Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-31 / 254. szám

SZERDA, 2001. OKTÓBER 31. KAPCSOLATOK 7 Demográfiai változások az oktatásban Gondot okoz a kevés gyerek Noha hazánkban az állam domináns szerepet ját­szik az oktatásban, a képzésre forditott magánkiadá­sok GDP-hez viszonyított aránya magasabb, mint a köz­ponti támogatás. Egyebek mellett ezt is megál-lapítot­ta az az elemzés, amely a közelmúlt és a jelen társa­dalom-, gazdaság- és technikafejlődési folyamatait vizsgálta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésére. A három éve indult munka kiter­jed az oktatási és a demográfiai helyzet elemzésére is. A legalább középiskolai vég­zettséggel rendelkezők aránya a magyar társadalom 25-34 éves korosztályában 80 százalék volt az öt évvel ezelőtti adatok sze­rint, ami európai összehasonlí­tásban magasnak számít (a leg­magasabb, 91 százalék Nor­végiában volt). A középfokú is­kolákban tanulók 56 százaléka szakképzésben vesz részt, s ez­zel az aránnyal hazánk a konti­nens többi országát tartalmazó lista középmezőnyében helyez­kedik el. Noha Magyarországon az ál­lam egyértelműen domináns sze­repet játszik az oktatási szférá­ban, a képzésre fordított magán­kiadások aránya viszonylag je­lentős: a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százaléka. Ez na­gyobb, mint az oktatás összes közkiadása, ami a GDP 4,9 szá­zalékát teszi ki. Az 1990-től 1997-ig terjedő időszakban a bruttó hazai termék alap- és kö­zépfokú oktatásra költött részará­nya 4-ről 2,7 százalékra esett vissza, ami közel 40 százalékos csökkenés. A közoktatás GDP­ből való részesedésének ilyen arányú zuhanása messze megha­ladta azt a mértéket, amely a de­mográfiai változások alapján in­dokolható lenne. Az egy tanuló­ra jutó költségvetési támogatás csökkenése 1995-re a szakkö­zépiskolákban és a felsőoktatás­ban a diáklétszám növekedése miatt már drámai mértéket öltött. Pedig a magyar társadalom az utóbbi két évtizedben folyama­tosan öregszik. Ezt bizonyítja, hogy a 0-14 évesek aránya csak­nem 5 százalékkal csökkent, és a 60 év felettieké erősen nőtt. Eközben az iskoláskorúak rész­arányának alakulása változatos képet mutat, a 20-24 évesek lét­számgyarapodása például jelen­tős volt 1990 és 1999 között. A hetvenes években demográfiai csúcsot okozott a magas születés­szám. Az akkori „évjáratok" má­ra kikerültek a közoktatásból. Mivel ez a korosztály a kilenc­venes évek közepén szülőképes korba került, az előrejelzések ko­rábban újabb demográfiai hul­lámmal számoltak. A magas szü­letésszámok azonban elmarad­tak, sőt tovább csökkentek. Ez a folyamat elsősorban a közokta­tás terén okozott problémákat: a kilencvenes évek elején annyi­an végeztek az általános isko­lákban, hogy azokat a középisko­lák - szűkös kapacitásuk miatt ­nem tudták befogadni. így sokan kénytelenek vol­tak a szakmunkásképző intéze­tek viszonylag elavult szerve­zetében tanulni, ami viszont hát­rányt okozott a fiatalok számá­ra az elhelyezkedési és az élet­hosszig való tanulásba történő si­keres bekapcsolódási esélyeiket tekintve. Mire valamelyest nőtt a szakközépiskolák befogadó­képessége, addigra elfogytak a nagy létszámú korosztályok. Pil­lanatnyilag éppen a kevés gyer­mek okoz gondot, illetve finan­szírozási problémákat a szakkö­zépiskoláknak, amelyek kény­telenek racionalizálni kapacitá­saikat, s bővíteni képzési pro­filjukat, hogy több diákot tudja­nak felvenni. Ugyanez a probléma az álta­lános iskolákat is egyre inkább sújtja, csakhogy ezek nem tud­nak profilt váltani vagy bővíte­ni, s ez a kis létszámú intézmé­nyeket bezárásra ítéli. A követ­kező tíz évben további, összesen 150 ezer fős csökkenés várható a 6-14 éves korosztály létszámá­ban, ami komoly kihívást jelent az oktatáspolitika számára. Hegedtts Szabolcs Határsértés Munkatársunktól Egy szolgálaton kívüli ha­tárőr a napokban Ambrózfalva határában két tizenéves fiatal­ra lett figyelmes. Igazoltatta volna a fiúkat, de kiderült, hogy nincsenek okmányaik. Bevitte őket a nagylaki kiren­deltségre, ahol kiderült: a tizen­három éves fiúk jó barátok, és úgy döntöttek, munkát keres­nek. Mivel hajtotta őket a ka­landvágy, úgy gondolták, kül­földön próbálnak szerencsét. A zöldhatárt Nagylak és Mezőhegyes között lépték át. A két tinédzsert visszaadták a román hatóságoknak. Az idén jobb a termés, de kevesebbet ér Tiszaszigeten is kukoricáznak Tiszaszigeten összesen 361 hektáron termelnek az egyéni gazdálkodók kukoricát. Akad közöttük olyan is, aki a földjéről az idén négy és félszer annyi tengerit takarítha­tott be, mint tavaly. A jó időjárásnak köszönhető­en nőtt meg ennyire a ter­mésátlag. A górék azon­ban hiába roskadoznak a tengernyi tengeritől. A nagyüzemek csak a felét fizetik a tavalyi fölvásár­lási árnak. A vége felé jár a tiszaszige­ti határban is a kukorica beta­karítása. Marinka Mihály há­rom hektárján kora estig dol­gozik a kombájn, hogy a ten­geri minél hamarabb a szárító­ba kerülhessen. - Két éve fog­lalkozik a család igazán mező­gazdasággal - tudtuk meg a gazdától. Marinka úr „civil­ben" pultos az egyik helyi kocsmában, így elkél a földjén a segítség. Ez persze pénzbe kerül, sőt a vetőmagot, a mű­trágyát, valamint a különféle gépeket sem adják ingyen. Pár éve megszűnt a Tisza­Maros Szög Szövetkezet, a volt tagok pedig 30 aranyko­ronát kaptak. Marinkáék még 3,5 hektárt vettek mellé és az­óta azon gazdálkodnak. - Ez az egész kukoricázás szinte csak műkedvelés, hiszen nem hozza be az árát - panaszolta a családfő. Az idén nem csak a tengerivel, hanem a búzával is megjárta a gazda. A földjé­hez közeli erdőben működik egy fácánnevelde, ahonnan nyaranta kiengedik az állo­mányt. A fiatal madarak pe­dig azonnal bemennek az ara­tásra váró búzatáblába és a ter­més nagy részét bekebelezik. - Néha kétezernyi tollas gom­bóc rohangált fel-alá a táblá­ban - mesélte a gazda. Nem elég a falánk fácán­sereg, még a tavalyi fölvásár­lási ár felét adják csak a nagy­üzemek. Marinkáéknál négy A tavalyinál jóval nagyobb átlagtermés várható. (Fotó: Miskolczi Róbert) Tengernyi tengeri Munkatársunktól Csongrád megyében mintegy 70 ezer hektáros területen termesztenek kukoricát - tudtuk meg Cserjési Lajostól, az FVM szegedi hivatalának osztályvezetőjétől. Ám arra vonatkozólag nem sikerült pontos in­formációt beszerezni, hogy hány gazda termel idén tengerit. A kukorica 70 száza­léka már a szárítókban van, így a szakem­berek úgy vélik, hogy a tavalyi átlagnál jóval magasabb, 6,2 tonnás hektáronkén­ti termés várható. Az ár viszont a termés­sel ellentétben nem nőtt az előző évihez képest. A tavalyi 30 ezres felvásárlási ár he­lyett idén a termelők mindössze 16-17 ezer forintot kaphatnak tonnánként. hízó eszi a kukoricát, a fölös­leget pedig góréba rakják. Ta­vaszig várnak az eladásával, hátha jobb lesz az ára. -Tiszaszigethez 1284 hek­tár szántó tartozik, amin több­ségében őszi