Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-09 / 261. szám

VOLVO fiSZI MODELLBEMUTATÓ Látogasson el családjával november 9-10-íl-én márkakereskedésünkbe, ár tekintse meg a Vblvo őszt ModelUmnutatóját> Ismerje meg a Volvo teljes típusválasztékát, különös tekintettel a VOLVO S40 és V40 ELE6ANCE modellekre. Az elegáns kiegészítőkkel felszerelt modelleket ugyanis rendkívül kedvező, TÖBB MINT 4B6 008 FT-OS" ÁRELŐNNYEL kínáljuk. Töltse kellemesen hétvégéjét a Volvo modellek társaságában, és készüljön fel az élményre, melyet csak egy Volvóban ülve érezhet! Metcar Kft. 6728 Szeged. Algyői ut 147 Tel/far 62 425 481 VOLVO tor irte www.votvocara.tui 4 990 000 Ft Az írak 760 HUI ktazttacto Higgye el, ékszereink még csábítóbbak É és most... ilcsébbak 40%-igis KORA ÉKSZIR A hipermarket folyosóján. 62/407-344 1 'fps?mMa vroár 3500 Ft g-téi ;• PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 9. Szerényebb lett az OBA kasszája Biztos, Qbiií biztosított Munkatársunktól Ha nem következnek be az elmúlt évek bankcsődjei, a leg­több ügyfél talán nem is tud­ja, hogy létezik az Országos Betétbiztosítási Alap. Persze j]y módon megismerkedni a garancia intézményével kissé drága mulatság volt, s az azóta eltel idő tapasztalatai alapján a szakemberek állítják, egyre többen vannak tisztában be­tétesi jogaikkal, s azzal, hogy megtakarításaik biztonságát kamatokkal együtt egymillió forintig garantálják. Egyebek mellett ez hangzott el az OBA tegnap, Szegeden tartott sajtó­beszélgetésén. Az eseményen Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatóhelyettese arról is szólt, hogy a betétbiztosítási alap kasszája az idén szeré­nyebb - 3 milliárd forintnyi ­lett, ami a tagdíjak csökkenté­se okozott. E csökkentésre azért volt szükség, mert az alap feltöltöttsége igen magas a biz­tosítandó betétállományhoz ké­pest. A szakember egy regioná­lis kutatás eredményeiről szól­va arról is beszélt, hogy a dél­alföldiek betétbiztosítással kap­csolatos tájékozottsága az or­szágos átlag alatti. Sinkó György jubileuma Munkatársunktól Közel negyedszázadon át volt a Szegedi Nemzeti Szín­ház magánénekese Sinkó György, aki ma 16 órától a Bartók Béla Művelődési Központban ünnepli művé­szi pályakezdésének 50 éves jubileumát. A jeles basszista 1953-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián, előtte hall­gatóként 1951 -tői két éven át a Magyar Állami Operaház ösztöndíjas magánénekese volt. 1953-ban szerződött a Szegedi Nemzeti Színházhoz, ahol Vaszy Viktor irányításá­val a társulaf egyik vezető énekeseként sorra elénekelte az operairodalom legszebb basszusszerepeit. Rendszere­sén fellépett a szabadtárin is, érdemes művész címmel is kitüntetették. 1963-tól taní­tott a Szegedi Konzervatóri­umban, sok kiváló énekest indított el a pályán. Sinkó Györgyöt volt ta­nítványai ma délután a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban ünnepi koncerttel köszöntik. Fellép Frankó Tünde, Tas Ildikó, Busa Ta­más, Jarosiewitz Margó, Sza­botté Kiss Erika, Szél Ber­nadett, Bárdi Sándor és Lő­rinci Zoltán, zongorán kísér Pál Tamás és Koczka Ferenc. A rendezvényen bemutatják Sinkó György életrajzi kö­tetét is, amely a szegedi Bá­ba és Társai Kiadó gondozá­sában jelent meg. Az ünne­pelttel két tanítványa. Mo­hos Nagy Éra és Illés Mi­hály beszélget. Sinkó György. (DM-arcnivumj AraiUBflKár 840 MMb I Aranvf.'űréjt jnftr 2730 FI tóGih Arany fülbdpBiiár 2730 Wltól/pár i Arany kirlárl már 2850 Ft tálpgi, Ararjylání már 4280 FMóí/JL j Tört aranyt tíiszámítjuk 1520 Fí'c { \ -A (ha nálunk vásárol) j Őrizze meg a novemberben j vásárolt arany és ezüst ékszer i pénztárblokkját - decemberben még 10% kedvezményt kap. ' Tószegnél vesztegelt a szentesi vasutas Két óra egy koccanás MEGYEI TÜKÖR 9 A Pizzás Csongrádon Munkatársunktól Ifj. Balogh György csong­rádi születésű író, filmrendező Pizzás című filmjének közön­ségtalálkozóját ma délután 5 órától tartják a Csongrád Ga­léria emeleti nagytermében. A kötetlen beszélgetésen jelen lesz a film főszereplője, Ko­vács K. András is. A Pizzást szombaton délután 4 órától vetítik az Uránia moziban. A rendező a filmet mindenkinek ajánlja. Szecsődi-koncert Világjáró hegedűművé­szünk, Szecsődi Ferenc tevé­kenységének kimagasló ered­ménye a hegedűvirtuóz Hu­bay Jenő elfeledett zenéjének újrafelfedezése. A szegedi egyetem aulájában rendezett romantikus estjén, amelyen Szentpéteri Gabriella zongo­raművész is közreműködött, a legtöbb mű - épp Hubayhoz kapcsolódóan - a XIX. szá­zadi magyaros-cigányos ze­nei világból indult ki. A frappánsan felépített programban mindkét koncert­félidő három-három művet tar­talmazott, egy „komolyat", egy klasszikussá vált magya­ros-táncost és egy variációs megoldásokkal élő bravúrfan­táziát. A legsúlyosabb művel, Hubay nagyszabású Romanti­kus szonátájával kezdődött a koncert, amelyben az első té­ma elszánt lendülete után jól­eső érzés volt a melléktéma himnikus nyugalmán megpi­henni. Lassúja szívből jövő éneklés - a dal lendülete so­dorta előre az előadókat a fáj­dalmas, szóval ki nem mond­ható érzelmek kikiáltásáig, hogy majd újabb összeszedett nyugvópontról még nagyobb feszültséggel kezdődhessen a folyamat. Csak a különleges levegő­jű záró rondó előadásán érző­dött némileg a művészek rang­jához és felkészültségéhez méltatlan körülmények (alig fűtött terem, a szólójátékra al­kalmatlan zongora) zavaró ha­tása. A második rész kezdő szá­ma a Liszt Mefisztó-keringő szólóhegedű átirata volt, sok­színű, a karaktereket remekül kidomborító előadásban. El­vezettel játszották az előadók Hubaynak a Brahms Magyar táncokból készített átiratait. Erre rímelt a második félidő­ben Liszt 6. rapszódiája, Szentpéteri Gabriella tolmá­csolásában, aki még ebből a zongorából is képes volt dús hangzásokat és csilingelő dí­szítményeket elővarázsolni. Hubay Carmen fantáziája elegáns, bravúros mű, amely­nek előadása nagyszerű han­gokkal és lehengerlő virtuo­zitással kápráztatott el. A zá­rószám, a 2. csárdajelenet a saját korában igen népszerű volt, nekünk azonban kicsit furcsa ez a magyar nótás „cu­dar világ" a koncertpódiumon. Ám Szecsődi ízig-vérig hite­lesen és meggyőzően adta elő a darabot, ha mondhatom „ci­gányosan", és fokozhatatlan bravúrral az egyre sűrűsödő befejezéshez közeledve. Rá­adásként a Románc hangzott el - szép romantikus dallam, szép romantikus hegedülés. ízléses, arányos előadói est volt, nem akart többet mutat­ni Hubayról mint ami, ezt vi­szont olyan színvonalon tet­te, hogy zeneisége és egész zenei világa felértékelődött ál­tala. Illés Mária / Uj helyen a szlovák helytörténeti gyűjtemény Pitvaroson Tárgyak a tisztaszobákból Jelentéktelen vasúti baleset történt a minap a szolnoki Kö­rösi úti vasúti átjárónál, ami­kor a szegedi szerelvény összeütközött egy személy­gépkocsival: senki nem sérült meg, az anyagi kár pedig je­lentéktelen. A szolnoki rend­őrök mégis két órán át helyszí­neltek. Lopott holmival me­nekültek vélt üldözőik elől a Lada utasai, a sofőr ezért dön­tött úgy, hogy megkerüli a so­rompókart és elébe vág a vo­natnak - mondta Lengyel György, a rendőrség sajtószó­vivője. Az ütközést követően a vonatról lepergett a festék, a Lada pedig továbbindult. Né­hány méter után azonban meg kellett állnia, utasai a közeli nádasba menekültek. A moz­donyvezető elmondása szerint a vonaton tartózkodott egy ci­vil rendőr, aki azonnal értesí­tette kollégáit. Ok azonban a Szolnoktól két kilométerre eső helyszínre húsz perc múlva érkeztek meg, és a balesetet okozók nyomába eredtek. Ujabb rendőrautó érkezett, ezt követte a harmadik, terepszí­nű ruhába öltözött rendőrök­kel. Egy óra elteltével jött egy civil ruhás rendőr, a szemlebi­zottság elnökhelyettese, aki ebbéli minőségében nem in­tézkedett. Közben a hetven méter hosszú vonatot többször végigjárták, a zúgolódó uta­sok között, kik munkából igye­keztek haza. Ezután követke­zett a szemle, az anyagminta­vétel és a fényképezés. A vo­nat háromnegyed hétkor in­dult tovább, így késett egy ki­sebb koccanás miatt két egész órát. Rónyai Imre, a mozdony vezetője szerint ez aránytala­nul hosszú idő, hiszen tapasz­talata szerint egy halálos bal­eset kapcsán is maximum csak egy órára tartják fel a vasúti közlekedést a rend őrei. Len­gyel György szerint az eljárás elhúzódásának magyarázata, hogy fel kellett kutatni a bal­esetet okozókat, akiket sikerült a nádasban elcsípni. Ellenük vasúti közlekedés biztonságá­nak akadályozása miatt indult eljárás. B. G. Magyarul folyik a szó Pit­varoson, amikor az iskolából átjönnek a gyerekek a hivatal mellett felújított házba, hogy megnézzék a szlovák ősök használati tárgyait. Az iskolá­ban ma huszonketten tanulják a szlovák nyelvet, főleg az al­só tagozatosok, az idősebbek szülei már elsősorban nem ezt igénylik, órarendjükben az ősök nyelvét kiszorítja, prak­tikus okokból, a német és az angol. Pedig az 1998 óta mű­ködő szlovák kisebbségi öm kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az igény megmaradjon. Megve­szik a szlovák tankönyvet és a munkafüzetet a szlovákul ta­nulóknak, és buszkirándulást is szerveznek Bükkszentke­resztre és Kisnánára, ahol szin­tén élnek szlovákok. Ezt az értékmentő tevé­kenységet segíti a most új helyre költöztetett helytörté­neti gyűjtemény is. Az 1800­as évek végéről és a huszadik század elejéről származó hasz­nálati tárgyak az akkor még szinte kizárólag szlovákok ál­tal lakott település tisztaszobá­iból kerültek elő. Korábban a Karsai-házban volt ez a gyűj­temény, az az épület azonban nagyon rossz állapotban van, és a kezelője, a műemlékvé­delmi hivatal nem tud rá köl­teni, az önkormányzat pedig, lévén, hogy forráshiányos, szintén nem tudna mit kezde­ni vele. „A gyűjteményt már el kel­lett hozni onnan. Egy ideig a könyvtárban volt, később a művelődési ház galériáján. Most, a falunap előtt hozatta A gyűjteményt a szlovák tagjai rendszerezik. ( rendbe az önkormányzat ezt az épületet, és akkor kerültek ide a tárgyak, most rendezget­jük a gyűjteményt. Jó néhány tárgyat még restaurálni kell, ez azonban már méltó hely a kisebbségi önkormányzat Fotó: Gyenes Kálmán) kiállításra" - mondja Lehocz­ki Anna, a szlovák önkor­mányzat elnöke, aki szerdán Néveri Kálmánné elnökhelyet­tessel és Halász József né gaz­dasági vezetővel rendezgette az egykori tisztaszobák kin­cseit. Amelyek persze sokban ha­sonlítanak a korabeli magyar használati tárgyakhoz, a divat hasonló volt. A különbség ta­lán csak annyi, hogy a hímzett falvédőn a kendős fiatal­asszony alakja mellett nem magyarul, hanem szlovákul olvashatjuk:, Akkor örülök az életnek, ha van mit főznöm." Lakosságcsere. így mond­ják ma is a helybeliek azt, ami a második világháború után történt ezen a vidéken. Pitva­roson a Csallóközből áttele­pített magyarok, és az itt ma­radt szlovák őslakosok utódai is egyforma keserű mosollyal ejtik ki ezt a szót. Hiszen az ide telepítetteknek ott kellett hagyniuk a szülőföldjüket, az oda költözött itteni szlovákok pedig nem azt találták, amire számítottak. A hagyomány tisztelete itt félig-meddig egyet jelent egy letűnt, sok tekintet­ben boldogabb korra való em­lékezéssel. A rokoni kapcsolatok pe­dig sokáig megmaradtak, nem szakadtak el. Minden évben elindul a rokonlátogató busz Szlovákiába, a magyarok az ott maradottakat, a szlovákok az oda költözött rokonokat mennek látogatni. Igaz, min­den évben csökken a közös * útra jelentkezők létszáma. Hi­szen a hetven év felettiek a határig ingyen utazhatnak, a közös buszra meg nekik is fi­zetniük kell. S az ezerkétszáz kilométer sokba kerül. Ennek ellenére idén még elindult a busz. Bakos András Rónyai Imre szentesi mozdonyvezető szerint indokolatlan volt két órán keresztül várakoztatni a szegedi szerelvényt Szolnok alatt. (Fotó: Tésik Attila)

Next

/
Thumbnails
Contents