Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-04 / 232. szám

Miben rejlik a női tudás? Könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik a két nem közti különbségekkel, az eltérő élettannal és az ebből fakadó tulajdonságokkal. A hölgyek - a férfiakkal ellentétben - gyakorlatiasabbak, gyengédebbek és kommunikatívabbak - emelték ki a legkedvesebb tipikus női tulajdonságokat a megkérdezett urak. Fejér Zsigmond egyetemi hallgató Szeretem az okos nőket, ők még vonzóbbak a számomra. A hölgyek nyelvérzéke is rendkívül fejlett. Többségük a gyakorlatias kérdéseketjobban meg tudja oldani, mint a férfiak. Biológus hallgatóként tudom, hogy a hölgyek agyuk mindkél féltekéjét használják, míg a férfiak csak az egyiket. Viszont ők egy adott dologra sokkal jobban tudnak összpontosítani. Ezért a férfiak egyes célirányos kutatásokban relatíve eredményesebbek. Ez a téma biológus hallgatóként egy sabb tulajdonsága, hogy nőiesek. A férfiakhoz képest lényegesen kedvesebbek és érzékenyebbek. A gyengédséget és törékenységet sokra értékelem. A férfiak legtöbbje ilyen téren labdába sem rúghat. Az élet bizonyos területein viszont a hölgyek nem állnának helyt, például pem láttam még női autószerelőt. Nincs hozzá fizikumuk, és nem szeretik a piszkos munkát. Taxisofőrként is kevesen dolgoznak, nem is nekik való ez a mesterség. A gyengébbik nem nagy rajongója vagyok egyébként, de az önfejű és makacs hölgyeket nem kedvelem. Erről a tulajdonságukról le kellene szokniuk. Nagy István, érszigetelő A nőkről rögtön az jut eszembe, hogy rengeteget beszélnek, egymással megosztják a gondjaikat, szeretnek csevegni és pletykálni. Náluk ez a természetes, így van kitalálva a világ rendje. Mindez nem véletlen, hiszen jótékony hatással van az idegrendszerre. Meg is van az eredménye, hiszen a férfiakkal ellentétben kevésbé hajlamosak a depresszióra. Ezenkívül nagyon megbízhatóak. A munkahelyemen tudom, a kolléganőimre számíthatok, hogy amit megígérnek, azt pontosan megcsinálják. Ezen a téren a férfiak nem tudják velük felSzöveg: Lévay Gizella, fotó: Miskolci! Róbert A tévé: a biztos védekezés MTI Panoráma A gyermekszaporulat megfékezésére olcsó tévékészülékeket javasol az indiai kormány. India, az elkövetkező két évtizedben a világ legnépesebb országa lesz. A milliárdot jóval meghaladó lélekszámával 2020-ra Kínát is megelőzheti. Sajnos, túl sok gyerek születik s ennek megakadályozására kormányprogram készült, melyet az egészségügyi miniszter ismertetett a parlamentben. C.P.Takur szerint „olcsó televíziót kell adni a népnek." Az új demográfiai program a szappanoperákra számít, meg az olyan kvíz-műsorokra, mint a „Ki akar milliomos lenni?" Az akadékoskodó ellenzéket azzal nyugtatta a miniszter, hogy ez a módszer olcsóbb, mintha óvszert osztogatnának. A kampány a legnépesebb északi országrészben kezdődött, itt a legkevesebb a tévékészülékek száma. A kormány úgy számol, hogy a mintegy 4 dolláros előfizetési díjért nézhető több, mint 70 csatorna „elég erős érv ahhoz, hogy a nézők inkább üljenek a díványon és ne menjenek az ágyba." időben nagyon érdekelt, ezért több mindennek utána olvastam. wL Wk / ^HBMgp y** Hcs A 4 WBmBm Mm Farkas Gábor pénztáros Nagyon nehéz kérdés, hiszen elfogult vagyok. Abszurdum, de a hölgyek legmarkánvenni a versenyt. Az erősebb nem képviselői mindezt vagánysággal kompenzálják. Anita Ekberg hetvenéves A hormon az igazán fontos Mitől lesz neme? az agynak A nemiséghez kötött agyi különbségeket a bulvársajtó fölnagyítja; annyira nem nagyok ezek a különbségek, de vannak mondja dr. Benedek György agykutató, egyetemi tanár, a szegedi élettani intézet igazgatója. - A rossz nyelvek szerint az idegrendszer nemiséggel kapcsolatos sajátosságait vizsgáló kutatók többnyire - nők. Igaz ez? Hetven éve, 1931. szeptember 29-én született Anita Ekberg svéd filmszínésznő, akinek pályafutása nagy része azonban nem hazájához, hanem Hollywoodhoz, illetve Olaszországhoz kötődik, s aki Federico Fellini Az édes élet című filmjében vált egy korszak szexszimbólumává. Kerstin Anita Marianne Ekberg néven születeti Malmőben. A negyvenes évek végén kikiáltó volt a koppenhágai Tivoliban, de szépségére hamar felfigyeltek. Rövidesen keresett fotómodell lett, feltűnő, érdekes arcával és alakjával szexbombának számított. Húszévesen már szépségversenyeken indult, 1951-ben Svédország szépévé választották. Hasonló siker reményében utazott el még abban az évben a tengerentúlra, a Miss Amerika-választásra. A versenyen ugyan nem győzött, de mégis nyert, hiszen Hollywood felfedezte őt. Legelső ottani filmje az 1953-as Abbott és Costello a Marsra repül című vígjáték volt, amelyben az Universal Pictures ajánlott neki testhez álló szerepet: egy szépségkirálynő-jelöltet alakított. Ekberg hamarosan az ötvenes és hatvanas évek női ideáljává vált Marilyn Monroe és Jayne Mansfield mellett. Csábos alakjával, hódító szőkeségével ő is harcba indult az ügyeletes filmsztár státusáért. 1956-ban a Life magazin címlapján szerepelt, 1961 novemberében pedig a Playboyban tárta magát a világ elé. Az ötvenes években mintegy húsz filmet forgatott, köztük a Művészek és modellek (1955), a Véres sikátor (1955), a Hollywood vagy csőd (1956), a Vissza az örökkévalóságba (1956) címűeket. A filmek többsége a könnyed szórakoztató műfajhoz tartozott, de szerepelt a fajsúlyosabb, King Vidor féle Háború és békében (1956) is - ebben azonban kevesek tetszését nyerte el. A .jéghegynek" becézett Ekberget a külsőleg hideg, de - Kétségtelen, hogy az ezzel foglalkozó szakirodalomban mintha tényleg több női név bukkanna fel. Én mégis inkább úgy tartom, hogy mint minden tudományágban, az agykutatásban is vannak olyanok, akik a mérhető dolgokkal foglalkoznak. s vannak mások, akik nem mindig bizonyítható, merészebb következtetésekre is hajlanak. A férfiak és a nők agyi különbségeit mindazonáltal nem a tudósok, hanem a bulvársajtó nagyítja tol. - Mi az oka a különbségeknek? - Genetikai, hormonális és evolúciós oka van. Az újabb kutatások fényében azt lehet mondani, hogy az öröklött információ a hormonokon keresztüljut érvényre, méghozzá az egyéni élet során. - Tehát az agyunk biológiailag nem születik készre? - Egyáltalán nem afféle „végleges gépezet". Felnőttkorban is megőrzi plaszticitását, változékonyságát, biológiai átalakuló képességét. Sejtjei fizikailag is átrendeződnek, átépülnek, ezáltal képesek magukba fogadni a környezet ingereit. A szerzett tulajdonságok öröklődése persze elég bonyolult dolog. A férfiak jobb tájékozódási képességének kialakulását például az evolúció során szerzett genetikai vonal érzéki szépség szerepébe skatulyázták be. A skandinávokra jellemző magas szőkesége olaszos vérmérséklettel párosult - ezt a tulajdonságát használta fel Federico Fellini olasz rendező is, aki 1960-as, Az édes élet című filmjében egy Rómába látogató egocentrikus, híres amerikai filmsztár szerepét osztotta rá. Ekberg nevét a nézők többsége e film híres jelenetéből ismeri, amikor Marcello Mastroianni partnereként fekete atlaszból készült káprázatos ruhájában éjszaka megmártózik a Trevi-kút hűs vizében. A heves viharokat kiváltó, de sikeres film után visszaköltözött Európába, s ettől kezdve elsősorban Olaszországban forgatott. Utolsó filmje a három éve forgatott Le Nain Rouge (A vörös törpe) volt. Magánéletében kapcsolatba hozták fíary Cooperrel és Mastroiannival, házasságot azonban 1956-ban Anthony Sleellel kötött. Férje sikeres brit színész, az ötvenes évek kalandfilmjeinek sztárja volt, de nősülése után pályafutása botladozni kezdett. A sajtó gúnyosan csak Mr. Ekbergnek emlegette, s hiába váltak el három év múlva, ezulán már csak közepes színvonalú európai filmekben alkalmazták. Második férjéhez, Rik Van Nutterhez 1963-ban ment hozzá, tőle 1975-ben vált el. Bár Anita Ekberg színészi teljesítménye a kritikusok szerint néha hagyott kivánni valót maga után, fantasztikus alakjával és arcával olyan kisugárzása volt, amivel pótolta ezt a hiányosságát. Nevét még Bob Dylan is megörökítette egyik 1961-ben írott dalában. Parg* Zita a kerékpár fölfedezése! Az emberek nagyobb távolságokat tudtak megtenni, párkeresés céljából is, s ez úgy hatott a populációra, hogy az egyedek nagyobbak lettek: megnőtt a magasság, a testsúly. Hogy a 20. század jelenségeinek - a nők munkavállalásától a hormonális úton való születésszabályozásig, a használati eszközeink elektromágneses sugárzásától a vegyszeres gyomirtásig - milyen evolúciós hatása lesz, még senki sem tudja, csak az a biztos, hogy lesz! - Mik a legfőbb különbségek a férfi és a női agy között? - A férfiak agya nagyobb, több az idegsejt, erőteljesebb a két félteke közötti különbség, a jobb félteke fejlettebb. A nők agya kisebb, kevesebb az idegsejt, de több a nyúlványuk, a bal félteke a fejlettebb. A két félteke között kisebb a különbség mint a férfiaknál, jobb a harmonizáció. Egyes kérgi területek a férfiakban és a nőkben különböző nagyságúra nőnek. A jobb félteke felel a tájékozódási képességért, a nem szóbeli információk raktározásáért és felidézéséért, ezért van, hogy a férfiak általában jobb zenei vagy matematikai képességekkel rendelkeznek. A nők szóbeli kifejezőképessége, tárgyfelismerése, kategorizáló képessége viszont erősebb. -A biológiai, anatiimiaikülönbségekből következnek a viselkedési különbségek? - Ez az ésszerű, és minden jel arra mutat, hogy bár a környezeti hatások - például a nevelés - erősen befolyásolják a magatartást, azért egy kisfiút nehéz lenne „lelkileg" nővé nevelni, vagy fordítva. Az is tény, hogy minél fiúsabb a gyerek viselkedése, annál inkább fiúként is bánnak vele, tehát erősítik a nemi fejlődés irányát. A közelmúltunk tapasztalata, hogy az „uniszex" divat és helyenként ilyen célú nevelés ellenére a nők csendben de módszeresen visszatérték a nőies elfoglaltságokhoz, a varráshoz meg a konyhához, a szántást vagy a lövöldözést pedig meghagyták a férfiaknak. Sulyok Erzsébet Egy fontos különbség: a nőknek rosszabb a tájékozódási képességük. (Fotó: Miskolczi Róbert) öröklődésének tulajdonítjuk. Korábban úgy gondolták a tudósok, hogy mivel a férfiak vadásztak, a vadászatból haza kellett térni, s akiknek ez sikerült, vagyis jól tájékozódtak, azoknak a genetikai vonala öröklődhetett tovább. Csakhogy a nők meg gyűjtögettek, s nekik is vissza kellett témi... Az elmélet utóbb úgy módosult, hogy nem a foglalkozással, hanem a párválasztással hozták összefüggésbe a férfiak tájékozódási képességének kialakulását. Viccesen hangzik, de igaz: aki nem jól tájékozódott, az. nem talált nőt. Hozzánk közelebbi „történetek" is erősítik ezt az elméletet. Gondolja csak meg, milyen rendkívüli alkatbeli változásokhoz vezetett Európában