Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-02 / 255. szám

8 HIRDETÉS PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 2. Három Károly Nemeskürty harangjátékot adott ajándékba A reformáció emléknapja A reformáció emléknapján központi emlékünnepélyt tartottak Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban, ahol Nemeskürty István millenniumi kormány­biztos mondott köszöntőt, majd Bölcskei Gusztáv református püspök (felvételün­kön) hirdetett igét. (MTI Telefotó: Bruzák Noémi) Budapest (MTI) Az országos protestáns na­pok programsorozatának zá­rásaként országos emlékün­nepélyt tartottak a reformáció emléknapján Budapesten, a Deák téri evangélikus temp­lomban. A Magyarországi Egyhá­zak Ökumenikus Tanácsa által szervezett eseményen Harma­ti Béla evangélikus püspök ve­zetésével felszentelték majd meg is szólaltatták a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatalának ajándékát, a 126 éve torony és harang nélküli templom új, 30 harangból álló harangjátékát. Nemeskürty István millen­niumi kormánybiztos köszön­tőjében kiemelte, hogy Hu­nyadi János nándorfehérvári diadala óta Magyarországon a harangszó „nemzeti intéz­mény", s szeretete a reformá­ció idején sem hunyt ki. Utalt arra, hogy hivatala a millenni­um időszakában az ország szá­mos településén támogatta új harangok öntését és felállítá­sát. A kormánybiztos vélemé­nye szerint a millennium az ökumene szellemében össze­forrasztotta a keresztény fele­kezeteket. Nemeskürty István reményét fejezte ki, hogy az egyetértés jegyében építjük to­vább Magyarországot a har­madik évezredben, azokon az alapokon, amelyeket egykor Szent István rakott le. Bölcskei Gusztáv püspök a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi el­nöke igehirdetésében úgy fo­galmazott: a felekezetekre ta­golt kereszténységben egy­másnak néha jól oda tudunk mondani, de ha ezt tesszük, nemigen értjük és nemigen él­jük át, mit jelent az, hogy re­formáció. Szavai szerint a reformá­ció annak idején azért indult el, hogy Krisztus követőinek kö­zössége kinyíló, az emberi szükséget meglátó. Krisztust hordozó közösség legyen. Ittzés János evangélikus püs­pök személyes hangvételű be­szédében arra szólított fel: ne engedjünk a divatoknak, ne higgyük el, hogy van fontosabb kérdés, mint az üdvösség. A reformáció napján, októ­Károli Gáspár-díjakat adott át szerdán Rockenbauer Zol­tán, a nemzeti kulturális örök­ség minisztere; a reformáció napja alkalmából adományo­zott kitüntetést ezúttal Balázs Károly professzornak. Szűcs Ferenc professzornak, és Ter­ray László Norvégiában éló nyugalmazott evangélikus lel­kész, egyháztörténésznek ítél­te a kuratórium - tájékoztatta a kulturális minisztérium saj­tóirodája közleményben az MTI-t. Az 1996-ban alapított Káro­li Gáspár-díj azoknak a ma­gyar állampolgároknak ado­mányozható, akik a biblikus tanulmányokban - fordítással, tanulmány írással - kimagasló eredményeket értek el, vagy kiemelkedőt alkottak a magyar ber 31-én minden évben arra emlékeznek, hogy a német Ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton 1517-ben ek­kor függesztette ki 95 tételét a wittembergi vártemplomra. Tételeivel az úgynevezett bú­csúcédula-árusításokkal kap­líra és próza nyelvi megújítá­sa területén. Az elismerést ­alapítása óta - évente egyszer, a reformáció napja, október 31. alkalmából adják át. Az ismertetés szerint Ba­lázs Károly a budapesti refor­mátus teológián, a baptista sze­mináriumon, valamint az EL­TE keleti nyelvek tanszékén végzett biblikus nyelvészeti tanulmányokat. Számos nagy jelentőségű bibliai és egzege­tikai (írásmagyarázat) alap­munkát tett közzé magyar, il­letve angol nyelven: jelentős munkája az Ószövetségi Szó­mutató, amely ökumenikus vállalkozásban jelent meg. Balázs Károly fő művének tekinthető az 1995-ben megje­lent Újszövetségi Görög Szó­mutató, a teljes görög nyelvi csolatos visszaélések ellen til­takozott, s kétségbe vonta, hogy a pápának joga volna a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban ki­adott bullájában kiközösítet­te Luther Mártont. A pápai ok­levelet Luther nyilvánosan elé­Újszövetség szótári etimoló­giai, konkordanciális feldol­gozása. A professzor nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi tudományos életben is meg­becsülésnek örvend. Szűcs Ferenc a budapesti református teológián végzett, több helyen szolgált lelkész­ként, majd 1988 óta a Buda­pesti Teológia rendszeres teo­lógiai tanszékének vezetője; 1984-ben doktorált, Széche­nyi-ösztöndíjas. Főbb munkái: Etika, Hit­vallás ismeret, Teológiai pro­legomenta. E munkái mellett számos jelentős tanulmánya jelent meg. Terray László a soproni evangélikus hittudományi ka­ron végezte tanulmányait. Az evangélikus világszövetség gette és kijelentette, hogy sza­kítani kíván a katolikus egy­házzal. A Luther Márton vezette új irányzat lett az evangélikus, míg a genfi reformátor, Kálvin János vezette irányzat a refor­mátus vallás alapja. ösztöndíjával Svájcban, majd Norvégiában egyháztörténeti tanulmányokat folytatott. Nor­végiában telepedett le, s a lapp misszióban vállalt szolgálatot. 1956-ban norvég egyházi felkérésre az ausztriai és ju­goszláviai táborokban tartóz­kodó magyar menekültek kö­zött végzett munkát, majd részt vett 1500 menekült Norvégiá­ba történő áttelepítésében. A Norvég Egyházi Misszió fő­titkára voh 1967-től 1981-ig. Egyháztörténeti tanulmányai jelentek meg norvég és ma­gyar folyóiratokban, közremű­ködött több nemzetközi teoló­giai lexikon készítésénél, több, misszióval foglalkozó könyve is megjelent magyarul. Terray László a Nemzetközi Ordass Alapítvány létrehozója. November 4-én a katoli­kus egyház Borromeói Szent Károlyra emlékezik. Ez a Károly-névnap különösen Szeged város gyermekei, leginkább a szellemileg és testileg súlyosan sérültek és károsodottak számára ked­ves, hisz „három Károly" rengeteget tett felkarolásuk, orvosi ellátásuk és társadal­mi elfogadottságuk terén. Borromeói Szent Károly (1538-1584) Milánó érseke volt, az előkelő Medici-csa­ládból származott. Az elha­gyott, nyomorék, árva gyer­mekek részére menhelyeket, kórházakat, egyetemi hall­gatóknak kollégiumokat lé­tesített. Az 1576-77. évi nagy pestisjárvány idején életét veszélyeztetve a vá­rosban maradt, nem mene­kült el, palotájának kincseit a szegényeknek adta, még kenyerét és ágyneműit is szétosztotta közöttük. Horromeói Szent Károly nemes példája ösztönözte Polyák Károly (1889-1950) szegedi katolikus papot, hogy a gyógyíthatatlan, szel­lemileg és testileg sérültek részére otthont, irgalomhá­zat hozzon létre. Saját pén­zén kétemeletes házat vásá­rolt részükre a Polgár (ma Gogol) utcában, a 29. szám alatt, ahol több mint száz, súlyosan sérült gyermek és ifjú elhelyezésére és ellátásá­ra nyílt lehetőség. Az intéze­tet Glattfelder Gyula sze­ged-csanádi megyés püspök szentelte fel 1930 őszén azon reprezentatív ünnepségsoro­zat keretében, amikor Kle­belsberg Kunó nagyszabású kultúrprogramjának része­ként a fogadalmi templom, a Dóm téri épületegyüttes, az egyetemi intézetek, a rókusi iskola felavatására és átadá­sára is sor került. A Borromeói Az ezerkilencszáznegyve­nes években, sőt a rákövet­kező évtizedben is voltak még kifejezetten „gyerök" (fiú) és külön lányjátékok. Ezek közül most kettőt idé­zünk föl. A fiúk játékai között a gü­lűzés volt a legkedveltebb. Az akkori szatócsoknál száz számra lehetett venni (igen olcsón!) apró égetett go­lyócskákat. Volt piros, sár­ga, zöld és kék gülű, más ne­vén glikker. Mivel mind­egyik gyereknek sok gülűje volt, tárolásukhoz az édesa­nyáktól kértek olyan patent harisnya szárát, amelynek fejrésze már tönkrement és le kellett vágni, Ennek alsó vé­gét összevarrták és a belé tett gülűket ágyuk févajánál (pár­na alatt) tartották, s akkor vitték magukkal, ha játszani mentek. A gülűzés társas, szabadban gyakorolható já­ték. Egyik fiú a tenyerében tartott - mondjuk - hat gülűt és a társa előtt kérte: „Aggy hatra!" Erre a társ a magáé­ból odaszámolt hatot. Éspe­dig olyan színűeket, amilye­neket a játék kezdeménye­Szent Károlyról elnevezett irgalomház az első ilyen vi­déki intézmény volt az or­szágban. Az intézet 1939-től mai helyén, az Agyagos ut­cában, Polyák Károly öthol­das felsővárosi kertjében ka­pott helyet. A lelkileg is igen megterhelő ápolási munkát apácák látták el egészen a szerzetesrendek feloszlatá­sáig (1950) és az államosítá­sig. Az intézet további bővíté­sében dr. Waltner Károly sze­gedi gyermekgyógyász pro­fesszornak volt kiemelkedő szerepe, aki a negyvenes években önzetlenül és térítés nélkül gyógyította itt a gyer­mekeket. 1894-ben Lovrin­ban. Délvidéken született, polgári, tisztviselő család­ban. Bátyja katolikus pap, akit koncepciós perben, mint állítólagos vatikáni-ameri­kai kémet 12 év börtönbün­tetésre ítélt a román kommu­nista rezsim. Waltner Károly az első világháborúban mint orvostanhallgató, román ha­difogságba került. A tiszti tá­borból, ahol az életkörülmé­nyek elviselhetőek voltak, a legénységi táborba, a hírhedt sipote-i Golgotába kéri átté­telét, hogy többet segíthes­sen. Oda, ahol 16 ezer fo­golyból 12 ezren meghaltak fertőző betegségekben és mind az öt orvostanhallgató elődje odaveszett. Már mint klinikai adjunktus segítke­zik a Klebelsberg építtette szegedi gyermekklinika ter­vezésében és felszerelésé­ben, mely Európa egyik ki­emelkedő gyermekintézmé­nye lett. Árvákat, menhelyi gyermekeket gyógyít, a há­ború alatti bombázások ide­jén élete kockáztatásával me­nekíti őket. A porig bombá­zott szegedi gyermekklini­kát ő építteti ujjá, melynek zője a tenyerében tartott. Ek­kor valamelyikük mezítelen láb sarokkal lyukat forgott az alkalmas földön és máris kezdődhetett a játék. A kezdő kb. 30 centi ma­gasságból eresztette a tizen­két gülűt a lyukba. Ami ben­ne maradt, az már az övé lett, majd elkezdte a parton ma­radottakat passolni. Egy go­lyót ujjával a másikhoz lö­kött, s ha a golyó által lökött belement a lyukba, az is az övé lett. Ha nem ment bele, akkor a társ passoli. Ily mó­don nyertek vagy veszítet­tek egymástól gülűket. Aki nyert, az indíthatta az új me­netet, de nem föltétlen hattal, hanem annyival, amennyi­vel akarták. A színek jelezték a gülűk értékét. Akinek leg­több párosa volt, az győzött, s attól lehetett venni vagy más színűekért cserélni. Egy piros két sárgát, három zöl­det és rtégy kéket ért. Ha va­laki minden gülűjét elvesz­tette, szaladt a szatócshoz, ahol lyukas húsz fillérért (mert hogy volt ilyen pénz akkor) húsz különböző színű gülüt vehetett, s máris nyar­igazgatója 1947-től 1960-ig. Az 56-os szabadságharcban a klinika forradalmi bizottsá­gának elnöke, professzortár­saival tiltakozik a szovjet megszállás és kommunista restauráció miatt. Ezért, va­lamint katolikus hite miatt meghurcolják. Nagyremé­nyű orvos fia közúti baleset­ben bekövetkezett halála mi­att a biztosítótól kapott je­lentős összeggel támogatja az Agyagos utcai gyermek­otthon új pavilonnal történő bővítését. Waltner Károly a város közszeretetnek örven­dő gyermekgyógyásza volt, nemzetközi hírű szakember, aki sosem fogadott el hála­pénzt, se ajándékot. Aszké­tikusan takarékos élete tette lehetővé, hogy vagyonokat érő alapítványokkal támo­gassa a rászorultakat. Húsz éve, 1981 -ben hunyt el. Tanszéki utóda Boda Do­mokos szegedi gyermekgyó­gyász professzor a párizsi Sorbonne részére mint a ma­gyar gyermekgyógyászat ki­emelkedő alakját adta meg. Az egészségügyi gyermek­otthon 1994-től vette fel Waltner Károly nevét. Az ott­hon Borromeói Szent Károly újra felállított szobrát és Waltner Károly emléktáblá­ját Gyulay Endre megyés püspök 1999-ben szentelte fel. Waltner Károly családi sírja a Belvárosi temető 124(0. helyén található, me­lyet az otthon hálás betegei és dolgozói vettek gondo­zásba. A sírt gyakran láto­gatják tisztelói, kérve segít­ségét is. A magyar egészség­ügy megújulásához minde­nekelőtt erkölcsi újjászüle­tés szükséges, melyhez a „három Károly" nyújthat kö­vetendő és lelkesítő példát. Dr. Hencz Péter galt vissza, hadd passolhas­son ő is olykor estendéig. A lányok kedvelt játéka volt a sántázás. Ehhez is kel­lett - utcán, vagy udvarban - olyan sima föld terület, amelyre bot véggel rajzol­tak nyolc kockából álló sán­tázót. A vetőt mezei cserép darabjából kerekre formál­ták, aminek átmérője 7-8 centi volt és azt bizonyos ki­számoló mondása után ve­tette az első, majd sorban mindegyik lány. Az első koc­kától az utolsóig bevetették, amiért fél lábon (sántázva) ugrálva mentek, s fél lábon állva vehették föl a vetőt, majd ugyancsak sántázva visszakerültek az indulóhely­re. Aki a soron következőn kívülre vetette cserép darab­káját, az félreállt és máris jöhetett a következő lány. Ebben a játékban ügyességi vetéseket is csináltak, mint a hátra vetősdi, vagyis háttal álltak a rajzolt térnek és úgy vetettek a kockákba, s olya­nok is voltak akik hátrafelé sántáztak, s a vetőjüket is így szedték föl. If|. Lele József Hon-vágya csillapíthatatlan? Bármilyen lakástervéhez van hitelünk Kamattámogatásos hitel: 6,00%* éves kamat Euró alapú hitel: 7,95%* éves kamat MKB Lakáshitelek Forint alapú hitel: 14,75%* éves kamat •1 éves kamatpcnódux esetén, érvényes 2001. 10. 01-tól Bővebb információ: 6720 Szeged. Kölcsey u. 8., tel.: (62) 420-000 vagy www.mkb.hu Károli Gáspár-díjasok Hagyományaink „Aggy hatra!"

Next

/
Thumbnails
Contents