég az adventi koszorún. Csak hát jó lenne azok lelkébe belelátni, akik gerjesztői a háborúsdinak, vajon hogyan számolnak majd el a lelkiismeretükkel! Vagy az adventi várakozás jegyében már az újabb pohtikai bombához keresik a gyufát! Inkább az ünnepi koszorún gyújtanák meg lassan a harmadik gyertyát! Szóval ezért is voksolok arra, hogy négyévesek maradjanak a választási ciklusok. A kampány zajától hadd ne legyen hangos az adventi várakozás minden második esztendőben. Bárcsak csendesen jönne el a mostani karácsony! Utána pedig! Hát jöjjön, aminek jönnie kell! Pályázati csomag vállalkozóknak Csongrád megyében tavaly júliustól napjainkig négy ember halálát és jelentős anyagi kárt okozott a figyelmetlenség a vasúti átkelőkben. Hiába villognak pirosan az átjárókban a jelzőlámpák, mindig akadnak olyanok, akik a sínekre hajtanak. Ennek megakadályozása érdekében 2004-ig félsorompóval egészítik ki a forgalmasabb átjárókat, légnap a Bajai úti csomópontban avattak ilyen biztonsági berendezést. Sokan nem veszik figyelembe a vasúti átjárókban a fénysorompók piros jelzését. Országszerte egyre több balesetet okoznak a sínekre hajtó járművek. Csongrád megyében 2000 elejétől mostanáig öt esetben ütközött vonat a lámpák tiltó jelzése ellenére az átjárókba hajtó gépkocsikkal. A balesetekben négyen meghaltak, heten megsérültek és mintegy 206 milhó forint anyagi kár keletkezett. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1999-ben kiadott rendelete értelmében a további tragédiák elkerülésére félsorompóval egészítik ki a nagy forgalmú utakon működő vasúti átjárókat. A szereléseket 2004-ig kell megvalósítani. Megyénkben a beruházások éves ütemezését a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet, a MÁV Rt., a közútkezelő kht. és a rendőrség szakembereinek bevonásával készítették el. Szegeden, a Kálvária sugárúti vasúti átjáróban tavaly júliusban egy török kamion ütközött egy személyvonattal. A balesetben hatan megsérültek és mintegy 200 millió forintos kár keletkezett. A tragédiát az okozta, hogy a kamionos a fénysorompó tiltó jelzése ellenére hajtott a sínekre. A további balesetek elkerülésének érdekében félsorompóval szerelték fel az átjárót. A berendezést tegnap helyezték üzembe. A közúttal párÉrtesüléseink szerint a minimálbér-kompenzációra pályázó vállalkozásoknak a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ december 15-éig átutalja a kért összegeket. A megyében közel 270 kisés középvállalkozó kap a minimálbér felemelése miatti járulékterhek csökkentésére mintegy 60 millió forintot. A Gazdasági Minisztériumtól idén két körben kérhettek a kis- és középvállalkozók kompenzációt azért, hogy enyhíthessék az év elején 40 ezer forintra megemelt minimálbér miatti kiadásaikat. Az első pályázatot az év közepén, június 1-jei dátummal hirdették meg, ám akkor még kisebb érdeklődés kísérte a programot. Csongrád megyében szeptember 10-i határidővel mindössze 5 és fél millió forintot utaltak ki 58 vállalkozásnak. Mivel az országos programra elkülönített egymilliárd forintnak is csak a 21 százalékát vették igénybe az érintettek a feltételek szigorúsága miatt, október l-jén újabb pályázati fordulót hirdettek meg, valamint kettőmilliárdra emelték az igényelhető keret plafonját. Erre azok is beadhatták igényeiket, akik már az elsőben sikeresen szerepeltek (igaz, ők 12 hónap helyett csak 9-re kérhettek kompenzációt). A végeredmény a következő: a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ 210 pályázatot tartott tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelelőnek a beérkezett 218-ból, ami nem rossz arány. Igaz, sok jelentkezőt szólítottak föl még menet közben hihuzamosan haladó kerékpárút is kapott félsorompós biztosítást. A beruházás költsége nyolcmillió forint. - A MÁV