Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-24 / 274. szám

V. NAPOS OLDAL SZOMBAT, 2001. NOVEMBER 24. Kétszáz éves a szegedi nyomdászat Kalendáriumtól a napilapig Kétszáz évvel ezelőtt kezdte meg működését Szeged első nyomdája. Ebből az alkalomból ünnepi ülést tartanak a szakma képviselői jövő hét csütörtökön a Móra Ferenc Múzeumban, s emléktáblát avatnak a Grünn Orbán alapította első műhelyt befogadó épület falán. A Somogyi-könyvtárban pedig válogatott nyomdatermékekből nyílik kiállítás. A bicentenáriumra jelenik meg dr. Gaál Endre könyve A szegedi nyomdászat története 1801-től 1918-ig cimmel. A szegedi nyomdaipar hiteles forrásokban nyomon követhető históriája 1801-ben kezdődik, 328 évvel HessAndrás Chronica Hungarorumának megjelenése, az első hazai nyomda megalapítása után. Feltételezések szerint már a város 1543-as török megszállása előtt működött nyomda, erről azonban nem kerültek elő dokumentumok. Az 1686ig tartó oszmán uralom visszavetette Szeged fejlődését, ezért a nyomdaalapítás lehetetlenné vált. A 18-19. századfordulójára viszont a művelődés iránti igény, a közigazgatás és a vallási élet fejlődése már biztos megélhetést kínált egy nyomda számára. Egy ilyen műhely alapítása azonban nem volt egyszerű, hiszen a nemzeti ellenállástól tartó Habsburgok igyekeztek korlátozni a „veszélyes" gondolatok terjesztésére is alkalmas nyomdák szaporodását. A 19. század kezdetén körülbelül 25 ezer lakost számláló Szeged tanácsa támogatta a komáromi származású Grünn Orbán kérelmét egy könyvnyomtató műhely felállítására. Az első szegedi nyomda 1801. novemberében kezdte meg működését a jelenleg a Széchenyi tér 13. szám alatt lévő - ma étteremként szolgáló - házban. Erre emléktábla hívja fel a figyelmet az épület falán. Grünn Orbán november 25-i keltezéssel kiadott Tudósításában ajánlotta fel szolgálatait „minden nyelvbéli, akármilyen csinos nyomtatványok készítésére legjutalmasabb áron". A nyomdaalapítás mind Szeged tanácsának, mind Csongrád vármegyének hasznára vált, mivel olcsóbban jutottak nyomtatványokhoz, mintha azokat - akárcsak korábban - Pestról, vagy a valamivel közelebbi Kalocsáról, Temesvárról, Nagyváradról rendelték volna meg. -AGrünn-nyomda közvetetten a mai Szegedi Kossuth Nyomda elődjének tekinthető, annál is inkább, mivel betűiM Ebben a műhelyben szedték a matematikai könyveket, amelyek a nyomda specialitásainak számítottak anyagának maradványait az 1870-es és 1880-as években alapított Engel-, Traub- és Várnay-nyomdákon keresztül még az államosítás időszakában is használták - utal a szegedi nyomdászat régebbi és közelebbi múltját összekötő fontos elemre Dobó József nyugalmazott nyomdaigazgató. Grünn Orbán műhelyét fogadott fiára, Jánosra hagyta, aki kiszélesítette üzletkörét, hogy biztosabb anyagi alapokra helyezze a nyomda működését. A nevéhez kapcsolódik Szeged művelődéstörténetének egyik fontos eseménye: 1835-ben könyvesbolt nyitására kapott engedélyt. Addig csupán a város két könyvkötője és egy fűszerkereskedő árult olvasnivalót a szegedieknek. A Grünn-nyomda bevételeinek zöme igazgatási nyomtatványok gyártásából származott. A könyvkészítésben az 1804-től minden esztendőben kiadott - egy időben egyes vélemények szerint negyven-ötvenezres példányszámot is elért - kalendárium jelentette a legnagyobb munkát, de nyomtattak ponyvákat és szépirodalmi műveket is. Grünn János 1848-49-ben teljes odaadással szolgálta a forradalom és szabadságharc ügyét, sok falragaszt és röpiratot készített. Azt is vállalta, hogy a hazafias buzdító felhívásokat ingyen állítja elő. 1849. január l-jén került ki nyomdájából az első szegedi hírlap, a Tiszavidéki Újság, majd 1849. május 2-ától megjelent a Szegedi Hírlap. A szegedi nyomdászat fejlődése az 1860-as évektől fokozatosan felgyorsult. Dobó Józseftől tudjuk, hogy az 1900-as évek elején már tiTUDÓSÍTÁS! Ill Királyi Snbtd Szeged Vároxtxiuk Nemes Txnxtxx. firadheutUo gondoskodási kálött. medrekkel t fok (tixndú Városnak betxeuebbé, kar - hstxnubbá. neveset esne bbe tétefot e&kadeni törekedik, egytierVmind pedig önnön Polgárpmsk Centén, mint ai aoási Kösónstonxc lehetséges boldogságokat naponként txcrexm nem txflnik , bdkaen áW látu Csép Tudományok' mgg - Ctercttetéaére. teoyé&teté. sci*. köretkelésképpen " Etaék'. 