búzát, naprafor­gót és kukoricát termelnek ­tudtuk meg Szabó Károly falu­gazdásztól. A tengeri felét már betakarították és szárítókba vit­ték. A faluban nagyon kevés a sertés és a szarvasmarha, így takarmányozásra nem sok kell. A termés nagy részét eladásra szánják a gazdák. A legna­gyobb felvásárló egy szegedi takarmányüzem. A tiszaszige­tiek azonban még tavaszig vár­nak az eladással, hátha többet kapnak a kukoricájukért. Papp Gyula számít a falu­ban az egyik legnagyobb gaz­dálkodónak. Nyolcvankét hek­tár van a család tulajdonában, mellé pedig még 40-et bérel­nek. - Kilenc évesen dolgoz­tam először a földünkön ­mondta a most 67 éves Gyu­la bácsi. Azért állt be ilyen fiatalon, mert édesapját 1942­ben kivitték a Don-kanyarba, ahonnan soha sem tért vissza. Az egykori 12 hold mos­tanra 120 hektárra nőtt. Ebből csak 11-en termelnek kukori­cát. A tavalyi szárazság szin­te elvitte az egészet, mind­össze 180 mázsát sikerült be­takarítani. Az idén viszont az időjárás kegyes volt a gazdák­hoz. Pappéknál most 730 má­zsát gyűjtött be a kombájn. ­A legtöbb munka a kukoricá­val van, aztán meg alig akar­nak adni érte valamit - tétté hozzá Gyula bácsi. Szerencsé­re külön munkásra nem kell költeniük, a család egyedül dolgozik. Apa és fia közösen mennek ki a földre. A zeto­rok, traktorok mellett a 15 éves kisunoka is besegít néha. Ez nem is csoda, hiszen a makói mezőgazdasági középiskolá­ban most elsős fiút érdekli a paraszti munka. Kormos Tamás Közgazdászképzés Munkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtu­dományi Kara erre a félévre megszüntetette a kétféle költségtérítést, és visszafizeti a maga­sabb és az alacsonyabb összeg különbözetét a hallgatóknak. Amint arról tegnapi lapunkban ír­tunk, egy szegedi könyvelőiroda munkatársa, aki a kar egyik költségtérítéses képzésére jelent­kezett, kifogásolta, hogy csak októberben ka­pott tájékoztatást arról: kétféle tarifát állapítot­tak meg a karon. Az alacsonyabb összegű egyé­ni díjat annak kell fizetnie, aki magánúton kí­ván tanulni, az ennél magasabb vállalati díjat pedig attól kérik, aki cégének támogatásával végzi el valamelyik szakot. A gazdaságtudományi kar dékánja már teg­napi cikkünkben elismerte, hogy minderről túl későn tájékoztatták a hallgatókat, mivel a név­re szóló befizetési csekkek nem készültek el idő­ben. Farkas Beáta a cikk megjelenése után le­vélet juttatott el lapunkhoz, amelyben a kétfé­le költségtérítés megszüntetését indokolva azt írta, hogy erre az intézkedésre a diákok kése­delmes értesítése miatt került sor. EU Információs Pont Szegeden Négy éve nyílt meg Sze­geden az első olyan infor­mációs iroda, amely az Eu­rópai Unióval kapcsolatos tájékoztatást nyújtotta az érdeklődőknek. A Stefáni­án lévő iroda azóta „ván­dorolt" egy kicsit a város­ban, de most - úgy tűnik ­megtalálta végleges helyét a Victor Hugó utca 1. szám alatt. Elnevezése is válto­zott, most ugyanis Dél-Al­főldi Európai Információs Pontnak hívják az irodát, amelyet a minap nyitottak meg az emiitett helyen. Az EU Pont Információs Iroda naprakész adatokkal szol­gál az Európai Unió működé­séről. Mindenki számára elér­hetők ezek az információk, azoknak, akik csak érdeklődnek az uniós történések iránt, de azoknak is, akik mindennapi munkájuk során szeretnék fel­használni az irodában kapott Az EU Információs Pont átadásán Botka László, Lupták Zoltán, Madari Akos, Koreny Ágnes és Nyerges Gusztáv szólt az irodának a térségben betöltött szerepéről és feladatairól. (Fotó: Karnok Csaba) adatokat. Gazdag adatbázissal rendelkezik a „Pont" ebből adó­dóan mindenki igényeit ki tud­ja elégíteni, mondotta Botka László, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke. Lupták Zoltán, a Külügyminisztérium integrációs osztályának osz­tályvezető-helyettese szerint fontos, hogy a régióban élő em­berek - a kapott információk alapján - maguk fogalmazzák meg viszonyukat az EU-tag­ság, s a későbbi tevékenysé­gükkel kapcsolatban. Koreny Ágnes, az EU budapesti delegá­ciójának referense hangsúlyoz­ta, hogy Csongrád megye az élen jár az uniós tagsággal kap­csolatos információ-nyújtás te­rén. Nyerges Gusztáv, az Infor­mációs Pont vezetője lapunk­nak elmondta, hogy egyre na­gyobb az érdeklődés az iroda munkája iránt. Míg 4 évvel ez­előtt az emberek zászlóért és jelvényért tértek be, ma már komplex információkat kémek az aktuális EU-történésekről. Igyekeznek minél hatékonyabb tájékoztatást adni az EU-csat­lakozással, a felvételünkkel kapcsolatos kérdésekre. Ennek érdekében hamarosan közvet­len vonal köti majd össze őket a Kügyminisztériummal, ami megkönnyíti számukra e fel­adat teljesítését. K. F. Szabadkai huligánok Az elmúlt hetekben, mint erről lapunkban is beszá­moltunk, magyar diákokat vertek Szabadkán. Az ügy nagy port vert fel a helyi és a külföldi sajtóban. A történtek után a helyi önkormányzat, a rendőrség és az iskola tantestülete több intézkedést hozott, hogy megakadályozzák a további incidenseket. A műszaki szakközépis­kolában szerb nemzetiségű tanulók magyar iskolatár­saikat bántalmazták, első­sorban a Szabadkára utazó csantavérieket.A napokban fegyelmi döntés is született néhány verekedő diák eseté­ben. Az üggyel foglalkozott a szabadkai képviselő-testü­let, a szülők tanácsa, az Ot­por (Ellenállás) civil mozga­lom is. Ez utóbbi a tavalyi demokratikus fordulat idején vált ismertté az országban, a többi között azért, mert nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül tömörí­tette soraiba az ország tanuló ifjúságát. A mozgalom meg­fogalmazásában a szabad­kai bántalmazások sora „nem más, mint a primití­vizmus felszínre törése". Az esettel kapcsolatban a szabadkai rendőrség köz­leményt adott ki, s ebben megállapítja, hogy „október 3-án és 4-én a műszaki kö­zépiskolában és környékén több alkalommal is rendbon­tás, diákverés történt. A rendőrség öt kiskorú, azaz öt verekedő középiskolás el­len szabálysértési eljárást kezdeményezett a községi bíróságon".A rendőrségi közleményből kiderül to­vábbá az is, hogy az iskola tanáraival együtt közös in­tézkedéseket foganatosítot­tak annak érdekében, hogy gátat vessenek a verekedé­seknek. „Ezeknek az erő­szakos megnyilvánulások­nak vége szakadt, és a diá­kok biztonsága helyreállt" - áll a többi között a sza­badkai rendőrség által ki­adott közleményben. A műszaki középiskolá­ban történtek kapcsán az is­kola vezetősége is lépett: három verekedő diák ügyé­ben már fegyelmi döntést is hozott. Ezek szerint diák­társai bántalmazása miatt egy tanuló osztálytanácsi megrovót kapott. Egy má­sik, akiről bizonyítottan ki­derült, hogy több ízben ver­te iskolatársait, kizárták az iskolából. A fegyelmi ügy harmadik szereplőjét zsaro­lás miatt tanácsolták el a műszaki középiskolából. A rövid közlemény nem tesz említést a három diák nemzetiségi hovatartozásá­ról. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents