Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-08 / 286. szám

A K T U A L I S • SZOMBAT, 2001. DECEMBER 8. A Szeged-Csanád Egyházmegyei Karitász önkéntesei és a szegedi plébániák közösségei, ifjúsági cso­portjai több száz önkéntes munka­órával és nagy szeretettel készítet­ték el azokat az ajándéktárgyakat, amelyeket most bárki megvásá­rolhat a Nagyáruház földszintjén. A mozgólépcsövei szemben felál­lított Karitász karácsonyi vásár el­adópultján ablak- és ajtódíszek, aromamécsesek, gyertyák, kerá­miák és képeslapok várják a vásár­lókat. - A szegények kapják a teljes be­vételt. Ezt minden érdeklődőnek, vásárlónak elmondjuk - közölte Megyeri Márta, a Szeged-Csanád Egyházmegyei Karitász elnöke. ­Azt tapasztaljuk, hogy akik tavaly vásároltak, vagy az azt megelőző években, idén is választanak ma­guknak egy-egy szép ajtó- vagy szo­badíszt. Örömmel vennénk, ha ez az akciónk melegséggel töltené el minden látogatónk szívét. Az elnök asszony elmondta, hogy nem csupán fiatalok, hanem minden korosztály kivette a részét a munkából. Felnőtt plébániai cso­Az egyházmegyei karitászelnök, Megyeri Márta is a pult mögé állt a célú karácsonyi vásárban. Nagyáruházban a jótékonysági Fotó: Karnok Csaba portok, énekkarok is tekerték a ra­fiát, hajtogatták a drótot, festet­ték a díszeket. A Coop Szeged Rt. jóvoltából kaphattak idén is he­lyet a Nagyáruházban, s az eladók is mind fiatal önkéntesek. - Nyolc éve kezdtük az ajándék­készítést és -árusítást, akkor még Katona Nándor atya vezette a ka­ritászt. Az atya nem nagyon bí­zott az akció sikerében, bár támo­gatott bennünket. Ki fogja meg­venni ezeket, kérdezte, aztán még­iscsak vásároltak az emberek. Már akkor is több ezer forintot oszt­hattunk szét karácsonykor - me­sélte Marton Árpád, az ajándékok egyik önkéntes készítője, eladója. - Az a legfontosabb, hogy ne csak szóval hirdessük azt, amit hi­szünk, hanem gyakorlatban is bi­zonyítsuk: teszünk a szegénye­kért, elesettekért. A vevőknek is ezzel a lelkülettel kínáljuk a por­tékát - mondta az ifjú karitászak­tivista. Illyés Balázs orvostanhall­gató elmondta, hogy a tarjánváro­si plébánia ifjúsági csoportjának egyik novemberi összejövetelén kapcsolódtak be az ajándékkészí­tésbe. - Többen is olyan jó ötlet­nek találtuk, hogy a következő héten is ezzel foglalkoztunk, sőt én még a karitász egy másik cso­portjába is elmentem, hogy se­gítsek a díszek megalkotásában. Szerintem nagyon fontos, hogy mi, fiatalok is bekapcsolódjunk a karitatív munkába és abból ál­dozzunk, amink van: a szabad­időnkből. I. SZ. Közteherviselés a mezőgazdaságban A legkisebbet gyámolítják Nem egyformán viselik a közter­heket az agrárium szereplői ­bizonyította be egy nemrégiben elkészült elemzésében a Mező­gazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége (MOSZ). Az országos szövetség megállapí­tásai szerint nem mindegy, milyen eszközökkel szabályozza a min­denkori kormány a mezőgazda­ságot, mivel ez a szektor a világon mindenütt kedvezményeket kap. Természetesen az arányos közte­herviselés alapelvének megfele­lően. Magyarországon azonban a rendszer nem így működik - vé­lik a MOSZ szakértői. Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a társas- és egyéni mezőgazdasági vállalko­zókra a közteherviselés érvényes, s a költségvetés számára az összes létező befizetési kötelezettséget teljesíteniük kell, az őstermelők azonban teljes mentességet élvez­nek. Alig fizetnek személyi jöve­delemadót, társadalombiztosítási járulékokat, egészségügyi hozzá­járulást, munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Ha az őstermelő az átalányadózást, vagy a költségelszámolást választ­ja, gyakorlatilag teljes adómen­tességet élvez. A nyugdíjjárulék nem fizetése, a pillanatnyi elő­nyök azonban hosszú évek múl­va visszaütnek: minden évben százezrekre tehető ugyanis azok­nak a száma, akik egy teljes nyug­díjévüket veszítik el. Társasági adót csak a gazdasá­A társas vállalkozások, az egyéni mezőgazdasági vállalkozók és az őstermelők elvonásai és támogatásai 2000-ben Milliárd Ft Megnevezés Társas vállalkozások Egyéni mezőgazdasági vállalkozók Őstermelők Elvonások Társasági, helyi, egyéb adó 12,2 1,5 • ­Személyi jövedelemadó 16,5 1,5 1,0 Tb. befizetések 54,6 3,0 1,0 Összesen 83,3 7,0 2,5 Támogatások 36,5 14,1 17,9 Egyenleg -46,4 +7,1 +15,4 gi társaságok, szövetkezetek fi­zetnek, ráadásul terhelésük meg­haladja a nemzetgazdasági átlagot. A MOSZ számításai szerint míg 2000-ben az átlagos, társasági adóterhelés 11,6 százalékos volt, addig a mezőgazdasági vállalkozá­soknál 14,6 százalékos. S míg az egyik oldalon az elvo­nások sújtják az agrárium egy ré­szét, a másik oldalon a támogatá­sokból sem részesül. Ezt a megáll­apítást jól illusztrálja egy olyan nagyságrendű tétel, mint a föld­alapú támogatás. E címen a támo­gatások 55 százalékát, csaknem 9 milliárd forintot a legális áruter­melés legfeljebb egyötödét adó ős­termelők kapták 2000-ben. A fennmaradó összeg 20-20 száza­léka az egyéni vállalkozóknak és a kisebb társas gazdaságoknak ju­tott, 5 százalék pedig más ágazat­ba került. Míg a társas vállalkozások ta­valy 83,3 milliárd forint jövede­lemtípusú adó befizetésével járul­tak hozzá a társadalmi közkiadá­sokhoz, addig az egyéni mezőgaz­dasági vállalkozások csak 7, az őstermelők pedig mindössze 2,5 milliárdot tettek be az állami kasszába. Ugyanakkor fordított arányban élvezték a támogatáso­kat: a társas vállalkozásoknak 36,5, az egyéni vállalkozóknak 14,1, az őstermelőknek 17,9 mil­liárd forint jutott. így a támoga­tások és az elvonások egyenlege­ként megállapítható, hogy a tár­sas vállalkozások adtak a költség­vetésnek, mert nettó 46,4 milli­árd költségvetési befizetést telje­sítettek, az egyéni vállalkozók azonban nettó 7,1, az őstermelők pedig 15,4 milliárd forintot vettek ki az államkasszából. FEKETE KLÁRA Mint egy szerb lagziban A Szegedi Nemzeti Színház adott helyt a napokban a régóta várt Boban Markovic-konceitnek. Boban Markovié neve Emir Kusturica filmjeiből csenghet is­merősen, fúvószenekara játszotta például a Macska­jajj!, az Underground és az Arizonai álmodozók cí­mű filmek zenéjét is. A 11 tagú szerb együttes először a gucai trombitásfesztiválon tűnt fel, de már évek óta nem csak a határon túl sikeres. Boban Markovié muzsikájában a török katonazenét ötvözi a dél-szer ­biai népzenével. Magyarországon eddig több mint ötven koncertet adott a zenekar és játszottak már Sze­geden is, ahol a régi zsinagógában Lajkó Félixszel áll­tak színpadra. A szerb zenekart most is telt ház ünnepelte, a jegyek már napokkal a koncert előtt elkeltek. Mindenki há­lás volt a csapatnak, hogy a hideg téli estén pár órá­ra valódi mediterrán hangulatot teremtett. Ha nem a színházban rendezik, biztosan sokan táncra perdül­tek volna. Akárcsak egy igazi szerb lakodalomban. . ASZÓDI ÉVA Mellbe szúrta fiát MUNKATÁRSUNKTÓL Mellkason szúrta hát egy konyha­késsel A. László szerdán este Sze­geden. Az apa, a 47 éves A. Lász­ló így akarta lezárni közte és 27 éves fia között kirobbant családi vi­szályt. A fiút a mentők súlyos, életveszélyes állapotban szállítot­ták kórházba. A. László ellen őri­zetbe vétele mellett életveszélyt okozó testi sértés elkövetésének alapos gyanúja miatt indult bün­tetőeljárás. Makó környékén is sokan be­szántják a vöröshagymát a föld­be, mert nem éri meg felszedni ­írtuk a minap egy tudósításunk­ban. A mezőgazdasági téli esték makói nyitórendezvényén a he­lyi hagymakutató állomás igazga­tója többek között arról beszélt, a magról vetett vöröshagyma re­kordtermést hozott, ám a betaka­rítás előtt kedvezőtlenre fordult időjárás szinte teljesen tönkretet­te a termést. A rossz minőségű hagymát pedig most úgyszólván lehetetlen eladni. A makói szék­helyű Országos Hagyma Termék­tanács titkára erre reagálva azt mondta, az ilyen nyilatkozatok sokat ártanak a hagyma kelendő­ségének. Példaként említette, hogy szeptemberben a Jászság­ban egy ottani illetékes is a hagy­ma földbe szántásáról beszélt a helyi lapban, a külpiac pedig úgy reagált, hogy a 22-24 pfenniges ár 20-ra esett le. Füleki László szerint a mosta­ni nyilatkozat ráerősített az ár­esésre a német, szlovén, horvát piacon: újabb 10 pfenningel esett az exporthagyma ára. A hagyma­tanács titkára állítja, a sajtóhírek­nek nagyobb a hatása, mint azt sokan gondolnák. Véleménye szerint csak átgondolt, felelős­séggel vállalható nyilatkozattal szabad a nyilvánosság elé állni. A Makói Hagymakutató Állo­más vezetője fenntartja mind­azt, amit a múlt heti agrárfóru- ­mon elmondott. Barnóczki At­tila úgy gondolja, az újságcik­keknek nincs komoly hatása, az áresés hátterében piaci okok áll­nak. Ráadásul - mint fogalma­zott - a rendezvényen semmifé­le újdonságról nem beszélt: ugyanazt mondta el, amit bő egy hónapja egy élő tévéműsorban. A stúdióban ott volt Füleki László is, aki akkor nem kifogásolta az elhangzottakat. A vöröshagyma idén bőven termett, de a gyenge minő­ség miatt nehezen talál vevő­re. Fotó: Schmidt Andrea A minőségi problémák kezelé­sét különben a Hagyma Termék­tanács is fontosnak tartja, ám Füleki László azt mondja, ők nem csináltak hírverést az ügy­nek. Az elnökség a gazdaságta­lanná vált termelés ösztönzése érdekében hektáronként 150 ezer forint földalapú támogatást kért az FVM-től a magról vetett hagy­ma termesztőinek. Az előterjesz­tést a múlt hónap közepén juttat­ták el a rtúnisztériumba. A hagy­mások érdekében lépett fel Mar­tonosi György makói honatya is. Ő egy másik agrárfórumon né­hány napja bejelentette: a Parla­ment mezőgazdasági bizottságá­nak elnökétől kért segítséget. A képviselő és a hagymatanács tit­kára tegnap összeült, hogy meg­beszélje, mit tehetnek együtt a helyzet megoldásáért. SZABÓ IMRE Tízéves a Lombard Balról jobbra: Roland Quiring nemzetközi üzletág-igazgató, Reinhard Gödel elnök és Domonkos András vezérigazgató. Fotó: Miskolczi Róbert A Lombard Pénzügyi Lízing Rt. tegnap ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Az 1991 vé­gén létrejött, magánszemélyek ál­tal alapított és mindössze 10 főt foglalkoztató társaság mára Ma­gyarország egyik legnagyobb lízing­cégévé vált - mondta el a Royalban megrendezett sajtótájékoztatón Domonkos András vezérigazgató. A hazai pénzügyi társaságok között egyedülálló jelenségnek számít, hogy egy lízingcég vidéki központ­tal rendelkezik. A három regioná­lis igazgatósággal és további öt iro­dával, mintegy 150 alkalmazottal rendelkező Lombard tervei között azonban nem szerepel a költözés. Az rt. piaci részesedése a gépjármű­ves üzletágban az országban a he­tedik legnagyobb, az egyéb gép- és berendezésfinanszírozási piacon pedig minden versenytársát meg­előzi. A kezdeti 10 millió forintos saját tőke mára több mint 1 mii­bárd 600 millióra emelkedett, az év végéig 42 milhárd forintos for­galmat várnak, a nyereség pedig elérheti az 1 milliárd 350 milhó fo­rintot. Reinhard Gödel, a Lom­bardban 83 százalékos részesedés­sel bíró német VR-Leasing AG igaz­gatóságának elnöke - aki egyben a Lombard Rt. elnöke is - hangsú­lyozta: elégedett a magyar piaccal, s azzal a Lombarddal, amelynek se­gítségével megvetették a lábukat az országban. ek. Nagy gondban a hagymatermelők Nem volt szerencsés, amit a makói Hagymakutató Állomás veze­tője túltermelési válságról, az idei hagymatermés gyenge minősé­géről nyilatkozott a minap a sajtónak - állítja az Országos Hagy­ma Terméktanács titkára. Füleki László szerint túltermelésről szó sincs, a rossz hagymáról elterjedt hírek pedig még lejjebb vitték a felvásárlási árakat. A felvásárlási gondok miatt nehéz helyzetbe ke­rült termelők megsegítésére a Hagymatanács - többek között Mar­tonosi György honatya közbenjárásával - az agrártárca segítségét kéri. A szegényekhez juttatják el a díszek árát Karitatív ajándékvásár Önkéntesek készítették el és árulják a Nagyáruház földszint­jén található Karitász karácso­nyi vásár pultjánál a karácsonyi díszeket. A bevételt a szegedi szegényeknek és rászorulóknak juttatják el.

Next

/
Thumbnails
Contents