Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-24 / 274. szám

I SZOMBAT, 2001. NOVEMBER 24. MEGYEI TŰKOR 17 Ki tett rossz lóra? Vitára bocsátják a pedagóguséletpálya-modellt Karrier az iskolában Az MSZP a 2001-esnél nagyobb mértékű pedagógus-béremelést ígér. A százalékszámot pontosan nem mondják meg, nehogy a kormánypárt rálicitáljon. S bár a számítások szerint 2001 -ben a húsz, sőt harminc százaléknak mondott emelés csak tizenöt százalékosnak bizonyult, a szakszervezet, ha az MSZP kerül kormányra, bizonnyal harmincszázalékosnak mondja majd utálag a 2001-es emelést - hangzott el a pedagógus-szakszervezet makói fórumán, a József Attila Gimnázium rendezvénytermében. A gyűlésen ez volt az egyetlen derűs megjegyzés. Varga László, a Pedagógusok Szakszervezete országos titkára arról szólt, mi történt 1998 óta a béremelések terén. A jó szándékot a miniszter és a szakemberek részéről érezte is a PSZ, ám az is nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy dolgok e téren nem az oktatási minisztériumban dőlnek el. Varga László emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a kormányciklus elején egy fórumon azt mondta, a szakszervezetek rossz lóra tettek, utalva az MSZP-hez fűződő kapcsolatokra. Pedig-véli Varga László - a kapcsolat nem ilyen egyértelmű, másrészt a megjegyzés arra volt jó, hogy megmagyarázza a kormány lépését, amellyel az érdekegyeztetésnek törvényileg sehol sem szabályozott, de az Antall-kormány óta jól működő fórumát figyelmen kívül hagyja. Nemrég egy minisztériumi tisztviselő jelentette be: e téren a kormány hibázott. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a ciklus elején megállapított tervet nem sikerül tartani. Arról volt szó, a pedagógusbért a GDP-hez viszonyított 120-125 százalékos szintre emelik. Próbálkozás történt, de megesett az is, hogy a megígért növekedés nem járt reális emelkedéssel. Varga emlékeztetett arra is, hogy a legutóbbi igény teljesítése 16 milliárdjába került volna a kormánynak, s a nemleges választ a minisztériumban dolgozók is furcsállták. Aztán nemrégen történt, hogy a parlament 280 milliárdos többlet elosztásáról szavazott, s a közszolgálati televízió ebből 12 milliárdot kapott. Mindezek ellenére jó volna, ha minél több kolléga csatlakozna a PSZ-hez, mert igaz, nem elég erős, ám a szakszervezet olyan, mint a takarítás: akkor veszik észre, amikor nincsen. Nyugat-Európában ahol az egy főre jutó GDP 1,51,7-szerese a pedagógusbér - a kollégák zöme szakszervezeti tag. A polgári jólét nem jelenti azt, hogy erre a szerveződésre nem lenne szükség, hiszen Spanyolországban már a csúcsmenedzserek is szakszervezetet alakítottak. Varga László arról is szólt, hogy amikor a magyar kormány a magyar „kultúrfölény,, kialakítását tűzte ki célul, a méltatlanul feledett Klebelsberg Kunó idején bizony volt pénz az új tantermekre, iskolákra, felszerelésre és a bérre is. Az akkori bértábla alján a kinevezés nélküli óvónő volt, havi százkilencven pengővel. A középiskolai pedagógus 450et keresett. A Horthy-rendszer korabeli táblát a középiskolások negyedikes történelemkönyve közli, együtt az összevetést segítő slágerszöveggel, amely szerint havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel. B. A. Fizetésemelés, önálló bérezési rendszer, a szakmai előrehaladás biztosítása, a többletmunkát elismerő pótlékok bevezetése, a kedvezmények körének bővítése - egyebek mellett ezeket ígéri a pedagóguséletpálya-modell. Egyes vélemények szerint a koncepció semmit sem ér, ha a társadalom tanárokkal szembeni megítélése nem javul. Hamarosan minden iskola megkapja az oktatási tárcánál kidolgozott pedagógus életpályamodell tervezetét, amelyet - Pálinkás József miniszter lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint - két-három hónap alatt egyeztetnek a szakma képviselőivel és az iskolák vezetőivel. A koncepció azzal a szándékkal készült, hogy előre tervezhető karrierképet felvázolva vonzóvá tegye a ma kevéssé elismert tanári pályát. Amíg egy partin a nő amiatt szégyenkezik és szorong, hogy a férje tanár, addig semmi sem fog megváltozni, hiába dolgoznak ki modellt a pedagóguséletpályájára - mond példát a tanárok megbecsülésének alacsony fokára Farkas István történelemtanár. A szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium oktatója úgy véli, elsősorban a társadalom köztudatát kellene formálni ahhoz, hogy a pedagógus szakma ismét méltó rangot szerezzen magának. Nem tagadja ugyanakkor, hogy a pedagógusok magatartásán, egymás iránti szolidaritásán is múlik, milyen megítélés ala•kul ki róluk a társadalomban. Ezért Farkas István szerint adni kell az igényességre, a megfelelő oktatási színvonalra. Sok mindent ígérnek a pedagógusoknak. (Fotó: Schmidt Andrea) A megbecsülés hiánya miatt ma sokan más területen próbálnak elhelyezkedni tanári diplomájukkal. A Ságváriban három éve angol és német nyelvet tanító Albert Mónika úgy emlékszik, a százhúsz fős egyetemi évfolyamból jó, ha tizenöten akartak iskolában dolgozni. Farkas Sándor nem kételkedik abban, hogy az Oktatási Minisztérium jó szándéktól vezérelve dolgozta ki az életpályamodellt, de az elképzelések megvalósítására csak akkor lát esélyt, ha azok a kormány programjaként, s nem egy tárcán belül fogalmazódnak meg. - Úgy vélem a koncepció sorsa a jövő évi parlamenti választások eredményétől függ majd, és egyelőre talán ezért sem dolgozták ki a részleteit - teszi hozzá. Az életpályamodell egyik sarkalatos pontja az önálló pedagógus-bértábla bevezetése, és ezzel együtt a tanárok fizetésének négy év alatt történőfelemelése a nemzetgazdasági átlagkereset 125 százalékára. Farkas István úgy véli, a bérek rendezése fontos, de ez önmagában még nem fogja javítani a pálya megítélését. Ebben a közvéleményt befolyásolni képes médiának kulcsszerepet tulajdonít. A megkérdezett oktatók egyetértenek az anyagilag is honorált szakmai előrehaladást tükröző különböző szintek - pályakezdő, pedagógus, mesterjelölt és mestertanár elkülönítésével, valamint azzal a gondolattal, hogy az idősebbek mentorként szakmailag segítsék a fiatalabb kollégáikat. — Nálunk a segítségnyújtással nincs probléma. A szünetben bármit meg tudunk beszélni egymással - mondja Albert Mónika. Idősebb kollégája, Farkas István ehhez annyit tesz hozz, hogy az egyik szintről a másikra való előrejutás feltételeit pontosan ki kell dolgozni, magasabb fokra pedig csak azok léphessenek, akik valóban megfelelnek az elvárásoknak, vagyis el kell kerülni a címek alaptalan osztogatását. Hegedűs Szabolcs