's Erkdltsök' di&esilésé éileEttésére. (dian. és a' Kön -Jönak Komálható gondolatok köronségessé. sött örökössé tétdére. meDy ísftkséges légyen mag. kebelében, eddig emekt. " T^1? emlékezetet munkái' kösé, á KÖNYV-NYOMTATÁS TüJXJMANYAT - is annál inkább bé • boai, bogy é Tájék, illven néJkftl éppen üökötködik. A- Fent • tiíxteht Neme. Tanátsnak engedelmébül, én fottem oly temásés. á ki a. - adott nen*. igyekezett uétjárs néxre , e' Királyi Salad Sxejed Váróméban legelsőbb nyithatok Könrr . N»o*r*Td- Mtoncrr, meiiy régre, Bétsbül már egéts kéüakte) lett ide eU-értexéiemet, .' (etenesld. ugya már .' Sxrged, S*S. .W kdkt Tmtóntusommal ax Exoimx. KOxönsáonM aláxatoman tetemem. Ehet .' tellyes Bixodalom. hogy vxlxmint minden nyelvbél. akármeSy txino. nyomtatrányekkal teg jutáimmá áron ke& f-'.rt.ifoisi tenni örömest kiránom. ngy exen kétnegemet axon E.osna. Köxönsás kegyemen pártfogote. Tudományom elöt moxdábatasi.. C^rent^ foiutbmárá. fe£ teni méKoxutik, kmek kegyelmében, mü, uíxtetetu! gátlót, vagyok. Sxegeden, á Palinkban. rémiSwartx A1*41 Novemberben tgot-" elstotdöben. sláxatos Sxofeá>« Grán Orbán kflnyr - Nyomutá. Grürtn Orbán tudósítása a szegedi nyomda meginditásáról zenkét nyomda működött a városban, s az első világháború előtt több mint kétszázan dolgoztak ebben az iparágban. Szeged politikai és kulturális helyzete az 1920-1940es években is kedvező feltételeket teremtett a nyomdászat számára. Elsősorban a néhány főt foglalkoztató műhelyek száma növekedett, de kialakultak harminc-negyven fős üzemek is. Grünn Orbán műhelyétől az államosításig közel hetven különböző nyomda működött Szegeden. Az 1949-1950. évi államosítás Csongrád és Csanád megyében harminckét nyomdát érintett. A szegedi üzem 1950től Délmagyarország Nyomda Nemzeti Vállalat néven néhány helyi, valamint makói, szentesi és hódmezővásárhelyi telephellyel működött. Ugyanebben az évben alakult meg a Délmagyarországi Nyomdaipari Egyesülés, amely Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyében összesen ötszázötven dolgozót foglalkoztató tizenhét nyomdát irányított. 1952-ben az egyesülés megszűnt, a Békés és Bács-Kiskun megyei nyomdák külön vállalattá alakultak. A szegedi üzem a Csongrád megyei tanács, majd 1954-től a Szeged városi tanács irányítása alá került, 1955-től Szegedi Nyomda néven működött. A Fekete sas - akkor Bajcsy-Zsilinszky - utcai ötszintes épületben működő üzem nagyipari vállalattá alakult, amelynek termékei szakmai körökben is jelentős sikereket arattak. Műszaki-tudományos jellegű kiadványokat, valamint tankönyveket és szépirodalmi műveket állítottak elő, specialitásuk volt a matematikai könyvek készítése. A vállalat két napilapot nyomott: a Délmagyarországot és a Csongrád Megyei Hírlapot. A több évtizedes technikai fejlődés alatt a nyomda újabb épületrészekbe terjeszkedett, s már a hetvenes években felvetődött a külvárosba telepítésének szükségessége, mivel a belvárosi üzem szűknek bizonyult a további fejlesztésekhez. Az 1980as évek elején elkezdett, 200 millió forint fölötti költséggel tervezett beruházást azonban leállították, így a nyomda csak a rendszerváltás utáni években költözött ki részben a Makkos/ házi körútra (ez most a Szegedi Kossuth Nyomda), részben a Kálvária sugárútra (itt nyomják a Délmagyarországot és a Délvilágot). A szegedi nyomdatechnika gyors ütemben fejlődött. A kőnyomtatás (litográfia) az 1840-es évek közepén jelent meg. Az 1850-es évek első felében már hengeres gyorshajtó működött, a nagyobb nyomdák pedig az 1890-es évektől gázmotorokat, sőt gőzgépeket, később pedig villanyerőt alkalmaztak nyomógépeik mozgatására. A 19-20. század fordulója után Szegeden is megjelentek a rotációs nyomógépek. 1904-től már linotype szedőgépeket is alkalmaztak a legjelentősebb nyomdák, az 1960-as évektől pedig üzembe állították a monotype szedőgépeket. A fejlődés az 1980-as évektől a fényszedő berendezések és az ofszetnyomó gépek beszerzésével felgyorsult. A nyomdaiparban a rendszerváltással bekövetkező változások a megelőző évtizedek fejlődési eredményeire támaszkodhattak. Újabb üzemek alakultak, s jelenleg mintegy harminc nyomda, illetve nyomdai előkészítő műhely található a városban. Hegedűs Szabolcs Klasszikusok kézikönyve Ax aranykor autói AUTÓK ENCIKLOPÉDIÁJA Hézagpótló kiadvány jelent meg ezzel az enciklopédiával az autós könyvek amúgy széles palettáján. A könyv két szerzője - Martin Buckley és Chris Rees ugyanis tudományos, műszaki alapossággal, mégis közérthetően, olvasmányosan tekintette át a klasszikus autók történetét, a hőskortól egészen napjainkig. Az 1500. színes illusztrációval, képpel díszített kötet a klasszikus és kortárs autók eddig magyarul megjelent legteljesebb kézikönyve. Manapság, a harmadik évezred küszöbén igencsak hajlamosak vagyunk nosztalgiázni. Az 1950-es, 1960-as és bizonyos értelemben az 1970es évek jelentették a gépkocsigyártás legtermékenyebb időszakát, mely megteremtette a ma annyira csodált, klasszikus autók gyártásának feltételeit. Ebbe az „aranykorba" már nem térhetünk vissza, de legalább birtokolhatjuk, használhatjuk az arra emlékeztető tárgyakat: a ruhákat, a zenét, filmeket, és az autókat - a klasszikus autókat. Az 1970-es évektől kezdődően a gyártószalagokon robotok vettek át néhány, addig manuális munkát, de mindig is lesz hely a kézzel gyártott szuperautók és luxuskocsik számára, mint például az Aston Martin vagy a Rolls-Royce. Az ötszáz oldalas kötet első fejezetében a szerzők áttekintik a mozgás fejlődését, a műszaki fejlesztéseket, a mérföldkőnek számító, mára már legendássá vált modelleket, valamint bemutatják azokat az embereket - többek között: Andre Citroent, Ferdinánd Porschét, Alec Issigonist -, akik megálmodták ezeket a gépkocsikat. Majd az olvasók arra is választ kaphatnak. mitől lesz egy autó klasszikus, milyen is az a klasszikus motor, stílus és felfüggesztés. A második rész az 1976os modellekkel kezdődik, és a jövő autótípusainak bemutatásával zárul. Az olvasó nem csupán sportkocsikkal és szuper luxusautókkal fog találkozni ebben a fejezetben, mivel számos egyszerűbb és olcsóbb autó is lehet pont annyira klasszikus, akár a kor nagy Ferrarijai és Porschéi. Annak ellenére, hogy a hetvenes évek - a kőolajválság, a környezetszennyezés miatt - igen nehéz időszakként vonult be az autózás történetébe, mégis éppen erre a korszakra tehető az autó aranykorának kezdete, mely a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején érte el csúcspontját. A. T. J. (Autók enciklopédiája, Glória Kiadó, 512 oldal, 9980forint) Tel.: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: kttnyVArilhAZ folwsz.szeged@lira.hu H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fakwszllne.hu Könyvtoplista Magyar Könyvklub Móra Ferenc Könyvesbolt (Szeged, Kárász u. 5) heti sikerlistája 1. Müller Péter: Jóskönyv - Ji-King (Doctor Herz Bt.) 2. Tolkien: A gyűrűk ura I-m. (Európa) 3. Dalai Láma: Út a nyugalomhoz - mindennnapi tűnődések (írás) 4. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve (Animus) 5. Hammond: Vércsoportdiéta - testkontrollal (Magyar Könyvklub) 6. Wurtzel: Prozac-ország, Fiatalon és depressziósán Amerikában (Európa) 7. Spánn Gábor: Lomtalanítás - Derűs rádiójegyzetek (Fekete Sas - Magyar Rádió) 8. Vujty Tvrtko: Újabb pokoli történetek (Alexandra) 9. Anne Hooper: A Káma Szútra (Magyar Könyvklub) 10. P. Gál Judit: Bűnüldözők -Az évtized magyar bűnügyei (Gulliver) I Amíg a készlet tart 3 darabos ABS bőrönd szett A kedvezményes ár csak ezen a hétvégé november 24-25-én érvényes, amíg a készlet tart!