Rt. szegedi igazgatóA szegedi Kati cukrászda tulajdonosának, Szabadi Istvánnak is jutott a pénzből. Fotó: Miskolczi Róbert ánypótlásra. Mivel a pályázat központi bonyolítója, a foglalkoztatási hivatal is áldását adta a megyéből postázott igényekre, még karácsony előtt átutalnak számukra közel 56 millió forintot. A második pályázati forduló országos helyzetelemzéséből az derül ki, hogy a beadott igények tükrözik az ország régióinak eltérő fejlettségét. A legtöbb kérelem BácsKiskun, Békés, valamint SzabolcsSzatmár-Bereg megyéből érkezett, azokról a területekről, ahol nagy a minimálbéren foglalkoztatottak aránya. Ezek a megyék 110-120 millió forintot kaptak a központi kalapból. Ahol viszont jobban megy a vállalkozók sora - GyőrMoson-Sopron, Fejér megye -, ott mindössze 10 miihóért tartották a kezüket a vállalkozók. Érdekes viszont, hogy a főváros a maga 300 milhó jávai messze kiviláglik a támogatást kérők csoportjából. FEKETE KLÁRA ságának területén az idén hét forgalmas vasúti átjáróban szereltünk föl félsorompót - mondta Fehér László, a vasút távközlési és biztosítóberendezési főnökségéT nek fénysorompókkal foglalkozó műszaki előadója. A tegnap átadott szegedi mellett Kecskeméten, Nagykőrösön, Orosházán és az 5-ös főúton lévő átjárókat korszerűsítették. A vasúttársaságnak összesen 48 millió forintjába került a hét beruházás. A fény- és félsorompók érzékelik a közeledő szerelvényt, a lámpák pirosra váltanak, majd mintegy 10 másodperc után lecsukódnak a karok. A félsorompókat nem erős anyagból készítik, így a rácsúszó járművekben nem tesznek sok kárt. A MÁV Rt. 2002-ben is folytatja a félsorompók felszerelését. Elsőként az Apátfalva és Mezőhegyes közötti vasúti átjáróban korszerűsítik a berendezéseket, mivel itt a tavalyi után már idén augusztusban is történt baleset. KORMOS TAMÁS Kis- és középvállalkozóknak rendezett konferenciát tegnap, a szegedi megyeházán a Dél-Alfóldért Konzorcium. A két közhasznú társaság által létrehozott konzorcium nemrégiben vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyert kis- és középvállalkozások működési feltételeit javító feladatok ellátására a Gazdasági Minisztériumtól. A Dél-Alfóldért Konzorcium gazdasági és információs szolgáltató rendszer megvalósítását tűzte ki célul annak érdekében, hogy a kisés középvállalkozások az országos és az uniós tervekről, programokról megfelelő tájékoztatást kapjanak. A két közhasznú társaságból - a Promei Projekt Irodából és a NOS Kft.-bői - álló konzorcium a közelmúltban elkészítette a régió kis- és középvállalkozásainak helyzetelemzését, és feltérképezte az infrastrukturális és környezetvédelmi feltételek javítását célzó fejlesztéseket. A jövőben pedig az internet segítségével kíván információkat nyújtani a vállalkozóknak. Olyan honlapot (www.kkvnet.hu) áhítottak össze, amely kizárólag a kis- és középvállalkozóknak szóló pályázatokat tartalmazza, így könnyű lesz eligazodniuk a csak számukra felajánlott lehetőségek között. Klementisz Lajos, a Promei Kht. ügyvezető igazgatója elmondta, a kisvállalkozóknak egy, az interneten is elérhető oktatási csomagot áhítottak össze. Ezt, valamint a pályázatok elérhetőségét mutatták be a tegnapi konferencián a közel nyolcvan dél-alföldi kis- és középvállalkozónak. Akik többek között arról is előadást hallgathattak meg, mire kell vigyázniuk szerződéskötéskor, hogy a lehetséges jogvitákat elkerüljék. A szervezők hangsúlyozták: azért is fontos, hogy a kisebb cégek lehetőségeiket illetően „képbe kerüljenek", mivel a Dél-Alföldön húzóágazatok hiányában a nagyszámú kis- és középvállalkozás tehet a legtöbbet a gazdaság élénkítéséért. F. K. Hatvanmillió, bérkompenzációra Húszmilliós ásotthalmi rekonstrukció Szépülő otthon - További épületrészt újít fel húszmihió forintért a Csongrád Megyei Önkormányzat az ásotthalmi, rehabilitációs célokat szolgáló idősek otthonában. A megyei önkormányzat bíráló bizottsága egyhangú döntéssel határozott arról, hogy folytatódjon a rekonstrukció az intézményben, ahol 50 enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos ellátásáról gondoskodnak. Az ápoltakat korábban korszerűtlen, zsúfolt, helyenként tűzveszélyes körülmények között helyezték el. Idén a Szociáhs és Családügyi Minisztérium támogatásával már elkészült két, 12 személy befogadására alkalmas új épület. A családias elhelyezést biztosító feltételeket egy másik épület felújításával is sikerül javítani. Az állami forrásokat is felhasználva, a megyei önkormányzat eddig már 66 mihió forintot fordított az otthon fejlesztésére. A berendezési tárgyak egy részét szintén kicserélték, erre 8,6 mihió forintot fordított a megye. Az ásotthalmi intézmény rekonstrukciójának szerves részeként folytatódnak most a munkálatok. A felújítás költségeinek egy részét a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács biztosítja. A szegedi Baráth Bt. közbeszerzési pályázat keretében nyerte el a munkát. A húszmihiós beruházás a tervek szerint 2002. augusztus 30-ig fejeződik be. N. R. f. EU: nem hátrány a nagyüzem Az Európai Unió nem kíván lehetetlent a magyar gazdálkodóktól - tudhatták meg azok a mezőgazdasági termelők, akik végighallgatták Varga Gyula egyetemi tanár, agrárszakértő előadását szerdán este Vásárhelyen. A cél az, hogy megfelelő minőségű, tiszta és egészséges élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára, illetve pontosan tudni lehessen, miből mennyi terem. A sokakat érintő előadás - melyet a Csongrád Megyei Agrárkamara és a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület közös szervezésében tartottak meg, az egyesület székházában - apropóján Varga Gyula lapunknak elmondta: az EU-csatlakozással a termelőknek be keh illeszkedniük az unió átfogó termelési rendszerébe, mert csak így kaphatnak tevékenységükhöz támogatást. Minden termelő üzemnek regisztráltatnia kell magát, hogy egyáltalán benyújthassa a támogatásokra vonatkozó kérelmet, illetve vonatkozzanak rá azok a termékértékesítési, piaci szabályozási módszerek, melyek alapján úgynevezett intervenciós fölvásárlásban részesülhet a termék. „E regisztráció bevezetésével már 1997-ben megpróbálkoztunk, de akkor tüntetéseket szerveztek ellene. Mindez nagyon nagy visszaesést okozott az uniós fölkészülésben", hívja föl a figyelmet Varga Gyula. Egyébként - teszi hozzá - az EU-ban nincs megkülönböztetés a tíz hektár alatti, a tíz és háromszáz hektár közti, illetve háromszáz hektár fölötti területtel rendelkező termelők között támogatáshoz juthatás szempontjából, ezt mielőbb nálunk is meg kell szüntetni. A regisztrációnál ugyanakkor a valóságnak megfelelő termelési adatokat keh szerepeltetni, ez a föltétele annak, hogy valaki megfelelő mérvű támogatásban részesüljön. „Tévhit, hogy annál jobban jár a termelő, minél kevesebb adót fizet", így a szakértő. „Nálunk a termelők zömét ma adóelkerülési szándék mozgatja. Az EU-ba érve ennek a szemléletnek meg keh változnia, már csak azért is, mert aki adót tud fizetni, az ezzel párhuzamosan komoly jövedelmet ér el, következésképpen az jár jól, aki adózik. Ugyanakkor, ha valaki olyan keveset termel, hogy nem keh adóznia, akkor a támogatásokat sem nagyon tudja igénybe venni", mondja Varga Gyula. Egy másik tévhitre is fölhívta a figyelmet az előadó, miszerint a mezőgazdasági nagyüzemek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek az EU-ban, a családi gazdaságokhoz képest. Az EU - mondta - nem foglalkozik azzal, hogy a termelés milyen tulajdonformák között zajlik. Viszont a kedvezőtlen helyzetű térségek kiemelt támogatását ismeri és alkalmazza is az unió. F.CS.