Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-16 / 267. szám

PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 16. MEGYEI TÜKÖR 7 A fiatalok az alacsony jövedelmeket, a munkanélküliséget, a kábítószerezést és a kilátástalan jövőt tartják a legfontosabb problémának Szegeden. (Fotó: Karnok Csaba) Foglalkozik-e a vezetés Szegeden a fiatalokkal? ID egyáltalán nem meg többéi Iceílené nagyon törődnek 50 60 70 80% Forrás: SZTE szociológiai tanszék Ifjúsági koncepciót készít a szegedi önkormányzat a városban élő fiatalokkal kapcsolatos feladatok meghatározására. A tervezetet megalapozó felmérésből az derül ki, hogy a fiatalok nagy része úgy véli, a városvezetés többet is foglalkozhatna velük. Várhatóan már decemberben a közgyűlés elé terjesztik Szeged ifjúsági koncepcióját, amely jövő januárban életbe léphet, ha a képviselők egyetértenek a tervezettel. Az ifjúságpolitika irányait is kijelölő dokumentum ötlete az önkormányzat Dobó László fideszes képviselő által vezetett ifjúsági és sportbizottságában született meg 1998-ban. A koncepció a fiatalok helyzetének és problémáinak megismerésén túl meghatározza azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával az önkormányzat a jelenleginél több segítséget tud nyújtani a 14 és 30 év közötti korosztálynak. A tervezet összeállítását koordináló Kothencz János ifjúsági referens hangsúlyozta, hogy a koncepciót a fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek bevonásával készítik. A Szegeden működő 1065 társadalmi szervezetből 815 törődik valamilyen módon a fiatalokkal. A vélemények kifejtésére két alkalommal összehívott ifjúsági érdekegyeztető fórumot többen is rendszeressé szeretnék tenni. A fiatalokat megcélzó koncepció elkészítését megalapozta az a reprezentatív felmérés, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke és a Belvedere Meridionale Alapítvány végzett. A körülbelül tizenkétezer szegedi középiskolásból 1034 gyereket kérdeztek meg egyebek mellett családi hátteréről, iskolaválasztásáról, baráti kapcsolatairól, érvényesülési lehetőségeiről, „kultúrafogyasztási" szokásairól, a szabadidő eltöltéséről, illetve a városról alkotott véleményéről. Ez utóbbi témán belül azt a kérdést is feltették a fiataloknak, hogy szerintük törődik-e velük Szeged vezetése? Több mint 65 százalék véli úgy, hogy többet is foglalkozhatnának az ifjúsággal, ami a készülő koncepció szükségességét támasztja alá. 6,9 százalék teljesen elégedett a város ifjúságpolitikájával, 5,8 százalék viszont semmiféle gondoskodás jelét nem látja. A megkérdezett középiskolások elvárásokat is megfogalmaztak az önkormányzattal szemben. Legtöbben anyagi támogatást várnának, de azok is sokan vannak, akik szórakozóhelyeket, rendezvényeket és kulturális programokat igényelnének. Sorrendben harmadik helyen jelölték meg a sport támogatását, s ezzel nagyjából megegyező arányt képviselnek az oktatás, a város és a tömegközlekedés fejlesztését, valamint a munkahelyteremtést elváró válaszadók. Ennél kevesebben említették a fiatalok véleményének figyelembevételét, a bűnözés, az alkoholizmus, a dohányzás és a kábítószerezés elleni küzdelmet, vagy a lakáshelyzet javítását. A fiatalok a Szegeden tapasztalható jelentősebb problémák között első helyre sorolták az alacsony jövedelmeket, ezt követte a munkanélküliség, a kábítószerezés és a kilátástalan jövőt. A felmérés alapján Lőrinczi János, a szociológia tanszék munkatársa azt az általános megállapítást tette, hogy a szakmunkásképző iskolákba járók majdnem minden téren - például a nyelvtanulásban, a számítógép-használatban - hátrányos helyzetben vannak a gimnáziumok és a szakközépiskolák tanulóihoz képest. A jelentés szabadidőt taglaló részéből kiderül, hogy a 14 és 18 év közötti korosztály 31 százaléka sportol rendszeresen, s közülük 21 százalék sportegyesületben játszik. A megkérdezett fiatalok 45 százaléka vallja magát vallásosnak, 15 százalék a bizonytalanok aránya, míg 40 százalék mondja, hogy nem vallásos (15 százalék kifejezetten elutasítja a vallást). A havonta egyszer vagy annál gyakrabban szertartásrajárók aránya 10 százalékra tehető. Hegedűs Szabolcs Segíts magadon, aztán máson A szociális munka elfogadott foglalkozás lett néhány év alatt, de azoknak az embereknek. akik vállalták, hogy másokon segítenek, meg kell tudniuk oldani saját problémáikat is ahhoz, hogy megfelelő színvonalú lehessen a szociális ellátás színvonala Magyarországon - fogalmazott az egyik felszólaló a nemrégiben Szegeden tartott találkozón, ahol a szakma képviselői gyűltek össze. A szociális munkások országos találkozóján az eddig elért eredmények mellett több problémát is felvetettek a résztvevők: érdekeiket nem képviselik megfelelően, ennek is köszönhető a pályaelhagyók magas száma, az alacsony fizetések. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke, a szegedi önkormányzatnál dolgozó Majláthné Lippai Eva elmondta, hogy a találkozó egyben a jövő év elejére tervezett országos közgyűlés előkészítésére is szolgál. Szociális munkát a tervek szerint csak kamarai tagok végezhetnek majd a jövőben, így néhány éven belül kamarává kell alakulnia az egyesületnek. A hatékonyabb fellépéshez azonban addig is belső szervezeti átalakításokra lesz szükség. Az országból összegyúlt szociális dolgozók számos problémával küzdenek. A törvényekben előírt feladatok ellátásához 60 ezer szociális munkásra lenne szükség, ezzel szemben jelenlegi létszámuk 25 ezer fő körül mozog. Tizenkét főiskolán szerezhető már ilyen képesítés, de a diplomások előtt nincs szakmai jövőkép, a fizetések megalázóan alacsonyak. Nagyon sok a pályaelhagyó: nagy cégek szívesen alkalmaznak képzett szakembereket humánpolitikai osztályukon, vagy közönségkapcsolati irodáikban, magasabb fizetésért. Átlagosan egy-három év alatt kicserélődik egy-egy intézmény szakembergárdája, s a nagy fluktuáció akadályozza a hatékony munkát. Talyigás Katalin, a Szociális Innováció Alapítvány vezetője, az egyesület tagja a szociálismunkás-képzés elméleti és gyakorlati tananyagának kidolgozásában is részt vett, s jelenleg a kelet-európai országok szociális programjainak kidolgozásában közreműködik. Az eddig elért eredmények közé sorolja, hogy sok, Nyugat-Európában elfogadott intézménytípus létezik már nálunk is, A fogyatékosok számára épülő lakóotthonokban a szakmai ellátás mellett az elhelyezés is színvonalas, az idősellátásban is történt előrelépés. Ugyanakkor Talyigás Katalin szerint a kirekesztés ellen nem küzdünk megfelelő módon. Elsősorban a fiatalokat kellene megtanítani a másság elfogadására, arra, hogy mit jelent nőnek, idősnek, fogyatékosnak, cigánynak, más vallásúnak vagy más szexuális orientációjúnak lenni. A szociális szektor egyik legfontosabb feladata az előítéletek ellen való küzdelem kell, hogy legyen - véleménye szerint. Az egyesület tagjai szerint megoldatlan a szakma érdekképviselete, a szociális törvény módosításában sem vehettek aktívan részt. Nehezményezik azt is, hogy a szociális munkások nem kaptak számítógép-vásárlási kedvezményt a pedagógusokhoz és közalkalmazottakhoz hasonlóan. W. A. Cikkünk visszhangja Elengedett gyerekek Munkatársunktól Rettegés a tanyavilágban címmel jelent meg riport csütörtökön a lapunkban. Az írás a Dorozsma melletti tanyavilágban élők félelmeiről szólt, azokról, akik a környéken nemrégiben elkövetett gyilkosság miatt rettegnek. A riportban a Gallai család arról panaszkodott, hogy hiába kérték, gyermeküket nem engedik el három órakor az iskolából, emiatt későn, sötétben érnek haza. Az iskola igazgatója, Harkai Jánosné tegnap megkereste szerkesztőségünket, és elmondta, hogy nem érti Gallainét, hiszen kérése óta mindennap elmehetnek a gyerekek már fél háromkor. Ezzel a lehetőséggel, mondta az igazgatónő, más gyerekek is élnek. Harkainé azt is elmondta, reggelenként már fél hétkor kinyitják az iskola kapuit, hogy a korán érkező gyerekek zárt helyen várják a tanítás kezdetét. Diákköri kiállítás Munkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karának Rajz-művészettörténet Tanszéke kiállította a művészeti diákkör tagjainak alkotásait a Dél-magyarországi MÉH Rt. székházában. A tárlatot tegnap délután nyitották meg, s a kiállított alkotásokat november 29-ig lehet megtekinteni. A környező országok is „nyomulnak" Új szarvasagancsrekord A magyar szarvasállomány nem véletlenül világhírű (Fotó: Tésik Attila) Új magyar gimszarvasagancs-rekord látott napvilágot. A több, mint 16 kilós, aranyérmes agancs amely súlyra bizonyult rekordnak - hordozóját német vadász lőtte az ősszel. A magyar szarvas-, és általában vadállomány máig világhírű, bár a szomszédos országok is konkurenciát jelentenek. A vadászatszervezéssel foglalkozó, hódmezővásárhelyi Hódiana Vadászati és Kereskedelmi Kft. több mint kétszázötven vadásztársasággal áll kapcsolatban. A - többnyire nyugat-európai - vadász jelzi, mit akar lőni, milyen ellátást igényel, és ennek megfelelő helyre közvetíti. Nemcsak Csongrád megyében, hanem például a nagyvadas területként ismert, szarvasos-vaddisznós Dunántúlra is irányít vendégeket a Hódiana. Mint Botyánszki Zsolt ügyvezető igazgató mondja: a lábodi vadászterületen a közelmúltban új magyar agancssúlyrekordernek számító szarvast ejtett zsákmányul egy német vadász: a trófea 16 kiló 80 dekát nyom. Egyébként a magyar (mindenekelőtt a dél-somogyi, dél-baranyai) gímszarvasállomány világhírű - máig itt lövik a legkiválóbb agancsok hordozóit. A szomszédos, volt szocialista országokvszintén jó trófeákat biztosítanak - tu- mondja Botyánszki Zsolt. dom meg az ügyvezetőtől, aki hozzáteszi: ezek legfőbb vonzereje mégiscsak az olcsóbb ár. A trófeák egyébként - függetlenül attól, hogy magyar, vagy külföldi vadász zsákmányáról van-e szó - szigorú bírálaton esnek keresztül. Szakértők pontozzák őket különböző ismérvek alapján, s végül kiderül, az adott agancs kape érmet, és ha igen, bronzot, ezüstöt, aranyat-e. Hozzátehetjük: az érmeknek a sportéletben örülni szokás, s bár sport a vadászat is, nem is akármilyen, kötve hisszük, egy aranyérmes szarvas büszke lenne teljesítményére. Elejtője annál inkább. F. Cs. Fiatalok: nincs idő sportra és imára Több törődést várnak Hon-vágya csillapíthatatlan? Bármilyen lakástervéhez van hitelünk • ]\j j^JQ • Állami támogatással:2,75%* éves kamattól I i > i . , i i Euró alapú hitel: 7,75% éves kamat LaKaSlllteieK Forint alapú hitel: 14,50% éves kamat Bővebb információ: 6720 Szeged, Kölcsey u. 8., tel.: (62) 420-000 •Állami kiegészítő és forrásoldali kamattámogatással vagy WWW.mkb.hu