Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-29 / 278. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 29. MEGYEI TÜKÖR 5 Befektetőket vár a Kontavill Hazánkból is várják a befektetőket Thaiföldre, ahol je­lentős kedvezményeket adnak a külföldi beruházóknak. A régebben Sziámként ismert ország budapesti nagykö­vete, Chalermpon Ake-uru szerdán tájékoztatta erről a fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő szen­tesi Kontavill Rt. munkatársait és a cég üzleti partnereit. Kiderült: magyar konyha már nyilt Thaiföldön. A szentesi Kontavill Rt. ­mint arról lapunkban már be­számoltunk - idén ünnepli fennállásának 40. évforduló­ját. Nagy utat tett meg a gyár Horváth István vezérigazga­tó irányításával az 1992-ben bekövetkezett privatizáció óta annak is köszönhetően, hogy az rt. a francia Legrand-cso­port tagja lett. Az eredmények azzal hozhatók összefüggés­be: az új tulajdonos a képző­dött nyereségből egyetlen fo­rintot sem vitt ki az országból, hanem a cég korszerűsítésére fordította. Csak az idén 2,4 milliárd forintot költöttek az üzem modernizálására - ez az egyik legnagyobb beruhá­zásnak számít egész Délke­let-Magyarországon minek következtében teljesen meg­újult a gyár. Nemrégiben ad­ták át a modern oktatási köz­pontot és azt a reprezentatív termet, ahol felsorakoztatják az rt. villamos szerelési termé­keit, amelyek piacvezetőknek számítanak hazánkban. Ezeket is megnézte szer­dán Thaiföld budapesti nagy­követe, Chalermpon Ake-uru, aki nem üres kézzel jött ven­dégségbe. Elhozta az 1939­ig Sziámnak nevezett ország - a magyarok számára külön­legesnek számító - ételeit, és ifjú honfitársnői ízelítőt ad­tak népük táncaiból is. Nem csak Horváth István és mun­katársai kóstolták meg a sajá­tos fűszerezésű étkeket és ita­lokat, hanem a Kontavill Rt. üzleti partnerei is. Chalermpon Ake-uru arról tájékoztatta a találkozó részt­vevőit, hogy hazája politika­ilag stabil ország, nincsenek összeütközések a különböző vallások képviselői között. Úgy fogalmazott, hogy náluk az emberek keményen dol­goznak, és barátságosak a kül­földiekkel. Számítanak a be­fektetőkre, akiket fejlett inf­rastruktúrával várnak. A dél­ázsiai országokkal jó a kap­csolatuk, ezért a beruházók a szomszédos államokban is pi­acokra lelhetnek. A nagykövet kitért arra is, hogy különféle kedvezményekkel segítik a külföldi üzletembereket. Az engedmények azokat illetik meg, akik legalább 6,3 millió forintnak megfelelő tőkét fek­tetnek be Thaiföldön. Elhang­zott: Magyarországon még nem alapítottak cégeket hon­fitársai, ellenben magyar konyha már nyílt hazájában. Ha ó üzletember lenne, az biz­tos, hogy thai éttermet nyitna valamelyik magyar városban. Lapunk érdeklődésére, mi­szerint milyen benyomásokat szerzett a Kontavillnél, azt válaszolta a nagykövet, hogy lenyűgözte, amit a korszerű műhelyekben látott. Balázsi Irén Új bélyegek Munkatársunktól Az Állami Nyomda Rt. lét­rehozásának 150., az első ma­gyar bélyeg kibocsátásának 130. évfordulója, valamint az idei karácsony alkalmából új bélyegeket adott ki a Magyar Posta Rt.A magyar állami nyomdát a bécsi Császári és Királyi Udvari és Államnyom­da fiókintézeteként, 1851-ben alapították Temesvárott. A nyomda 1868-ban költözött Budára: itt adták ki 1871 má­jusában az első magyar bélye­get, amelynek ívrészlete a most megjelent bélyegen látható: a képmező másik felén a ma leg­korszerűbb nyomdai termék, egy chipkáitya ismerhető fel. A 2001. évi karácsonyt stilizált ünnepi motívumokkal díszített, gyermekrajzot idéző grafikát ábrázoló bélyeggel, és alkalmi borítékkal köszönti a Magyar Posta Rt. Kinek a minősége számít? A SOLE nem vizezi a tejet Míg a fogyasztóvédők az előírtnál alacsonyabb szárazanyag- és fehérje­értékeket találtak a SOLE Hungária Rt. által gyár­tott tejekben, az állat­egészségügyi állomás sze­rint a termékek megfelel­nek az előírásoknak. Úgy tűnik, a vizsgálódó, akk­reditált laboratóriumok nincsenek közös nevezőn. Az országgyűlés Fidesz­frakciója, mint megírtuk, ked­di sajtótájékoztatóján jelentet­te be: egyes tejgyártó cégek ­például a szegedi SOLE és a kecskeméti Smart - termékei rendre nem felelnek meg a mi­nőségi követelményeknek. A Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőségtől (FVF) kapott értéke­lések szerint ugyanis a vizsgált mintákban alacsonyabb a tej szárazanyag- és fehérjetartal­ma az előírtnál. Ezt követően hangzott el a vád: a vétkes cé­gek a gyártási előírások rend­szeres megsértésével károsít­ják meg a fogyasztókat azzal, hogy hígítják a tejet. Pálkúti Istvánnétól, a Csongrád Megyei Fogyasztó­védelmi Felügyelőség igazga­tójától megtudtuk, a megál­lapításokra azt követően ju­tottak, hogy idén április és szeptember között három alka­lommal 20 mintát vettek a SO­LE szegedi üzemében. Ezek 88 százaléka, vagyis 17 min­ta mutatott ki az előírtnál ala­csonyabb értékeket. - A SOLE Hungária Rt.-t A szegedi tejüzemben folyamatosan szigorítják a laborvizsgálatokat. (Fotó: Karnok Csaba) 1 millió 300 ezer forintos mi­nőségvédelmi bírsággal súj­tottuk - mondta Pálkúti Ist­vánná. -A bírság összegét egy szorzó alapján számoljuk ki, megnézzük, a mintavétel nap­ján abból a bizonyos termék­ből mekkora mennyiséget gyártottak. A SOLE a sajtótájékoztatót követően közleményben tilta­kozott a hígítás és a vizezés gyanúja miatt. Azt írták, az el­múlt időszakban a főfelügye­lőséggel egyeztetve tovább szigorították a nyersanyagok és a késztermékek ellenőrzé­sét, bevizsgálását. A SOLE közleményében arra is hivat­kozik, hogy a Csongrád Me­gyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás folyamatosan végzett minősé­gi vizsgálatai szerint a termé­kek megfelelnek az előírások­nak. A legutolsó kimutatást éppen kedden kapták meg az állomástól. Lamper Csilla, a hatóság megyei felügyelő mérnöke nem érti a felügyelőség kifo­gásait. Mint elmagyarázta, a tej- és tejtermékekre vonat­kozó Magyar Élelmiszer­könyv előírásai szerint az UHT-, vagyis az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejek­nél a zsír- és szárazanyag-tar­talmat kell vizsgálni. A fehér­jetartalom minőségi követel­ményként nem szerepel, ezért csak szúrópróbaszerű ellen­őrzést végeznek. Az eddigi mérések azonban valamennyi paramétert megfelelőnek tar­tották. A szakember hozzátette, az UHT-tejek csomagolóanyagán nem kötelező feltüntetni a táp­értékre vonatkozó adatokat, azok csak tájékoztató jellegű­ek, s a szakirodalom alapján születnek. Az állomás szakér­tői szerint 2001-ben fogyasz­tói panasz nem érkezett a SO­LE-ra. Egy emberük napi négy órában van jelen a gyártásnál, és eddig még senki sem tett észrevételt. Nagygyörgy Éva, a SOLE marketing igazgatója elmond­ta, számukra az is gond, hogy a termelőktől nem egyforma minőségű tej érkezik az üzem­be, ezért a fehéijetartalmat va­lóban érheti kifogás. - Nem azt mondjuk, hogy nincsenek problémák - tette hozzá a vezető -, minden ész­revételre reagálunk, egyfoly­tában szigorítjuk az ellenőr­zéseket. De azt határozottan visszautasítjuk, hogy hamisít­juk, vizezzük, hígítjuk a tejet. Fekat* Klára Szolgáltatók Algyőn Munkatársunktól Nyilvános ülést tart november 30-án, péntek reggel 9 órától Algyő község képviselő-testü­lete. A javasolt napirendi pontok között első helyen szerepel az önkormányzat 2002. évi költségvetési koncepciója. Piri Józseftől, Al­győ polgármesterétől megtudtuk, hogy a köz­ség tervezett költségvetésének a 2001. évi for­rásoknál kisebb bevétellel kell számolnia, hiszen biztos, hogy állami normatív hozzájárulásban Algyő 2002-ben sem részesül. Az önkormány­zat vezetője szerint az adó jellegű bevételek is csökkenni látszanak. A 14 lakásos önkormány­zati bérlakás felépítéséhez pályázott összegre számít a község, így a testületi ülés feladata lesz a pályázatban szereplő saját erő előterem­tésének megvitatása is. A tervezett költségve­tésen belül tárgyalnak majd a fürdő- és az épí­tésitelek-program megvalósításáról is. A pén­teki ülés napirendi pontjai közt szerepel a köz­üzemi szolgáltatók, így a Prometheus Tüzelés­technikai Rt., valamint a kéményseprő-ipari és a megyei településtisztasági kft. beszámolója is. A szolgáltatók díjemeléséről a decemberi testületi ülés dönt, tájékoztatta lapunkat a pol­gármester. A további napirendi pontok közt sze­repel a folyékony hulladék gyűjtésére és szál­lítására benyújtott pályázatok elbírálása, és egy beszámoló algyői állategészségügyi feladatok ellátásáról. Gyártó lehet az MTV-nél a Szeged Televízió Produkciós iroda a körzetiből A magyarországi vi­déki televíziózás megin­dításának, és a szegedi, valamint a pécsi stúdió megalapításának 25. év­fordulóját ünnepelte teg­nap Szegeden a Magyar Televízió Rt. Közben nem­csak új regionális műso­rok készítéséről, hanem a vidéki müsorgyártás magánkézbe adásáról is folytatódnak a tárgya­lások. Csak akkor lehet az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának gyártóbázisa a magánkézben lévő Szeged Televízió, ha hajlandó digitális techniká­val felszerelt stúdió megépí­tésére - jelentette Belénessy Csaba. Az MTV Regionális, Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztőségének veze­tője elmondta: a soproni és a miskolci után 2002-től a deb­receni körzeti stúdió is pro­dukciós irodaként működik, és a műsorok külső gyártás­ban készülnek. Az MTV vezetősége Sze­geden is hasonló konstruk­cióban szeretné üzemeltetni stúdióját, ezért elnöki szinten folytat tárgyalásokat a Sze­ged Televízióval. Belénessy Popovics István, a szegedi stúdió vezetőhelyettese nívódíjat vett át Mendreczky Károlytól, az MTV elnökétől. (Fotó: Karnok Csaba) Csaba ugyanakkor megje­gyezte: nincs határideje a megállapodásnak, de ha nem sikerül megegyezni a műsor­gyártás részleteiről a Szeged Televízióval, a jövőben is a jelenlegi felállásban üzemel a körzeti stúdió. - Nincs semmiféle kény­szer arra, hogy átalakítsuk a stúdiót. Az MTV-nek ma már nincsenek fizetési nehézsé­gei, fenn tudja tartani körze­ti stúdióhálózatát. A privati­záció ma már nem szitokszó Magyarországon, tehát ha si­kerül a jelenleginél jobb konstrukciót találni Szege­den is, úgy elképzelhető az átalakítás - fogalmazott Be­lénessy. A főszerkesztő hoz­zátette: a szegedi és a pécsi stúdió műsorgyártásának ma­gánkézbe adása azért bonyo­lultabb, mint a többi vidéki szerkesztőség esetében, mert feladataik között szerepel a kisebbségi műsorok elkészí­tése is. A feladat ellátására törvény kötelezi az MTV-t, ezért az átalakítás során meg­nyugtatóan kell rendezni a kisebbségi adások sorsát. Az MTV regionális főszer­kesztőségének vezetője a sze­gedi és a pécsi körzeti stúdió megalapításának 25. évfordu­lóján az elmúlt két és fél év­tized történéseiről és a követ­kező évek feladatairól is szólt. A jövőben az eddigieknél több saját gyártású műsort szeret­ne vidéki stúdióiban készít­tetni az MTV, bár Belénessy szerint a jelenlegi napi 4 óra megtöltése is jelentős felada­tot ró a munkatársakra. A fő­szerkesztőség új, eurorégiós műsorok gyártását is tervezi, és tárgyalnak a temesvári, az újvidéki és az eszéki televízió­stúdiókkal is új, közös adá­sok készítéséről. A magyarországi körzeti televíziózás megalapításának negyed évszázados évfordu­lóján tegnap este a Móra Fe­renc Múzeumban rendeztek ünnepséget, amelyen megje­lent Mendreczky Károly, a Magyar Televízió Rt. elnö­ke is, aki nívódíjakat adott át. A szegedi stúdió munka­társai közül Popovics István stúdióvezető-helyettes, a szerb nemzetiségi adás rovatvezetője és Molnár László műszaki vezető kap­ta meg az elismerést. K. B. Emlékérem véradóknak November 27. a véradók napja, ez alkalomból tegnap délután a Magyar Vöröske­reszt Területi Szervezete és az Országos Vérellátó Szol­gálat Regionális Vérellátó Központja ünnepséget szer­vezett, melyen az ünnepi mű­sor és az emlékplakettek át­adása után vacsorával látták vendégül a régió önkéntes véradóit. A 134 elismert vér­adó közül legtöbbször, 270­szer az 58 esztendős Lentu­lay Pál nyújtotta karját tű­szúrásra, s az eltelt évek so­rán közel 140 liter vérrel já­rult hozzá a betegek kezelé­séhez. Visszaemlékezése sze­rint a katonaságnál kezdte a véradást, akkor még a ráadás kimenő reményében. Mára már egész családja követi példáját, úgy véli, ha anyagi­lag nem is tudja segíteni a nemzetet, megteszi ezt véré­vel. A toplista második helye­zettje a 170-szeres véradó Puskás Judit 37 esztendős. O 18 évesen volt először vér­adó. Puskás Judit elmondta, tudja, hogy mekkora szük­ség van vérre az egészség­ügyben. Sajnálja, hogy csa­ládjában más nem vesz részt e tevékenységben, de ő ma­ga úgy jár a véradó állomás­ra már, mintha haza menne, kedvesen fogadják. AB pozi­tívként a ritkábban előfordu­ló vércsoportúak közé tarto­zik. Az idei véradó ünnepsé­gen Vezendi Klára, a Szege­di Tudományegyetem transz­fúziológiai tanszék vezetője mondott ünnepi beszédet, melyben örömét fejezte ki, hogy a régióban országos adatokhoz viszonyítva na­gyon sokan jelentkeznek ön­kéntes véradásra, s teszik mindezt térítésmentesen. Ezer főből Magyarországon 46-an adnak vért, Szegeden ez a mutató 81 fő, s a jelent­kezők közt sok a fiatal. A Lentulay Pál 270-szeres véradó. (Fotó: Miskolczi Róbert) megyeszékhelyen folyó szá­mos műtéthez szükség is van a vérkészítményekre. No­vember elsejéig ebben az év­ben 672 szív-, 256 érműtétet, 36 vesetranszplantációt vé­geztek a városban, ezen felül más részlegeknek is szüksé­ge van a folyékony szövetre. A vérzékeny betegek gyógy­szereit is a mások által adott vérplazmából állítják elő. A tanszékvezető véleménye szerint a társadalmi megbe­csülés mértéke még nem megfelelő, nem számít szen­zációnak a hétköznapok élet­mentő munkája. A betegek háláját és köszönetét tolmá­csolta végezetül a jelenle­vőknek. Az Országos Vérellátó Szolgálat Regionális Vérellá­tó Központjának főtanácsosa, Szabó János is köszöntötte a megjelenteket, a központ vezetője, Gál György adta át a November 27. emlékpla­ketteket, illetve a 134 vér­adónak a Többszörös vér­adóknak emléklapot. A Ma­gyar Vöröskereszt Területi Szervezetének titkára, Pádár Lászlóné nyújtotta át a Vér­adó mozgalomért ezüst em­lékérmeket. Az est közösen elfogyasztott vacsorával ért véget. Wagntr Anikó

Next

/
Thumbnails
Contents