Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-07 / 259. szám

SZERDA, 2001. NOVEMBER 7. AKTUÁLIS 5 Szegedi szakértő dönthet a gyilkossági perben Az ÁB-Aegon nem vállal kockázatot a vályogházakért Újabb árvízre készülnek (Folytatás az 1. oldalról.) A Legfelsőbb Bíróság tegnapi tárgyalásán Tánczos ügyvédei, Tóth László és Somos! Zoltán egy szegedi igazságügyi vegyészszakértő, Pasinszki József szakvéleményét tárták a testület elé. Tóth László szerint Pasinszki - akit az igazságügyi szakértői névjegyzék alapján kértek fel vallomása megváltoztatta volna az ügy kimenetelét, az általa elmondottak ugyanis megingathatják a vád bizonyítékait. A szakértőt azonban nem hallgatta meg a legfelsőbb bírói testület, ezért az általa elkészített dokumentumokat okirati bizonyítékként csatolták az aktákhoz. Bár a védelem kérte, hogy a korábbi szakértői véleményekkel ütköztessék az új, úgynevezett „peren kívüli" szakvéleményt, az indítványt a bíróság elutasította. Pasinszki Józsefet kötik a jogszabályok, hiszen igazságügyi szakértő nem nyilatkozhat egy folyamatban lévő ügyben, az általa feltárt bizonyítékokat csak a jogerős ítélet kihirdetése után tárhatja a nyilvánosság elé. Lapunk kérdésére válaszolva annyit azért elmondott: a Bűnügyi Szakértői Intézet szakvéleményének értékelése volt a feladata. Az intézet ugyanis megállapításokat tett, ám a védelem szerint ezekből nem vonta le a szükséges, egyértelmű következtetéseket. Az elsőfokú bíróságokon is jelentős szerep jutott a vegyészszakértőknek, hiszen szakvéleményeikre alapozva hozták meg Tánczos bűnösségét kimondó ítéleteket. A szakértők szerint a vádlott ruházatában a gyilkosság helyszínéről származó anyagdarabokat találtak, és fordítva: Tánczos ruhájának mikroszkopikus darabkái fellelhetők voltak a tetthelyen. A védelem Pasinszki József szakértői véleményére támaszkodva a fentieket igazoló bizonyítékot támadta, mondván: a mikroszkopikus anyagdarabkák a büntetőeljárás folyamán is vándorolhattak, például akkor, amikor a Bűnügyi Szakértői Intézetben kicsomagolták a bűnjeleket. Tánczos Gábor védői szerint egyébként a tömeggyártásban előállított ruházati cikkekből származó elemi szálak nem tekinthetők konkrét, a vádlott személyére utaló bizonyítéknak. A tárgyalás a jövő héten a perbeszédekkel folytatódik. K. B. Tánczos Gábor (balról) a tárgyalóteremben. (MTI Telefotó: Tóth Gyula) A globális felmelegedés nyomán megváltozott kockázati tényezőkre hivatkozott az ÁB-Aegon Rt. vezérigazgatója abban a levélben, amely a vályogházakra kötött biztositások felmondásáról szól. A társaság szerint a korábbi években elvégzett árvízkockázati elemzések a mostani helyzetben már nem felelnek meg, legalábbis a Tisza és a mellékfolyók közelében. Ilyen felmondó levelet olvashatott az a nyugdíjas algyői özvegyasszony is, aki akkor még éló férjével közösen 1964-ben kötötte a Családi otthon biztosítást az ÁB-Aegon jogelődjénél, az állami biztosítónál. Bár a ház valóban vályogból épült, de amikor az 1970-es árvíz idején a két szomszéd utca házait eláztatta a töltésen keletkezett buzgár vize, nekik sem akkor, sem most, a belvizes években sem volt káruk. De telefonált a szerkesztőségünkbe olyan makói nyugdíjas is, aki téglaházban lakik, így valószínűleg tévedésből kapott felmondó levelet. A biztosítónál azonban ezt a tévedést is bekalkulálták; a szöveget intelligens szövegpanelekből állították össze, így többek között ez is olvasható benne: „amennyiben az Ön lakóépülete nem vályogból készült, és biztosítását szeretné megőrizni, úgy