Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-23 / 273. szám

PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 23. MEGYEI TÜKÖR 13 A Matáv, Magyarország vezető távközlési szolgáltatójának pályázati felhívása 3 a! 2 3 S * A Magyar Távközlési Rt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55., amelynek nevében az Ingatlan Igazgatóság Vagyongazdálkodási osztálya -1016 Budapest, Mészáros u. 58/B - jár el) nyilvános pályázat útján kívánja értékesíteni az alábbi ingatlanait: Szeged, Alsókikötő sor 11. (hrsz.: 1936/1) Az ingatlan művelési ága: ipartelep telek: 6940 m2 főépület: 3216 m2 raktár: 1218 m2 Bruttó értékesítési irányár (Ft): 103 750 000 - ebből telekérték: 15 000 000 - épületérték: 75 000 000 + 25% áfa • A vevő kötelezettsége kerítés létesítése a szomszédos 1936/3 hrsz.-ú telek mentén. Szeged, Csongrádi sgt. 12. (hrsz.: 2841) Az ingatlan művelési ága: lakóház, udvar Az ingatlan alapterülete: telek: 1062 m2 főépület: 1394 m2 szintek száma: földszint + 4 emelet udvari épület: 168 m2 Bruttó értékesítési irányár (Ft): 116 250 OOO - ebből telekérték: 10 000 000 - főépület: 80 000 000 + 25% áfa - udvari épület: 5 000 000 + 25% áfa Megjegyzés: • Az ingatlanban bérlők vannak: 393 m2 (bérlője a Szegedi Kábeltelevízió Rt.), ill. 30 m2 területen, az utóbbi bérleti szerződés felmondásának ideje 30 nap. • Az ingatlan megvásárlásának feltétele és a vevő kötelezettsége a Szegedi Kábeltelevízió Rt. részére az adásvételi szerződés aláírásától számított 5 éves időtartamra bérlet biztosítása az épületben a jelenlegi feltételek szerint. Vevő az ingatlant a bérleti jogviszony időtartama alatt fenti bérleti joggal terhelten értékesítheti tovább. • Az épületben lévő vendégszobák zavartalan, a jelenlegivel egyező használatára a Matáv Rt. 2002. év végéig ingyenesen jogosult. • Az épület funkciója az ingatlannyilvántartásban megjelölttel szemben irodaház, vendégház, a jelenlegi állapotnak megfelelő átminősítés a vevő feladata és költsége. Szeged, Dankó P. u. 27. (hrsz.: 10763) Az ingatlan művelési ága: kultúrház Az ingatlan alapterülete: telek: 1013 m2 épület: 734 m2 Bruttó értékesítési irányár (Ft): 47 500 000 - ebből telekérték: 10 000 000 - épületérték: 30 000 OOO + 25% áfa • Az ingatlan 15 napos felmondási idővel bérbeadott. Szeged-Tápé, Aranypart 210. (hrsz.: 19339) Az ingatlan művelési ága: telek: üdülőépület: Bruttó értékesítési irányár (Ft): - ebből telekérték: - épületérték: 3 300 000 + 25% áfa • Az épület funkciója az ingatlannyilvántartásban megjelölttel szemben üdülő, a jelenlegi állapotnak megfelelő átminősítés a vevő feladata és költsége. udvar 1845 m2 166 m2 4 825 000 700 000 Szolnok, Aranka u. 4. (hrsz.: 16178) Az ingatlan művelési ága: beépítetlen terület telek: 1179 m2 Nettó értékesítési irányár (Ft): 1 500 000 A pályázatok benyújtásának határideje Az ajánlatoknak legkésőbb 2001. december 4-én 12 óráig kell zárt borítékban, egy példányban az ajánlatkérőhöz megérkezniük az alábbi címre: Matáv Rt. Ingatlan Igazgatóság. Vagyongazdálkodási osztály, 1253 Budapest. Pf. 55 A borítékra kérjük ráírni, hogy „Pályázat", illetve a megpályázott ingatlan címét és helyrajzi számát. A pályázat eredményéről az elbírálási határidő leteltét követően valamennyi jelentkező írásbeli értesítést kap. Az eladó az ajánlatokat a benyújtási határidő leteltét követő 5 munkanapon belül értékeli a következő szempontok szerint: • A szerződést azzal az ajánlattevővel köti meg az ajánlatkérő, aki a legmagasabb vételárat, de legalább az irányárként feltüntetett összeget ajánlja fel az ingatlanért. • Több azonos vételárú ajánlat esetén kitűzi a zárt versenytárgyalás időpontját. A versenytárgyalás időpontjáról és részletes szabályairól az eladó az egyező ajánlatot tett pályázókat egyidejűleg levélben értesíti. A versenytárgyalást az a pályázó nyeri meg, aki a legmagasabb vételárat ajánlja az adott ingatlanért. Az adásvételi szerződés elkészítése - az ajánlatkérő által megadott minta alapján - a vevő feladata és költsége. Az adásvételi szerződés tervezetét a pályázat eredményéről szóló értesítés kézhezvételét követő 8 naptári napon belül meg kell küldeni eladó részére. A nyertes ajánlattevő az erről szóló értesítés mellékleteként kapja meg az adásvéteti szerződés tervezetét. Fizetési feltételek: • A pályázat eredményéről szóló értesítés kézhezvételét követő 8 naptári napon belül a bruttó vételár 10 %-ának megfelelő bánatpénz befizetése egy összegben, átutalással. • A fennmaradó vételárrészlet kifizetése egy összegben, átutalással, az adásvételi szerződés aláírását követően kiállított számla kézhezvételét követő 8 naptári napon belül. Amennyiben a pályázó az értesítés kézhezvétele után nem köti meg a szerződést az eladóval, a befizetett bánatpénzt elveszíti, illetve amennyiben azt a fenti időpontig még nem fizette be, köteles megfizetni. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kifizetéséig fenntartja. Pályázati tudnivalók, kötelező tartalmi kellékek Az ingatlanra magán- és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó és más szervezetek pályázhatnak, akiknek tulajdonszerzését jogszabály nem korlátozza, illetve ha feltételhez köti, akkor a megkövetelt feltételekkel rendelkeznek. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: • az ajánlattevő nevét, székhelyét és ezek igazolását 30 napnál nem régebbi cégkivonattal, • amennyiben az ajánlattevő magánszemély, nevét, születési idejét, helyét, anyja nevét, lakóhelyét, • a vételár megjelölését, • a pályázó azon nyilatkozatát, hogy a pályázatban megjelölt fizetési és egyéb feltételeket elfogadja. Az ingatlan a pályázati határidő alatt előzetes bejelentkezés, egyeztetés alapján megtekinthető. Eladó fenntartja magának a jogot, hogy a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő ajánlat esetén - mindenkori gazdasági érdekeinek mérlegelésével - a pályázatot, illetve a versenyt eredménytelennek nyilvánítsa. Amennyiben a zárt versenytárgyalás eredménytelen, akkor az oda meg nem hívott legjobb ajánlatot tevőt e tényről értesíti az ajánlatkérő, így ő kaphat lehetőséget az ingatlan megvásárlására. Felvilágosítás és ingatlanismertető kérhető: Nagy Gábor telefon: (1)457 4978 fax: (1) 458 0855 (///) matáv Alföldi Róbert a szentesi közéleti kávéházban A Nemzeti kihagyhatatlan Óriási gondban van a szentesi gimnázium egykori diákja: be kell váltania a jóslatot, amelyet osztálya tablójára 1986ban diáktársaival közösen felirt. A szöveg szerint a 4. d-nek együtt kell lennie a Nemzeti Színház nyitó előadásán. Alföldi Róbert számára ez most azt jelenti, hogy összesen huszonkilenc darab tiszteletjegyet kell szereznie a premierre. Ami, ha meggondoljuk, hogy az ország krémje kíváncsi az előadásra, s a darabban Lucifert alakitó Alföldi Róbertre (feltehetően nagy lesz az érdeklődés), nem kis feladat. A színészi pálya mellett a diákévek alatt megélt élmények kapták a fő hangsúlyt a szentesi közéleti (Szindbád) kávéházban tartott közönségtalálkozón. Osztályfőnöke, Keserűimre úgy emlékszik, a nyitó pillanatban valóban pedagógiai feladat volt Robit a helyes irányba nevelni. Mindig figyelni kellett rá, különben egészen másként is alakulhatott volna a dolog. Már tizennégy évesen mutatta azt a reneszánsz eleganciát, ami ma is jellemzi. Alföldi mesélte el, hogy az osztály és az osztályfőnök kötöttek egy egyezséget. Ezek szerint tanulni kötelező volt, s utána lehetett bármivel foglalkozni, történetesen játszani. A reál tárgyakat leszámítva az elv meg is valósult, a dések jól tanultak. Alföldi Róbert élete legszebb időszakának nevezte a gimnáziumban töltött éveket, az osztály közösség lett, melyPénzért vagy a művészi munkáért ma azt csinálhatom, amit akarok - mondja Alföldi Róbert. (Fotó: Schmidt Andrea) ben aránylag őszinteség uralkodott. „A régi ismerősök bármit kérhetnek tőlem" - válaszolta Csapiné Matos Ibolya kérdésére. „Miért, te nem segítenél, ha közülünk valaki hozzád fordulna?" - kérdezett vissza Alföldi, s persze, igen volt a válasz. Azokban az években a színművészeti főiskola első rostájának vizsgabizottsága a gimnázium dísztermében tartotta a felvételit. Vagyis több komoly színházi ember utazott Pestről Szentesre. Ezért. Ma már persze drága a benzin, de azt még elmondhatjuk, hogy Alföldinek az elsó rosta volt a legnehezebb. Hiszen otthon nézték. Mintha anyukája nézte volna. Aki a színpadon a fiát félmeztelen látván, a veséjéért aggódott, mondta, legközelebb vegyen trikót. „A csúcson vagyok, innen már csak lefelé lehet menni." így vélekedik Alföldi Róbert. A „csúcs" azt jelenti, szabad akaratából választhatja meg, hogy mivel foglalkozzon. S persze azt választja, ami tetszik. Ezért vállalta el Lucifer szerepét is. A Nemzeti Színház körüli viták közepette erről is beszélni kell. A felkérés számára óriási megtiszteltetés. Érzelmi alapon döntött. A Nemzeti elsó előadásának első szereposztásában benne lenni, s abban a legjobb szerepet megkapni, kihagyhatatlan. Mielőtt eldöntötte, sötét pesti kocsmákban bolyongott és kérdezgette az ismerősöket: gyerekek, elvállaljam? „Ez az igaz, baj, hogy így kell beszélni. Mert nem az van kimondva, ami van." B. G. Hegyi Béla író-fílmrendező Vásárhelyen „A kezdet kezdetén vagyunk n Hegyi Béla író, filmrendező, számos könyv, fűm alkotója. Vallja, az életben semmi nem történik véletlenül; filmes pályafutása beindulásához például az kellett, hogy előtte elbocsássák a Vigiliától, ahol tizenhat évig dolgozott. Ugyanekkor a természettudományos szemléletet elengedhetetlennek tartja az alkotás során. A mai irodalmi-művészeti életről így vélekedik: miközben értékek megjelentetésére nincs pénz, csak úgy áradnak a nyereséget hozó kommersz alkotások. Az irófilmrendezővel a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban tartott, Fenyvesi Félix Lajos vezette iró-olvasó találkozó kapcsán beszélgettünk. - Sokszoros kacskaringókon keresztül jutott a filmrendezésig. Volt újságíró, szerkesztő, dolgozott lapoknál. - Kezdjük azzal: tulajdonképpen dupla orvos vagyok, részint állatorvos, részint elvégeztem az orvostudományi egyetemen a pszichológia szakot. Később a szakmában dolgoztam, mindkettőben, nyolc évig, de aztán elolvastam egy pályázati fölhívást egy lapban, fiatal írókat kerestek, és miután már régebb óta jelentek meg írásaim, jelentkeztem. Rónay György fölvett a Vigiliához, majd az volt a kérése, engem nevezzenek ki utódjául. Tizenhat évet dolgoztam itt, neki köszönhettem, hogy megismerhettem a magyar irodalom színe-javát, beszélgetéseket kéAz alkotóról Hegyi Béla író, filmrendező; írásai kiterjednek az irodalom-, a művelődéstörténeti, filozófiai, szépprózai és világnézeti területre. Főbb kötetei: A dialógus sodrában (1978); A magunk vallomásai (1979); Tegnap, ma, holnap (1980); Hitek, választások (1981); Jelenségek és példázatok (1981); Alkotó időszakok (1982); Latinovits (1983); Beszélgetni is nehéz (1985); Párbeszédek tükre (1986); Kimondva is kimondatlan (1986); Hivatások, talentumok (1987); Távolsági beszélgetések (1989); Ima és alkohol (1990); Különböznünk szabad? (1991); Lélek az optikán (1993); Várt és nem várt csodák (1995). Rádiós riportsorozatok: Itt és most. Benső körben (199395). Filmjei, író-rendezőként: Huszárik néni (1985); Utóélet (1988); Magyar gondolatok (I-XIII. irod. etűdök, 1992-94); 400 éves a székelyudvarhelyi gimnázium (1993); Nem hallgat a mély; Szerencse se fent, se lent; Mért fusson az ártatlan? (1994); Zarándokúton Gömörben; Békesség és minden jót!; Hatszázhatvanhat (1995). szítettem költőkkel, írókkal, esszéistákkal; legtöbbjük már halott. Sajnálom is azokat, akiknek nem adatott meg ilyen rendkívüli emberekkel találkozva műveltségben, gondolkodásmódban csiszolódni. - Mitől függ, kinek mi adatik, van-e életszervező erő? Említette előadásában, mindennek - akár pozitív, akár negatív - meglehet a szerepe az ember további sorsa alakulásában. - Erre én mondok egy esetet. Nekem 1984-ben - mert nem jó szemmel nézte az állam a tevékenységemet - fölmondták, ott kellett hagynom a Vigiliát. Nagyon bántott a dolog, tizenhat év egy lapnál komoly idő, és négy évig voltam főszerkesztő. Persze, sikerült lapoknál elhelyezkednem Pesten, többek között szerkesztő voltam a Négy Évszaknál, s kilencvenkettőben a kormányzat rehabilitált, de az előtte lévő időszak nagyon nehéz volt számomra. Visszagondolva azonban kiderül: ekkor kerültem közelebbi kapcsolatba a filmmel. Korábban is volt bizonyos kapcsolatom ezzel a világgal, filmes stúdiumokat is végeztem, de ekkor dóit el: filmes leszek. írásaimat megismerve, fölfedezték bennem a képi látásmódot, biztattak, készítsek filmet. Nagy kísérlet volt, eleinte még nem kellett pályázni, aztán kellett, pályázatokat nyertem. A legemlékezetesebb, és nagy feltűnést keltő filmem egy kétrészes mű volt, az újvidéki ferences szerzetesekről szólt, arról, miként torolták meg rajtuk, ártatlanokon, a „hideg napok"-at. Illetve azt is bemutatja, a ferencesek hogyan illeszkednek be a mai létbe. - Említette, orvos is volt. A természettudományos műveltségnek lehet-e szerepe az alkotásban? - Meghatározó szerepe van. Tapasztaltam íróknál, festőknél egyaránt: azok tudnak hatást elérni, akik vagy természettudományos műveltségűek vagy nagyon jelentős élettapasztalatra tettek szert. Különben menthetetlenül giccs, erőltetett szirup lesz az eredmény. Más esetben „könyvtári irodalom", mint Szerb Antal esetében, de említhetnénk Márait is, nem véletlen, hogy művei közül a naplói legjobbak, ott a saját életét írja le. - Milyen a mai irodalmi élet? - Furcsa; Magyarországon az írók, filmesek mindig is „valamivel szemben" dolgoztak, mindig küzdeni kellett „valamiért". Most nincs mivel, kivel szemben írni, nincs politikai diktatúra, melynek ökölcsapásokat lehetett, képletesen, osztogatni. Ma a pénz diktatúrája van, amellyel szemben minden reménytelen. Értékek nem látnak napvilágot, mert nincs rá pénz, és érték nélküli dolgok tömege árasztja el az országot: akciófilmek, öncélú pornográfia, tömény brutalitás. Günther Grass, a híres német író mondta erre célozva: „Ti azt akarjátok behozni, ami ellen mi küzdünk?" Már látta, mindazzal, ami változik a politikában, ez jön be ide. A pénz meghatározza a mindennapokat, a kultúra további sorsát is. Ebből előbbutóbb valami ki fog alakulni, az biztos, de még a kezdet kezdetén vagyunk. Farkas Csaba