Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-05 / 233. szám

PÉNTEK, 2001. OKTÓBER 5. MEGYEI TŰKOR 3 Adóbajok Adókarbantartás Munkatársunktól Az Antenna Hungária Rt. szombaton adókarbantartást végez Szentesen. Emiatt 6.30 és 10.30 között szünetel az ml, m2, RTL Klub tévécsatornák, illetve a Petőfi, Bartók, Sláger és a Kossuth rádiók sugárzása. A választ természetesen nagyjából a kormány is jól ismeri. Mert a parlamenti ülésteremben ugyan kapásból megkapta az ellenzéki javaslat a .Jelelőtlen" jelzőt, a kormányszóvivőd tájékoztatón már kivitelezhetőnek minősíttetett ugyanez az indítvány. Majd, 2003-ban. Esetleg, talán... Külső üzletrészek: sajátos helyzet Pusztaszeren és Szentesen Az első hétszáznak fizetnek Még mindig sok hibás igénybejelentő lap érkezik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Csongrád megyei hivatalához a külső üzletrészek tulajdonosaitól. A pusztaszeri Hétvezérben és a szentesi Ecser-Donátban sajátos problémák nehezítik a kifizetéseket. Az FVM megyei hivatala 18 ezer 500 külső üzletrésztulajdonost tart számon, ám közülük 3500-an nem juthatnak hozzá követeléseikhez. Ők azok, akik felszámolással vagy végelszámolással megszűnt szövetkezettel szemben nyújtottak be igénylést, így egyelőre csak abban reménykedhetnek, hogy az országgyűlés majd újra foglalkozik a problémával és kárpótolja őket. De a maradó 15 ezer külső üzletész-tulajdonos közül is mindössze 11 ezren nyújtották be igényüket, a vártnál 30 százalékkal kevesebben. Pénzt még senki sem látott, az első 700 kérelmező körülbelül egy hónap múlva kapja meg az igényelt összeget — mondta Kocsis László, az FVM-hivatal vezető falugazdásza. Ennek az az oka, hogy a szövetkezetektől nagyon lassan érkeznek vissza az igazolások. Az igénybejelentő lapokat ráadásul sokan hibásan töltik ki, hiányzik róluk az adószám, az adóazonosító, nem ritkán még név és a lakcím is. Akik nem adták be kérvényüket, október 31-éig még megtehetik. A megyei FVM-hivatal arra kéri a jelentkezőket, ne felejtsék el feltüntetni, örökösként, avagy alanyi jogú igénylőként birtokolják a külső üzletrészt, és ezt lehetőleg egyeztessék is a szövetkezettel. A megyében két szövetkezet került rendkívüli helyzetbe a külső üzletrész-tulajdonosokkal kapcsolatban: a pusztaszeri Hétvezér, valamint a szentesi Ecser-Donát Szövetkezet. Pusztaszeren az okoz gondot, hogy a tagok elővásárlási jogáról a szövetkezet alapszabálya egyedi módon rendelkezik. Eszerint az eladónak és a vevőnek külön-külön kellene minden tagot megkeresnie és megkérdezni, lemond-e elővásárlási jogáról. (Másutt az történik, hogy a szövetkezet irodájában kifüggesztik az állam vételi ajánlatát, s amennyiben 30 napon belül senki sem jelentkezik, úgy tekintik, a tagság lemondott elővásárlási jogáról.) Hogy a pusztaszeri igénylők se kerüljenek lehetetlen helyzetbe és az adásvételnek ne legyen akadálya, a hivatal elvállalta: amikor az összes kérelem megérkezett, munkatársai levélben keresik meg a tagokat és kérik a hozzájárulásukat az adásvételhez. A szentesi Ecser-Donát Szövetkezet - mondta el kérdéseinkre válaszolva Móra József elnök - azt vitatja, hogy az 1992. október 2-án a Termálból kivált, közös vagyonnal létrehozott szövetkezésre ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak-e, mint a jogelődre. A szövetkezet nyilatkozatát tartalmazó formanyomtatvány kitöltésére ugyanis őket is kötelezik, kérik feltüntetni az 1991. december 31-i állapotoknak megfelelő statisztikai számjelet, annak ellenére, hogy ilyennel nem rendelkeznek. Ráadásul a Termál Szövetkezet 2000. október 12. óta felszámolás alatt van, vagyis annak külsőseitői elvben meg sem lehetne vásárolni az üzletrészeket. A szövetkezet Bérezi Norberttől, az FVM helyettes államtitkárától szeptember 9-én állásfoglalást kért az üggyel kapcsolatban, ám választ mindmáig nem kapott. Fokoto Klára Víxbe ugrott a Maros-hídról Munkatársunktól Csütörtökön sem találták meg azt a férfit, aki még szerda délután ugrott a makói Maros-hídról a folyóba. A 43 éves K. László minden bizonnyal öngyilkossági szándékkal vetette magát a vízbe, hiszen az ugrás előtt még a cipőjét is levetette. Azok, akik saját elhatározásukból vetnek véget életüknek, gyakran tesznek így. A szemlebizottság a közelben megtalálta a férfi kerékpárját is, melynek kormányára egy reklámszatyor volt felakasztva, benne az iratokkal, egy szabadidőfelsővel és a kerékpárzár kulcsával. A holttestet szerdán nagy erőkkel keresték, csütörtökön azonban feladták a kutatást. A Maros jelenleg árad, ezért elképzelhető, hogy a víz messzire vitte, de az is, hogy valahol a mélyben megakadt. Ha ez utóbbi történt, legalább egy hétbe telik, míg a felszínre bukkan. Hogy mi állhatott az öngyilkosság hátterében, nem tudni. A férfi személyes holmijai közül búcsúlevél nem került elő, ám úgy tudjuk, egyedül élt és olykor nem vetette meg az alkoholt. Egymilliárdos cég a leendő partner Szeged nem kockáztat Az önkormányzat szocialista frakciójának vezetője, Kozma József tegnap kétségbe vonta, hogy a Szegedi Konzervgyár megvásárlására alapítandó új részvénytársaság szakmai befektetőjének kellő tapasztalatai lennének. A Micromeat Kft.-vei kapcsolatban az is elhangzott: túl nagy kockázatot vállal a város a 300 millió forintos tagi kölcsönnel, ha a leendő, 50 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező partner nem elég tőkeerős. A felvetésre válaszolva Tímár László gazdasági alpolgármester elmondta, nem szerencsés belekeverni a politikát a konzervgyárral kapcsolatban kidolgozott koncepcióba. Még ennél is rosszabb, ha információk és kellő utánajárás nélkül állítanak valótlant egy cégről. A Micromeat Kft. ugyanis 1990 októberében alakult mirelit áru forgalmazására, húsipari alapanyagok és hűs jellegű konzervipari termékek kül- és belkereskedelmére. Jelenleg az éves árbevétele 1 milliárd forint. A Micromeat a Szegedi Konzervgyár beszállítója volt a kezdetektől annak bezárásáig, fagyasztott hústermékeinek forgalmazását a vállalattól bérelt hűtőkből bonyolította. Saját termékeinek gyártási technológiájával is rendelkezik. A város a konzervgyár megvásárlására szánt 300 millió forintos tagi kölcsönnel pedig nem vállal nagy kockázatot - tette hozzá Tímár László -, hiszen a visszafizetést a szerződésbe foglalt kemény feltételek garantálják. F. K. Újfent csatázik a kormány meg az elH lenzék. Ezúttal az adóztatás mértéke és •KjgK módja a tét. Az MSZP azt javasolja, YlJjHjF hogy a magyar keresők kilencven száJ|ML zaléka legföljebb huszonöt százalék szeB mélyi jövedelemadót fizessen, szemben I A EB a mostani helyzettel, mikor is ha valakinek a fizetése csak kis mértékben meghaladja a minimálbért, máris becsúszik a negyvenszázalékos adósávba. Mondják: az adócsökkentésre a fedezet is meglenne, hisz a kétéves költségvetés elfogadtatásakor a kormány szándékosan olyannyira alábecsülte a várható inflációt, hogy az ebből fakadó többletbevételek kényelmesen fedeznék az adóhatárok módosítását. Legföljebb kevesebb pénzt osztogathatnának szét így, választások előtt, parlamenti ellenőrzés nélkül, nekünk pedig havi tíz-húszezerrel több maradhatna a zsebünkben. Nos, az ország házában az ellenzék azonnali replikában megkapta, hogy javaslata felelőtlen. A kormány ugyanis - mondják - a többletbevételekből nagyarányú gazdaságélénkítési programot kíván finanszírozni, többek közt fölgyorsítva az autópálya- és útépítéseket. No meg belföldi keresletélénkítésre is fel kívánja használni a többlet adóbevételeket, ami jótékonyan hatna az éppen leülőben lévő gazdaságra. Ami azt illeti, mindkét elképzelés szimpatikus - lenne. És megfontolandó. Csakhogy: nincs új a nap alatt! Mert erről a vitáról szólt a nyolcvanas évek is, amikor a szocialistának nevezett állam a maga etatista módján folyton a jövedelmek mind nagyobb hányadának centralizálására törekedett, mondván: a bölcs központi akarat az így begyűjtött pénzeket befektetve majd kihúzza az országot a bajból. Szakemberek hiába figyelmeztettek, hogy a pénzt a legokosabban, és az ország számára is leghasznosabban a jövedelemtulajdonosok költik el, mindig győztek a központosítás hívei. Nem is csoda, hiszen mellékesen ezzel saját hatalmukat is növelték. Az eredmény mindenki számára ismert. Most hasonlóval nézünk szembe. Ráadásul mi, magyarok messze több adót fizetünk be jövedelmünkhöz képest, mint a lengyelek vagy a csehek, akiknek egyharmaddal kisebb terheket kell viselniük. Az adócsökkentés pedig nemcsak növekvő életszínvonalat generálna a lakosság többségénél, hanem a gazdaságot is élénkítené az emelkedő kereslet jóvoltából. Ha például éppen a legszegényebbek többet ehetnének, picit könnyebben élhetnének. Gazdákat, kereskedőket, a hús- és tejipart kellene megkérdezni, mit is jelentene a számukra csak az, ha minden gyerek reggelizne, mielőtt az iskolába indul... A civil szervezetek szerepvállalásáról Eli: hogyan pályázzunk? Turi-Kovács Bála környezetvédelmi miniszter is ott volt a rendezvényen. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól Háromszáz civil szervezet közül ötven fogadta el a meghívást a Délalföldi Regionális Civil Fórumra, amelyet tegnap Szegeden rendezett meg a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete). Az eseményen részt vett Bartha László és Rákos Tibor, a Fidesz-MPP, és Balogh László, az MDF országgyűlési képviselője is. - A civil szervezeteknek meg kell tanulniuk azokat a gyakorlati technikákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az EU regionális környezetvédelmi támogatásaira sikerrel pályázhassunk hangsúlyozta a fórum jelentőségét llosvay György. A Csemete ügyvezető elnöke azt is fontosnak tartja, hogy a lakosság minél átfogóbb információkkal rendelkezzen az uniós támogatási lehetőségekről. llosvay György szerint ennek nem csak a környezetvédelem területén van jelentősége. A fórum résztvevőit tájékoztatták a regionális Phareprogramok megvalósításáról és a Nemzeti fejlesztési terv regionális vonatkozásairól is. A felszólalók közül Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke a társadalmi szervezetek szerepvállalásának fontosságáról beszélt. A fórumon előadást tartott a környezetvédelmi miniszter is. Turi-Kovács Béla délután Balogh László MDF-es országgyűlési képviselővel a klebelsbergtelepi Holt-Tisza környezetvédelmi problémáinak megoldásáról tartott fórumot, majd részt vett Rúzsán a kistelepülések csatornázási és szennyvízkezelési problémákról rendezett tanácskozáson. Nemzetközi tanácskozás Vásárhelyen Környezet és gazdaság Tizenegy országból érkeztek környezetvédelmi szakemberek Vásárhelyre. (Fotó: Tésik Attila) Tizenegy ország tizennyolc környezetvédelmi szakembere vesz részt a hódmezővásárhelyi East-East-konferencián. A téma: a környezetvédelem és a gazdaság összefüggései. A tegnapi előadás-sorozatot ma - többek között - vásárhelyi környezetvédelmi beruházások, gazdálkodó szervezetek, iskolák megtekintése követi. A Soros-programiroda szervezésében megvalósult East-East a közép- és a kelet-európai, illetve a középázsiai országok közötti kommunikáció elősegítését tűzte ki célul. Albán, bolgár, horvát, kirgiz, litván, moldovai, orosz, ukrán résztvevők érkeztek Vásárhelyre. A tanácskozás témája - mint Gál József, a Gábor Dénes Főiskola vásárhelyi konzultációs központjának vezetője hangsúlyozta - a környezetvédelem és a tágabb, változó világ viszonya. A környezeti nevelés éppúgy szóba kerül a rendezvénysorozaton, mint ahogyan a környezet gazdasági összefüggései, társadalmi elfogadottsága is témát szolgáltat. A program háromlépcsős, az elsőt, a vásárhelyit más országban megrendezendő továbbiak követik. A rendezvény házigazdája, Rapcsák András polgármester arról is gondoskodott, hogy a vendégek „képbe kerüljenek". Szólt a város elmúlt évtizedben megvalósított környezetvédelmi beruházásairól, említést tett arról: példaértékű kompromisszum megtételével, úgy tűnik, sikerül egyeztetni a természeti értékek védelme és a humán hasznosítás lehetőségét a mártélyi holtágon. Valkó László egyetemi docens a környezeti piacról beszélt a városházán, és külföldi látogatók is tartottak előadásokat. Délután zártkörű kerekasztal-beszélgetés zajlott a Gábor Dénes Főiskola konzultációs központjában. Ma a résztvevők megtekintik a szennyvíztisztító telepet, a kommunálishulladék-lerakót, iskolákat és gazdálkodó szervezetet is meglátogatnak, mindenhol a környezetvédelem lehetőségeit, annak tágabb társadalmi-gazdasági rendszerbe való beilleszthetőségét, és így tartós megvalósításának lehetőségeit kutatva. F. Cs.