Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-08 / 260. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 8. MEGYEI TÜKÖR 7 Franka Tibor, Sinkovits Vitai András és Kovács László. (Fotó: Karnok Csaba) „Mi folyik itt? Azt akar­ják, hogy vér? Mi nem akarunk vért, csak ren­det!" - hangzott el teg­nap a MIÉP november 7-e alkalmából szervezett nagygyűlésén a szegedi Tisza Szállóban a szónok, Franka Tibor szájából. Az est folyamán többször volt kínos csend a zsúfolásig telt nagyteremben, amit Franka is érzett, s ilyenkor ráerősített. Mondani kel­lett volna neki valamit, de semmit sem mondott. A budapesti MIÉP-jelölt új­ságíró úgy működött, mint a verkli, ugyanazokat a frázisokat ismételgette tiz percenként: multik, Izrael, cigányok, Amerika, mul­tik, Izrael, cigányok, Ame­rika... Az régóta tudható, hogy a Magyar Igazság és Elet Párt­ja körülbelül hány embert ké­pes megmozgatni egy-egy pártrendezvény alkalmával, gyakorlatilag tetszőleges in­dokkal. Tegnap a Tisza Szál­ló tükörtermében a nagy októ­beri szocialista forradalom 84. évfordulóját ünnepelték meg a szélsőjobboldali párt szimpa­tizánsai, amire a munkáspárti­ak is bejelentkeztek, ám vagy nem jöttek el, vagy nem mer­tek megszólalni. Mindeneset­re a kötött sapkás öreg höl­gyek és a pufikabátos öreg urak mindenkit alaposan szemügyre vettek. Bár a ren­dezvényt 5 órára hirdették meg, a szónok negyedórát ké­Franka mondta: „Bush mintha Isten lenne, de messze áll tőle." „Hitetlenek vagyunk a saját hazánkban." „ Rajtunk senki nem segít, csak a Jóisten!" „Mi folyik itt? A sze­münk láttára a szemünk folyik ki?" „Nem jöhet a bun­kóéska, te drága! Nekünk kell jönni két lábon, fix két lábon, és nem négy keréken." „A gyerekcsinálás nem lehet életcél és meg­élhetésiforrás!" „A MIEP-et nem ér­dekli, ki a kommunista és ki nem, hanem hogy ki a gazember és ki nem!" „Ezt nem szabad be­cumizni! Alszunk?" sett. A miépesek azonban alá­írásgyűjtő akciójukkal töltöt­ték ki az üres perceket. A be­járatnál bárki szolidaritást vál­lalhatott Bognár László kato­likus teológussal és ifj. He­gedűs Lóránt református lel­késszel - ahogy az az íven is szerepelt, a magyarság védel­mezőivel, a magyarság kire­kesztése ellen küzdőkkel -, ha aláírta az Elég volt! című ki­áltványt. Az aláírónak nevét, címét, foglalkozását és sze­mélyi számát kötelező volt megadnia, vallási hovatarto­zásáról azonban - erre külön felhívták a figyelmet - nem kellett nyilatkoznia. Tizenöt perc elteltével unatkozni kezdett a publikum, s a hátsó sorokban ülők tap­solni kezdtek. Ekkor végre belépett a terembe Franka Ti­bor, Kovács László, a MIÉP megyei elnöke és Sinkovits Vitai András színművész. Ko­vács köszöntőjében elmond­ta, hogy a bevezető szöveg legyen olyan, mint a mini­szoknya: rövid, takarja el a lényeget, de keltse fel az ér­deklődést. Bár a nagygyűlést történelmi retrospektív elő­adásként harangozták be, sem Kovács, sem pedig Franka nem volt túl bőbeszédű „a kapitalista világrendszeren rést ütött" nagy októberi szo­cialista forradalommal kap­csolatosan. A „méltó" meg­emlékezés kimerült Sinkovits szovjetgúnyoló csasztuskájá­ban, amit nemigazán vett a közönség. Majd belevágott Franka, és mondta, és mond­ta, és mondta. Beszélt rágógu­mizó néger pilótákról, 23 éves magyar lányokat sanyargató multikról, a munkásokat utá­ló Marxról, árokparton he­verő cigányokról, menekül­tekről, Brüsszelről, Tel Aviv­ról és New Yorkról. Franka nagyon erőlködött. Azokat a közhelyeket mor­zsolta, amit naponta hallunk miépesektől. Szeretett volna valami eredetit is mondani, de ezen az estén valahogy ez nem jött össze neki. Sz. C. Sz.-T. T. A Csongrád megyeiek nem demonstrálnak Drukkoló tűzoltók Nem csatlakoznak a ma kezdődő, 72 órás bu­dapesti demonstrációhoz a Csongrád megyei tűzol­tók. Bár szolidaritást vál­lalnak a tűzoltó-szakszer­vezettel, nem vesznek részt a tüntetésen, amely­nek célja a tűzoltóktól megvont veszélyességi pótlék visszaállítása. A július elsején életbe lépett köztisztviselő törvény szerint a tűzoltóknak a korábban ha­vi rendszerességgel járó veszé­lyességi pótlékot csak a vo­nulással töltött órák után fize­tik ki. Az egységes, havi 13 ezer 800 forint helyett így a legtöbbet vonuló lánglovagok 1500-2000 forintot kapnak be­vetési pótlék címén, hiszen a tűzoltás és más, veszélyes fel­adatok ellátása közben órán­ként mindössze bruttó 150, az­az nettó 80 forint körüli össze­get gyűjthetnek. Hiába emel­kedett tehát a törvény beve­zetésekor a tűzoltók alapillet­ménye, a bérfejlesztés mérté­ke nem éri el az elveszített veszélyességi pótlék összegét. A Hivatásos Tűzoltók Füg­getlen Szakszervezete (HTFSZ) már júliusban is tiltakozott a rendszeres veszélyességi pót­lék megszüntetése miatt. Gá­los Imre, a HTFSZ elnöke jog­ellenesnek minősítette Pintéi­Sándor belügyminiszter eljá­rását, aki ígérete ellenére egy kormányrendelet módosításá­val vonta meg a 13 ezer 800 forintos juttatást. Pintér 1999­ben jelentette ki: amennyiben a tűzoltók megnyerik az el­maradt éjszakai pótlékuk kifi­zetéséért indított pert. meg­vonja tőlük a veszélyességi pótlékot. Mivel eddig nem sikerült tárgyalásos úton rendezni a vi­tát a tűzoltók és a Belügymi­nisztérium között, a HTFSZ mától 72 órás demonstrációt tart Budapesten, a Parlament előtt, a Kossuth téren. Az ak­ciót a tűzoltók azonnal lefúj­ják, ha a kormány időközben tárgyalásra alkalmas javaslatot nyújt be. A szegedi tűzoltók nem vesznek részt a demonst­rációban - tájékoztatta lapun­kat Kovács Hegedűs Tamás, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének szegedi alapszervezeti titká­ra. A szegedi állomány úgy döntött, megvárják, hoz-e eredményt a 72 órás tüntetés. Amennyiben ezután sem szü­letik megállapodás, készek csatlakozni egy országos de­monstrációhoz. Vida Sándor őrnagy, a szegedi tűzoltó-pa­rancsnokság helyettes vezetője megerősítette: beosztottai nem vesznek részt a demonstráció­ban, ámde mindenben egye­tértenek a HTFSZ célkitűzése­ivel. A vásárhelyi és a makói tűzoltóság állománya sem vesz részt szervezetten a ma kezdődő demonstráción. A csongrádi és szentesi egysé­gek parancsnokai sem tudtak arról, hogy beosztottaik tüntet­ni készülnének. K. B. Történelmi lecke idősebbeknek, a Tisza Szállóban Nagyot akart a Franka Milliárdokat éra kelmét szőnek Újszegeden Geotextília az autók alá Magyarországon egye­dülálló, de még Európá­ban is ritka termék gyár­tásába kezdett a szegedi Heavytex Rt. és a buda­pesti Gradex Kft. által ala­pított új gazdasági társa­ság, a Geotextil. A huszon­egyedik század terméké­nek nevezett kelmét útépí­téseknél használják, eladá­sából a cég jövőre milliár­dos árbevételre számít. Geotextil Kft. néven új cég született idén július 11-én Sze­geden. A Heavytex Rt. és a bu­dapesti mérnöki szakértői cég, a Gradex Kft. 50-50 százalé­kos tulajdoni hányadával létre­hozott gazdasági társaság an­nak köszönheti alapítását, hogy a műszaki textíliákat gyártó új­szegedi rt. piackutatásba fogott: hagyományos termékeinek gyártása mellett újak beveze­tését határozta el. A Heavytex ismerte a geotextíliát, az útépí­téseknél használatos, a betonré­teg és az aszfalt közé terített kelmét, amely megakadályozza az elkészült utak töredezését, repedezését, a kátyúk kialaku­lását, ám hiányoztak a gyártási tapasztalatok, a piaci kapcso­latok. A budapesti Gradex Kft. viszont - amely piacvezetőnek számít az útépítésben, tervezés­ben, különböző úterősítők, geo­textíliák, rácsok alkalmazásá­ban - ez utóbbiakban volt erős. A véletleneknek köszön­hető találkozás után született meg az ötlet, a közös cég ala­pításának gondolata - emlé­kezett a közelmúlt sorsdöntő pillanataira Tankó László, az újonnan, 40 millió forintos alaptőkével létrehozott Geo­textil Kft. ügyvezető igazgató­ja. Már csak a gyártáshoz szükséges berendezés hiány­zott, a hagyományos újszege­di szövőgépek ugyanis alkal­matlanok voltak a kelme előál­lításához. Alapos tájékozódás után a vezetés úgy döntött, a legmerészebb beruházásba kezd: Európában másodikként olyan gépet vásárolnak, amely 4 és fél méter széles kelme gyártására is alkalmas. A 110 millió forint értékű berende­zést egy német cég szerelte össze és üzemelte be Újszege­den, a volt szövőcsamokban, szeptember közepén (az új üzemrész kialakítása mellesleg 50 millióba került). Ebben a pillanatban Ma­gyarországon egyedül Szege­den készítenek geotextíliát, de Európában is csak Ausztriá­ban, Németországban és Ang­liában működik hasonló pro­filú cég, amelyek közül azon­ban csak az egyik képes pro­dukálni a 4 és fél méteres szé­lességet. A berendezés évi 4 millió négyzetméter kelmét gyárt, a Geotextil Kft.-nek pe­dig már jövőre milliárdos ár­bevételt. jelentős nyereséget hoz. Jók az exportkilátások is, hamarosan európai dílerháló­zat teríti majd a huszonegye­dik század termékét. A szege­di cég remélhetően a jugoszlá­viai újjáépítésbe is bekapcso­lódhat, a további fejlesztések megvalósításához pedig a Szé­chenyi-terv egyik programjá­hoz nyújtott be pályázatot. A Geotextil Kft. a Heavy­tex Ipari Park tizenharmadik betelepülő cége - mondta el Széli János, a Heavytex Rt. vezérigazgatója. A régi üzem­csarnokok, raktárak már szin­te teltházzal működnek, de a zöldmezős beruházásokra nyi­tott a vezetés. Ezekben a na­pokban újabb négy komoly érdeklődővel tárgyalnak, velük együtt létszámban hamarosan átléphetik a bűvös 500-as álomhatárt. Fekete Klára A megye volt főkapitánya Tolna élén Salgó, a holland lovag Mindössze egyetlen esz­tendő hiányzik ahhoz, hogy Salgó László elmondhassa magáról: éppen harminc éve kötötte életét a rendőrséghez. A vásárhelyi Bethlen gimná­ziumban érettségizett fiata­lember ugyanis 1972-ben már a Rendőrtiszti Főiskola padja­it koptatta. Ifjú tisztként dol­gozott a Belügyminisztérium­ban, majd a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság követ­kezett. Később Makón kapott új feladatokat (1987-ben ne­vezték ki a Maros-parti város rendőrkapitányává), míg 1989-től 1997-ig Csongrád megye főkapitányi posztját töltötte be az időközben dan­dártábornokká előléptetett Sal­gó László. A kilencvenes évek végén viszont már nem kellett attól rettegniük a Csongrád megyei rosszfiúknak, hogy Salgó főka­pitány parancsol razziát elle­nük. Ugyanis a hétköznapinak igazán nem nevezhető rendőr­karrier már a határon túl, egé­szen pontosan Hágában foly­tatódott. Salgó tábornok első osztályú követségi tanácsos­ként dolgozott a Magyar Köz­társaság nagykövetségén. - Hármas feladatot láttam el az elmúlt esztendőkben - idéz­te föl hágai munkáját, immár tápéi családi házában Csong­rád megye egykori főkapitá­nya. - Egyrészt a magyar Bel­ügyminisztériumot kellett kép­viselnem a Benelux-államok­Salgó László tábornok az első magyar, akinek a holland királynő lovagi cimet adományozott. (Fotó: Schmidt Andrea) ban. Emellett részt vettem olyan szerződések előkészíté­sében, amelyek azt szolgálják, hogy hazánk minél szorosabb kapcsolatot tudjon kialakítani a Benelux-államokkal a szer­vezett bűnözés ellen. Ezt a munkámat már 1998-ban si­ker koronázták - az év novem­berében előbb Hollandiával, majd pár nappal később Belgi­ummal is aláírhattuk az együttműködési megállapo­dást - Ezt követően legtöbb időmet az európai uniós ügyek kötötték le - folytatta Salgó tábornok. - 1999-ben alakult meg az unió rendőri szerve­zete, az Europol, amely nagy szerepet kap a nemzetközi bűnözés elleni harcban. Ha­zánknak is elemi érdeke, hogy bekapcsolódják az Europol munkájába. Ennek előmozdí­tása érdekében olyan sikeres tárgyalásokat folytattunk, hogy ma már elmondhatjuk: Stror­beck főigazgató úr, az Europol első embere el is látta kézje­gyével azt a szerződést, amit Magyarországgal kötött szer­vezetük, s amely hazánknak együttműködési státust bizto­sít. S hogy mennyire végzett eredményes munkát Salgó tá­bornok? Ez ügyben alighanem elegendő egyetlen tényt emlí­tenünk: a holland királynő 2001. szeptember 19-én a Nas­sau Orániai-ház lovagrendjé­nek tiszti keresztjével tűntette ki Salgó Lászlót. Ó az első magyar, aki ezt a magas rangú elismerést magáénak mond­hatja. Salgó tábornokot élete vé­géig lovagnak szólítanák Hol­landiában, ám a Hódmezővá­sárhelyről indult rendőrtiszt nem kívánt élni ezzel a meg­tisztelő lehetőséggel. - Már tavaly nyáron arra kért Pintér Sándor belügymi­niszter, hogy foglaljam el Ba­ranya megye rendőrfőkapitá­nyi tisztét. Akkor még mun­kám Hágához kötött, de meg­egyeztünk: 2001-ben hazaköl­tözöm. Szeptember 30-án kö­szöntem el Hágától, s ismét főkapitányi felkérés várt rám - a Tolna megyei rendőrség vezetésével bíztak meg. De­cember elsejétől tehát már a Dunántúlon dolgozom. Bár so­ha nem fogom azt mondani magamról, hogy szekszárdi vagyok, hiszen minden Csong­rád megyéhez köt, igyekszem úgy felhasználni a rendőri munkám során szerzett tapasz­talataimat, hogy a lehető leg­nagyobb sikereket érjék el a Tolnában „dolgozó" bűnül­dözők. Emellett szeretném to­vább folytatni oktatói és tudo­mányos munkámat is, az aka­démiai doktori disszertáció el­készítésére készülök - beszélt terveiről Salgó László. Bátyi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents