Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-29 / 278. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve J MA: SZILUETT J DELMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 29., 91/278. üli ALAPÍTVA: IP 1910-BEN ARA: 58 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Tévés jubileum Szegeden Az MTV elnöke is itt volt teg­nap azon az ünnepségen, ame­lyen a magyarországi vidéki televíziózás megindításának és a szegedi, valamint pécsi körzeti stúdió megalapításá­nak negyedszázados évfordu­lóját köszöntötték, s amelyen a szegedi stúdió két munkatár­sa nívódíjat vehetett át. 5. oldal Mélyponton az egészségügy Veér András pszichiáter szerint soha nem volt még ilyen mélyponton a magyar egészségügy, mint napjainkban. A régen sürgetett reformot pénz híján nem valósíthatják meg a gyógyító intézmények. 7. oldal Érdekvédők petíciója a mezőgazdasági miniszterhez Túltermelési válság Makón nem éri meg fölszedni a hagymát, a termés egy részét beszántják. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól A tegnapi, országos agrártiltakozások egyik szer­vezője, Karsai József battonyai gazdálkodó szerint tizenöt megyében került sor agrárdemonstrációkra a megyei földművelésügyi hivataloknál. A meg­mozdulásban nem vettek részt a Borsod-Abaúj­Zemplén, a Hajdú-Bihar, továbbá a Szabolcs-Szat­már-Bereg és a Veszprém megyei gazdák. Az agrár­demonstrációt a gabonapiacon tapasztalható anomá­liák elleni tiltakozásul szervezték a gazdálkodók megbízottai. Elsősorban a kukoricapiacon mutatkozó ellentmondások feloldását kérték petícióikban az agrárkormányzattól. Megyénkben - az ország többi tizennégy me­gyei érdekvédőihez hasonlóan - is azt kérték a meg­bízottak, hogy tonnánként 18 ezer forintban állapít­sák meg a kukorica és a takarmánybúza felvásárlá­si árát. Csongrád megyét külön sújtja a makói hagy­mahelyzet - a Maros-parti gazdák a termés egy ré­szét beszántják... Lehangoló, hogy nincs megyei pályázó a gazdahitelre. A hónap végén lejár a beadá­si határidő. (Országos helyzetkép a 2., megyei részletek a 3. oldalon.) A büntetés: 43 év börtön Munkatársunktól A szegedi bíróságon 43 év börtönre ítélték azt a 16 fős társaságot, amelynek tagjai mintegy 50 millió forinttal károsították meg az állam­kasszát. A hódmezővásárhe­lyi Lhostky András, a líbiai, magyar állampolgárságú, ópusztaszeri lakos, Salem Ali Ahdel Fattah országos háló­zatot működtetett, amely azt használta ki, hogy bizonyos olajszármazékok áfamente­sek. ha azokat alapanyagként használják fel. Dermedésgát­lókat, lakkbenzint, petróleu­mot vásároltak nagy tételben, száz tonna számra importál­ták a korróziógátló olajat. Ezeket aztán továbbadták, a vevők pedig üzemanyagot készítettek felhasználásuk­kal. Az 1996-os esztendőben 700 ezer liter adalékanyagot dobtak piacra. Fiktív számlá­zással fedezték az ügymene­tet. Az első rendű vádlottat, Lhostky Andrást adócsalás és magánokirat-hamisítás mi­att 2 év hat hónap, a másod­rendű Salem Ali Abdel Fatta­hot 5 év börtönre ítélte a bí­róság. Társaik büntetése 8 hónap és 5 év szabadságvesz­tés között ingadozott, egye­seknél a végrehajtást próba­időre felfüggesztették, volt olyan arab vádlott, akit mel­lékbüntetésként kiutasítottak az országból. Összesen 43 esztendő büntetéssel sújtotta a bíróság az érintetteket, akik fellebbeztek a határozat el­len, így az nem jogerős. Só helyett andezit a díszburkolatra Három korszak leletei Munkatársunktól Három ősi település nyo­mát is meglelték a vásárhelyi laktanya és a vasúti töltés kö­zött a régészek annak a lelet­mentésnek a során, melyet a 47 -es főút átépítése kapcsán végeztek a területen. A réz­kori és szarmata kori csontvá­zak és sírmellékletek mellett nyomára akadtak lakóháznak, patics- és tapasztásdarabok­nak, tűzhelynek, s különböző kó- és csonteszközöknek is. A leleteket gazdagította a szarma'ta sírokban lelt több vastárgy és egy ezüstpénz is. A rézkorból származó talpas és sima tálakat pedig már res­taurálták is a vásárhelyi Tor­nyai János Múzeum szakem­berei. (írásunk a 4. oldalon.) Kinek a minősége számít? Nem vizezik a tejet Ha leesik a hó, a szegedi belvárosi díszburkolat ta­karításánál sót és tolólapos gépet nem használhatnak, így folyamatosan söprögetnek majd. Síkosság ellen a téglaközöket kitöltő kőzúzalékkal szórják föl a Ká­rász utcát és a Klauzál teret. A szegedi Kárász utcai és Klauzál téri díszburkolat taka­rítása télen is föladja a leckét a város tisztán tartásáért fe­lelős szakembereknek. A ké­nyes színű és sérülékeny felü­letű vörös téglákat csak óvato­san tisztíthatják meg hótól és jégtől. Serege János, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. közterület-fenntartási egysé­gének igazgatóhelyettese tájé­koztatása szerint a sózás szóba sem jöhet: még az 1:3 arányú sózott homok is maradandó nyomokat hagyna a dísztéglá­kon. Tolólapos gépekkel sem hajthatnak rá a burkolatra. „Kísérletképpen 2-5 milli­méter átmérőjű szemcsékből álló andezitzúzalékot szórunk a díszburkolatra. Ugyanolyan anyagot, mint amilyenbe a tég­lákat ágyazták, s amellyel a díszkövek fugáit is kitöltöt­ték" - mondta Serege János. A környezetgazdálkodási kht. szakemberei azt remélik, hogy az andezitzúzalékkal be­hintett díszburkolat nem csú­szik fagyok idején sem. A ha­vat pedig a lehető leggyorsab­ban lesöprik majd a Kárász ut­cáról és a Klauzál térről - a kézi takarítók tehát továbbra is szolgálatot teljesítenek a Bel­városban. Az igazgatóhelyettes kifej­tette még, hogy az andezitszó­rás más szempontból is hasz­nos: az apróra darált kőszem­SZVSE: atléták bajban Félelemmel várják az új évet az SZVSE atlétái. A nagy hagyományú egyesület vi­selhetetlen anyagi gondok­kal küszködik. Olyannyira, hogy ha tovább csökken az önkormányzati támogatás, „elsüllyedünk, megszűnünk,, - mondja Antal Aqdor ve­zetőedző. 14. oldal A laktanyánál előkerült rézkori tálak a restaurátorműhelyben. (Fotó: Tésik Attila) csék föltöltik a téglaközöket azokon a helyeken, ahol az át­lagnál jobban megsüllyedt a burkolat köveinek réseit ki­töltő anyag. A zúzalékot könnyű géppel terítik majd, ám - ha szüksé­ges - az utcaseprők beszórják az üresen maradó téglafoltokat. A kézi andezithintéshez a Ká­rász utcára és a Klauzál térre kitett tárolóedényekből veszik a síkossággátló anyagot. A környezetgazdálkodási kht. tíz tonna andezitzúzalé­kot vásárolt a díszburkolat té­li szórására. Ny. P. A SOLE határozottan visszautasítja az állítást, miszerint hígítanák a tejet. (Fotó: Karnok Csaba) Amint tegnap már megírtuk, a parlamenti Fi­desz-frakció kedden sajtótájékoztatón jelen­tette be, hogy egyes tejipari cégek termékei rendre nem felelnek meg a minőségi követel­ményeknek, magyarán hígítják a tejet. Utóbb meglepő információkat kaptunk az üggyel kap­csolatban. A Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség Pálkúti Istvánné igazgató szerint hibás termékeket talált a SOLE szegedi üzemé­ben, amiért minőségvédelmi bírsággal sújtot­ták a céget. Amely viszont tiltakozik, és kép­telenségnek nevezi az állítást, miszerint hígí­tanák a tejet. Ráadásul az eljáró hatóság me­gyei felügyelő mérnöke arról tájékoztatott ben­nünket, miszerint nem értik a felügyelőség ki­fogásait. Az élelmiszerellenőrző által folya­matosan végzett hatósági vizsgálatok mindent rendben találtak. (írásunk az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents