Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-13 / 264. szám

.4 Délmagyarország és a Délvilág gazdasági melléklete • Szerkeszti: Kovács András A magyar betétes már nem hisz akárkinek Őrangyal - egymillió forintig Sorban állás, hangoskodás, pórul járt, szitkozódó emberek - bankcsőd, befagyott betétek. Az utóbbi tíz évben nem egyszer fordult elő ilyen eset, s aki szenvedő alanya volt, kétszeresen is .profitált" az ügyből: egyrészt jobban megnézi, hová teszi, kire bízza a pénzét, másrészt elég kellemetlen körülmények között, de megismerte a betétbiztosítás intézményét. Minden bizonnyal sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor a bankbetétek biztonsága felett az állam őrködött. Majd jött a rendszerváltás, amely a gazdasági szférában is új helyzeteket teremtett. Talán sokak fejében él az „újkori" történelem első nagy bankbotránya, az 1992-es YblBank csőd, majd az azt követő, újabb - Agrobank, Realbank, Rákóczi Bank, Postabank - „befulladások" is, amikor csaknem emberöltőnyi nyugalom után több tízezer betétes keserűen tapasztalta a kiszolgáltatottságot. A magyarországi betétbiztosítás gondolata, szükségessége talán ekkor fogant, majd 1993-ban megalakult az Országos Betétbiztosítási Alap, melynek feladata azóta is az, hogy a hitelintézetekben gyűjtött betéteket védje, a bankcsódök bekövetkeztekor a tagintézmények díjfizetéséből összegyűlt vagyonalapból kifizesse a pórul járt betéteseket vagy megelőzze a betétek befagyasztását. Az OBA-nak jelenleg 234 Kamerákkal és OBA-val védett biztonság. A csatlakozáskor 6 millió forintra emelkedik a határ? (Fotó: Miskolczi Róbert) tagszervezete van, ebből 35 bank és szakosított hitelintézet, 188 takarékszövetkezet, 4 lakástakarék-pénztár és 7 hitelszövetkezet. Ezen pénzintézetek mindegyikében lakossági betéteket is kezelnek, így az ügyfél - betétje révén - közvetlen kapcsolatban lehetne a betétbiztosítással. Ennek ellenére sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy probléma esetén jogaikat érvényesíthetik, mert megtakarított pénzüket kamatokkal együtt egymillió forintos értékhatárig védi a törvény. Az OBA nemrégiben készített egy regionális területekre is kiterjedő kutatást, melyben az ügyfelek tájékozottságát kutatták. A felmérés eredményével a dél-alföldiek túlnyomó része nem dicsekedhet. Arra a kérdésre, hogy mire szolgál a betétbiztosítás, az országos átlag szerint a megkérdezettek 68, a dél-alföldiek 60 százaléka tudott válaszolni. A betétbiztosítás értékhatárával országosan a válaszadók 94 százaléka, a régióbeli megkérdezetteknek mindössze kétharmada volt tisztában. Hogy a betétbiztosítás mely intézményekre terjed ki, az országos megkérdezettek 40 százaléka, a régióban élők 12 százaléka tudott válaszolni, s érdekes, hogy a határhoz közeli térségünkben egyetlen megkérdezett sem tudta, hogy a devizaszámlák is védelmet élveznek. A hazai betétbiztosítás születésekor uniós mintára jött létre, s a csatlakozás után is az európai normákhoz igazodik majd. A tervek szerint a jelenleg egymillió forintos értékhatár felemelkedhet 20 ezer euróig, azaz nincs messze az az idő, amikor megtakarított pénzünk biztonsága hatmillió forint köriili összegig garantált lesz. A betétes boldogságához már csak az kell majd, hogy legyen ekkora összegű betétszámlája. KaHcó Krisztina Gombamód szaporodó garanciák A hazai biztosítótársaságok örvendhetnek: a Gfk Piackutató Intézet legfrissebb felmérése szerint ugyanis egyre többen hajlandóak a garantáltan nyugodt jövőért fizetni. Egy esztendő alatt több mint hatszázezren lettek valamelyik biztosítónál új ügyfelek. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze a biztosítók név- és reklámismertségét és a szolgáltatásokkal való elégedettséget a lakosság körében. A vizsgálat szerint idén a második negyedévben a télnőtt lakosság 76 százalékának volt valamilyen biztosítása, szemben a tavalyi időszak 68 százalékával. Mondhatjuk tehát, hogy négy honfitársunkból három fönntart egy vagy több biztosítást. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a biztosítottak mennyire hűségesek választott cégükhöz. A megkérdezettek egynegyede kategorikusan kijelentette, hogy nem váltana társaságot, míg a többiek már nem ennyire ragaszkodók. Az ügyfelek hűtlenségének okát ugyan nem vizsgálták a kutatók, ám az kiderül, hogy egy biztosítóváltás esetén mit várunk el az új cégtől. A válaszadók több mint egyharmada, ha lecserélné biztosítóját újra, akkor annak jól - a réginél jobban Ha biztosítót választana, mi számítana az új kiválasztásánál? (2001. II. negyedév, a válaszadók százalékában) 35% - JOBBAN CSENGŐ NÉV 33% - MEGBÍZHATÓSÁG 30% - KEDVEZŐ FELTÉTELEK 18% - BAKÁTOK, ISMERŐSÖK AJÁNLÁSA 11% - SZÉLES TERMÉKSKÁLA 6%-JÓ REKLÁMOK ZZ2 £ es új t o 4% - NEMZETKÖZI HÁTTÉR 1 ;% - EGYÉB 10 15 20 25 30 35 - csengő nevet kellene viselnie. A jó név egyébként leginkább a 29 évesnél fiatalabb korosztály, valamint az észak-magyarországiak számára lényeges. Az új biztosító kiválasztásának kritériumai között második helyen szerepel a megbízhatóság, ez a 49 évesnél idősebbeknek fontos, de kimagaslik a diplomások aránya is. Azon megkérdezettek számára, akik biztosítót váltanának, csak a harmadik legfontosabb szempont az, hogy a társaság feltételei mennyire kedvezőek. Az előnyös feltételek a 140 ezer forintot meghaladó jövedelmű háztartásban, valamint a vidéki nagyvárosokban élők számára fontosak. A biztosítással rendelkezők esetleges cégváltásánál negyedik helyen a barátok, ismerősök ajánlása áll. Ez a kritérium az átlagot meghaladó mértékben jellemző a szakmunkásokra és a fővárosban élőkre. Sorrendben az ötödik legtöbb említést a széles termékskála kapta, mint vonzerő. Ez különösen a vállalkozók, a vezető beosztású alkalmazottak és a legmagasabb jövedelmi sávban keresők számára fontos. Mint az az ábrán is látható, a jó reklám csupán a hatodik leggyakrabban említett tényező, s itt az is kiderül, hogy erre a legfogékonyabbak a 20 évesnél fiatalabbak, az alacsony iskolázottságnak és az alacsony jövedelmű háztartásokban élők. O. K. K. Közgazdászkonferencia Verseny a távközlésben Munkatársunktól Távközlés 2001 címmel november 14-én, szerdán 10 órai kezdettel Szegeden, az SZTE rektori aulájában konferenciát rendez a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Baranya és Csongrád megyei szervezetének ifjúsági tagozata. A mostani szakmai rendzvény egy országos konferencia-sorozat része, tavasszal Budapesten és Pécsett, nemrégiben Győrött, Salgótarjánban és Szolnokon voltak hasonló rendezvények. A tanácskozás keretében előadásokra és kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor. A résztvevők és az elóadók a magyar távközlési piac szereplói, a Hírközlési Főfelügyelet munkatársai, szakértői, valamint jelenlegi és jövőbeni vezetékes és mobilszolgáltatók: Horváth Pál (Pantel Rt.) Amit a versenyhez tudni kell, Simon Emese (Matáv Rt.) Versenyhelyzet a magyar távközlési piacon, Steinrich Péter (UPC Magyarország Kft.) A kábeltelevíziós hálózat, mint alternatíva, Szekfű Balázs (Carnation Internet Consulting) A távközlési versenyhelyzet elemzése címmel tart tájékoztatót. Bambó Dél-Afrikában Földre szállt tudomány Munkatársunktól A szegedi Gabonatermesztési Kutató (GK) Kht. a nagy vetésterületű kalászosok - kukorica, napraforgó, cirokfélék, repce, szója - mellett egyéb növények és zöldségfélék fajtáinak és hibridjeinek nemesítésével is foglalkozik. A Magyar Tudomány Napja 2001 rendezvénysorozatának keretében, a napokban megtartott nyilvános tudományos tanácsülésük jó alkalomnak bizonyult arra, hogy a legjelentősebb újdonságokat megismerje a szakma. A Gabonatermesztési Kutató Kht. 31 növényfaj 250 fajtája jelentós a magyarországi köztermesztésben, több közülük külföldön is megállja a helyét. Idén hét új őszi búza (GK Csongrád, GK Héja, GK Tündér, GK Attila, GK Margit, GK Jutka, GK Holló) és két durum (GK Selyemdur, GK Diadur) fajta kapott állami elismerést. Ezek bótermők és általában magas sikértartalmúak. A GK Attila még a levélhámozóval szemben is ellenálló. Régi hiányt pótolna az őszi zab köztermesztésbe kerülése, hiszen teljesítménye a tavasziakénál legalább 25 százalékkal nagyobb és elsősorban kiváló minóségű zöldtakarmány-keverékek előállítására lenne alkalmas. Ezért egy ószi zab fajtajelöltet (GK 2001) be is jelentettek az OMMl-hoz elismerésre. Ebben az évben Magyarországon három, Romániában négy és Szlovákiában két szegedi kukorica hibridet ismertek el. A 2001-ben állami minősítést nyert Macha napraforgó hibrid különösen kedvező kórtani tulajdonságaival tűnik ki. A Gallix Franciaországban indulhat hódító útjára, a Vikit és a Bambót a Dél-Afrikai Köztársaságban vették fel a nemzeti listára. A GK Kht. szervezeti keretei közé tavaly visszakerült makói hagyma- és szentesi zöldségkutatás már kézzelfogható produktumot tett le az asztalra. A GK Lelexír tavaszi fokhagyma fajtajelölt, vöröshagymából a többcélú termesztésre alkalmas Makói fehér és a magról termeszthető egyéves Makométa fajta, valamint az ígéretes GK Makomix dughagymás fajtajelölt bővíti a választékot. A Vetőmag Kereskedőház Rt.-tói átvett 16 zöldségfajta tulajdonságai a fajtafenntartás korábbi hiányosságai miatt igencsak leromlottak. Megújító, feljavító nemesítésüket az alapoknál, új anyatövek kiválasztásával kellett elkezdeni. Ezek utódszelekciója és felszaporítása jelentette a következő lépést. A piacon leginkább keresett étkezési paprika fajtákból 2002-ben már saját szaporításé vetőmagokkal is megjelennek. Még a „régi" kukoricát takarítják be. Jövőre új hibrideket vethetnek a gazdaságok. (Fotó: Miskolczi Róbert) \.GYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 408,60 Ausztrál dollár 145,84 Cseh korona 7,52 Dán korona 33,59 Euró 250,33 Luxemburgi frank(100) 620,55 Finn márka 42,10 Francia frank 38,16 Görög drachma (100) 73,46 Holland forint 113,59 ír font 317,85 Német márka 127,99 Olasz líra( 1000) 129,28 Osztrák schilling 18,19 Portugál escudoí 100) 124,86 Spanyol pesetái 100) 150,45 Japán yen(lOO) 232,18 Kanadai dollár 174,88 Lengyel zloty 68,96 Norvég korona .31,76 Svájci frank 170,96 Svéd korona 26,61 Szlovák korona 5,84 USA-dollár 280,36 E-mail: egyszaz@delinagvar.szeged.hu