Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-28 / 277. szám

SZERDA, 2001. NOVEMBER 28. TISZA-PARTY 7 Üvegplafon: politika - nők nélkül? A pártok jelöltjeinek megoszlása nemek szerint (%) Pártnév 1990 1998 no férfi no férfi Fidesz 12 88 9 91 MSZP 10 90 9 91 FKGP 7 93 12 88 SZDSZ 12 88 14 86 MDF 6 94 6 94 Munkáspárt 10 90 17 83 Független 8 92 4 96 Összesen 9 91 13 87 Forrás: KSH Munkatársunktól A társadalomtudományok üvegplafonként érzékeltetik a jelenséget, mely szerint a nők karrierje a férfiakéval szemben eleve korlátozott. A közéletre pillantva látható, legfeljebb 7-10 százalékos részvételi arányt enged a nőknek a kelet-közép-európai országok politikai gyakorlata. Ez is oka annak, hogy ez a társadalom elutasító, vagy éppen közömbös a női jogokkal szemben, hogy az elmúlt évtizedekben nemhogy a feminizmus, de az esélyegyenlőség gondolata is értékét veszítette. Lévai Katalin szociológusnak az a véleménye, hogy a politikai elit értetlen a nők szerepvállalásával szemben, nem partner a politikai részvételt segítő stratégiák kialakításában. A nagypolitika játékszabályait továbbra is szinte kizárólag a férfiak alkotják és alakítják, miközben a nők maguk sem tesznek túl sokat, hogy e játékszabályokat valahogy a maguk javára fordítsák. Sőt: a mai politikai életben csak elvétve akad olyan politikusasszony, aki következetesen kiáll a női jogokért, vagy hajlandó és képes arra, hogy női nézőpontból közelítsen egy-egy kérdéshez. Probléma, hogy továbbra sincs olyan magyar képviselőnő, aki mandátumát kifejezetten annak köszönheti, hogy „női programmal", a női választókat megszólítva jutott a parlamentbe. A nők közéleti részvétele piramis-szerű képet mutat: a politikai döntések csúcsaitól lefelé haladva egyre több nő kerül be választott testületekbe. Az 1998-as választásokon a nők aránya az összes önkormányzati képviselő-jelölt között közel 24%, az összes polgármester-jelölt között 16% volt, az összes megválasztott parlamenti képviselő között közel 9%. Tehát az erősebb politikai hatalmi pozíciókért folyó versenybe már az induláskor az átlagnál kevesebb nő kapcsolódik be. Lapértékek és egyházak Louvain-la-Neuve, Belgium (MTI ) A történelmi egyházak jelentős szerepet töltenek be az európai értékek megerősítésében, a földrész lelki újraegyesítésében - ez volt a mottója a Belgium legrégibb egyetemén, a közel 600 éve létesült leuveni katolikus egyetem francia nyelvű részén, Louvain-la-Neuve-ben rendezett minapi tanácskozásnak. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kifejtette, hogy az Európai Unióban manapság egyre többet hallható a demokratikus deficit, vagyis a hatalom ellenőrzésének ügye nem annyira az intézmények reformján múlik, mint inkább azon, hogy a társadalom minél több szervezetét bevonjuk az integráció folyamatába. E szervezetek között pedig kiemelkedő szerepet töltenek be az egyházak. Az Európai Unió számos alapértéket a történelmi egyházaktól vett át, mint például a szubszidiaritás, amely egyre többször kerül szóba, amikor az EU távlatairól folyik a vita, a szolidaritás, amely az egyházak által kétezer éve hirdetett evangéliumi szeretetre épül, az emberi jogok védelme, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a kisebbségek védelme, a tanuláshoz, a munkához való jog. Európában az egyházak kétezer év óta integráló szerepet játszanak, mert nyitottak és befogadóak. A hidegháború és a vasfüggöny évtizedei alatt a maguk egyetemességével rombolták az Európa két felét elválasztó falat, s most a földrész újraegyesítésében is fontos szerep vár rájuk. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, a debreceni egyetem teológiai karának tanára arról beszélt, hogy az EU erős gazdasági alapjának megteremtése után most már az integráció egyéb dimenzióinak kiépítése folyik. Arra emlékeztetett, hogy az európai püspöki karok bizottsága már 1997-ben figyelmeztetett, hogy az EU bővítése nem sikerülhet az egység lelki hídjainak felépítése nélkül. Ezek pedig a kiengesztelődés, a kölcsönös tisztelet és a szolidaritás. Ebből következően a magyar csatlakozás az egész társadalom ügye, a magyar történelem legjobb hagyományait erősíti meg. Magyarország ezer éve csatlakozott először Európához, akkor lelki vonalon kezdődött meg a folyamat és a gazdasági következett, most először a gazdasági kapcsolatok fonódtak szorosra és ezt a szellemilelki-kulturális közeledés követi. Közélet az operettfaluban Az ország legfiatalabb polgármesterének számított Boldog Krisztina, mikor először 1994-ben Kübekházán az önkormányzat fejének választották. A hármas határ találkozóiról is ismert operettfalu első polgára ma boldog édesanya, aktív politikus és közéleti ember, aki eredményeket fölmutatva készül a jövő évi választásra. A közvélemény eleve konfliktusforrásnak tekinti, ha egy fiatal. független nő dobbant egy közösség élére. „Titkárnőtől kezdve, sofőrön át sok mindennek néztek, csak éppen polgármesternek nem" - emlékszik első munkanapjaira Kübekháza első polgára, akinek bőven nyílt alkalma tapasztalni a közvélekedést: „mintha egy nő a vezető pozíciót nem az eszével és a képességeivel, csak a fejénél egy méterrel lejjebb harcolhatná ki. A férfiak azt hiszik, egy nőnek nincs annyi esze, hogy megértse, amiről maguk között tárgyalnak, ezért olyan infókat árultak el és olyan taktikai jellegű megbeszéléseket folytattak a jelenlétemben, amelyekről nem gondolták, hogy azokat nemhogy megértem, de még összefüggésbe is helyezem, így a saját és a községem hasznára fordítom. Ezért mondom, hogy ha egy asszony női mivoltát ügyesen használja, elmegy akár a kacérkodással fölérő határig, sokat tanulhat a férfiaktól." Például azt is, hogyan tárgyalható meg minden ügy, a legkényesebb is - a falusi kocsmában. Ezért nem restelli Boldog Krisztina, hogy gyermeke születése előtt gyakran betért a kocsmába - beszélgetni. Aztán a konfliktusok elsimításának női kényszerét legyűrve fölismerte annak igazságát, hogy amilyen az adjonisten. olyan a fogadjisten. Elsajátította a kommunikálás különböző szintjeit, mert másképpen kell beszélni egy idős vagy egy fiatal kübekivel, másképpen a képviselőkkel, a polgármestertársakkal, vagy éppen a minisztériumi főosztályvezetővel. Sorstársai közül Boldog Krisztina a legtöbbre Nagy Tibort, Kiszombor polgármesterét tartja. Köztes helyzetű Kübekháza. mert Szeged járáshoz tartozott, ugyanakkor a kübekiek életszínvonala alapján inkább a makói kistérséghez sorolható. E kettősség alapján a különböző kistérségekhez való csatlakozást a területfejlesztési törvény is kikényszerítette: a kedvezményezett területhez, a makói kistérséghez csatlakozva lett Kübekházán '96-'97-ben földgáz, aztán telefonfejlesztés. Most viszont a csatornázás megvalósítása érdekében a szegedi térséghez tartozás jelent előnyt, ezért Kübekháza formailag is visszatért a nagyváros holdudvarába. E lavírozás hátteréről Boldog Krisztina elmondta: „A második önkormányzati ciklusban, 1994-ben még nem jelentett hátrányt, hogy függetlenként lettem polgármester. Mára azonban úgy alakultak a politikai viszonyok, hogy be kell állni valamelyik táborba." A családalapítás és a karrierépítés nem versengett egymással Boldog Krisztina életében. Igaz, a polgármesterség - szerinte - egy városban talán karrier, egy kisebb településen azonban inkább mindennapos, köztisztviselői feladat. Ez a munka szerinte nem túl érdekes egy országos ügyeiről elhíresült politikus számára. Ennek ellenére úgy hírlik: Molnár Róbert versenyre hívja Boldog Krisztinát. így hát Kübekháza, az egykori dohánytermesztőknek kialakított, ma pedig „egynapos operettfalu" az önkormányzati választás idején ismét az érdeklődés középpontjába kerülhet. Boldog Krisztina: „Tanulhatunk a férfiaktól, miközben a női praktikák is bevethetők." (Fotó: Schmidt Andrea) Családi politikai atmoszférát kell megvalósítani Habsburgok a hölgyekről A Hódmezővásárhely Díszpolgára cím átvételekor Habsburg Ottó bejelentette: már van korábbi kötődése a városhoz. Erről a kötődésről, s az átlagmagyaroknak az unióhoz való viszonyáról beszélgettünk a Habsburg-család fejével, a Páneurópai Unió elnökével. - Mi a magyar polgárokhoz szóló üzenete? - Ehhez a vidékhez már a második világháború idején bensőséges kapcsolat fűzött, akkor, amikor még igazán nem is ismertem. Jó barátja voltam ugyanis az e területen dolgozó falukutatóknak. így tudom, hogy a Viharsarokban óriási fantázia van. - Mit tehetnek az egyes emberek, a családok a fejlődésért? - A gondolkodásunkat, beállítottságunkat úgy készítsük elő, hogy Magyarország tényleg bejusson az Európai Unióba. Vannak pontok, ahol be kell tartani a nemzeti egységet, a hazafiasságot, és még a politikában is vigyáznunk kell a lépéseinkre. A családok is sokat tehetnek az ügyért, mert ahogyan az egyénnek, úgy a kis közösségeknek is nagyobb a befolyásuk, mint azt gondolnánk. Én nagyon öreg politikus vagyok, és tudom azt, hogy az egyén hallatlan befolyással lehet. Az osztrákok annak idején jó példát adtak erre, amikor úgy előkészítették a hangulatot, hogy az maga vitte be az országot. És ez nálunk is így lesz. -Mi lehet ebben a hölgyek szerepe? - Először is, a nők jó politikusok. Az európai parlamentekben már a legnagyobb Habsburg György hódmezővásárhelyi útjára elkísérte édesapját, Habsburg Ottót. (Fotó: Tésik Attila) arányban vannak jelen. Mindig is erélyesek, bátrak voltak, szépen dolgoztak. De persze vigyázni kell a családokra. A véleményem az, hogy egy családbarát politikai atmoszférát kell kialakítani, amely ma a legtöbb országban nem létezik. És ez oka annak is, hogy a magyarság kihalófélben van. Ezt a problémát úgy lehetne megoldani, ha végre elismernénk: a demokrácia egyik alapeleme, hogy abban minden polgárnak van szavazati joga, életkortól függetlenül. Tehát egy újszülöttnek is kell képviseletet biztosítani. Egy kicsi gyerek helyett szavazhassanak a szülők! A politikusok szeretik a szavazatokat, és meglátja, minden politikus érdeklődni fog a családok iránt! - Ön milyen jövőt remél a saját családja számára? - Én látom, hogy a gyermekeim már jó úton járnak, sok dolgot nem tudtam volna megtenni nélkülük. Közülük György mint nagykövet, különösen sokat dolgozik ezért. Joó Erzsébet Asszony és siker Budapest (MTI) A sikeres női életpályákról rendezett konferenciát a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) Budapesten. A fórumon szó volt arról a szociológiai felmérésről, amely sokgyermekes anyák élettel való megelégedettségét vizsgálta. A KSH egyik felmérése elárulja: a nők szerint a sikeres házasság titka: a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a legkevésbé fontos szempont: a hasonló politikai nézet. Emellett a család és karrier. valamint az anyaság mint karrier témakörét vitatták meg. Mindkét témában felkért női előadók vallottak saját életpályájukról, arról, hogyan sikerült a családdal és munkájukkal kapcsolatos terveiket összehangolniuk, megvalósítaniuk. Vállalna-e közéleti szerepet? Szabóné Remzső Erzsébet, fotóüzlet-tulajdonos (Szentes): - Egészen biztos, hogy nem. A politika ma a pénzről szól. Úgy gondolom, így látják ezt mások is, hiszen az utóbbi egy-két évben mást sem lehet a hírekben hallani, mint hogy ki, hol, mennyit lopott, csalt, hazudott. Ez amellett, hogy elkeserítő, erősíti bennem az antipátiát a politika világa iránt. Szögi Ildikó gyesen lévő édesanya (Szeged): - Nem vállalnék semmilyen közéleti, politikai szerepet, mivel teljesen más az érdeklődési köröm. De nem azért, mert szégyenlős vagyok, hanem mert egész egyszerűen nem érdekel a politika annyira, hogy szerepet vállaljak benne. Meg nem is nagyon értek hozzá. Igaz, a zömében férfiakból álló politikai elit sem a szakmai színvonaláról híres. Szamosközi Zsuzsanna, adminisztrátor (Szentes): - Nem, mert minden energiámat leköti a családom, és azt hiszem, a politikai befolyásom is igen kevés lenne. Persze van véleményem, a hatalmon lévőknek szerintem a jelenleginél sokkal, de sokkal jobban kellene segíteniük a családokat. Öt gyermeket nevelek, és csak most, az ötödiknél mondhatom el, hogy nem vagyok teljesen támasz nélkül. Dr. Havasi Katalin gyermekorvos, önkormányzati képviselő (Vásárhely): - Nagyon szeretem a szakmám, a családom. Az én két gyermekemnek és az általam gyógyítottaknak is fontos, hogy azt a fejlődést biztosítsa majd a város, amit szeretnék körülöttük látni. Vásárhely jobb jövőjéért vállaltam a közös munkát. Ha letelik a képviselői két év, számot vetek, eleget tettem-e vállalásomnak, s hogyan tovább. Európa és Amerika versenye Brüsszel (MTI) Európa nincs híján a vállalkozó szellemnek, és gazdasági teljesítménye is javul, mégis mind életszínvonala, mind termelékenysége egyre jobban elmarad az Egyesült Államokétól - figyelmeztetett az Európai Bizottság. Európában a munkaképes korú népességnek mindössze 66 százaléka dolgozik, míg az Egyesült Államokban a 75 százaléka, s ez részben magyarázatot ad a jelentős életszínvonalbeli különbségre. A lemaradás fő okait az unió innovációs képességének gyengeségében és az új technológiák bevezetésének lassúságában kell keresni. Szükséges a kutatási és fejlesztési, valamint az oktatást és az új technológiák bevezetését szolgáló beruházások növelése. a mmurn NŐ-UNIÓ A Délmagyarország és a Délvilág melléklete. Megjelenik a Külügyminisztérium támogatásával. Szerkeszti: Ujszászi Ilona