Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-07 / 285. szám

Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI: LEVAY GIZELLA Magyarország délre exportál szánkót Karos ródli, ufós csúszka „A szánkó a játék- és sportüzlet­nek éppoly fontos kelléke télen, mint nyáron a labda. Ha van hó, ha nincs hó", mondja Dékány Ta­más, a hódmezővásárhelyi Sár­kány Játék- és Sportbolt tulajdono­sa-üzletvezetője. Ha van szánkózásra alkalmas mennyiségű hó, minden mennyi­séget el lehet adni szánkóból, ha el­marad a havazás, akkor lényegesen kevesebbet, mindez azonban nem változtat azon: mire megjön a tél, a szánkónak ott kell lennie a bolt­ban. Szánkóból létezik egy-, két-, há­rom személyes, karos és van kar­talan. Jórészt fából készülnek, de mostanában vannak fémből ké­szült, összecsukhatóak is. Látha­tóak a boltokban továbbá - ez is­mét az új idők szele - fékekkel el­látott bobok. S csúszkának neve­zett műanyag lapocskák, csak rá­juk kell ülni, és az ember, azaz a gyerek, máris siklik lefelé - tudom meg a tulajdonos-üzletvezetőtől. „Legkeresettebbek a bébiszánkók, melybe beleültetik a kezeslábasba bújtatott csöppséget, s máris húz­hatja apuka-nagyszülő. A hegyi szánkó cseh, szlovák importból jut be az országba és különös is­mertetőjele: fölkunkorodik az or­ra", teszi hozzá. „Csúszkából több­féle létezik, ufos is", mondja a sze­gedi TESCO-ban Kurucsai Gab­riella, a sportszerrészleg vezetője. Bobból, szánkóból két-kétféle talál­ható itt. Ezek után szánkó-gyárlátogatás­ra mentünk, és eljutottunk a bu­dapesti Regio Német-Magyar Ke­reskedelmi Kft.-hez, amely nagy­kereskedelemmel foglalkozik, s évente - tudtuk meg Gyaraki ]ózsef ügyvezető igazgatótól - mintegy tízezer darab szánkót gyártat. A külön-külön legyártandó alkatré­szek felét összeszerelik, a többie­ket pedig aldcor, ha nagy a havazás, és beindul a szánkópiac. Még ex­HOHIVOGATO Mostanában - évtizedek óta ­nincs hó, szánkó viszont van. A szánkó a tél elengedhetetlen alapeleme, s ezen a hó alap­vető hiánya csöppet sem vál­tozhat. Az óvodában a gyere­kek éppúgy a „Hull a hó, hull a hó, mesebeh álom..." kez­detű dalocskát tanulják, épp­úgy készülnek - nagyon he­lyesen - a téli ünnepkörre az általános iskolában, mint ami­kor még rendes, normális te­lek voltak. Ha a gyermek meg­hallja a „tél" szót, miközben hónak nyoma sincs, havas tá­jak tűnnek föl képzeletében, mintha legalábbis méteres ha­vat kéne ellapátolnunk, mire kijuthatnánk az ajtón. Hófüg­getlenné vált a tél, és vele a szánkó. Mindnyájan ismerünk tárgyakat, amelyeknek elsősor­ban jelképértékkel bírnak. Va­laha tán használták őket, né­melyikük nélkülözhetetlen le­hetett - aztán változtak az idők, s az adott tárgy kiszorult a mindennapokból. Szimbó­lumként viszont máig széles­körűen megtalálható. Hó már régen nincs - azaz csak ritkán van -, szánkó mégis kell. Ta­lán jelkép keletkezésének va­gyunk tanúi, miközben imagi­náriussá kezd válni a hó? ECS. I Hóval vagy anélkül - szánkóval igazi a december. portra - tőlünk délebbi országok­ba - is jut szánkóból. „Gőzölt bükkből készül, Magyarországon a bükkfa a legtartósabb, ez alkalma­sabb leginkább a szánkógyártás­ra", így az ügyvezető. Külföldről is jutnak be hozzánk szánkók, azaz az erdélyi Szászré­genbői, ahonnan a Kék Kobra Kft. hozza be a hagyományos, „Davos" típusú (a svájci gyógyüdülőről el­nevezett) hójárműveket. „Óriási rizikó a szánkó", mondja Kaposi Gábor ügyvezető igazgató, „néha semmilyen tél nincs, néha pedig óriási a tél, nehéz kiszámítani a ke­resletet". A kockázatot a Regio ügyvezetője is említette, hozzáté­ve: a magyarországi szánkógyár­tás területéről rajtuk kívül szinte minden cég kivonult. Egybehang­zóan mondták: ha karácsonyig nincs havazás, az áru jórészt rak­táron marad, hiába esik január­ban akármekkora hó. De olyan kevés hó eddig még nem tudott esni Magyarországon, hogy a gye­rekek számára ne legyen az egyik legszebb ajándék a szánkó. FARKAS CSABA Könyvmolyképző gyerekeknek MUNKATÁRSUNKTÓL Eleget olvasnak a gyerekek? Elég sok gyerek olvas? Hányan értik, amit olvasnak? - tették fel az Ol­vasás Evében az Első Országos Könyvmolyképző munkatársai. Az egyébként Jonatán névre is hallga­tó szerveződés nagyszabású orszá­gos olvasási programot indított, melynek célja, hogy minél több gyermeket olvasásra csábítson. A Az olvasásra minden hely alkalmas lehet... jelentkezőknek öt alkalommal, ha­vonta különböző szemelvényeket küldenek életkoruknak megfelelő, érdekes, élvezetes irodalmi alkotá­sokból. A szemelvényekkel kap­csolatosan kérdéseket tesznek fel, melyekre választ várnak az olvasó­tól. Lehetőséget adnak a vélemé­nyek kifejtésére, próbára teszik a gyerekek fantáziáját. A kis olva­sók munkájuk alapján többféle ki­tüntető címet, és azzal járó okle­velet nyerhetnek el az egyszerű tagtól az olvasás mestere címig. A program fő védnöke: Janikovszky Éva. A legfőbb jutalom pedig egy bankkártyához hasonló plasztik­kártya lesz, mely tagságát igazol­ja a Jonatán Könyvmolyldubjában. Nevezni első osztályos kortól lehet. A szervezők osztályonként külön­böző anyagokat küldenek. A legna­gyobbaknak szóló munkák akár a középiskolások érdeklődését is fel­kelthetik. A program nevezési dí­ja ezerötszáz forint, egyéni jelent­kező számára pedig ezerkilenc­száz forint. Nevezni csak nevezési lapon le­het, melyet az iskolákban és a gyer­mekkönyvtárakban lehet besze­rezni. A határidő: december 10.! Kérdésekkel a témavezetőhöz kell fordulni: Takács Edit a 62/551­132-es telefonszámon. rp •• 1 / ' Tunden mesevilág BUDAPEST (MTI) A többi könyvkiadóhoz hasonlóan az idén a Móra Ferenc Könyvkiadó a téh könyvvásárra három kötetet jelentetett meg az olvasás éve al­kalmából újraindított „Az én könyvtáram" sorozatban, új mű­vekkel gazdagította a Zsiráf, illet­ve a Pöttyös könyvek sorát, és több világsikerű munkát is kiadott ez al­kalomra. Az én könyvtáram soro­zat első kötetei között jelent meg a svéd Henning Mankell: A csillag­kutya című gyermekregénye. A kiadó több mint tíz év után is­mét közreadta a német Michael Ende: Gombos Jim és Lukács, a masiniszta, valamint Békés Pál: A Félőlény című kötetét. A kisiskolások érdeklődésére szá­mot tartó Zsiráf könyvek tárában első kiadásban látott napvilágot Janikovszky Éva: A nagy zuhé című kötete, Réber László rajzai­val. Lajta Erika: A zöld angyal című mesekönyvéhez Kelemen István készített illusztrációkat. A Pöttyös köiiyvek újdonságainak sorában szerepel a Nina és Nicki - Pad­szomszédok című Gaby Schuster regény és a kamaszokhoz szóló Angéla Nanetti-kötet, a Valéria! Szerelmem! Egyedül is szépen Az egyedül élők számára sem „törvényszerű", hogy a szeretet ünnepe felerősítse bennük a család hiányát, magányosságot, s elkeseredetté te­gye őket. Aki tudja, hogy a szentestén, az ünnep napjain is magában lesz, lélekben készüljön föl erre. S a lelki ráhangolódást segítse elő a ka­rácsonyvárás hétköznapi teendőinek gyakorlásával. Hiszen akinek fel­adata van az ünnepre, az nem ér rá búslakodni. S igenis érdemes az ad­venti napokban nagyobb sétákat tenni, megfordulni a karácsonyi vá­sárban, betérni az üzletekbe, találni valami apróságot, amitől jobb kedvre derülnek, amivel meglephetik magukat, örömet okozhatnak a hozzájuk közelállóknak. És a bevásárlás, a sütés-főzés, a lakás ün­neplőssé tétele, feldíszítése is sokat javít a közérzeten. Legyen egy fenyőág vagy kicsike karácsonyfa, amin szenteste gyertyát lehet és kell gyújtani, ünneplőbe felöltözve, odaillő zenét hallgatva. A gyertyafénynél megidézhetők a régi kedvesek, azok, akik már kiléptek a földi életből, s azok, akik most éppen távol vannak. Kellemes élmé­nyekre, szép emlékekre kell gondolni, arra, ami pozitív érzéseket jelent. Nem szabad önsajnálatba kezdeni! S nem lehet teljesen „begubózni". A biológiai ok, a fény hiányából adódó téh depresszió leginkább úgy véd­hető ki, ha a sötét lakásból naponta kimozdulnak. A nem vallásosokat is várják, szép élményekkel és érzésekkel töltik fel a templomok a ka­rácsonyi koncerteken, pásztorjátékokon. Az egyedül élőknek rendezett karácsonyi klubok, műsorok is könnyitenek a szorongásos órákon. ­Aki nem tud kimozdulni, annak pedig jó társ lehet egy könyv, egy rejt­vényfüzet, a rádió, a televízió. Arra kell „programozni", hogy az ünnepnek a szebbik arca forduljon ide. S ezért nem csak az egyedül karácsonyozóknak van tennivalójuk, de a környezetükben élőknek is. A család nélkül lévőkhöz illendő a szom­szédoknak becsöngetni az ünnepnapokon, köszöntést, jó szót, pár fi­nom falatot vinni. A távolban lévő családtagoknak pedig szinte köte­lező a képeslap mellett szóval, telefonon is jelentkezni a magányosnak tudott rokonoknál. SZ. M. SNECI Téli horgászörömök Azt, hogy a mostani tél horgászatilag milyen lesz, még nem tudni, azt viszont igen: a múlt tél kitűnő volt. A szegedi Tiszán potykák pihegtek a szákban újévkor, s az öreg hídtól lefelé a folyó mindkét partja tele volt horgásszal. Etetőkosaras fenekezővel fogták a pontyot, az azonnali elakadást elkerülendő, kicsit folyásiránt dobva; a horgon konzervkukorica, csonti. Az, hogy a ponty evett, nem csoda, enyhe volt az idő, inkább az volt érdekes: nem igazán pontyos helyeken akadtak horogra, hanem eléggé benn, a sodrásban, ahová az ember inkább márnát képzelne. (Vagy csak nem ismerjük eléggé a halakat, és még mindig tévképzeteink vannak róluk?) Lehetséges, hogy elsősorban - a ciánozás ellensúlyozására - telepített pontyok voltak a fogottak, melyek még nem találták meg a telelőhelyeket? Viszont más hal is akadt bőven: Erdei Attila, nemzetközileg is ismert versenyhorgász például balinokat fogott, mélyen vezetett ólommal-léggyel, szakmányban. Várható-e, hogy mindez megismétlődik az idén? „Eddig még nem alakultak ki a múlt télihez hasonló, hatalmas halcsapatok a szegedi Tiszán: ahhoz még nem elég alacsony a víz, s még nem tisztult le", mondja a versenyző, aki akkor is horgászni indult (menyhalazni ment) a pilinkéző hóesésben, amikor kerestük telefonon. „Tegnap este négyet sikerült fogni: egy hatvandekásat, s három kisebbet, haldarabbal", hallottuk tőle. „Napi néhány darab, két-három órás horgászattal, bejöhet. Ha felhős az ég, napkörixin Ls akad, ha derült az idő, este érdemes próbálkozni", teszi hozzá. Vajon állóvízen mi a helyzet? A szegedi Tbjesen még fogott pontyot Erdei Attila a minap, a Gumison fogták a telepített márnát (I), de azóta kicsit beljebb kerültünk a télbe, és nem biztos, hogy kimondottan érdemes menni békés halakra. Viszont: a Gumison fogják a csukát (4-10 kilósak is horogra akadtak a minap), a Keramiton a süllőt, a sándorfalvr tavon mindkettőt. ECS. í •BHBSS A mindszenti Tisza is rejt menyhalat. (Fotó: Tésik Attila)

Next

/
Thumbnails
Contents