Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-15 / 266. szám

­CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 15. AKTUALIS 3 A szegedi egyetem 300 millió forintra számíthat Egyszerűbb lesz a tanári bértábla Az idei állami költség­vetést is módosító zár­számadási törvény hét eleji elfogadásával fel­használhatóvá vált a fel­sőoktatásnak szánt 5,7 milliárd forint kiegészítő támogatás. Pálinkás Jó­zsef oktatási miniszter úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a Szegedi Tudomány­egyetem ebből három­százmillió forint körüli összegre számithat. - Milyen szempontok alap­ján osztották szét az 5,7 milliárd forint többlettá­mogatást a felsőoktatási intézmények között, s ebből mennyit kap a szegedi egyetem? - Az oktatási tárca egymil­liárd forintot ad a Debreceni Egyetem könyvtárának felépí­tésére, hétszázmillióból kol­légium épül Budapesten, a fennmaradó négymilliárd fo­rintból egymilliárdot a minő­ségi képzés fejlesztésére for­dítunk azokban az intézmé­nyekben, ahol jelentős tudo­mányos iskolák működnek. Kétszázötvenmillió forint jut a természettudományi karok működési feltételeinek javítá­sára, ebből a szegedi kar mint­egy ötvenmilliót kap. A többi pénzt az intézmények műkö­dési költségeinek arányában osztottuk szét. A szegedi egye­tem háromszázmillió forint körüli támogatásra számíthat. -A Pedagógusok Szakszer­vezete nemrég aláírásgyűj­tést kezdeményezett, hogy Pálinkás József: Ha engem is jelölnének az Akadémia elnöki tisztségére, nagyon komolyan meg fogom fontolni a felkérést. (Fotó: Karnok Csaba) minél hamarabb vezesse­nek be önálló pedagógus­bértáblát. Az előzetes in­formációk szerint ilyen bértáblát a minisztérium­ban készülő pedagógus­életpályamodell is tartal­maz. Ez mikor léphet élet­be? - A 2002-es költségvetés­ben ez az életpályamodell még nem valósulhat meg, de a ter­vezet valóban tartalmaz a pe­dagógusokra vonatkozó bér­táblát. Két-három hónapra szükség van ahhoz, hogy a mi­nisztérium koncepcióját egyeztessük a szakma képvi­selőivel, az iskolák vezetői­vel. A magyar közoktatás je­lentős átalakítását eredménye­ző modell márciusra ölthet végleges formát, s akkor meg tudjuk mondani, 2003-ra ho­gyan és mennyiből finanszí­rozzuk a pedagógus-bértáblát, ami lényegesen egyszerűbb lesz a mostaninál. - Mi a szándéka a minisz­tériumnak az életpályamo­dell kidolgozásával és be­vezetésével? - Vonzóvá és átláthatóvá kívánjuk tenni a pedagóguspá­lyát, és meg szeretnénk be­csülni a kiemelkedő tanári tel­jesítményt. Ma ugyanis nincs megfelelő különbség a kezdő tanár és a szakmai fejleszté­sekben, a helyi pedagógiai programok kidolgozásában közreműködő, elismert peda­gógus között. - A Magyar Tudományos Akadémián megalakult a jövő évi tisztújítást előkészí­tő bizottság, s az elnöki poszt várományosai között az ön neve is megjelent. Vállalná az Akadémia ve­zetését, ha erre kérnék? - Ha valakit az Akadémia elnökévé jelölnek, az óriási megtiszteltetés, mert ez a ma­gyar szellemi élet megbecsült pozíciója. Ha engem is jelöl­nének az elnöki tisztségre, úgy gondolom, nagyon komolyan meg fogom fontolni a felké­rést. -Az MTA mostani elnöke, Glatz Ferenc a tudós testü­let múlt heti közgyűlésén és lapunknak adott interjú­jában is az emberrel foglal­kozó tudományok súlyá­nak növelése mellettfoglalt állást. Ön, mint fizikus mennyiben ért egyet ezzel a véleménnyel? - Minden tudomány az em­berrel foglalkozik. Ha az elnök úr arra gondolt volna, hogy meg kell változtatni az Akadé­mián belül az osztályszerkeze­tet, és több irodalmárra lenne szükség, mint orvosra, vagy biológusra, akkor nem értek egyet vele. Az MTA osztály­szerkezete ma nagyjából meg­felel a magyar tudományos élet szerkezetének. Természe­tesen az Akadémiának is fej­lődnie kell a tudományok elő­rehaladásával párhuzamosan. Ha szükség van arra, hogy né­hánnyal több társadalomtudós kerüljön be a testületbe, ak­kor az a jelenlegi keretek kö­zött is megvalósítható. Semmi­féle kampányszerű átalakítás­ra nincs szükség a Magyar Tu­dományos Akadémián, és minden tekintélyemet latba fo­gom vetni, hogy ilyen ne is történjen. Hegedűs Szabolcs A vonat megvár Miniszterelnökünkről írta valaki a kö­zelmúltban: egy fontos, nagyhatalmú em­ber megfogta a sámliját, letette a sínek kö­zött a mozdony elé, és rátelepedett. Az em­berek választhatnak, megfogják a sámlit és a rajta ülővel együtt félrerakják, majd a vo­nat elindul, vagy csak néznek maguk elé, a vonat meg áll. A publicista szerint nálunk az utóbbiak vannak többségben, mi egy ilyen, „néző" ország vagyunk. Szerintem nem ilyen ország a mienk, csak nem eléggé hal­latszik a másik oldal. És ebben mindenekelőtt az ellenzék a hibás. Elnézem Medgyessy Péter fiatal kampánycsapatát, te­hetségesek, szép jövő állhat előttük, de még nem nagyon tu­dom a nevüket. Ők úgy gondolják, a halk szó messzebbre hallatszik, de ez nem biztos, hogy így van. Ez akkor is meg­mutatkozott, amikor az Amerikát ért terrortámadás utáni el­ső hazai közvélemény-kutatásban észrevehetően emelke­dett a vezető kormánypárt népszerűsége. A bajban az embe­rek az erő és az igazság közül könnyen az erőt választják. Különösen úgy, hogy nincs is mindig egyféle igazság. Az az erő, ahogy a zárszámadási törvényt a kormány le­nyomta az ellenzék torkán, tanítanivaló. Másfél éve minden­ki mondja, írja, hogy az inflációt alultervezték, alultervezik, s a keletkező többletbevétel elköltését kivonják a parlamen­ti ellenőrzés alól. Igy is történt, a kormány utólag elszámolt, mire költötte a közpénzmilliárdokat, anélkül, hogy bárkit is megkérdezett volna. Belekötni jogilag, közgazdaságilag le­het ugyan, de szavazatszerzési céllal szinte lehetetlen, hiszen az első sor, a legnagyobb összeg a nyugdíj több tízmilliárd­ja. Az alultervezett infláció miatti elmaradt nyugdíjé, de ezt szinte lehetetlen úgy elmondani az ellenzéki padsorokból, hogy ne tűnjön ünneprontásnak. Jó kezekben van az ország - hallhatjuk egyre sűrűbben a Széchenyi-tervet népszerűsítő reklámblokkokból. Tényleg dicséretes dolog az energiatakarékosság, hogy pénzt lehet szerezni a nyílászárók cseréjére, de ezt ilyen szinten össze­mosni a kampánnyal? Ennyi milliárdja biztosan nem lesz egyetlen pártnak sem, mint amennyi a Széchenyi-tervre jut a közpénzből, s ha minden, önmagában megkérdőjelezhe­tetlen támogatás, pozitív példa mögé oda mondja a narrá­tor, hogy jó kezekben van az ország, egy idő után el is hisszük. Pedig lehet, hogy csak erősekben. Olyanokban, melyek képesek a vonatot is megvárakoztatni. Két napig a közlekedésről Munkatársunktál Két napon át a közlekedé­sé a főszerep Szegeden: a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparka­mara, valamint a Csongrád megyei kamara közös rende­zésében a Tisza-parti város­ban ma kezdődik a III. nemzet­közi közlekedési konferencia, „Magyar közlekedés az EU kapujában" címmel. A kétnapos program egyik kiemelkedő eseménye, hogy a sajtó képviselői előtt Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, valamint Bozidar Milovic jugoszláv közlekedé­si miniszter itt írja alá a két ország közötti közlekedési egyezményt. A konferencia programja egyébként igen sű­rű, a résztvevők a két nap so­rán több mint húsz előadást hallgathatnak meg. Az esemé­nyen egyebek mellett szó esik arról, hol tart hazánk az uniós felkészülésben, a csatlakozás­nak milyen hatásai lesznek a magyarországi közlekedésre, annak piaci viszonyaira és a versenyhelyzetre. Az elméle­ti kérdések mellett előadások válaszolhatnak olyan gyakor­lati problémákra, mint a ma­gyar taxiközlekedés jövője, s a közlekedési infrastruktúra