kérjük, a mellékelt válasz levelezőlapot kitöltve küldje vissza részünkre és kollégáink a helyszínen személyesen keresik fel Önt egyeztetés céljából." Akik a levelet megkapták, az elsó pillanatban arra gondoltak, a biztosítónak vissza kellene adnia az eddig befizetett pénzt. Vajon miért nem fizeti vissza? Erre és a többi kérdésre a társaság írásbeli sajtónyilatkozattal válaszolt. Az ÁB-Aegon szerint azért tévedés azt gondolni, hogy most bármit is vissza kellene fiVályogház a tápéi töltés mellett. Különösen veszélyben. (Fotó: Gyenes Kálmán) zetniük, „mert ez nem egy megtakarítás jellegű biztosítás volt". A kockázat viseléséért fizetett a társaságnak, illetve elődjének az ügyfél, és amennyiben káresemény érte volna ebben az időszakban, a biztosító köteles lett volna megtéríteni a kárát. A biztosítás alapfilozófiája a föníciaiak óta az, hogy véletlenül előforduló káreseményre kötik. A Tisza mentén azonban most már a harmadik évben fordul eló, hogy a víz kárt tesz a házakban, és a globális felmelegedés, a gyakori intenzív esőzések, az erdőirtások miatt már egyáltalán nem számítana véletlennek egy újabb tiszai árvíz. És ilyenkor elsősorban a vályogtéglákból épült, vagy vert falú épületek szenvedik el a legnagyobb kárt. „Mindezek tovább ronthatják a lakásbiztosítási állomány egyensúlyát"; vagyis, ha sokat kell fizetni a vályogházakban esett károk miatt, az hosszú távon rossz a téglaházak tulajdonosainak, akikkel hasonló eset ritkábban fordul elő. Öt-hat éve ugyan lehetett hallani arról, hogy ismét divatba jön a vályogtégla, mint olcsó építőanyag, az ilyen technikával, gyakran alapozás nélkül készült házak azonban zömmel régiek. Ezekben most többnyire vagy nyugdíjasok élnek, vagy olyan családok, akiknek nem telik többre. Akiket egyelőre, vagy késóbb sem érint a „lakásépítési boom". A mostani szerződésbontás tehát nem a milliomosokat hozza nehéz helyzetbe. Erre a felvetésre szó szerint azt válaszolta az AB-Aegon munkatársa, hogy „elsősorban a Tisza vízgyűjtő területén élőket érinti a módosítás, amely a jövőre vonatkozik, és az eddig bekövetkezett káreseteket nem érinti. Az elmúlt időszak káreseményei kapcsán az ÁB-Aegon Rt. a biztosítási szerződésben foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. A társaság eddig több millió forint értékű technikai eszközzel és pénzadománnyal támogatta az árvízkárosultakat. A munkatársak maguk is szerveztek adománygyűjtő akciókat. Azonban egy üzleti alapon működő vállalat szociális feladatot nem vállalhat át. így van ez a világon mindenütt." Az ÁB-Aegon a közlemény szerint most az ország egész területén felülvizsgálja lakásbiztosítási szerződéseit, és az új, korszerű családi biztosítás „a vályogfalú épületek fedezetét nem tartalmazza". Ez azért érdekes, mert felvetődik a kérdés: vajon amíg nem jött az árvíz, és így nemigen kellett fizetnie a társaságnak, miért nem jutott eszébe senkinek, hogy ebből a szempontból is felül kellene vizsgálni a szerződéseket? Pedig a régebben kötött megállapodások egyik feltétele nem most, hanem a rendszerváltás után változott meg. A most felmondott szerződések jelentós része még akkor köttetett, amikor nemcsak a Tisza volt állami tulajdonban, hanem a biztosító is. Az államnak, ha nem akart sokat fizetni, költenie kellett a gátakra. Most csak a folyó az államé. Akik pedig az aszályos és a vizes években is egyformán fizettek, most biztos háttér nélkül maradnak. Pedig talán tényleg most volna rá a legnagyobb szükségük. Bakos András Záródokumentum a közvéleménynek Vészhelyzetben Háromezer-ötszáz forintos komfort Ágyneműosztás a Hermán Ottó Kollégiumban. (Fotó: Karnok Csaba) A budapesti baleseti intézet országos visszhangot kiváltó felhívása, valamint az ország valamennyi traumatológiai intézetében kialakult kritikus helyzet miatt hívták össze hétfőre a Magyar Traumatológus Társaság rendkívüli közgyűlését, amelyen az ország valamennyi baleseti sebészetének vezetője és számos orvosa részt vett. - Jószerével csak az ügyeletes orvosok maradtak az osztályokon, a többiek ott voltak a maratoni, mintegy négy órán át tartó közgyűlésen - mondta tegnap lapunknak Simonka János Aurél professzor, a szegedi baleseti klinika igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a felszólalók hasonló problémákat soroltak fel, amelyekből egyértelművé vált, hogy az ország baleseti sebészeti intézeteiben, illetve osztályain ugyanazokkal a gondokkal küszködnek. A többi között arról is sokan szóltak, hogy noha az egészségügyi vezetés váltig állítja, van vér, a baleseti sebészetek gyakorta küszködnek vérhiánnyal, aminek okán halasztani kell műtéteket. A rendkívüli közgyűlésen megfogalmazott záródokumentum a nyilvánosságnak, a közvéleménynek szól - hangsúlyozta Simonka professzor -, ezzel azt akarjuk dokumentálni, hogy a traumatológia problémái országosan jellemzők, s a kritikus helyzet megoldására tett javaslataink a betegek érdekében történnek. A záródokumentum amellett, hogy felsorolja, milyen okok miatt alakult ki a hazai baleseti sebészeteken vészhelyzet, rövid és hosszú távú javaslatokat tartalmaz. A Magyar Traumatológusok Társasága mindenekelőtt a baleseti sebészeti osztályok adósságának rendezését javasolja, valamint azt, hogy a betegellátás költségeit úgy korrigálják, hogy az fedezze a valódi anyagi ráfordítás költségét. A záródokumentumban rögzítettükfolytatja Simonka professzor - az eszköz- és műszerpark felújításának, a megfelelő gyógyszerkészlet biztosításának, az amortizáció kompenzálásának, a megfelelő bérszínvonal megteremtésének szükségességét, s az azonnali egyszeri támogatást minden traumatológiai osztálynak a veszélyeztető hiányok megszüntetése érdekében. A hosszú távrajavasolt intézkedések között elsó helyen szerepel a zárt OEP-kassza oly mértékű bővítése, amely lehetővé teszi minden orvosi szakma számára, hogy megfeleló szinten, más szakterületekkel egyenrangúan végezhesse gyógyító munkáját - nyilatkozta Simonka János Aurél professzor. Kalocsai Katalin Második nekifutásra véglegesítette a kollégiumi dijakat és a szálláshelyek alapszolgáltatásait felsoroló szabályzatot a szegedi egyetem tanácsa. A többletszolgáltatásokért egyedül a tanárképző főiskolai kar diákszállójában nem kell külön fizetni. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanácsa korábbi, október 8-i ülésén elnapolta a kollégiumi alapszolgáltatásokról szóló javaslatot, emiatt a hallgatói önkormányzat (HÖK) úgy vélte: a kollégiumok jogellenesen szednek többletszolgáltatási díjat a hallgatóktól mindaddig, amíg az alapszolgáltatások körét meg nem határozzák. Ezek megállapítását a HÖK kezdeményezte még júniusban, amikor az SZTE legfőbb döntéshozó testülete 3000-ról a kormányzat által engedélyezett legmagasabb összegre, 3500 forintra emelte az egyhavi kollégiumi díjat, a késóbb pontosítandó többletszolgáltatásokért szedhető térítés összegét pedig legfeljebb 1000 forintban állapította meg. Az alapszolgáltatásokkal kapcsolatban időközben számos kérdés merült fel, amelyeket megnyugtatóan még a legutóbbi tanácsülésen sem sikerült megválaszolni. Nem lehet ugyanis egyértelműen meghatározni, hogy például mennyi meleg vizet vagy elektromos áramot használhat egy hallgató alapszolgáltatásként. Ennek ellenére a tisztálkodási lehetőséget, a hideg-, melegvízszolgáltatást, az elektromos áram használatát, a világítást belevették az új szabályzatba, de mennyiségi korlátozást egyik esetben sem szabtak meg. Az alapszolgáltatások listája megemlíti még például a telefon- vagy az internethasználat lehetőségét, s a kollégiumok kötelező tartozékának tekinti a hűtőgépet, a mosógépet, a gáztűzhelyet, az ágyneműt, és az is eldőlt, hogy toalettpapír is jár a diákoknak. A fiatalok szabadon használhatják a sportlétesítményeket és a könyvtárat is. Az SZTE tanácsa a kollégiumi alapszolgáltatásokról szóló szabályzat elfogadásával megelőzte azt a tervezett kormányrendeletet, amely országos szinten kívánja egységessé tenni a kollégiumi alapellátást. Az egyetemi tanács döntésével jogerőre emelkedtek azok a többletdíjak is, amelyekre az egyes kollégiumok bizottságai tettek javaslatot. A tanárképző főiskolai kar diákszállója az egyetlen, ahol nem szednek különszolgáltatás! díjat. Ezer forintot kérnek ilyen címen az egészségügyi főiskolai kar, az orvoskar és a gyógyszerészkar kollégiumaiban, valamint aMóra, a Hermán és az Eötvös kollégiumokban. A hódmezővásárhelyi mezőgazdasági főiskolai kar kollégistái, illetve a Károlyi-kollégium és az öthalmi diáklakások lakói ötszáz forint többletdíjat fizetnek, a SZÉF diákszállójában pedig kétszáz forintért vehetik igénybe a különszolgáltatásokat. Kollégiumi alapszolgáltatásokat nem minden felsőoktatási intézményben határoztak meg eddig. A Miskolci Egyetemen sincs ilyen lista, s a tervek között is csupán az szerepel, hogy a kollégiumi felvételi lapon feltüntetik majd, mit nyújtanak a fizetendő díjért. A Bolyai-kollégium igazgatója, Horváth Ferenc elmondta: a szálláshelyek állapota miatt csupán 3000 forint alapdíjat kérnek a hallgatóktól. Ez az összeg azonban a maximális 3500 forintra emelkedhet azokban az épületekben, amelyeket felújítanak. A Budapesti Műszaki Főiskola központi kollégiumában és bérleményeiben egységesen 3500 forintért lakhatnak a diákok, akiktől különszolgáltatási díjat jelenleg nem szednek. Mivel azonban Balogh József kollégiumi főigazgató szerint ennyiből képtelenség színvonalas ellátást biztosítani, a jövőben tervezik, hogy félévente körülbelül 5000 forint többletdíjat kémek a hallgatóktól. Hegedűs Szabolcsa Gázoltak a zebrán Szegeden, a Mikszáth Kálmán utca és a Mars tér kereszteződésében, a kijelölt gyalogátkelőhelyen október 14-én, este fél hétkor elgázoltak egy fiatal lányt. A sötét színű Opel Ascona vezetője megállás nélkül továbbhajtott. A rendőrség kéri annak az idős asszonynak a jelentkezését, aki a gyalogost az úttestről felsegítette, és a Mikszáth Kálmán utcába visszakísérte. Olyan szemtanúkat is várnak, akik az eseményre vonatkozóan érdemleges információval rendelkeznek. A Szegedi Rendőrkapitányság kéri, hogy személyesen a Párizsi krt. 16-22.1. emelet 107-es irodában, vagy telefonon a 62562400-as szám 18-79-es, 12-80-as, vagy a 11-14-es mellékén jelentkezzenek a szemtanúk. Sportos képzősök Munkatársunktól Második helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Fóiskolai Karának csapata A magyar felsőoktatás tíz kiemelkedően sportos és egészségvédő intézménye elnevezésű vetélkedőn, amelyet novemberelején Szombathelyen rendeztek meg. A Katona Zsolt főiskolai tanársegéd vezette tizenhárom fős csapat hajszálnyival maradt le a győztes pécsi egyetemisták mögött.