Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-11 / 288. szám

Egy százalék A DELMAGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG GAZDASAGI MELLE KELTI • SZERKESZTI: FEKETE KLARA ES KOVÁCS ANDRAS Euróra fordulunk Egy euró értéke 40.3399 belga frank német márka 1.95583 £ 340.750 görög drachma spanyol pezeta 166.386 6.55957 francia frank ír font 0.787564 1936.27 olasz líra luxemburgi frank 40.3399 2.20371 holland gulden osztrák schilling 13.7603 200.482 portugál escudo finn márka 5.94573 Az Európai Monetáris Unió (EMU) három esztendeig még a széltől is óvta csemetéjét, az eurót, ám az új fizetőeszköz forgalomba hozatalát már nem lehet halogatni. Minden idők legnagyobb pénzcseréjének kezdetéig még húsz nap telik el, ez idő alatt pedig jó, ha megszabadulunk a mára szimbólum értékűvé vált német márkáinktól. A jövő év január elsejétől 12 imiós tagország (Belgium, Görögország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Németország, Spanyolország, Írország, Luxemburg, Ausztria és Finnország) nemzeti fizetőeszköze „tűnik el", helyükre az euró lép. A devizaszámlákon és az otthoni rejtekhelyeken tartott nemzeti fizetőeszközöket jó, ha még az idén, december végéig euróra váltjuk, ugyanis jövőre már nem lesz költségmentes e művelet. A bankok honlapjai, ügyfélszolgálati tájékoztatói, s a hivatalos közlemények is hónapok óta a nagy cseréről szólnak, az emberek mégis kivárnak. Talán ez az oka annak, hogy a megyében egyetlen bankfiókban vagy valutaváltóban sem volt még nagy roham. Lestárné Szikszai Julianna, az OTP szegedi egységének igazgatóhelyettese szerint a két ünnep között mindenütt lesz majd némi sorban állás az eurócsere miatt, hiszen sokan - az immár réginek számító pénzek iránti nosztalgiából, kabalából, vagy éppen kényelmességből - egyelőre nem intézkednek. A váltáson egyébként csak annak kell törnie a fejét, akinek készpénze van otthon, mert a devizaszámlák automatikusan és költségmentesen fordulnak át euróra. A szegedi térség helyzete e kérdésben annyiban speciális, hogy itt a határ mentiség miatt jóval magasabb a devizaszámlák aránya, mint az ország többi megyéjében. (Az OTP-nél negyvenötezer külföldi vezet devizaszámlát.) Más a helyzet, ha valaki Magyarországon készpénzzel rendelkezik. Ezeket a bankókat vagy fogjuk és december végéig forintra váltjuk, vagy bankfiókban - immár euróban - számlát nyitunk és azon helyezzük el. Az euró bankjegyeket azonban csak január eleje után vehetjük a kezünkbe, de mindössze kíváncsiságból, hiszen vásárlásra itthon az ország uniós csatlakozásáig nem használhatjuk egyiket sem. A pénzintézetek honlapján egyébként az átváltással kapcsolatos minden tudnivaló megtalálható, s a telefonos ügyfélszolgálatoktól, valamint a postákon is pontos információt kapnak az ügyfelek. Érdeklődni azért érdemes, mert az átváltás feltételei pénzintézetenként különbözőek lehetnek. Devizaszámlák esetén egységesen költségmentes a váltás, készpénznél előfordulhat, hogy felszámolnak átváltási költséget. Az eurószámlák nyitása mindenütt költségmentes, s általában a számlavezetés díját is elengedik, avagy jelentősen csökkentik a bankok. A pénzintézetek minden megszűnő európai valutát átváltanak, a kisebb pénzváltóknál azonban csak a márka és a schilling bankóit hajlandóak forintra cserélni, a postán pedig a német és az osztrák fizetőeszközért, valamint az olasz líráért kaphatunk forintot. Aprópénzt már sehol sem tudunk forintra cserélni, hiszen az erre kitűzött határidő november 30-án lejárt. Megmaradt érméinket így vagy eltesszük emlékbe, vagy karitatív célokra adományozzuk. Sikeres a kifejezetten e megszűnő valutákat gyűjtő, „Apró az aprókért" elnevezésű Unicef-akció, amelynek mutatós perselyével a pénzintézetekben találkozhat az ügyfél. A valutacsere kapcsán a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. sem számít átváltási rohamra, de az esetleges túlterheltséget már most szeretnék elkerülni különféle akciós ajánlatokkal. Sárköziné Sebők Györgyi, a szegedi fiók igazgatóhelyettese szerint ügyfeleik jó része tisztában van az átváltás lehetőségeivel, ám sokan úgy gondolják, van még idő. Ez csak részben igaz, hiszen hivatalosan február 15-ig lehet átváltani az EMU-tagországok valutáit, a csere pedig csak december 31-ig ingyenes. Utána fizetnünk kell az itthon még csak „érdekes kelléknek" számító euró bankjegyekért. KATKÓ KRISZTINA / Átváltási költség december 31-ig Átváltási költség február 15-ig Pénztváltás február 15-e után Éremváltás A bankok és az euráontusr ofp. Tostabank y/tm nincs csak kp.-nél még nincs döntés ATS, DEM nincs BB dec.10-tól 2 ezrelék k-sz.' k.sz.* K&H nincs k.sz." Erste nincs k.sz.' t> uibilmzuk nnrccbkfeks tervezik nincs döntés tervezik tervezik ATS, DEM ATS, DEM ATS, DEM van" ifi urálimCnoAét jtviltp kp.=teq*n: j % 4T • 100 Kapuk, ablakok és hidak az egységes európai bankókon Hegyekben áll az új pénz Az Alpok sípályáin január elejétől már euróért béreljük a síléceket, euróban fizetünk a bécsi kávéért, s a következő nyaralás alkalmával euróban számlázzák a gyerek fagylaltját is. Bár itthon egyelőre nem használhatjuk az új fizetőeszközt, mégsem árt megtanulni euróban számolni (egy euró 250 forint körül mozog), s megismerkedni az euróbankjegyekkel, -érmékkel. Ha egymás után raknánk le a frissen kibocsátott, mintegy 14,5 milliárd darab euióbankjegyet, az ötször olyan hosszú volna, mint a Hold és a Föld távolsága. Az érmékkel kapcsolatban is lenyűgöző számok próbálják érzékletessé tenni minden idők legnagyobb pénzcseréjének méreteit: ha az euróérméket rakosgatnánk egymás tetejére, az csaknem kétszázötvenszer magasabb volna, mint az Eiffel-torony. A hivatalos európropaganda mellett számos ilyen és ehhez hasonló érdekesség látott napvilágot annak érdekében, hogy az emberek hgyelmét felkeltsék a vadonatúj fizetőeszköz iránt. Az új pénzből hét különböző címletű bankjegy létezik, 5,10, 20, 50, 100, 200 és 500 euró értékű. A bankjegyek mérete nem egyforma, hanem értékük szerint növekvő, színük jellegzetes, egymástól különböző és a vakok, valamint a gyengénlátók érdekében eltérő taJanuártól a pénzváltó automaták sem fogadják el a forgalomból kivont bankókat. Fotó: Miskolczi Róbert pintásúak. A bankjegyek - az érméktől eltérően - minden tagállamban, mindkét oldalukon azonosak. Az euróbankók egyik oldala stilizált kapukat és ablakokat ábrázol, ez utalás Európa nyitott szellemére és kooperációs készségére, míg a másik oldalon hidak láthatók, amelyek a kommunikációt szimbolizálják. Az euróbankjegyeket tervezőik minden szempontból úgy alkották meg, hogy azok bármely országbeli európai ember számára jelentéstartalommal bírjanak. Az ábrák a növekvő címleteken az égymást követő jelentős európai építészeti stílusokat jelképezik: az 5 eurós bankjegy klasszikus stílusban tündököl, a 10 euróst román, a 20 euróst gótikus, az 50 euróst reneszánsz motívumok díszítik, míg a százason a barokk és a rokokó jegyei fedezhetők fel. A 200-as euróbankjegyet a vas és üveg architektúra elemei ékesítik, a legnagyobb címletű pénzen, az ötszázason pedig a modem, XX. századi építészet stílusa köszön vissza. A bakjegyekkel ellentétben az érméket a tagországok jegybankjai is kibocsáthatják, s eltérően a bankóktól, a fémpenzek az egységes oldal mellett rendelkeznek nemzeti oldallal is. Az eltérő nemzeti oldal ellenére minden érme minden euróövezeti országban törvényes fizetőeszköz. Nyolcfajta érme létezik: 1 és 2 eurós érme, valamint ezek váltói, az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 centes érmék. Az „aprók" egységes oldala ábrázolja az EU-csillagokat, az érme értékét, és egy, az érme értékétől függő EU-térképet. Az 1, 2 és 5 centes érmén Európa világban elfoglalt helyét láthatjuk, a 10, 20 és 50 centeseket Európa, mint a független nemzetek csoportja díszeleg, s az 1 és 2 euróson a határok nélküh Európa képében gyönyörködhetünk. O. K.K.