Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-22 / 272. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 22. MEGYEI TŰKOR 7 A családjuk után jöttek. A napokban állampolgári esküt tévő Biró házaspár Nagyváradról költözött Vásárhelyre. (Fotó: Tésik Attila) Honosítások a megyében CSONGRÁD 1999-2001 évente 5-6 család MAKÓ 1999:13 fő 2000: 14 fő 2001:11 fő MINDSZENT 1999: 3 fő 2000: 1 fő 2001: 8 fő SZEGED: havonta 50-60 fő SZENTES: 1999: 9 fő 2000: 11 fő 2001:10 fő VÁSÁRHELY 1999:37 fő 2000: 33 fő 2001:63 fő Jó néhány oka lehet an­nak, hogy valaki elhagy­ja szülővárosát, szülőhe­lyét. Esetleg máshová há­zasodik, máshol kap munkát. Az viszont, hogy valaki egy másik ország­ba költözik, és annak ál­lampolgára is akar lenni, már nem olyan minden­napos eset. Általában va­lamilyen kényszerítő erő az oka. A szocializmus idején alig volt jellemző, hogy az egyik kelet-európai országból a má­sikba települjenek át az embe­rek. Erre - leszámítva a II. vi­lágháború idején hozzánk me­nekült lengyeleket, erdélyi ma­gyarokat, a háború utáni la­kosságcseréket - ritkán volt példa. Az utóbbi évtized románi­ai történései, de főleg a jugo­szláv polgárháború azonban több migrációs hullámot indí­tott el Magyarországra. Az on­nét hazánkba menekülők és itt állampolgárságért folyamo­dók túlnyomó többsége ma­gyar származású és magyar anyanyelvű, még ha természe­tesen tud is a másik ország hi­vatalos nyelvén. Vásárhelyre az első menekülők a '80-as évek legvégén még a Ceauses­cu-korszak Romániájából ér­keztek vagy útlevéllel, vagy gyakrabban a zöldhatáron át, amikor a magyar kormány már nem tartotta be a szocia­lista országok közötti, egy­más polgárainak visszaadásá­ról szóló egyezményt. Nem is tehette, főleg azután, hogy az emlékezetes Pán-Európai Pik­niken átengedte a ma­gyar-osztrák határon a ha­zánkba menekült NDK-állam­polgárokat, akik nem kívántak visszatérni hazájukba. Az újabb menekülthullám a jugoszláv polgárháború ide­jén érkezett, s többé-kevésbé azóta is tart. A magyar terület­re lépők nagy részét a jobb megélhetés reménye, a halál­félelem, a katonai sorozás rémképe kényszerítette arra, hogy elhagyja a szülőhazát. A vásárhelyiek jól emlé­kezhetnek arra, hogy például Beszédes István költő és lap­szerkesztő is akkor menekült át Hódmezővásárhelyre, ami­kor a jugoszláv néphadsereg katonái az utcájukban házról házrajárva fogdosták össze a fiatalokat, hogy majd bevessék őket a horvát, a bosnyák fron­ton vagy éppen Koszovóban. Dán János rendhagyó kérdése Meddig lesz a Hadtörténe­ti Intézet első emeletén lévő üvegablakban Szamuely hó­hérlegénye az 1956-os pesti srác helyett? Ezt a kérdést in­tézte a parlamentben Dán Já­nos a honvédelmi miniszterhez a közelmúltban. A makói or­szággyűlési képviselő figyel­mét a nemrég megrendezett makói honvédemléknapon hívta föl a vöröskatonát ábrá­zoló alkotásra az egyik részt­vevő, Török PáI Miklós tarta­lékos tüzér őrnagy. A hadtörténeti intézet első emeletén lévő színes üvegab­lak egy 1703-as kuruc katonát, egy 1848-as honvédet és az 1919-es Szamuely-féle külö­nítmény egy tagját ábrázolja, békés egyetértésben. Török Pál Miklós szerint igazságo­sabb volna, ha a keretlegény helyett az ablakban az 1956-os forradalom hősét, a pesti srá­cot örökítenék meg. A keretle­gényt ábrázoló üvegablakot is meg kell őrizni, de máshol, a múzeumban. Ezt nem csupán Török Pál Miklós kéri, hanem a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, A Történelmi Igazságtétel Bizottság, az '56-os Nemzetőrök, az '56-os Vitézi Rend Csongrád Megyei Szer­vezete, a Magyarok '56-os Vi­lágszövetsége, a Honvéd Ha­gyományőrző Szövetség, a Hadifoglyok Szövetsége, a Cserkész Szövetség, a Piaris­ta Szövetség, a Veterán Repü­lősök Szövetsége is. A felvetésre Szabó János honvédelmi miniszter novem­ber 12-én válaszolt. Mint írja. „az intézmény második eme­letén található ólomkeretes festett üvegablak a szocialis­ta realizmus stílusában készült, valóban erőteljesen ideologi­zált alapon. Középpontjába helyezi az 1919-es hadsereg vörös katonáját, ezzel felborít­va a kronologikus rendet, és je­lentőségét is túlhangsúlyozza. A művészi alkotás különleges és nagy felkészültséget igény­lő technikával. 1952-ben ké­szült. Az alkotó művész, Gyi­mesi Lajos 1994-ben elhunyt, így semmilyen mód nincs az alkotás átalakítására, megbon­tására. Az intézmény javasla­tával egyetértésben úgy íté­lem meg, hogy az üvegkom­pozíció mára már teljes mér­tékben elvesztette állandó ki­állítási aktualitását, ezért azon­nali hatállyal az alábbiakra in­tézkedem: a HM Hadtörténe­ti Intézet és Múzeumban le­bontásra kerül az alkotás, és azt átszállítják a keceli hadi­technikai parkba, ahol a már ott lévő szocialista realista tár­gyak között lesz kiállítva. A le­bontott alkotás helyén az épü­let eredeti stílusához igazodó nyílászáró lesz elhelyezve. Képviselő úr felvetése, a pes­ti srác képzőművészeti meg­örökítése igen időszerű és elő­remutató. A megvalósítás érde­kében a honvédelmi tárca a közeljövőben megvizsgálja, illetve kialakítja a műalkotás létrehozásának személyi és anyagi feltételeit." B. A. Országos nyolcadik a szegedi Ságvári gimnázium Rangsorolták a középiskolákat A szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium a nyolcadik helyen áll a középiskolák rangsorában, amelyet a diákok felvételi írásbeli dolgozatainak átlagai alapján állapítottak meg az 1996 és 2000 közötti időszak adatait figyelembe véve. A listát a Köznevelés című folyóirat legfrissebb száma közli. A hazai középiskolák rangsorában az első tíz hely közül hatot fővárosi iskola foglal el. Közülük első a Fa­zekas Mihály Gimnázium, második az Apáczai Csere János Gimnázium, a harma­dik pedig a Szent István Gimnázium. Negyedik he­lyen áll a pannonhalmi Ben­cés Gimnázium, majd ismét két budapesti - a Radnóti és a Berzsenyi - gimnázium kö­vetkezik. Hetedik helyre rangsorolták a székesfehér­vári Teleki Blanka Gimná­ziumot, s ezt követi a szege­di Ságvári. Csongrád megye székhelyéről még három gimnázium - a Radnóti Mik­lós (19. hely), a Deák Fe­renc (72.) és a Dugonics András (103.) nevét viselő intézmény - került fel a 108 iskolát felsoroló listára, ame­lyen a megye többi városából egyedül a makói József At­tila Gimnázium szerepel, a 78. helyen. A szakfolyóirat nem köz­li a 108. hely alá rangsorolt oktatási intézményeket, bár a statisztika elkészítésébe a 949 hazai középiskola közül 662-t vontak be. Azokat vá­lasztották ki, amelyek tanu­lói a vizsgált öt év alatt leg­alább huszonhat dolgozatot írtak. Ezeket tizenhárom tan­tárgyból, országosan egysé­ges feladatok megoldásával, ugyanabban az időpontban készítik el, és egységes javí­tási útmutató szerint értéke­lik. A dolgozatok átlaga je­lentősen csökkent az 1992 óta eltelt kilenc évben. En­nek az oka egyrészt a fel­adatok nehézségi fokában kereshető, másrészt pedig abban, hogy egyre többen je­lentkeztek a felsőoktatásba, s így a gyengébb tanulók eredménye is beszámított a statisztikába. Az írásbeli felvételi átlag egyébként az iskolák értéke­lésének legáltalánosabb mu­tatója. De más szempontok, így például az Országos Kö­zépiskolai Tanulmányi Ver­senyeken elért eredmények, illetve az egyetemekre, fő­iskolákra felvett diákok szá­ma alapján is összehasonlít­ják az intézményeket. Olyan listát is készítenek a szak­emberek, amely több muta­tó összesítését követően köz­li az iskolák rangsorát. A Köznevelés a következő he­tekben különböző szempon­tok figyelembevételével je­lentet meg újabb eredménye­ket a középiskolák teljesít­ményéről. Hegedűs Szabolcs Filmszemle, amatőrökkel Munkatársunktól Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Központban, no­vember 23-án. pénteken rende­zik meg a III. Megyei Film­szemlét. Az amatőrfilmes se­regszemlére családi-, úti-, hu­moros- és dokumentumfilm ka­tegóriában lehetett nevezni VHS technikával készült filmekkel. A 14 órakor kezdődő rendez­vény vendége, és egyben a zsű­ri elnöke Buglya Sándor rende­ző-operatőr, a Magyar Amatőr­filmes Szövetség elnöke. A szer­vezők minden érdeklődőt szí­vesen várnak a művelődési köz­pont l-es klubjában. Stressz és drog Munkatársunktól Mindennapi stresszeink és a drogok címmel tart előadást Ve­ér András pszichiáter, az Orszá­gos Pszichiátriai és Neurológi­ai Intézet főigazgatója novem­ber 22-én, csütörtökön Szege­den a Földváry utca 3. szám alatt az Eötvös József Szabad­elvű Társaság rendezésében. Szó esik közéletről, lelki baja­inkról és azok feloldásáról. A beszélgetőtárs Nyemcsok Éva. A csongrádi fizikatanár rangos elismerésben részesült Szucsán András életműdíja A Thália Színházban adták át a Rátz Tanár Úr Életműdíjat. A rangos elis­merésben hat pedagógus részesült, közöttük a csongrádi gimnázium nyugalmazott, de még mindig aktív fizikataná­ra, a legendás hírű Szu­csán András. A közelmúltban az Erics­son-díjra terjesztették fel Szu­csán Andrást, a csongrádi Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola legendás hí­rű fizikatanárát. A pedagógust - aki szinte gyermekeiként ke­zeli tanítványait, s máig szo­ros, esetenként baráti szálak fűzik egykori diákjaihoz - töb­bek között a világ nyolc ré­széből, rangos kutatóintéze­tekből ajánlották az elisme­résre. S bár a legtöbben őt ter­jesztették fel e díjra, mégsem kaphatta meg, hiszen azt csak aktív tanárnak lehetett odaítél­ni. A díj kiadásának időpont­jában azonban az Ericsson Magyarország Kft., a Graphi­soft R & D Rt., valamint a Richter Gedeon Rt. megala­pította a Rátz Tanár Úr Élet­műdíjat. Az Ericsson-díjra vo­natkozó ajánlásokat átadták az életműdíj odaítéléséről dön­tést hozó bizottságnak. Ezt kö­vetően Cseri Gábor tanár, a csongrádi polgármesteri hiva­tal humánpolitikai irodaveze­tő-helyettesének közreműkö­désével a Batsányi gimnázi­um, valamint a helyi önkor­mányzat ajánlatát is megkap­ták a döntéshozók. így Szu­csán András hétfő este, a Thá­lia Színházban megrendezett gálaesten öt kollégájával együtt átvehette a rangos pe­dagóguselismerést. A nettó egymillió forinttal járó élet­műdíjban idén két-két fizika, kémia és matematika szakos pedagógus részesült, közülük hárman vidékiek. Az életműdíj odaítéléséről szóló hírt a tanár úr - elmon­dása szerint - csak akkor hit­te el, amikor azt már a gimná­zium igazgatója, Fábián György is megerősítette. Mint mondta: sok volt tanítványával tartja a kapcsolatot, a millen­niumi év kapcsán például a legjelentősebb sikereket elért „gyermekei" közül többen elő­adásokat tartottak a Batsányi­ban. A rendszeres levelező­partnerek között szerepel Fa­ragó Béla Franciaországban dolgozó atomfizikus, Mester János hamburgi egyetemi ta­nár, valamint Kása Zoltán, aki a csongrádi gimnáziumban megalapozott tudását most az Amerikai Egyesült Államok­ban kamatoztatja. A tanár urat gratulációk gar­madájával halmozták el az egykori diákjai. Mester János például a Hamburgból küldött e-mailjében azt írta: „Ha Te nem lettél volna, én nem vol­nék itt." Szucsán András életműdíját a gimnázium igazgatója, Fábi­án György az iskola szembot­jából is jelentős elismerésnek tartja. Szerinte ezáltal az or­szág nyilvánossága előtt elis­merték, hogy egy vidéki, vi­szonylag kis középiskolában is folyhat olyan pedagógiai mun­ka, amely révén hazánk és a világ kitűnő tudományos szak­emberekkel gazdagodhat. Szu­csán András munkájára a Bat­sányiban mindaddig igényt tartanak, amíg ő maga nem ér­zi majd úgy, hogy a tanári fel­adatok ellátása már nehézséget jelent a számára. Az intézmény vezetője biztos abban, hogy a kitüntetett pedagógus tanítvá­nyai nemcsak a fizikaoktatás, hanem az életre nevelés terén is fontos ismeretekkel gyara­podhatnak. Hiszen Szucsán András nemcsak tanítja a diá­kokat, hanem pedagógusként és emberként egyaránt szere­ti is őket. M. Sz. J. Szucsán András a díjátadás utáni nap délelőttjét is a második otthonának számitó „fizika 1 -es" teremben, s a mellette lévő szertárban töltötte. (Fotó: Csongrádi VTV) Tovább álmodják szülővárosukat Új hazára leltek Igaz, Beszédes Pista a hábo­rú végén hazatért, ám azok közül, akik akkoriban átjöt­tek, rengetegen itt is maradtak. Közülük nagyon sokan vál­lalkozásba kezdtek vagy el­helyezkedtek, és úgy döntöt­tek, folyamodnak a magyar állampolgárságért, tartva ma­gukat a mondáshoz „Ahol a kenyér, ott a haza!" Ami ugyan nem ment valami könnyen, hiszen volt olyan, aki nyolc esztendő után tehet­te csak le az ünnepélyes esküt, és vált ezzel két állam polgá­rává. E hét elején a vásárhelyi városházán négyen tettek es­küt Rapcsák András polgár­mester, országgyűlési képvise­lő előtt. Ők valamennyien a szerencsések közé tartoznak, hiszen 1999-ben nyújtották be kérelmüket, azaz nem kellett hat-nyolc évet várniuk a jeles napra. Tarjánék, a vajdasági Kis­hegyesről indulva, 1994-ben találtak otthonra Vásárhelyen. Tarján Lajos az ünnepségen azt mondta: megtalálta itt a számítását. Jelenleg az egyik vásárhelyi étterem és két fit­neszstűdió tulajdonosa, míg Tarján Etelka a Burton Apta Kft. pénzügyi vezetője. Ez utóbbi szerint állása elnyeré­sében nagy előnyt jelentett, hogy jól beszél németül. Bíró János és Bíró Er­zsébet egészen máshonnét, Nagyváradról, Ady Pece-par­ti Párizsából költözött Vásár­helyre. - Várad jóval nagyobb te­lepülés, mint Vásárhely, de mégis húzott a szívünk a csa­ládunk és az unokáink után. Ráadásul itt él a sógornőnk is - árulta el átköltözésük okát Bíró János. - Nagyon meg­szerettük Vásárhelyt, és jól érezzük magunkat saját csalá­di házunkban. Ha a gyereke­ink nem jönnek Magyaror­szágra, sosem jutott volna eszünkbe, hogy áttelepedjünk, így azonban jöttünk az unoká­ink után, akik, lévén mindket­tő fiú, továbbviszik a Bíró ne­vet. Hogy aztán az áttelepülők meddig álmodnak még szü­lővárosukkal, ahová annyi emlék köti őket? A választ ­azt hiszem - senki sem tudja. Korom András

Next

/
Thumbnails
Contents