Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-09 / 261. szám

PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 9. MEGYEI TÜKÖR 7 Oldalborda Töltött kelkáposzta hústalanul A kelkáposztáról szép nagy leveleket választunk le, a vastag ereket levágjuk, majd vegetás vízben leforrázzuk. A kelkáposzta többi részét is megfőzzük, jól lecsepegtetjük és ledaráljuk. Kinyomkodjuk, és párolt rizzsel, tojásokkal, finomra vágott dinsztelt hagymával, zúzott fokhagymával, sóval, borssal, majoránnával és kevés őrölt köménnyel összedolgozzuk. A tölteléket a töltött káposzta mintájára az előkészített kellevelekbe göngyöljük. A tekercseket kivajazott tűzálló edénybe tesszük, sajttal elkevert tejföllel gazdagon meglocsoljuk, és sütőben pirosra sütjük. Grapefruitos csirkemáj Hozzávalók: 30 deka csirkemáj, 2 grapefruit, 1 kanál zsír, 1 kanál liszt, 1 kanál mustár, 1 kanál cukor, só, őrölt fehérbors. A két grapefruitot meghámozzuk, az egyiket gerezdekre szedjük és lehártyázzuk, a másiknak kifacsarjuk a levét. A csirkemájakat megforgatjuk lisztben, majd forró zsiradékban átsütjük, és melegen tartjuk. A grapefruitgerezdeket apróra vagdaljuk, elkeverjük a kifacsart gyümölcslével, a mustárral és a többi fűszerrel. Éppen hogy felforraljuk, majd a sült májhoz adjuk. Burgonyafánkot kínálunk hozzá. Kávékrémes rolád Hozzávalók: a tésztához 4 tojás, 4 púpozott evőkanál liszt, 4 evőkanál kristálycukor, 1 deci tej, csipetnyi só, a tepsi kikenéséhez vaj és liszt. A krémhez: 15 deka margarin, 1 evőkanál azonnal oldódó kávé, 1 evőkanál oldódó kakaópor, fél deci tej, 2 evőkanál rum, vagy 1 kiskanál aroma, ízlés szerint kevés cukor. Egy keskeny peremű kis tepsit kivajazunk, és liszttel megszórjuk (esetleg sütőpapírral vagy alufóliával kibéleljük). A tésztához a tojássárgákat a cukorral és a sóval habosra keverjük, majd a tejet, felváltva a liszttel, apránként hozzáadjuk. A masszát a tepsiben egyenletesen elterítjük, és előmelegített, forró sütőben szép világosra sütjük. Még forrón nedves konyharuhára borítjuk, és rögtön felcsavarjuk. A ruhában hagyjuk kihűlni. Közben a krémhez a tejet, a kávét és a kakaót összekeverjük. A margarint a cukorral habosra keverjük, majd apránként hozzáöntjük a kávés-kakaós tejet, végül a rumot is beledolgozzuk. A krémnek lágynak, habosnak kell lenni. Akihűlt tésztát kigöngyölítjük, a krémet rákenjük, majd lazán újra visszacsavarjuk. Alufóliába csomagoljuk, és a hűtőszekrényben legalább fél napig dermesztjük. Ujjnyi vastag szeletekre vágva tálaljuk. Kiadós, nem drága sütemény. Előnye még, hogy a kész tészta lefagyasztható. A halak és a tél Még mindig tartja magát horgászkörökben a nézet: késő ősztől kora tavaszig a halak többsége „elvermel", va­lamiféle téli álmot alszik az iszapban, s ilyenkor nem fogható. Vajon ez igaz-e? Bár ex cathedra kijelentések időnként olvashatók e tárgykörben, vélhetőleg azonban senki sem tudja teljes bi­zonyossággal, mit csinálnak a halak télen - akváriumkí­sérletekkel csak részben modellezhető, mi történik a ta­vak-folyók sokméteres, sötét mélyén -, az azonban biz­tosnak tűnik: az előbb említett iszapos verzió nagyjából elvethető. Tény, ahogy hűl az idő, a halak nagy hányada mélyre húzódik, ahol a legmelegebb vízrétegek találha­tók, de az iszapba aligha bújnak, talán egy-két kivétellel (pl. réti csík, melyet Linné nem véletlenül nevezett el Misgurnus fossilisnak, mely név utótagja jelentése: „ásott"; de ez is inkább arra utal: nyári szárazságban fúrják be ma­gukat a csíkok az iszapba, ahonnan tényleg előáshatók). Legfeljebb kicsit „beiszapolódhatnak" a vízfenékre süllyedt, napokig alig mozgó vízlakók, ez főleg azokra le­het igaz, amelyek egyébként is a víz alsóbb harmadának lakói, kárász, compó, ponty, harcsa. Többnyire azonban élénkebbek a halak télen, mint vélni szokás. A Balatonon, ha átlátszó a jég, alkalmas helyen, közömbösen úszkáló, óriási busákat látni, és ha a vermelő pontycsapat közepé­be az ember óvatosan beejti a horgot, akkor az úszó előbb­utóbb kapást fog jelezni. A gond tehát nem azzal van, hogy nem eszik télen a hal, mert eszik - igaz, sokszorosan ke­vesebbet, mint nyáron -, hanem, hogy nem tudni, hol ta­lálható. Mert ha iszapba nem is bújik, összegyűlni - óriá­si csapatokban - összegyűlik a víz valamely - többnyire legmélyebb, vagy épp nádas-sásos - részén. Ha a horgász tudja, hol lelhetők ezen helyek, akkor nyert ügye van. Több­nyire nem tudja, az említett jelek alapján viszont nem le­hetetlen, hogy rátalál. (A legbiztosabb jel, persze, továb­bi horgászok jelenléte - ez holtbiztos vermelőhelyre utal.) F. Cs. A festett üvegek lelke A festők szerelmesei a fénynek, a napsugár ra­gyogásában megjelenő szí­nek gazdagságának és azok fokozatos váltakozá­sának. Az üvegfestészet­nek is ez az egyik titka: a fény áthatol az üvegen, a pirosra, kékre, sárgára fes­tett fényes felületen meg­csillan, és a formák árnyé­kának kivetülése az idő előrehaladtával finoman játszik a falon. - Az üveg­festészet napjainkban re­neszánszát éli, újraélednek a régi formák és rajzok, a szecesszió formakincsére jellemző természetközeli ábrázolás. Egyre többen készíttetnek otthonukba is festett üvegfelületeket - me­séli Sugár Ibolya képző­művész, aki jövő héten in­dítja üvegfestő tanfolya­mát a szegedi Juhász Gyu­la Művelődési Házban. Már az ókori egyiptomiak színesre festett üvegeket illesz­tettek az arany ékszerekbe. Míg az európaiak a gótikus kated­rális bibliai témákat feldolgo­zó hatalmas üvegablakaiban gyönyörködhettek, addig a szá­zadfordulón a lakóházak meg­határozó díszítése a formagaz­dag szecessziós festett ólomü­veg lett. Ebben az időszakban élte virágkorát ez a műfaj: a tervezés az élet szinte minden területére kiterjedt, a lakóhá­zakban stílusban egymáshoz tervezték a bútorokat, a ková­csoltvas kapukat, azok üvegab­lakait, a legapróbbnak tűnő részletek, motívumok is illesz­kedtek az egészet átfogó fő irányvonalhoz. Együtt éltek a különböző iparművészeti ág­azatok és műfajok. A szecesszi­óra a természet stilizálása, a különböző virágok, íriszek, ap­ró állatok, egymásba tekeredő indák ornamentikája jellemző. A stilizált növényvilág ábrá­zolása mindent áthatott: az ét­készlettől kezdve a bútorok fa­faragásáig, a kovácsoltvas ka­puig és nem utolsó sorban az épületek díszítéséig. A század­fordulós stílus ma ismét diva­tos, a különböző művészeti ágakban virágkorát éli, így ma is az üvegfestés egyik legfőbb ihletője. - A népszerűség oka nagyon egyszerű: a mai soro­zatgyártásban készült tárgyak­kal ellentétben ezeknek az egyedi készítésű daraboknak A századforduló formakincse A fény áthatol az üvegen Savmaratott és homokfúvott üvegek Csak terelgetni kell a festékréteget Sugár Ibolya: A tanfolyamon alapszinten ismerkednek meg az üvegfestészettel a tanulók. (Fotó: Miskolczi Róbert) lelke van, szinte „megszólít­ják" az embert - magyarázza Sugár Ibolya képzőművész, aki több mint tíz éve foglalko­zik üvegfestéssel. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szaka után a Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd tanított és tűzzo­máncokkal foglalkozott. A tö­rökországi Izmirben tanult egy évet az egyik üvegfestő isko­lában, majd tíz éve Szegeden saját műhelyt hozott létre, az­óta megrendelésekre és kiál­lításokra készíti üvegköltemé­nyeit. Az idők folyamán többféle üvegfestési technika alakult ki, a legismertebbek a síküvegre kontúrozott festett üveg, a sav­maratott, a homokfúvott üve­gek, az ólomsínbe foglalt, ke­mencében égetettek és a ma­napság oly divatos Tiffany­technikával készültek. - Ha otthonunkban szeret­nénk elhelyezni őket - bármi­lyen technikával is készülje­nek - mindig figyelembe kell venni a lakás belső terét, a fény­viszonyokat és a bútorok stílu­sát. Festett üveggel válthatjuk fel a szekrények sztendert üve­geit, egyéni kézműves munká­val készített darabokat helyez­hetünk a nyílászárókba, ajtók­ba és ablakokba, népszerűek dekoratív térelválasztóként ­- magyarázza a képzőművész. Nem célszerű festett üveget ke­retbe helyezve a falra akaszta­ni, hiszen így éppen attól foszt­juk meg, ami az éltető ereje, vagyis a fénytől. A fény hatá­sára az üvegen megcsillannak a színek. Bármilyen más festé­si eljárástól eltér ez a technika, amit nagyon könnyen meg le­het tanulni. - Az üvegfelüle­ten a megrajzolt kontúrokon belül úgy kell terelgetni ecset­tel a festékréteget, hogy ne ér­jen hozzá az üveglaphoz - ma­gyarázza a technikai trükköket a szakember. A festék önmagá­tól terül az üvegen, csak biztos kézzel kell irányítani. Nem­csak síküvegre lehet festeni, hanem kidobásra szánt be­főttes-, boros- és pálinkásüveg­re is, melyekből szép karácso­nyi ajándékok készíthetők. Sugár Ibolya jelenleg a Hammidó Alapfokú Művésze­ti Iskolában és a Gedói Általá­nos Iskolában tanít, valamint üvegfestő tanfolyamot indít a Juhász Gyula Művelődési Ház­ban. Régi álma, hogy Szeged századforduló idején készült festett üvegablakainak forma­kincsét összegyűjtse és feldol­gozza, melyből egy kiállításra valót szeretne bemutatni a kö­zönségnek, hogy megismer­jék és megszeressék a régi Sze­gedet idéző festett üvegvilá­got. Lévay Gizella Decemberben érkezik Szegedre Bemutatták a Harry Potter-filmet KULIN ARI A így tálalnak a fiatal magyar írók Késő őszi keszegezés a Tiszán. (A szerző felvétele) MTI Panoráma Megtartották a Harry Potter és a bölcsek köve című világhírű gyermek­regényből készült film hivatalos bemu­tatóját november 4-én Londonban. A gyerekek már jó előre gyűjthe­tik erejüket Harry Potter, a varázsló­inas történetének végigüléséhez, mert bármennyire is aprólékosak voltak az utómunkálatok, bizony igencsak hosszúra - két óra 32 percre - sikere­dett a történet. Ez lesz minden idők leghosszabb gyermekfilmje. Ez azon­ban, úgy tűnt, nem zavarja a bemuta­tóra meghívott gyerekeket. „Egy álló héten át képes lennék arra, hogy csak a filmet nézzem" - mondta lelken­dezve a 9 éves Jessica Hatrick a The Sunday Telegraph brit lapnak. Jessi­ca, aki kétszer is elolvasta már J. IC Rowling mind a négy regényét a va­rázslóinas történetéről, annak ellenére szeretné újra és újra látni a filmet, hogy annak egyes jeleneteit sokkal félelmetesebbnek találta, mint a köny­vet. A Harry Potter a legjobb film, amelyet valaha láttam. A filmké­szítők varázslatos munkát végeztek. Attól féltem, hogy a film elrontja azt, ami a könyv olvasása után a képzele­temben megmaradt. Nem így történt. A film jelenetei éppen olyanok, aho­gyan az események a képzeletemben megjelentek. A varázslóinas történetének első filmje minden bizonnyal a legkedvel­tebb gyerekfilm lesz Nagy-Britanniá­ban. Már most - a könyvhöz hasonló­an - csúcsokat döntöget. Csak a brit Odeon mozihálózat eddig 200 ezer jegyet adott el elővételben. Bár az or­szágban ezer mozi tűzi majd műsorá­ra a filmet, a következő napokban ter­vezett zártkörű vetítések jegyeiért hi­hetetlen összegeket ígérnek egyesek a feketepiacon, csak mielőbb láthassák kedvenc hősüket. A könyv írója, J.K.Rowlings is el­ragadtatással nyilatkozott a filmről. „Hatalmas mértékben megkönnyebül­tem, amikor megláttam a végső válto­zatot" - mondta. Rowling méltatta a kiváló szereposztást, különösen a Harryt alakító Dániel Radcliffe, Hag­rid szerepében Rohbie Coltrane és McGonnagall professzor szerepében Maggie Smith teljesítményét dicsér­te. „Amikor először találkoztam CKris Columbus rendezővel, két dolgot meg­ígért nekem: azt, hogy amennyire csak lehet, hű marad a könyvhöz, és hogy teljes mértékben brit színészek játsszák a szerepeket. Mindkettőt megtartot­ta" - hangoztatta az írónő. Végy 24 fiatal magyar írót, mind fiúkat, biztasd őket arra, amit egyéb­ként is konokul tennének, írjanak. A nagy elődök, Mikszáth, Krúdy után illő az étel élvezetéről szólni, kötet­ben. A Friss irodalmi húsok cím esszenciális, magában foglalja a szerzők életkorát és a tartalom miben­létét. Az evés gyönyörűségei nem állnak meg az asztal felett, van vala­mi alatta is, mellette is. Ellenkező neműek lábai nyúlnak által, miköz­ben idősebb hölgyek, nagymamák és anyukák állnak a tűzhely mellett, rápirítván a pörköltre és a társa­ságra. Az írások szerző szerinti ábécé sorrendben követik egymást, hiszen nem lehet egzakt módon meghatároz­ni, melyik érdemelne elsőbbséget, mint ahogy az étel élvezeténél is az ízlés a döntő. Több mint szakács­könyv - a tengerentúli logika bepi­maszkodott a tudatba -, a recepte­ket felülmúlják az írások. Balogh Ta­más Hal égszínkék szemekkel című tárcája ab ovo választ ad a filozófiai­nak tűnő kérdésre: mi is az étel tulaj­donképpen? „És igazából azért nem kért a saját főztjéből, mert valójá­ban a leányt akarta megenni, mert ő a hal, égszínkék szemekkel." Az igazán puha malachús titkáról Szegvár egyik híres szülötte (a má­sik Holman Endre urológus, férfi ba­jok orvosa), Grecsó Krisztián szól. Lapunk tárcaírója itt a fájdalomról be­szél - melyet ezen a lapon benne a bor érlelt irodalommá -, a malacban a gazda elszorult szíve, öléskor. így puhul a hús, s ernyed az olvasó, összefutnak ízek a szájban, mint za­varban a szavak. A magabiztosságból fakadó tanácstalanság vesz erőt azo­kon, akik festett szőkékre várnak, s azok nem jönnek. Miattuk az egész felhajtás, az igazi töltött paprika sós burgonyával (a biztos recept a 67. oldalon). S amikor már minden vesz­ni látszik, s az olvasó lapozhatna a kö­vetkező írásra, elmosódó foszlányok­ban jelenik meg Szindbád puha, de határozott hangja. A kötet szerkesztőjének, a szente­si Cserna-Szahó Andrásnak fényes nem, de matt papír még jutott az utó­szóért, s a 24 fiatal magyar író egy­beterelésének indokainak felsorolá­sáért. S ez egy: a klasszikusok el­fogytak, elő lehet venni őket újra és újra, de friss irodalmi húsok kellenek. Tőlük lehet megtudni azt is, hogy minden ételtől más és más álmai lesznek az embernek. Blahó Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents