Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-27 / 276. szám

KEDD. 2001. NOVEMBER 27. ÉPTESTBEN 9 Szenvedély és betegség Az összes kábítószer közül a vadkender fogyasztása a legelterjedtebb a világon. Egy felmérés szerint, ami Franciaországban készült, 17 éves korukra a lányok 41 és a fiúk 50 százaléka már kipróbálta a drogot. Sőt a 19 éves fiúk 16 százaléka mondta azt, hogy havonta legalább húsz adagot használ belőle. Ugyanakkor az is igaz, hogy a vadkender viszonylag gyenge kábítószer, s a fogyasztásának káros hatásairól szóló állítások sokszor eltúlzottak. A LíExpress című francia hetilap egy párizsi vizsgálat eredményeit ismertetve például leszögezi: eddig még egyetlen olyan esetről sem tudni, hogy magának a vadkendernek a fogyasztása halálesethez vezetett volna (azaz itt nincs veszély a túladagolásra), s az sem bizonyított, hogy a vadkender fogyasztása egyenes út a heroinfüggővé váláshoz. Habár az tény, hogy szinte az összes heroinfüggő a vadkender fogyasztásával kezdte, de a heroinfüggők túlnyomó többsége korábban nagy alkoholfogyasztó is volt: mégsem mondja senki az alkoholfogyasztást a kábítószerfüggőség „előszobájának". A francia kutatók szerint ugyanakkor kétségtelen, hogy a vadkender fogyasztása emlékezetvesztéshez, a tanulási képességek csökkenéséhez, beszédzavarokhoz vezethet ezek azonban csak időleges hatások, s visszafordíthatóak. Az is tény, hogy a vadkender füstje önmagában veszélyesebb, mint a dohányé, mert mélyebbre szívják le, s több kátrányt tartalmaz. „Kábítószer-ültetvény" Kisteleken. (Fotó: Karnok Csaba) Heti négyszer másfél óra a jobb közérzetért Sörpocak vagy izomhas? Ahogy a humorra mindig vevő testépítők mondani szokták: szemre edzettek a minap a szegedi Popeye Gym erős emberi. Nem véletlenül hagyták pihenni a nehéz vasakat, és választották inkább a nézelődést, ugyanis olyan izomember tartott bemutató edzést, akinek izmait már a világ több versenyén is elismerően pontozták a szigorú versenybírók. Lauter Victor látogatott ugyanis a Tisza partjára. Róla pedig a body building sportban járatosaknak talán elég csak annyit elárulni, hogy ebben az esztendőben, 23 évesen, 80 kilogrammos kategóriában minden hazai vetélkedést megnyert, de 1999-ben sem talált legyőzőre, amikor még a 70 kilósok között mutatta be bicepszeit a 164 centiméter magas legény. De hogy nem csak mutogatni, hanem használni is tudja izmait, misem bizonyítja jobban: junior versenyző korában fekve nyomásban világcsúcsot állitott fel - 170 kilóval terhelt rudat nyomott a melle fölé. - Ma már szakítottam az erőemeléssel és a body buildinget választottam, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy kevesebbet találkozom a súlyzókkal - beszélt sporthétköznapjairól Lauter Victor - Elárulná, hány mázsát mozgat meg ahhoz, hogy ezt a hatalmas izomtömeget még tovább építse? - Nem titkos az edzésem, így az sem: van olyan nap, amikor ötven tonnát emelek, míg máskor száz tonna szerepel az edzéstervemben. De az arányosan kidolgozott test eléréséhez nem is a mennyiség, hanem a minőség a fontos, vagyis az, hogy minél tökéletesebben hajtsak végre egy-egy gyakorlatot. - Azt ugye tudja, hogy hodys szemmel nézve lehet bármilyen szép is, sokan eléggé elítélően szólnak a túl izmos emberekről? -Természetesen én is hallottam már az izomagy kifejezést. De csak olyanoktól, akik még soha nem fordultak meg edzőteremben, s nem Hazánkban több mint félmillió embert érint A cukorbaj összefügg az életmóddal A II. típusú, azaz a felnőttkori cukorbetegség nem ritka a 45 éven felüli lakosság körében, és bizony, ez jórészt az életmód következménye. A cukorbetegség jelenleg hazánkban több mint 500 ezer embert érint. A szénhidrát anyagcsere zavarán alapuló betegség lényege, hogy a hasnyálmirigy béta sejtjei által termelt inzulin nem elegendő a megemésztett táplálékból nyert egyszerű cukrok feldolgozásához. Az úgynevezett I. típusú, vagy fiatalkori cukorbetegség az inzulin teljes hiányán alapul, kezelése azonnal inzulin injekcióval történik. AII. típusú, vagy felnőttkori cukorbaj általában negyven éven felül, leggyakrabban 55 éves kor felett kezdődik, és kezeléséhez nem mindig szükséges az inzulin. Ez a cukorbetegség leggyakoribb formája, az összes diabeteszes beteg 90-95 százaléka ide tartozik. Nem mindig okoz tüneteket AII. típusú cukorbetegség esetén a szervezet nem képes a maga által előállított inzulint megfelelően felhasználni, illetve kevesebbet termel, mint amennyire a szervezetnek szüksége lenne. Keletkezésében fokozott kockázatot jelent a 45 év feletti életkor, az elhízás, a mozgáshiányos életmód, a családi halmozottság és a terhességi cukorbaj. Külön veszélyt jelent a II. típusú cukorbetegségnél, hogy nem mindig okoz tüneteket. Előfordul, hogy súlyos látásromlás vagy előrehaladott érszűkület jelzi jelenlétét. Tünetei egyébként a következők: látásromlás, szájszárazság, szomjúságérzés, gyakori és nagy mennyiségű vizeletürítés, fáradtság, száraz, viszkető bőr, ismétlődő bőrfertőzések, fogyás, lassan gyógyuló sebek, végtagzsibbadás. A cukorbetegség kezelése, a vércukorszintnek tartósan a normálishoz közeli értéken tartása (6,05 mmoH) azért fontos, mert kezeletlen esetben a szövődmények gyakoribbak és főleg korábban jelentkeznek, mint jól kezelt esetben. Enyhe 11. típusú cukorbetegség esetén többnyire elegendő a jól megválasztott diéta, a rendszeres testmozgás, és a testsúlycsökkentés. Az étrend mindig személyre szabott, és a beteg az orvosával közösen alakítja ki. Alapelv a kiegyensúlyozottság, amely zsírban, sóban, cukorban szegény, rostokban, gyümölcsökben, zöldségekben és gabonafélékben gazdag étrendet jelent. Orvos-beteg együttműködése Természetesen a diéta nem mindig elegendő. Ilyenkor tablettás kezelést kap a beteg, amelynek segítségével a hasnyálmirigy inzulintermelő képessége növelhető. A II. típusú cukorbaj esetében egy idő után a tablettás kezelés is eredménytelenné válhat. Ebben az esetben a beteg és az orvos jó együttműködése szükséges az inzulin injekcióra történő átállás optimális pillanatának megválasztásához. A cukorbetegség helytelen kezelése, vagy a diéta elhanyagolása, a szövődmények korábbi és súlyosabb jelentkezését okozhatja, például az apróér és a nagyér károsodását, szemészeti, vese, majd koszorúér és agyi érkárosodásokat. A cukorbetegség egy egész életen át elkíséri a beteget. A jó életminőség biztosítása a helyesen megválasztott kezelés és a diéta betartásán múlik. Ne csupán a diabéteszesek fogadják meg tanácsaimat, hanem minden 45 éven felüli, kövér és keveset mozgó ember hallgasson a jó szóra! Dr. Lavicska Kálmán tudják, mennyi munka áll egy bodys teljesítménye mögött. Sajnos az is gond, hogy minket, élsportolókat gyakran összekevernek azokkal a szekrényhátú emberekkel, akik pénzbehajtásból, s egyéb, nem éppen szolid hivatásból keresik a pénzt. Pedig nagy köztünk a különbség. Hogy mást ne mondjak: mikor mi levetjük a trikónkat, csak izmokat látni, amikor ők félmeztelenre vetkőznek, inkább csak tetoválásokat. - Nem kell ahhoz szakképzett edzőnek lenni, hogy kimondjam: fantasztikus izomtömegét csak nagyon egészséges életmód mellett tudta felépíteni. - Én a nap mind a huszonnégy óráját a sportnak rendelem alá, ezért aztán a dohányzás, a szeszes ital, vagy bármilyen drog fogyasztása szóba sem jöhet. A táplálkozásomra is nagyon ügyelek. Bár naponta nyolcszor eszem, zsíros ételt még véletlenül sem látna a tányéromon. ElfőAz arányosan kidolgozott test eléréséhez nem is Lauter Victor naponta 50-100 tonna súly emelésével formálja a testét. (DM/DV-fotó) gyasztok viszont másfél kiló csirkemellet, főzve, vagy natúr sütve, fél kiló zöldséget, 800 gramm rizst. - Ezt az életstílust - gondolok itt a száz tonnás edzésekre - persze aligha ajánlaná egy amatőrnek... - Ha valaki nem világversenyekre készül, hanem csak egészséges szeretne lenni, valóban ne szakadjon meg a súlyzók alatt. De a napi négyszer másfél órás edzést mindenkinek ajánlanám. Különösen a mi országunkban, ahol a legjobb tudomásom szerint a katonai sorozásoknál a felmért fiűk közel 70 százaléka lenne alkalmatlan, ha szigorúan betartanának a mennyiseg, hanem a minőség a fontos minden szabályt. Vagyis a magyar fiataloknak van mit javítani erőnlétükön, de igaz ez az idősebb korosztályra is. Tudom, sokan azt mondják, na de hát kinek van hetente négyszer másfél óra sportra szánható ideje. Kérdem én, megmérték már ezek, a mindig kifogásokat keresők, hány percet töltenek csipszet rágcsálva a televízió előtt, vagy a számítógép monitorját bámulva? Én azt látom, hogy rengeteg időt fecsérelnek el a folyamatosan pihengetők teljesen értelmetlen dolgokra, ahelyett, hogy megcéloznák az első edzőtermet. Pedig higgyék el nekem, a rendszeres edzéstől kiváló lesz a közérzetük, és a napi strapát is jobban bírják. A fiúknak meg azt üzenem, nem kell félni az izmoktól, tapasztalataim szerint a lányok nem szomorodnak el túlságosan, ha sörpocak helyett kidolgozott, izmos hasat simogathatnak - kínálta jó tanácsait a magyar testépítés egyik legnagyobb tehetsége. Bátyi Zoltán Influenza: tünet, diagnózis, megelőzés Oltás az ellenszer Minden kétséget kizáróan az influenza a leggyakoribb fertőző betegség. Alapvetően három vírus, az A, a B és a C, illetve ezek altípusai és különböző változatai, mutánsai okozzák az évente visszatérő, akár járványos méreteket is öltő influenzát. Az orvoslás atyja, Hippokratész számolt be először influenzáról, az első dokumentált influenzajárvány 1580-ban volt. A leghíresebb ilyen járvány az 1918-1919-es „Spanyol nátha" 20 millió áldozatot követelt szerte a világon, de sokan emlékezhetnek az „ázsiai influenzára" 1957-58-ban, vagy az 1968-69-es „Hongkongi" influenzajárványra. Tünetek Az influenzavírus elszaporodását a szervezetben rendszerint hidegrázás és láz jelzi. A testhőmérséklet hirtelen nagyon magasra, akár 40 C-fokra is felszökhet. Gyakran orrfolyás és torokfájás kíséri az első tüneteket. A végtagokban jelentkező izomfájdalom is jellegzetes. Fáradtság, levertség, fejfájás, szédülés, köhögés és hasmenés is gyakran előfordul az influenza során. Egyébként az influenza és a megfázás tünetei hasonlóak, mégis két külön betegségről van szó. Az előbbi tünetei gyorsan alakulnak ki, és jobban megviselik a szervezetet. Komolyabb fertőzésnek tartják az influenzát, mint a meghűlést. Egyre zsúfoltabbak a rendelőintézetek. (Fotó: Schmidt Andrea) Diagnózis Az influenza gyanúja esetén is orvoshoz kell fordulni, mert a szövődmények rendkívül komolyak, sőt az életet is veszélyeztetők lehetnek. Az orvos alapos vizsgálat és esetleges laboratóriumi, köpet- és röntgenvizsgálat után állítja fel a diagnózist, tízekre a vizsgálatokra szükség lehet a bakteriális felülfertőzés, illetve az esetleges szövődményes tüdőgyulladás kizárása céljából. Az influenza ágynyugalmat igényel. A betegség első Veszélyeztetettek - az idősebb korosztály tagjai - a krónikus betegségben szenvedők, köztük a szív-, tüdő- és vesebetegek, a cukorbetegek és a súlyosan vérszegények - az olyan betegségekben szenvedők, akiknek az immunrendszere gyengébben működik - azok, akik az immunrendszert gyengítő gyógyszerre szorulnak, például a szervátültetettek - idősek otthonában élők - gyermekotthonok lakói és tartósan beteg gyermekek - az egészségügyben dolgozók, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a betegekkel. 4-5 napján nem ajánlott közösségbe menni, mert az influenza vírusa erősen virulens és fertőző; könnyen átterjedhet másokra, és komolyabb járvány alakulhat ki. Megelőzés Az influenza megelőzésének legfőbb módja az oltás. Minden ősszel, amikor a szakemberek már nagy biztonsággal meg tudják mondani, melyik fajta influenzavírus támadása várható, a gyárak elkészítik a vakcinát. Az influenzaoltás a 65 év alatti egészséges népesség 70-90 százalékában segít megelőzni a betegséget, illetve a betegség tüneteit enyhíteni. Az oltást az influenza szezon kezdetén, október közepe és november vége között kell beadni. Tavaly Magyarországon 1 millió ember kapott influenzaoltást ingyen.