Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-04 / 232. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. OKTÓBER 4. HELYI TÜKÖR'5 Kollégánk (balról a második) megúszta a támadást, húsz perccel később a tettest már megbilincselték a rendőrök. (Fotó: Miskolczi Róbert) Eröszakot válthat ki a drog Az agresszív, támadó magatartás nem jellemző a kábítószer-élvezőkre, a belélegzett hígítógőzzel narkózók za­vart állapotba kerülnek, de esetükben sem tipikus az erőszakosság - nyilat­kozta az eset kapcsán Szabó Zoltán pszichiáter, a Szegedi Tudományegye­tem pszichiátriai klinikájának orvosa, aki elmondta: a '60-as évek elején am­fetaminnal végzett állatkísérletek azt igazolták, hogy az amfetamin csökken­tette a kísérleti állatok agresszivitását, de vannak olyan tapasztalatok is, mi­szerint drogosok amfetamin hatása alatt követtek el erőszakos cselekedete­ket. Egy másik kábítószerről, a PCP­ről (angyalpor) azonban a kísérletek során az derült ki, hogy fokozza az ag­ressziót. A cracket - a kokain egyik for­máját - élvezőknél a szer megvonásá­nak idején fellépő ügynevezett sóvárgás erőszakos cselekedetekre ösztönözhet. A heroint fogyasztók azonban nem ag­resszívak, ez a fajla viselkedés távol áll a heroinisták személyiségétől. K. K. (Folytatás az 1. oldalról.) Nem ért az autóhoz, ezért csak ültem a volán mögött és igyekeztem megértően bólogatni, talán még egy bi­zalmas mosolyra is futotta: ugye, nem akarunk bajt egy­másnak? Végül ráunt az egészre és néhány újabb ar­tikulálatlan üvöltés után sie­tősen tovahaladt. Döbbenten vártam né­hány másodpercet, majd tár­csáztam a szerkesztőség portájáról a 107-et. A rend­őrök alig két perc alatt a Sajtóház előtt villogtak, le­adtam a személyleírást, amit nem kellett befejeznem. - Barna bőr. Göndör haj - folytatta egyikük. - Az a Morzsi lesz... Csikorgó gumikkal szá­guldottak tovább, majd alig öt perc múlva már ismét fé­keztek a Stefánián, és futás­tól átizzadt inggel szálltak ki a Suzukiből. - Ez volt az? - kérdezték, és a hátra bilincselt kezű, a kocsiban ülő Morzsira mu­tattak. Ő volt, de megdöb­bentő változáson ment ke­resztül: bűnbánó arccal, tisztább tekintettel nézett ki az autó ablakán. Mint kiderült, utánam még egy járókelőre ijesztett rá a huszonhét éves, bódult garázda. A Stefánián még végigkorzózott, de a rakpar­ton már sietősre fogta. Az őt üldöző rendőröknek is ellen­állt, egyikük elmondása sze­rint husánggal támadt rájuk. A rendőrökkel kellett tar­tanom, így előreültem, ő mögöttem. Nehéz volt meg­szólalnom, mégis megkér­deztem tőle: - Miért támadt rám? - Nem akartam megtá­madni, csak a kezemet és a késemet mutattam önnek. Azt akartam elmondani, hogy nagyon ki vagyok bukva. Nem bírok magam­mal, öngyilkos akarok lenni. Meg akarok halni, mert na­gyon egyedül vagyok. Sen­kim sincs, csak a ragasztó meg a hígító. Beteg vagyok. Szorongok, és amikor beszí­vok, hangokat is hallok, amiktől félek. Most is na­gyon féltem, azért kiabál­tam. Nem akartam semmi rosszat. A kapitányságon az elő­állítóba zárták, de előtte még kipakoltatták vele a zsebeit. A késen kívül egy munkanélküliek kiskönyve került elő. Amíg a nevét és életkorát tudakolták, tekin­tetem a kék könyvecskéből kihulló egylapos, vallási ki­adványra esett, amelyről egy ismerős, szakállas férfi­arc nézett vissza rám. A kép felett a cím: „Ki ő? Jézus Krisztus". K. Róbertnek hívják, csak a kezét és a kését mu­tatta nekem - tudtam meg tőle. Azt már a rendőrök halk beszédéből csíptem el, hogy igencsak ismerős az intézményben. Alig hu­szonhét esztendeje alatt már tízszer volt büntetve, lopás, rablás és garázdaság is szerepel bűnlajstromán. Legutóbb áprilisban szaba­dult. Szembesítésre nem is volt szükség, elismerte tet­tét. További több mint két órát kellett várakoznom a folyosón, ennek felét egy­mástól alig néhány méter­nyire töltöttük. Beszélgetni próbáltunk egymással, de rám parancsolt egy hölgy: üljek a helyemre és ne befo­lyásoljam a gyanúsítottat... - Figyeljen, van egy öt­százasa? - fordult hozzám utoljára. - A szerkesztőség portá­ján hagytam a tárcámat. - Adna egy névjegykár­tyát? Csak hogy később ta­lálkozhassunk, és elmesél­hessem, mi történt velem. - Ha lehet, többet inkább ne találkozzunk. Illyés Szabolcs Polgármesteri vétó a közszolgáltatók díjemelésére? Csak az inflációval drágulhatnak Több szegedi szolgáltató is emelni akarja janu­ár elsejétől tarifáit. Bartha László azonban kizá­rólag a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2002. január elsejétől esedékes, 5 százalékos alapdij-emelését tartja elfogadhatónak. A polgármester szerint legfeljebb az infláció mértékével növelhető a viz­és csatornadíj, a szemétszállítás, a parkolás és a tömegközlekedés tarifája. A beérkezett javasla­tok alapján, amelyekről holnap dönt a közgyűlés jóval magasabb emelésekre kér engedélyt a Sze­gedi Vízmű Rt., a Szepark Kft., a Tisza Volán Rt. és az SZKT. Százharminchat forintos tarifaemelést tervez a Sze­gedi Környezetgazdálkodási Kht. hulladékgazdálkodási üzletága - tudtuk meg Sza­bó Ferenc igazgatótól. A szemétszállítás tarifája két­szer 68 forinttal drágul a cég által tett javaslat szerint. Az eddigi díj tíz százalékát kitevő 68 forint az infláció okozta veszteségek pótlásá­ra szolgál, míg a másik 68 forintból az ISPA által tá­mogatott térségi hulladék­gazdálkodási reform önkor­mányzati önrésze teremthe­tő meg. Az idén a képvise­lő-testület úgy döntött, hogy a cég hét éven keresztül a mindenkori inflációnál tíz százalékkal nagyobb mér­tékben emelheti a tarifáit, hogy megteremtse a beruhá­záshoz szükséges önrészt. A pénz külön számlán gyűlik. Csupán a cég működési költségeinek emelkedését érvényesítené az új tarifái­ban a Tisza Volán Rt. A vál­lalat szakembereitől meg­tudtuk, az ország megyei jogú városai közül még a tervezett 12 százalékos díj­emeléssel együtt is a legol­csóbb tarifákat kínálná a Ti­sza Volán és az SZKT. A ja­vaslat mögött „kőkemény számok állnak" - fogalma­zott a Tisza Volán illetéke­se. Az új tarifatáblázat sze­rint egy vonaljegy elővétel­ben 95, a járművön 125 fo­rintba kerül, míg egy teljes árú kombinált bérletért 3330 forintot kellene fizet­ni. A Szegedi Vízmű Rt. 10,3 százalékkal emelné a víz- és csatornadíjat - tud­tuk meg Palkó György ve­zérigazgatótól. Ez a hivata­los fogyasztói árindex éves átlaga. Ugyanakkor 1,7 szá­zalékos kiegészítést is kér­tek. A cég azzal indokolta az inflációnál magasabb emelést, hogy a tavalyihoz képest 6,5 százalékkal csökkent a vízfogyasztás, ám a költségek 80 százalé­kát kitevő üzemeltetési rá­fordítások emelkedtek. A cég hat forint karbantartási költséget is szeretne beépí­teni a csatornadíjba, amely a 420 kilométeres belvízel­vezető rendszer állagmegó­vását szolgálná. Ezen az áron a polgárok mentesül­nének a belvízelvezető ár­kok kötelező karbantartásá­tól, és a vezérigazgató sze­rint várhatóan emelkedne a csapadékelvezetés színvo­nala is. Átlagosan tízszázalékos áremelést tervez a Szegedi Parkolási Kft. A legkisebb mértékben, 7 százalékkal az egész, legjobban, 14 száza­lékkal az úgynevezett fele­ző parkolójegyek drágulná­nak. Bartha László szerint elfogadhatatlan, hogy a cé­gek a hivatalos inflációnál nagyobb mértékben emel­jék áraikat. A polgármester úgy véli, egyedül a Szegedi Hőszolgáltató Kft. előter­jesztését fogadhatja el a közgyűlés, mert a cég 5 százalékos alapdíjemelést szeretne 2002-től. Bartha László a holnapi közgyűlé­sen - ahol a képviselők sza­vaznak majd a közszolgál­tatók díjemeléseiről - java­solja majd a képviselőknek, hogy voksaikkal ne támo­gassák az inflációnál maga­sabb áremelést tartalmazó előterjesztéseket. „A szol­gáltatók célja egyértelműen az, hogy növeljék a bevéte­leiket, a miénk pedig, hogy a lakosság érdekében kont­rolláljuk a díjakat" - szö­gezte le a polgármester, aki nem tagadta: csak a Köz­ponti Statisztikai Hivatal ál­tal összeállított fogyasztói árindex lehet irányadó a díj­emeléseknél. Ez pedig sze­rinte jóval alacsonyabb mint a közszolgáltatók által javasolt emelések. A pol­gármester szerint módosító javaslatát már pénteken el­fogadhatják a képviselők. K. B. Jogilag helyes, etikailag megkérdőjelezhető Négyszázezer a Tabán igazgatóiának Mintegy 400 ezer forintot kaphat Kovács­né Márki Ágnes, ha a képviselő-testület pén­teki ülésén elfogadja Bartha László előter­jesztését. A Tabán Általános Iskola volt igaz­gatója levélben fordult a polgármesterhez. Kérelmében egyebek mellet azt írja, hogy „az eddig végzett munkámra tekintettel há­romhavi átlagkeresetnek megfelelő juttatást, és a 13. havi fizetésem részarányos kifizeté­sét szíveskedjék a számomra biztosítani". Kovácsné Márki Ágnes a közelmúltban, bot­rányok közepette, közös megegyezéssel tá­vozott posztjáról. A polgármester előterjesztésében arra kéri a közgyűlést, hogy fogadja el Kovácsné le­mondását, és járuljon hozzá háromhavi át­lagkeresetének megfelelő összegű juttatás kifizetéséhez. Varga László, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) titkára az eset kapcsán lapunknak el­mondta: az iskolaigazgatókat határozott idő­re, három-öt évre nevezi ki az önkormány­zat. Ha a megbízatás kölcsönös megegyezés alapján valami oknál fogva megszűnik, ak­kor járhat a háromhavi átlagkeresetnek meg­felelő juttatás. Jogilag tehát nem támadható a döntés, etikai kérdések azonban felmerül­nek az ügy kapcsán, hiszen mi alapján kér valaki juttatást olyan esetben, amikor nem voltak megelégedve a munkájával - fogal­mazott a szakszervezeti titkár. Sz. C. Sz. Késsel hadonászott az önkívületben lévő narkós férfi Megtámadtak! Együttműködés alternatív energiatermelésre Zöldáramot fejlesztenek Aggódó szocialisták Nyolcszáznegyvenkét­millió a tét A Szegedi Tudomá­nyegyetem Kooperációs Kutatási Központja és nyolc dél-alföldi cég ma irja alá a megújuló ener­giaforrások környezet­barát hasznosítására al­kalmas technológia ki­fejlesztéséről szóló együttműködési megáll­apodást. A kutatásokat az állam 310 millió fo­rinttal támogatja. Újabb állomásához érke­zett az a kutatási program, amelyben a Szegedi Tudo­mányegyetem (SZTE) és a dél-alföldi régió nyolc válla­latának szakemberei alterna­tív energiatermelési módszer kifejlesztésén dolgoznak. Amint arról lapunkban már többször beszámoltunk, a kutatók olyan erőművek mo­delljét igyekeznek megalkot­ni, amelyek mezőgazdasági hulladékok - például szerves trágya -, szénhidráttartalmú növények és a földből kiter­melhető szénhidrogénlen­csék felhasználásával állíta­nának elő villamos energiát, úgynevezett zöldáramot. Ha a kísérletek sikerrel járnak, és a megújuló energiaforrá­sok környezetbarát hasznosí­tására megfelelő technológi­át találnak, akkor a tudomá­nyos programban részt vevő cégek négy kiserőmúvet te­lepítenek a dél-alföldi régió­ba. Ezek a vállalatok - a Dé­mász, a Medikémia, a MÉH, a Heavytex, a Tisza Volán, a Vivendi Telecom Hungary, a Dégáz és a Pick -, valamint az egyetem Kooperációs Ku­tatási Központja (KKK) ma írják alá az együttműködés­ről szóló szerződést. A kon­zorciumi megállapodást ko­rábban már jóváhagyta az Oktatási Minisztérium, amely 310 millió forinttal tá­mogatja a projektet a Szé­chenyi-tervben elkülönített pályázati pénzből. Az alapkutatásokban az SZTE huszonkét tanszéké­nek és a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolának a szak­emberei vesznek részt, a tu­dományos munkát pedig ál­lami támogatásból finanszí­rozzák. A hároméves prog­ram második szakaszában a cégek is bekapcsolódnak az alkalmazott kutatásokba, amelyek finanszírozásának ötven százalékát magukra vállalják. A harmadik, kísér­leti szakasz munkáit pedig teljes egészében a gazdasági társaságok végzik, hetvenöt százalékban saját anyagi for­rásaik felhasználásával. Az egyetemi Kooperációs Kutatási Központ innovációs igazgatója, Valastyán Pá! la­punknak elmondta: a meg­újuló energiaforrások hasz­nosítása nemcsak környezet­védelmi szempontból fontos, hanem az európai uniós csat­lakozás feltételeinek teljesí­tése miatt is. Hazánkban az EU-ba való belépéskor a fel­használt villamos energia hat százalékát alternatív energia­forrásból kell előállítani, s ez az arány uniós tagságunk ké­sőbbi szakaszában még ma­gasabb lesz. - A dél-alföldi régióban jelenleg egyáltalán nem folyik ilyen jellegű energiatermelés. Ez a térség alkalmas a megújuló ener­giaforrásokra épülő erőmű­vek telepítésére, mivel sokan foglalkoznak intenzív sertés­tenyésztéssel, és szénhidro­génlencsék is találhatók a földben - mondta Valastyán Pál. Az erőművek lehetséges helyével kapcsolatban az igazgató úgy nyilatkozott, hogy azokat olyan területre kell telepíteni, ahol hígtrá­gya, energianövények és szénhidrogén is van a közel­ben. Az erőművek építéséről és lehetséges helyükről azonban csak azt követően lehet dönteni, hogy a kutatók kifejlesztették és sikeresen tesztelték az alternatív ener­giatermelés technológiáját. Hegedűs Szabolcs Nyolcszáznegyvenkétmil­lió forint önkormányzati kö­telezettségvállalásról dönte­nek a képviselők a pénteki közgyűlésen. Az MSZP­frakció tagjai szerint elvisel­hetetlenül nagy terhet vesz magára a város. Kozma Jó­zsef frakcióvezető-helyettes szerint a Fürdővizek Szeged Kft. - amely tíz éve áll végelszámolás alatt, és vesz­teségesen működik - nem csupán az önkormányzattól eddig kapott 350 milliós tá­mogatást, de a tervezett 373 milliós kölcsönt sem lesz képes kifizetni, amelyet a gőzfürdő felújítására igé­nyel. A képviselők elé kerülő előterjesztésből kiderül: a kölcsön fedezetéül jelzálog­jog terheli majd a Tisza La­jos körúti épületet, amely önkormányzati tulajdon. így a város akár jelentős va­gyonvesztést is szenvedhet, amennyiben a cég fizetés­képtelenné válik. A szocia­listák nem értenek egyet az­zal sem, hogy az általános iskolákban 41, a középisko­lában pedig 35 álláshelyet szüntessen meg az önkor­mányzat. Ugyanakkor az MSZP azonos álláspontot képvisel a polgármesterrel: megengedhetetlen, hogy a vízdíj, a tömegközlekedési tarifák és a szemétszállítás díja az inflációt meghaladó mértékben emelkedjen. K. B

Next

/
Thumbnails
Contents