fejlesztési lehetőségei a Du­na-Körös-Tisza-Maros-régió­ban. A résztvevők áttekintik a legfontosabb területek - fu­varozás, áru- és személyszál­lítás - lehetőségeit, különös tekintettel a közúti, vasúti és folyami közlekedésre. A ven­dégelőadók a közlekedési ágazat minden területéről ér­keznek: jelen lesznek uniós csatlakozásban illetékes sza­kértők, szállítmányozási-ke­reskedelmi és érdekképvisele­ti vezetők, s a legnagyobb ha­zai közlekedési társaságok el­ső emberei. A majdani libera­lizált infrastruktúrát tekintve komoly érdeklődésre tarthat számot Kukely Mártonnak, MÁV Rt. vezérigazgatójának uniós,csatlakesáról szóló elő­adása, s minden bizonnyal so­kakat érdekel majd a Tiszapar­ti városban is a Mahart-vezér­igazgató, Somlóvári László környezetkímélő szállítási mó­dokról szóló előadása. Általános elvárás a tiszta erkölcs Pártok és feltételek A pártok az országgyűlési képviselőjelölt-állítás legfontosabb alapelvének a politikai, erkölcsi és jo­gi feddhetetlenséget tartják - derül ki a lapunk által készített összeállításból. Bár a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Igazság és Élet Pártja hi­vatalosan még nem jelentette be, hogy kiket indit a megyében, a jelöltállítással kapcsolatos alapelveket már megfogalmazták és elfogadták a párt vezető fó­rumain. A Fidesz-Magyar Polgári Párt országos választmánya legutóbbi tanácskozásán fo­gadta el a párt jelöltállítási alapelveit, amelyek szerint többek között vizsgálni kell az országgyűlési képviselője­lölt feddhetetlenségét és az esetleges összeférhetetlensé­get. A jelölteknek nyilatkozni­uk kell arról, hogy elfogad­ják-e a Fidesz programját, fo­lyik-e ellenük büntetőeljárás, van-e köztartozásuk, illetve voltak-e korábban más párt­nak a tagjai - tájékoztatta la­punkat Farkas Sándor. A Fi­desz megyei elnöke elmond­ta: az előző választáson egyé­ni körzetben nyertes képvise­lőket valószínűleg újraindít­ja majd a part. A Fidesz egyéb­ként az év végén nevezi meg selőjelöltjeit. A megyei listán, amelyet 2002. január 20-áig kell felállítania a megyei vá­lasztmánynak várhatóan elő­kelő helyet kapnak az egyéni­ben indulók. Az FKGP jelölt­jeinek részletes önéletrajzot kell benyújtaniuk a párt or­szágos etikai bizottságának, amely meghallgatja, vagy ahogyan Pancza István me­gyei elnök fogalmazott, átvi­lágítja a képviselőjelölteket. A Független Kisgazdapárt egyébként csak azokat indít­ja a jövő évi parlamenti vá­lasztásokon, akik tagjai a párt­nak. A jelölteknek nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A felsőfokú végzettség hiá­nya nem jelent kizáró okot a kisgazdáknál. Elindítják azt is, akinek nincs diplomája, de góta párttag, vagy komoly pozíciót tölt be az FKGP-ben, vagy olyan szolgálatot tett a múltban, ami alapján megér­demli, hogy jelöljék. Mint ahogy a kisgazdáknál, úgy a MIEP-nél sem szerepel a ki­tételek között, hogy volt MSZMP-tag nem lehet képvi­selőjelölt. A Magyar Igazság és Elet Pártja a jelöltállítás legfontosabb alapelvének a politikai, erkölcsi és jogi fedd­hetetlenséget tartja - mondta Kovács László megyei elnök. MIÉP-színekben egyébként indulhat olyan pártonkívüli személy, aki ismert és elis­mert szaktekintélynek számít a saját választókerületében. Ugyanakkor a MIÉP-jelöltek­nek nyilatkozniuk kell arról, hogy folytatnak-e homosze­xuális kapcsolatot, illetve al­kohol- és-Vagy drogfüggők-e. A Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőjelöltjei­nek etikai és vagyonnyilatko­zatot kellett tenniük - tájé­koztatta lapunkat Bot ka László megyei elnök. Ebben többek között az áll, hogy a jelölt ko­rábbi politikai tevékenysége, állampolgári cselekedetei és kapcsolatai nem okoznak kárt az MSZP-nek, s azok a nyil­vánosság előtt vállalhatók. A szocialista képviselőjelöltek­nek nyilatkozniuk kellett arról is, hogy vagyoni helyzetük­kel összefüggően mind ők, mind pedig a velük közös ház­tartásban élők jogilag és erköl­csileg támadhatatlanok. To­vábbá nincs olyan megbízatá­suk, amely összeférhetetlen a képviselői mandátummal. A Szabad Demokraták Szövetsé­gének esetében is az erkölcsi és jogi feddhetetlenség és az összeférhetetlenség volt a leg­fontosabb szempont a jelöl­tállításnál - hangsúlyozta Nagy Sándor szegedi elnök. Mint ahogy a Fidesznél, úgy az SZDSZ-nél is nyilatkozni­uk kell, kellett a képviselője­lölteknek, hogy folyik-e elle­nük büntetőeljárás, van-e köz­tartozásuk, illetve korábban született-e elmarasztaló bíró­sági ítélet velük szemben. Az SZDSZ-jelölteknek arra a kér­désre is választ kellett adniuk, hogy az állampárt idején kap­csolatban álltak-e a belső el­hárítás valamelyik ügyosztá­lyával. Sí. C. Sx. Háromszáz forint leörüli sertésárak Csúcs után zuhanás Csontozóban. A feldolgozó örül az olcsó alapanyagnak, a termelő nem. (Fotó: Gyenes Kálmán) Három-négy héttel ez­előtt még átlagosan 350 forintot kértek és kaptak a termelők az élő sertések kilójáért. Azóta heti 10­15 forinttal csökkentek az árak. A Sertéstenyésztők Országos Választmánya nehezményezi a draszti­kus áresést. Tóth István, a Mezőgazda­sági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta, hogy az utóbbi hetekben több mint 10 százalékkal, átlago­san mintegy 30 forinttal esett az élő sertések felvásárlási ára. Ez igen kellemetlenül érinti a tenyésztőket. Mint mondotta, a feldolgozók költségeik emel­kedésével és az exporttámoga­tás hiányával magyarázzák az árak csökkenését. A Sertéstenyésztők Orszá­gos Választmányának tegnapi ülésének résztvevői ugyanak­kor a feldolgozókat a tenyész­tőkkel kötött megállapodás fel­rúgásával vádolták. A gazdák képviselői szerint ugyanis a feldolgozók ígéretet tettek ar­ra, hogy amennyiben az ál­lamtól, illetve a Vágóállat és Hús Terméktanács közös inter­venciós alapjából 500-500 millió forintos támogatást kap­nak, úgy a felvásárlási árakat tartani fogják. Forró Sándor, a Pick Sze­ged Rt. élőállat-forgalmi veze­tője megerősítette információ­inkat. Mint mondotta, szinte hetente 10-15 forinttal csök­kentek a felvásárlási árak, ami­nek az az oka, hogy a piacon esett a hús ára. Ha azonban egy vállalat a piacon szeretne maradni, két megoldás közül választhat, vagy kevesebbet vág, vagy olcsóbban veszi meg az alapanyagot. A Pick ez utóbbi lehetőség mellett döntött. Forró Sándor hang­súlyozta: még így is felette vannak az állami irányárnak (304 forint), valamint saját, tavalyi szerződésekben rögzí­tett, a nagy súlyú sertésekre vonatkozó irányáruknak, amely 225 forint volt. Jelenleg 305 forintot fizetnek az élő sertés kilójáért (igaz, egy hó­nappal ezelőtt még 353 forint­nál tartottak). A jelenlegi helyzet egyik vesztese a Pankotai Agrár Rt., a megye legnagyobb, évi 60­70 ezer élő állatot értékesítő sertéstenyésztője. Oláh József maricetingvezető arról tájékoz­tatott, nem számítottak az árak ilyen erőteljes csökkenésére. A piaci tendenciákat figyelve tudták, hogy az év végéig es­ni fognak a felvásárlási árak, de az ütemet fokozatosabbnak gondolták. A Sertéstenyésztők Orszá­gos Választmánya elfogadha­tatlannak tartja azt a rendeletter­vezetet is, amelyet a szaktárca készített a sertésfelvásárlás jö­vő évi irányáráról, hiszen az ala­csonyabb a jelenleginél. A mos­tani irányár 304 forint kilogram­monként, élő súlyban számolva, míg a jövő évben a tárca 302 fo­rintban szeretne megállapodni. Ez utóbbi javaslatot az Agrár­rendtartási Tárcaközi Bizottság szerdai ülésén elfogadta a bi­zottság. Azaz a jövő évi sertés­felvásárlási irányár 302 forint lesz, amennyiben a rendeletet az agrárminiszter aláírja. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents