Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-12 / 289. szám

Karácsonyi ajándék A patchwork Az igazán meghitt és ba­rátságos otthon kialakításá­hoz szükségünk van a lakás­textilek puhaságára, meleg­ségére; beszerzésükhöz azonban nem feltétlenül kell megvásárolnunk a gyö­nyörű, ám de néha méreg­drága alapanyagokat. Egy kis ügyességgel és sok fan­táziával igazán mutatós és egyedi darabokat készíthe­tünk mi magunk is a rongyoszsák tartalmát fel­használva, a divatos patch­work technikával. Az angolszász eredetű szó jelentése: foltmunka. Mint a neve is mutatja, más-más mintázatú, színű alapanyagok különböző ritmusba rendezve alkotják e technika alapját. Bár nevét Amerikához kötjük, valójában alapjai Kínából erednek, s 3000 évvel ezelőtt már a görögök is jól ismerték. Hogy kialakulásának történe­tét mégis Amerikával kapcsol­juk össze, abban jelentős sze­repe van Angliának. A textil­gyártás fogalma az ipari for­radalommal, s így Angliával van szoros kapcsolatban, és ezt a földet tekintjük a foltmozaikvarrás hazájának. Innen vitték később magukkal a kivándorlók tudásukat a tengerentúlra. Az első telepesek a szük­ségből erényt kovácsolva óriá­si foltvarró mozgalmat indí­tottak el. Amerika ugyanis nem rendelkezett önálló tex­tiliparral, ami azt vonta maga után, hogy a textilek szinte megfizethetetlenül drágák voltak, így előtérbe került az újrahasznosítás. Óriási, közös­ségeket alapító munkává vált, különböző helyi stílusok ala­kultak ki, s ezek ma is élnek. Bár kialakulásának okai megszűntek, Amerikában ma is ez a legnépszerűbb kézi­munka. Hazánkban is egyre többen hódolnak művelésének, nem Juhász Lászlóné: Gyertya elsősorban maradék felhasz­nálása, hanem egyedi esztéti­kája miatt. Magáról a techni­káról sokat olvashatunk folyó­iratokban, könyvekben, hall­hatunk róla tanfolyamokon, s ezek segítségével tulajdon­képpen mindannyian amatőr módon is profieredményt ér­hetünk el. Mindennapi népszerűségé mellett fontosnak tartom '$z!t is, hogy Magyarországon a textilművészeten belüli önálló ággá fejlődött. így nem csak használati tárgyak készülnek ezzel a technikával, hanem az alkotóművészet egyik elő­adási formájává vált. Neves iparművészek választották a patchworköt gondolataik megjelenítésére, s így színvo­nalas kiállításokon is egyre gyakrabban találkozhatunk a foltvarrással, gyönyörködhe­tünk az eleven színek, foltok vibrálásában (Urbánfy Teri, Dolányi Anna ...) Nagyon sok helyen szerve­zetekbe, csoportokba tömö­rülnek e kézimunka hívei. 1998-ban például megalakult a Formák világszövetsége, ha­zánkban pedig 1989-ben lét­rejött a Foltvarró céh. Az álta­luk és a magunk által készí­tett darabok kitűnő és népszerű karácsonyi ajándék­nak számítanak. Kiss Márta Cserépkályhák és csempekandallók A családi összetartozás jelképe • M^' TOSHIBA klímakészülékkel: • télen fűtünk ' L "m." • m- - - - • nyáron hutunk FOSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Tel.: 62/421-533 Fax: 62/421-637 E-mail: foszer@foszer.hu Internet: www.foszer.hu Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 6724 Szeged, Bakay N. u. 22. Tel./fax: 62/422-222. Kábelek, vezetékek és szerelési anyagok kis- és nagykereskedelme Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Újévet Kívánunk! Nyitva tarfás: h.-p.: 7-16, szo.: 8-12. Lakás - Építészet 3 mmi Szentes, Rákóczi F. u. 155, Tel./fax: (63) 560-380 www.vaczi-vill.hu VILLANYSZERELÉSI ANYAGOK KERESKEDÉSE Viszonteladók, kivitelezők, villanyszerelők részére. LAKÁSVILLAMOSSÁGI BOLT lakosság részére! Az ilyen jellegű kandallók főleg Skandináviában, az úgynevezett ökoépítészetben terjedtek el „Hátat fordító, kétarcú" kandalló a lakás nappali terében. A képen látható éppen az ebédlő felé néz... Munkatársunktól Cserépkályhák és csempekan­dallók címmel jelent meg a közelmúltban Kószó József könyve. A neves építész-szak­író több mint 10 évvel ezelőtt azonos címmel jelentette meg ezt a művét, most azonban átdolgozott kiadásban látott napvilágot ez a hasznos kézi­könyv. Tudniillik, a könyvet forgatva az építő 90 százalé­kos „kivitelezésben" elkészít­heti a kandallót, a fennmara­dó 10 százalékhoz kell kérnie a szakember segítségét. Kószó József szerint a mű kiadásának aktualitását volta­képpen az adta, hogy a ház körül rengeteg a hulladék, amelyet ésszerűen fel lehet használni, továbbá visszatér a hagyományos fűtés, melynek következtében reneszánszát éli a kályha (ennek tulajdonít­ható az is, hogy a boltokban megjelentek a vaskályhák). Ezzel nagyon gyorsan fel le­het fűteni a helyiséget, példá­ul a hétvégi házat, amelyet csak a víkendek idején ve­szünk igénybe. Hogy miért is volt szükség ennek a műnek az újbóli, át­dolgozott megjelentetésére, arról maga szerző a következőket mondja: A vá­lasz ugyan egyszerű, mert tényleg úgy tűnik, minden maradt a régiben, de azért, ha fellapozzuk e kötetet, és néhány órára elmélyülünk a dolgok sűrűjében, akkor meg­tapasztaljuk, hogy a technika e tekintetben is fejlődik, még ha a lépések nem is ölesek, mint mondjuk az űrhajózásban, hanem csak hangyányik. Összehasonlításképpen a könyvben egy közel másfél száz évvel ezelőtti szakmai le­írást idézünk és már szembe is tűnik sok minden abból, ami körülvesz minket szűkebb környezetünkben, a lakásban. Az idézet egyik megállapítá­sához, amely szerint formai­lag és díszítésükben a legtö­kéletesebbek a svájci és a né­met kályhák, néhány gondo­latot fűzve kijelenthetjük, hogy ez az állítás ma is he­lyénvaló, mert a fejlesztések, az újító szellem bázisa - föld­rajzilag e területeken honos népeket tekintve - mit sem változott. A régies szöveg megértéséhez ugyanakkor egy kis tolmácsolás is szüksé­ges, hiszen például a könyv­ben említett kályhafiók, nem valami bútordarab tartozéká­hoz vagy éppen a kályha ha­mufiókjához hasonló alkalma­tosságot jelenti, hanem azon magát a kályhacsempét mint a köpenyfal burkolóelemét kell értenünk. Több mint egy évszázadot ugorva az időben persze nyilvánvaló, hogy szak­mailag a kályhák külső megje­lenésében, a belsőépítészeti szempontokban és - a hatásfoknövelő technika al­kalmazásának következtében - a tűzterek kiképzésében is jelentős változások történtek. Ezek tették indokolttá a kötet átdolgozását, melynek fotói hűen tükrözik a fejlődést ­mondotta a szerző. Egyébiránt a könyvben ol­vashatunk a hagyományos, a korszerű, a légfűtésű, a gázfűtésű, az elektromos üzemű, a különböző burkola­tú és esztétikailag különböző élményhatású kandallókról. Szerinte egyébként a kandalló a családi összetartás, a me­legség jelképe. Csuka Mártonná: Betlehem Fotók: Mendei Árpád A modern lakások központi dísze a kandalló

Next

/
Thumbnails
Contents