Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-23 / 273. szám

Nagy vihart kavart tavaly az önkormányzat városüzemel­tetési bizottságának az a dön­tése, hogy a Széchenyi térhez méltatlan a karácsony előtti őrület, zsivaj, lárma és gatya­árusítás, ezért csak a kézműves kirakakodóvásárt engedélyez­te a Dóm téren. A vállalkozók még demonstráció szervezésé­be is belekezdtek, ám végül mégsem mentek az utcára, in­kább „kirajzottak" a környező városokba. Úgy tűnt, szép las­san mindenki belenyugodott a helyzetbe, a szegediek meg­szerették a szentesteváró han­gulatú Dóm teret, a „vásárlóe­rő" pedig megtalálta magának a város azon pontjait, ahol el­költhette a pénzét. Idén négy helyszín is esélyes arra, hogy otthont ad­jon a karácsonyi vásárnak. Az egyik természetesen a Dóm tér, ahol az önkormányzat a tava­lyi karácsonnyal egy kézműves jellegű vásár hagyományait szerette volna megteremteni (lásd keretes írásunkat). A má­sik a lebontott Somogyi 19. számú ház helyén létesített par­koló, ahol a békéscsabai PAV­Ker Kft. már elő is készítette a terepet: áll az a nagy fehér sá­tor, amelyik alatt a Széchenyi téri pavilonok kapnak helyet. - Azt szeretnénk - mondta Szegvári Gábor tulajdonos és ügyvezető igazgató hogy az emberek ne ázzanak. Békés­csabán ötödik éve mi rendez­zük a fő utcán a karácsonyi vá­HÍREK KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ. A kövek is róla beszélnek cím­mel ma 18 órakor a klebelsber­gi népiskola építő program ke­retében 1930-ban átadott Ró­kusi Általános Iskola múltjá­ról, jelenéről és jövőjéről ren­deznek beszélgetést. Vendé­gek: Kókai Gyula igazgató, Katona Zsolt iskolaszéki el­nök, dr. Baricz Zsoltné, Fo­dorné Dóda Katalin és Tasná­di Gáborné tanárok. Házi­asszony: Pálfy Katalin újság­író, az iskola egykori diákja. IPARMŰVÉSZETI TA­LÁLKOZÓ. Népi iparmű­vészeti szakági találkozót szer­vez ma, pénteken délután fél négykor a Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ a Rákóczi téri me­gyeházán. A programra a me­gyében élő egyéni alkotókat, valamint a szervezetek és egyesületek képviselőit vár­ják. A találkozón Barsi Haj­na, a Hagyományok Háza né­pi iparművészeti osztályának vezetője a népi iparművésze­ti zsűrizés szempontjairól tart előadást. A vásár még nem, de a sátor már áll a Somogyi Béla utcában. (Fotó: Karnok Csaba) Kemence a Dóm téren December 1—23-ig újra karácsonyi műso­rok és kézműves vásári sátrak várják a szege­dieket a Dóm téren. Az önkormányzat meg­bízásából az Ördögszekér Bt. szervezi a ka­rácsonyi ünnepi hetek rendezvényeit. - Szeretnénk, ha hagyománnyá válna a Dóm téri ünnepi forgatag. A tavaly karácso­nyi rendezvény és a már kétszer is nagy siker­rel megszervezett hídi vásár tapasztalatait is beépítjük az idei rendezvénysorozatba. Ötven, félkörívben elhelyezett, házikó formájú sátor­ban válogathatnak majd a kézműves portékák közül a vásározók. Minden délután zenei programok, betlehemes és bábelőadások szó­rakoztatják majd a látogatókat a sátrak közt felállított színpadon - tudtuk meg Szabó Mag­dolnától, az ünnepi hetek szervezőjétől. A látogatók kocka alakú szalmabálákon ülve fogyaszthatják majd a sátrakból mért te­át, puncsot, csokoládét és forralt bort. A sát­rak közt két tűzkatlan körül is melegedhetnek majd a karácsonyozók. Sót: egy mozgatható kemencét is felállítanak a téren, amelyben karácsonyi finomságokat sütnek majd a vásá­rozóknak. I. Sz. sárt, ezért határoztuk el, hogy Szegeddel is próbát teszünk. December l-jén nyitunk. A Mars térre a Szegedi Pi­ac- és Vásárüzemeltető Kft. to­borozza a kereskedőket. Ma­csánszki Lászlóné gazdasági igazgató az „U" pavilon előtti szabad területet ajánlja az ér­deklődőknek. A tervek szerint akkor is kezdenek december 1 -jén, ha csak 4-5 kereskedő je­lentkezik. A negyedik vásár­szervező egy győri kft., ame­lyik a Tesco előtt kísérletezik vásárszervezéssel - róluk egyelőre többet nem sikerült megtudnunk. -A Széchenyi téri vásárnak mindenképpen vége, ám ettől még nem biztos, hogy jó dön­tés született - véli még ma is Martonosi István, a Kisosz tit­kára, a kiskereskedők és ven­déglátósok érdekképviselője. - Nem jó, ha egy vásárt ennyi­re szétdarabolnak, két-háröm vállalkozó nem csinál vásárt. Szegeden kellene találni egy helyet, ahol az összes keres­kedő árusíthatna, hiszen for­galom is csak akkor van, ha nagy a kínálat. Fekete Klára CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 22. AKTUÁLIS 3 Még nyomoznak hanghibaügyben Munkatársunktól Még nem fejeződött be a Szegedi Szabadtéri Játékok igaz­gatójának nyáron tett feljelentése nyomán indult nyomozás. A Szegedi Rendőrkapitányságon tanúk meghallgatásával folyta­tódik az úgynevezett hangosítási ügy. Korognai Károly igazgató-rendező az augusztus 9-i és 10­i előadáson a hangosító berendezésben sorozatosan előfordu­ló üzemzavarokról azt gyanította, hogy azokat szándékosan idéz­ték elő, és ezért feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A rendőrség arról nem nyilatkozott, hogy „civilek" vagy szín­házi dolgozók között keresi a tettest, annyit azonban megtud­tunk: a tanúk kihallgatása akár az év végéig is eltarthat. Két-három kereskedő nem csinál vásárt Karácsonyi forgatag négy helyszínen Decemberben akár négy helyszínen is rendez­hetnek hagyományos ka­rácsonyi vásárt Szegeden. Szervezésben a legjobban a Dóm téri és a Somogyi utcai áll, de toboroznak vállalkozókat a Mars tér­re és a Tesco elé is. A Szé­chenyi téri karácsonyi vá­sárok hangulata azonban már nem tér vissza. Jogszabályi változások Munkatársunktól Változások a vámjogszabályban címmel rendeznek Vámakadémiát november 29-én, csütörtökön Szegeden. A Hotel Forrásban szó lesz minden fontosabb, vámot érintő törvé­nyi módosításról, emellett az előadók beszél­nek, többek között, az egyszerűsített vámeljá­rások alkalmazásáról, az elektronikus vám elé állítás előnyeiről, az új tranzitegyezmény gya­korlati lebonyolításáról. A rendezők - a Vám­akadémia, a Vámügynökségek és Vámközre­működők Magyarországi Szövetsége vala­mint a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Re­gionális Parancsnoksága - számítanak minda­zokra ezen a fórumon, akik export-import te­vékenységgel, szállítmányozással, fuvarozta­tással, spedícióval foglalkoznak. Az érdeklő­dőkjelezhetik részvételi szándékukat a Vám­akadémiánál, valamennyi vámhivatalban, míg a dél-alföldi regionális parancsnokságon Bu­nyevácz Miloje alezredestől kaphatnak jelent­kezési lapot. Böllérnap Sándorfalván és Domaszéken Munkatársunktól Böllérnap lesz Sándorfal­ván november 24-én, szom­baton a Budai Sándor Műve­lődési Háznál és Domaszé­ken, a főtéren. Az előbbi helyszínen reg­gel negyed nyolckor hagyo­mányos disznóvágással kez­dődik a nap, amit toros reg­geli követ. Aki még ezek után is éhes marad, ebédre orjalevessel és sertéspörkölttel nyugtat­hatja meg háborgó gyom­rát. Az esti böllérbál tom­bolájának díja pedig egy jó nagy darab sonka, valamint egyéb „disznóságok" lesz­nek. Domaszéken reggel 6.30­tól a főtéren több csapat is összeméri tudását, kiderül­het, hogy melyikük a leg­gyorsabb és legügyesebb disznóölő. Érdekesség, hogy ma­gyarországi versenyzők mellett az erdélyi Lövétéről is érkeznek böllérek. Az éheseket déltől pörkölttel kí­nálják. A sportcsarnokban dél­után 5 órától Katalin-bált rendeznek, melyen többek között kihirdetik a böllér­verseny eredményét is. Es­te 6-tól vidám műsorokkal szórakoztatják a nagyérde­műt, lesz diákbohózat, nép­tánc, valamint föllép Antal Csilla énekesnő is. A hajnalig tartó torról pe­dig nem hiányozhat a ha­gyományos menü. vagyis az orjaleves, a szárma és a hur­ka, kolbász sem. Nógrádi Zoltán miniszteri elismerése Tízmilliók a Széchenyi-tervből Nógrádi Zoltán móra­halmi polgármester mi­niszteri oklevelet kapott a Széchenyi-terv kialakítá­sában végzett munkájá­ért, valamint a terv 2001. évi programjainak sike­res megvalósításáért. Nógrádi Zoltánnal a na­pokban átvett elismerés kapcsán beszélgettünk. - Polgármester úr, mivel ajándékozta meg önt Or­bán Viktor kormányfő és Matolcsy György gazda­sági miniszter? - Miniszteri elismerő okle­velet kaptam, egy Széchenyi­mellszobrot, valamint a „leg­nagyobb magyar" összes mű­veit tartalmazó CD-lemezt. - Mely alkalomból ismer­ték el a munkáját? -Azok között voltam, akik részt vehettek a Széchenyi­terv létrehozásában, a prog­ramjavaslatok kidolgozásá­ban. Még a Dél-alföldi Regi­onális Fejlesztési Tanács el­nökeként a régió fejlesztési céljainak megfogalmazása, valamint a megvalósítás rend­szerének kidolgozása volt a feladatom. - Említene néhányat az el­fogadott javaslatok közül? - Támogatták a regionális logisztikai fejlesztésről szóló elképzelést, a kistérségi min­taprogramot. Ugyancsak si­keresnek bizonyult a Klebels­berg-terv, amelyet igyekez­tünk az egykori kultuszmi­niszter munkásságának szelle­mében megfogalmazni. Lé­nyege az, hogy a térség gaz­dasági, kulturális és társadal­mi élete kizárólag komplex módon fejleszthető. -Milyen formában kerül­tek be javaslatai a Széche­nyi-tervbe? - Célkitűzéseinket pályá­zati programként fogadták el. -Mórahalom mely pályá­zatokon szerepelt sikere­sen? - A fürdő fejlesztésére 82 millió forintot, agrárlogiszti­kára 80 milliót, az inkubátor­ház építésére 50 milliót, a la­kásprogramra 65 milliót, a kis­térségi fejlesztési tervek meg­valósítására több mint 6 mil­lió forintot, informatikai bőví­tésre 15 milliót nyertünk, s még néhány százezer forintot a képzés, minőségbiztosítás fejlesztésére, a zöldterületek rendbetételére, városképfej­lesztésre. Kiemelném, hogy valamennyi pályázatunk szo­rosan összefügg egymással, egy komplex terv fejezetei­ként tekinthetők. - Mi az eredményes pá­lyázati munka titka? - Állandó készenlét, terve­zés és kockázatvállalás. És rengeteg erőfeszítés: ezúton is köszönöm kollégáim, a vá­rosfejlesztési csoport, a pol­gármesteri kabinet és a hiva­tal valamennyi dolgozójának helytállását. Az én elismeré­sem mindannyiunk sikere. Nyilas Péter ,A térség gazdasági, kulturális és társadalmi élete csak együtt fejleszthető" - vallja Nógrádi Zoltán. (Fotó: Schmidt Andrea) Augusztusig be kell fejezni a tápéi művelődési házat Kultúra és menza A szegedi önkormányzat testületi ülése úgy döntött, hogy folytatódhat a tápéi kultúrház rekonstrukciója. Az október végén bezárt, de a tervek szerint jövő au­gusztusig felépülő művelődési központnak vállalnia kellett az általános iskolások közétkeztetését is. A szegedi közgyűlés elfo­gadta a tápéi Heller Ödön Mű­velődési Ház udvari szárnyá­nak felújítására benyújtott ter­veket. Mint korábban megír­tuk: október 31-én bezárták a kultúrházat, mert építkezés köz­ben megrepedt a vízvezeték, valamint a Dégáz Rt. - mivel szabálytalannak ítélte a kivitelezést - leszerelte a gázórát és ezzel megszűnt a fű­tés és melegvíz-szolgáltatás. - A tervek szerint az épület udvari szárnyának rekonstruk­cióját jövő augusztusig be kell fejezni, de azokat az okokat, amelyek a bezáráshoz vezettek, a hideg miatt azonnal meg kell szüntetni. Az elkészült művelődési háznak át kell vennie a tápéi ál­talános iskola képzőművészeti szakköreit és biztosítania kell a tanulók közétkeztetését, vala­mint napközis ellátását is. A tápéi önkormányzati kép­viselő, Tintámé Horváth Mag­dolna azt javasolta, hogy a kul­túrház önálló költségvetési szervként működjön, erről azonban csak az építkezés be­fejezése után dönthet a köz­gyűlés - nyilatkozta lapunk­nak Mezey Róbert, Szeged jegyzője. Simoncsics János, a művelő­dési házat üzemeltető Bartók Béla Művelődési Központ igaz­gatója, amikor megkérdeztük, még nem kapott hivatalos érte­sítést a közgyűlés döntéséről. — Már hallottunk róla, hogy a kultúrháznak napközis és menzafunkciót is el kell látnia, azaz nem csak szellemi táplálé­kot kell biztosítania a tápéiak­nak - mondta Simoncsics János. A teljes rekonstrukció mint­egy 105 millió forintba kerül, ebből kell kiépíteni a jelenlegi könyvtár és klubszobák mellett egy 130 fő befogadására alkal­mas, színpaddal, próbaterem­mel, öltözővel és raktárral ren­delkező nagytennet is. Illyés Szabolcs Iskolások étkeztetését is vállalnia kell a művelődési háznak. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents