Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-23 / 273. szám

PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 23. CSALÁDI KÖR 9 WWIWB A sügér jegyében A sügér irodalmi hal; Fekete István az Egy da­rabjég című novellájában balatoni, léki sügérhor­gászatot ír le, nagyon valósághűen - egyébként a szöveg egy korcsolyázó tragikus halálával végződik, ugyanezt a Téli berekben is földolgozta az író -; Vigh József, a magyar horgászirodalom nagy öreg­je A csodálatos sügér címmel emlékszik meg erről a tüskés hátúszóján fekete szemfoltot viselő halról; Ota Pavel, kitűnő cseh író - kár, hogy senki nem ismeri - úgyszintén ír róla. Fölbukkan a sügér Ta­káts Gyulánál, Bertha Bulcsunál is; Molnár Gábor Amazónia-kutató gyermekkori elsó hala sügér volt, mólóról fogta a Balatonon. (Azóta csaknem ki­pusztult e hal onnét; újabban kezd föltűnni újra, kö­szönhetően az 1998 előtt tett, hathatós vízvédelmi és eutrofizáció elleni intézkedéseknek.) Különben az említett fekete szemfolt nem vélet­len: a ragadozó halak - egy elmélet szerint - a szemet veszik célba, vélve, ahol a szem, ott a fej, az áldozat életfontosságú része. A támadó viszont, a megtévesztő hátúszószemfoltra koncentrálva, csak tüskékkel találkozik, és jó csomó szúrást sze­rez (a horgász is, ha vigyázatlanul „kezel" egy vízből frissen kiemelt sügeret.) A sügér ugyanak­kor maga is rabló: viilantóval, kis hallal fogható. Tizenvalahány éve, apró naphallal, bodorkával ren­geteg sügeret lehetett fogni a szegedi Keramiton. Később eltűnt. Mondják, a túltelepített csukák et­ték ki őket; szerintem az akkori amurbehelyezés tet­te meg inkább hatását: az amurok elfogyasztották a hínárt, s azóta nincs ívó-, ivadéknevelő területe a sügérnek. De szórványosan ma is sok helyt szá­míthatunk sügérre, lásd például Tisza, Maros (part­szegélyi kövezések), Atka, Mártély. Hogy a félna­pos mászkálással, pergetve fogott, pár darab, no­vemberi sügérnek lehet annyira örülni, mint egy egész szákot kitöltő méretű, nyári pontynak - a vil­lantózók tanúsíthatják. F. Cs. A sügér az őszi-téli horgászatok egyik fő hala. (Ábra: Édesvízi halak. Természet­kalauz sorozat, Magyar Könyvklub) Oldalborda Svéd húsgombóc Hozzávalók: 40 deka darált hús, 1 kávéskanál só, 1 tojás, 1 késhegynyi bors, 1 fej apróra vágott vöröshagyma, 4 evőka­nál zsemlemorzsa, 2 deci tej. A zsemlemorzsát keverjük össze a tejjel, és kb. 10 percig hagyjuk állni, hogy megdagadjon. Keverjük bele a fűszere­ket, a tojást, és utoljára a húst. A hússal már nem kell nagyon összedolgozni, csak éppen jól összekeverni. Legalább 10 per­cig hagyjuk állni, azután 2-3 centi átmérőjű gombócokat for­málunk, kevés zsemlemorzsában megforgatjuk. Bő, forró olajban nem túl gyorsan kisütjük. Paradicsomszósszal vagy ribizlimártással kínáljuk. Érdemes belőle nagyobb adagot ké­szíteni, és a felesleget készen, kisütve lefagyasztani. Pizzakifli Hozzávalók: 5 deka élesztő, 1 kockacukor, 6,5 deci lan­gyos tej, 1 kiló liszt, 25 deka margarin, 1 evőkanál só, 2 to­jás, 25 deka reszelt sajt, 2 deci ketchup, pizza fűszerkeverék. Az élesztőt a kockacukorral másfél deci tejben felfuttatjuk. Összedolgozzuk a liszttel, a margarinnal, a sóval, a tojással és annyi tejjel, hogy közepes keménységű tésztát kapjunk. Megkelesztjük, majd nyolc pogácsát formázunk belőle. Egyen­ként kinyújtjuk, nyolc részre vágjuk, ketchuppal megkenjük, majd fűszerkeverékkel és sajttal megszórjuk. Feltekerjük, kiflikké formáljuk, tojássárgával megkenjük, a tetejükre re­szelt sajtot szórunk. Kizsírozott tepsiben megsütjük. Igazán finom, kiadós kifli. Ha soknak találjuk, a nyers tészta felét te­gyük mélyhűtőbe. Sport szelet (házi csokoládé) Hozzávalók: 18 deka tejpor, 10 deka kakaó, 1 deci víz, 1 rumaroma, 1 zacskó vaníliás cukor, fél kiló porcukor, 10 de­ka margarin. Szárazon összekeverjük a tejport és a kakaót. Alufóliával kibélelünk egy magasabb falú tepsit vagy tálat. Kisebb lábas­ba beleöntjük a porcukrot, a rumaromát, a margarint, a vizet és a vaníliás cukrot. Enyhe forrásig (2-3 percig) keverjük. Ez­után beletesszük a tejpor és a kakaó keverékét, jól összeke­verjük, és a tepsibe öntjük. Hideg helyre tesszük, és másnap felkockázzuk. A csokoládémassza kiöntése előtt tehetünk a tep­sibe mogyorót, mandulát vagy puffasztott rizst is. Lámpakalauz a téli hónapokra A tél közeledtével rövi­dülnek a nappalok, a pár héttel ezelőtti bőséges napfényt mára felváltot­ta a kora délutáni sötét­ség. A munkahelyek és az otthonok fontos kellé­kévé válik ilyenkor a megfelelő lámpatest. A kínálat óriási, a pénztár­cához, a környezethez és az Ízléshez igazodó típu­sok között Bencsik Erzsé­bet, az egyik szegedi lámpaüzlet vezetője se­git az eligazodásban. -Túldíszített lámpa nálam szóba sem jöhet, egyszerű for­májú állólámpát keresek a há­lószobába - gondolkodik han­gosan egy szegedi üzletbe be­térő vásárló a ragyogó lámpa­erdőben. Nincs könnyű dolga, hatalmas a kínálat: több száz klasszikusan méltóságteljes, vicces, elegáns és modem asz­tali, álló, falikaros és mennye­zeti lámpatestek világítanak a helyiségben. - Vásárláskor a lakás méretét, a plafon ma­gasságát, a bútorok és az egyéb kiegészítők stílusát is figyelembe kell venni - hang­súlyozza Bencsik Erzsébet üz­letvezető. Hozzáteszi: a leg­célszerűbb komplett lámpa­testeket vásárolni, amik fa­zonban és színben harmoni­zálnak egymással és a kör­nyezettel, a lakás különböző helyiségeiben egységes stí­lust képviselnek. Átütő sike­re van a vásárlók körében pél­dául a bronzos hálózati halo­géneknek, több típusban, mé­retben és színben kaphatók, ideálisak a nappaliban, a lépcsőfeljáróban és a garázs­ban is, eldugottabb szobasar­kokba, bárpultra és szekré­nyek mellé is elhelyezhetők. A másik örök sláger a klasszi­kus, sima vonalú mennyeze­ti lámpa. A sikerének egyik titka, hogy szinte minden stí­lushoz passzol, könnyen lehet variálni. - A fiatalok szeretik az egyedi és játékos formákat, most egy színes, nyíló virágo­Viccesek és elegánsak Fontos az egységes stílus A kagylólámpa és a szerelem Kristálycsillár és kálacsokor A Nap> a Hold és a gömbök Bencsik Erzsébet: Egy jól megválasztott lámpa éke lehet a szobának. (Fotó: Miskolczi Róbert) kat mintázó állólámpa viszi a prímet, különleges hangula­tával éke lehet egy szerényebb berendezésű szobának is. A gyerekszobába a mesefigu­rákba és játékos órákba épített világítótestek illenek. A sze­relmes percek mellé pedig ­a szűrt fényt kedvelőknek - a félig összecsukott, pasztell színű, kerámiából készült kagylólámpa ajánlott. A világítótestek királynője és a szobák éke a kristálycsil­lár, ami a fényt színeire bont­ja, és a csiszolt felület impo­záns hatást kelt, ha megvilá­gítja az égő. A keskenyebb pénztárcákhoz igazodó akril változat mellett az ólomü­vegből készültet csak stílus­ban megfelelő környezetbe szabad elhelyezni. Divatba jöttek az antik jellegű világí­tótestek és a szecessziós díszí­tésű, indás, színes virágokat mintázó lámpák. Az egyik legkülönlegesebb típus a mennyezetről függesztett ká­lacsokrot formázó lámpa, a csokor kálaszirmait a lámpa matt burái mintázzák. Játé­kos és egyben elegáns típus, kedvelt dísze lehet egy antik bútorokkal berendezett szo­bának vagy helyiségnek. Stí­lusosan ismét népszerűek a különféle fémből készült an­tikolt lámpatestek, sokan vá­lasztják ezt a formát. Az egyik legelegánsabb a spanyol lám­pa, főleg az idősek és a régi­es hangulatot kedvelő ifjab­bak költenek a nem olcsó da­rabokra. - A hálószoba éjjeliszek­rényére sokan a misztikus ke­zes lámpát keresik - moso­lyog az üzletvezető. A Naphoz vagy Holdhoz hasonlítható világító gömböt két tenyér tartja. A vidámság és hangu­lat mellett fontos a praktikum is. A legtöbben állólámpák iránt érdeklődnek. A fényerő­szabályozóval ellátott több­funkciós állólámpa másik előnye, hogy a hangulatvilá­gítás mellett olvasólámpaként is használható. Komfortosak, kézközeiben vannak, könnyen mozgathatók és állítható a fej­részük. Lévay Gizella Jellem a konyhában? Kakaspaprikás A klasszikus közmon­dás, miszerint „Nézd meg az anyját, vedd el a lá­nyát!", a modern lélek­búvárok ténykedése nyo­mán nemsokára akár úgy is módosulhat, „Nézd meg a konyháját, és látod az asszonyt!". Merthogy a női jellemről újabban állítólag erősen árulko­dik a konyha. Az évszázados tapasztala­tok arra intették a házasulan­dó férfit, jól nézze meg jö­vendőbelije anyját, a lélektan ismerői meg azt mondják ma, a leendő feleségről az mond el mindent, hogy milyen konyhát szeretne. Lévén a családi tűzhely, a família konyhája a boldog és hosszú házasság egyik titka, érdemes pár perc­re elgondolkodni a „konyhai jellemtükrön". Reginald Beech londoni professzor ku­tatásait e témában, „skatulyá­it" egyre többet idézik világ­szerte. Mert a férfiaknak egy­általán nem közömbös, mi­lyen a ház, azaz a konyha asszonya. A nők pedig jobb, ha tudják, milyen „következ­tetéseket" lehet(?) levonni ab­ból, hogy milyen módon ren­dezték be a konyhájukat. A mindenütt műanyaglap­pal beborított, „olcsó kony­ha" arról árulkodik, hogy úrnője nem sokat foglalkozik vele, nem szakácsnő típus, sokkal inkább a hivatásával, a munkájával törődik — s az ő megfelelő partnere a ven­déglői kosztot is kedvelő, vál­lalkozó férfi. Azon konyhá­ban viszont, ahol a falakat főzőeszközökkel, fűszerekkel, művirágokkal ékesítik, a há­zasságával sorsa csúcsára érő nő serénykedik, aki oly jól ér­zi magát a „lakókonyhában", hogy egyre kevésbé érdekli más mint a főzés, s hamarost elhízik, slampos lesz majd. A nehéz tölgyfa bútorokkal, ré­zedényekkel berendezett „rusztikus konyhában" olyan nők a „tündérek", akik értenek az élvezetek okozásához - az asztalon túl is. A „nosztalgia­konyhások", kiknél a dédma­ma bölcsességekkel hímzett falvédói, régi komódjai, réz­mozsara és házi áldása van a fó helyen, megtévesztőek: a harmonikus tárgyak között ki­egyensúlyozatlan nó él, túl so­kat foglalkozik a saját lelké­vel, s túl keveset a házastársi kötelezettségével. Az életben sokat elért nó „luxuskonyhát" mutat fel, kifejezve ezzel is, hogy társa csak hasonlóan becsvágyó és sikeres férfi le­het. Az „avantgard", minden részében fémesen, hidegen csillogó, kalória- és zsírégető táblázatokkal kitapétázott konyhát vivő hölgy nagyon precíz, „helyén" kezel min­dent, s éppen ezért nem képes a férfiúi félrelépések tolerá­lására sem, gyorsan „elégeti" a háztól a vétkest... Szabó Magdolna - Herczeg Mihály módra Herczeg Mihály nyu­galmazott le­véltárvezető, Hódmezővá­sárhely Dísz­polgára, szá­mos helytör­téneti és nép­rajzi tanul­mánya kö­zött a Hód­mezővásár­helyi paraszt­ételek című kötetnek is szerzője. A konyhai tu­dományokat — mint mond­ta -, a környékbéli parasztemberektől, a szülőktől, de mindenekelőtt a csomorkányiaktól tanulta. Ritkán főz, mert erre féltékeny a felesége, így inkább csak kilesi az alkalmat. Ilyenkor viszont készülhetnek a fi­nom sütemények mint például a pite, a fánk. A sok sikert hozó kakaspaprikás, Herczeg Mihály módra pe­dig a következő: - Bográcsban készül, mert az a titka, hogy sok és sokféle hús fő együtt. Nagy társaságot feltételezve, mondjuk 15 személyre veszünk 3 darab, egyenként 4 kilogrammos kakast. Ezeket szépen letisztítjuk, el­szeljük bárddal, nem túl apróra, és minden részét fel­használva. Együtt a finom. Teszünk hozzá 70 deka­gramm hagymát, amit nagyon apróra vágunk, felét megdinszteljük zsírban, míg a másik felét félretesszük. A húsból a nagyobb darabokat is dinszteljük, rádob­juk a törtpaprikát, majd feleresztjük vízzel. Félfö­vésnél tesszük bele a hagyma másik felét, és megkö­zelítően 3-4 óra hosszáig főzzük, a kakas korától függően. Nem kell bele más fűszer, csak egy kis csö­ves paprika, legfeljebb egy paradicsom és egy-két cse­resznyepaprika. J. E.

Next

/
Thumbnails
Contents