Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-31 / 254. szám

SZERDA, 2001. OKTÓBER 31. KAPCSOLATOK 7 Demográfiai változások az oktatásban Gondot okoz a kevés gyerek Noha hazánkban az állam domináns szerepet játszik az oktatásban, a képzésre forditott magánkiadások GDP-hez viszonyított aránya magasabb, mint a központi támogatás. Egyebek mellett ezt is megál-lapította az az elemzés, amely a közelmúlt és a jelen társadalom-, gazdaság- és technikafejlődési folyamatait vizsgálta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésére. A három éve indult munka kiterjed az oktatási és a demográfiai helyzet elemzésére is. A legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya a magyar társadalom 25-34 éves korosztályában 80 százalék volt az öt évvel ezelőtti adatok szerint, ami európai összehasonlításban magasnak számít (a legmagasabb, 91 százalék Norvégiában volt). A középfokú iskolákban tanulók 56 százaléka szakképzésben vesz részt, s ezzel az aránnyal hazánk a kontinens többi országát tartalmazó lista középmezőnyében helyezkedik el. Noha Magyarországon az állam egyértelműen domináns szerepet játszik az oktatási szférában, a képzésre fordított magánkiadások aránya viszonylag jelentős: a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százaléka. Ez nagyobb, mint az oktatás összes közkiadása, ami a GDP 4,9 százalékát teszi ki. Az 1990-től 1997-ig terjedő időszakban a bruttó hazai termék alap- és középfokú oktatásra költött részaránya 4-ről 2,7 százalékra esett vissza, ami közel 40 százalékos csökkenés. A közoktatás GDPből való részesedésének ilyen arányú zuhanása messze meghaladta azt a mértéket, amely a demográfiai változások alapján indokolható lenne. Az egy tanulóra jutó költségvetési támogatás csökkenése 1995-re a szakközépiskolákban és a felsőoktatásban a diáklétszám növekedése miatt már drámai mértéket öltött. Pedig a magyar társadalom az utóbbi két évtizedben folyamatosan öregszik. Ezt bizonyítja, hogy a 0-14 évesek aránya csaknem 5 százalékkal csökkent, és a 60 év felettieké erősen nőtt. Eközben az iskoláskorúak részarányának alakulása változatos képet mutat, a 20-24 évesek létszámgyarapodása például jelentős volt 1990 és 1999 között. A hetvenes években demográfiai csúcsot okozott a magas születésszám. Az akkori „évjáratok" mára kikerültek a közoktatásból. Mivel ez a korosztály a kilencvenes évek közepén szülőképes korba került, az előrejelzések korábban újabb demográfiai hullámmal számoltak. A magas születésszámok azonban elmaradtak, sőt tovább csökkentek. Ez a folyamat elsősorban a közoktatás terén okozott problémákat: a kilencvenes évek elején annyian végeztek az általános iskolákban, hogy azokat a középiskolák - szűkös kapacitásuk miatt nem tudták befogadni. így sokan kénytelenek voltak a szakmunkásképző intézetek viszonylag elavult szervezetében tanulni, ami viszont hátrányt okozott a fiatalok számára az elhelyezkedési és az élethosszig való tanulásba történő sikeres bekapcsolódási esélyeiket tekintve. Mire valamelyest nőtt a szakközépiskolák befogadóképessége, addigra elfogytak a nagy létszámú korosztályok. Pillanatnyilag éppen a kevés gyermek okoz gondot, illetve finanszírozási problémákat a szakközépiskoláknak, amelyek kénytelenek racionalizálni kapacitásaikat, s bővíteni képzési profiljukat, hogy több diákot tudjanak felvenni. Ugyanez a probléma az általános iskolákat is egyre inkább sújtja, csakhogy ezek nem tudnak profilt váltani vagy bővíteni, s ez a kis létszámú intézményeket bezárásra ítéli. A következő tíz évben további, összesen 150 ezer fős csökkenés várható a 6-14 éves korosztály létszámában, ami komoly kihívást jelent az oktatáspolitika számára. Hegedtts Szabolcs Határsértés Munkatársunktól Egy szolgálaton kívüli határőr a napokban Ambrózfalva határában két tizenéves fiatalra lett figyelmes. Igazoltatta volna a fiúkat, de kiderült, hogy nincsenek okmányaik. Bevitte őket a nagylaki kirendeltségre, ahol kiderült: a tizenhárom éves fiúk jó barátok, és úgy döntöttek, munkát keresnek. Mivel hajtotta őket a kalandvágy, úgy gondolták, külföldön próbálnak szerencsét. A zöldhatárt Nagylak és Mezőhegyes között lépték át. A két tinédzsert visszaadták a román hatóságoknak. Az idén jobb a termés, de kevesebbet ér Tiszaszigeten is kukoricáznak Tiszaszigeten összesen 361 hektáron termelnek az egyéni gazdálkodók kukoricát. Akad közöttük olyan is, aki a földjéről az idén négy és félszer annyi tengerit takaríthatott be, mint tavaly. A jó időjárásnak köszönhetően nőtt meg ennyire a termésátlag. A górék azonban hiába roskadoznak a tengernyi tengeritől. A nagyüzemek csak a felét fizetik a tavalyi fölvásárlási árnak. A vége felé jár a tiszaszigeti határban is a kukorica betakarítása. Marinka Mihály három hektárján kora estig dolgozik a kombájn, hogy a tengeri minél hamarabb a szárítóba kerülhessen. - Két éve foglalkozik a család igazán mezőgazdasággal - tudtuk meg a gazdától. Marinka úr „civilben" pultos az egyik helyi kocsmában, így elkél a földjén a segítség. Ez persze pénzbe kerül, sőt a vetőmagot, a műtrágyát, valamint a különféle gépeket sem adják ingyen. Pár éve megszűnt a TiszaMaros Szög Szövetkezet, a volt tagok pedig 30 aranykoronát kaptak. Marinkáék még 3,5 hektárt vettek mellé és azóta azon gazdálkodnak. - Ez az egész kukoricázás szinte csak műkedvelés, hiszen nem hozza be az árát - panaszolta a családfő. Az idén nem csak a tengerivel, hanem a búzával is megjárta a gazda. A földjéhez közeli erdőben működik egy fácánnevelde, ahonnan nyaranta kiengedik az állományt. A fiatal madarak pedig azonnal bemennek az aratásra váró búzatáblába és a termés nagy részét bekebelezik. - Néha kétezernyi tollas gombóc rohangált fel-alá a táblában - mesélte a gazda. Nem elég a falánk fácánsereg, még a tavalyi fölvásárlási ár felét adják csak a nagyüzemek. Marinkáéknál négy A tavalyinál jóval nagyobb átlagtermés várható. (Fotó: Miskolczi Róbert) Tengernyi tengeri Munkatársunktól Csongrád megyében mintegy 70 ezer hektáros területen termesztenek kukoricát - tudtuk meg Cserjési Lajostól, az FVM szegedi hivatalának osztályvezetőjétől. Ám arra vonatkozólag nem sikerült pontos információt beszerezni, hogy hány gazda termel idén tengerit. A kukorica 70 százaléka már a szárítókban van, így a szakemberek úgy vélik, hogy a tavalyi átlagnál jóval magasabb, 6,2 tonnás hektáronkénti termés várható. Az ár viszont a terméssel ellentétben nem nőtt az előző évihez képest. A tavalyi 30 ezres felvásárlási ár helyett idén a termelők mindössze 16-17 ezer forintot kaphatnak tonnánként. hízó eszi a kukoricát, a fölösleget pedig góréba rakják. Tavaszig várnak az eladásával, hátha jobb lesz az ára. -Tiszaszigethez 1284 hektár szántó tartozik, amin többségében őszi búzát, napraforgót és kukoricát termelnek tudtuk meg Szabó Károly falugazdásztól. A tengeri felét már betakarították és szárítókba vitték. A faluban nagyon kevés a sertés és a szarvasmarha, így takarmányozásra nem sok kell. A termés nagy részét eladásra szánják a gazdák. A legnagyobb felvásárló egy szegedi takarmányüzem. A tiszaszigetiek azonban még tavaszig várnak az eladással, hátha többet kapnak a kukoricájukért. Papp Gyula számít a faluban az egyik legnagyobb gazdálkodónak. Nyolcvankét hektár van a család tulajdonában, mellé pedig még 40-et bérelnek. - Kilenc évesen dolgoztam először a földünkön mondta a most 67 éves Gyula bácsi. Azért állt be ilyen fiatalon, mert édesapját 1942ben kivitték a Don-kanyarba, ahonnan soha sem tért vissza. Az egykori 12 hold mostanra 120 hektárra nőtt. Ebből csak 11-en termelnek kukoricát. A tavalyi szárazság szinte elvitte az egészet, mindössze 180 mázsát sikerült betakarítani. Az idén viszont az időjárás kegyes volt a gazdákhoz. Pappéknál most 730 mázsát gyűjtött be a kombájn. A legtöbb munka a kukoricával van, aztán meg alig akarnak adni érte valamit - tétté hozzá Gyula bácsi. Szerencsére külön munkásra nem kell költeniük, a család egyedül dolgozik. Apa és fia közösen mennek ki a földre. A zetorok, traktorok mellett a 15 éves kisunoka is besegít néha. Ez nem is csoda, hiszen a makói mezőgazdasági középiskolában most elsős fiút érdekli a paraszti munka. Kormos Tamás Közgazdászképzés Munkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara erre a félévre megszüntetette a kétféle költségtérítést, és visszafizeti a magasabb és az alacsonyabb összeg különbözetét a hallgatóknak. Amint arról tegnapi lapunkban írtunk, egy szegedi könyvelőiroda munkatársa, aki a kar egyik költségtérítéses képzésére jelentkezett, kifogásolta, hogy csak októberben kapott tájékoztatást arról: kétféle tarifát állapítottak meg a karon. Az alacsonyabb összegű egyéni díjat annak kell fizetnie, aki magánúton kíván tanulni, az ennél magasabb vállalati díjat pedig attól kérik, aki cégének támogatásával végzi el valamelyik szakot. A gazdaságtudományi kar dékánja már tegnapi cikkünkben elismerte, hogy minderről túl későn tájékoztatták a hallgatókat, mivel a névre szóló befizetési csekkek nem készültek el időben. Farkas Beáta a cikk megjelenése után levélet juttatott el lapunkhoz, amelyben a kétféle költségtérítés megszüntetését indokolva azt írta, hogy erre az intézkedésre a diákok késedelmes értesítése miatt került sor. EU Információs Pont Szegeden Négy éve nyílt meg Szegeden az első olyan információs iroda, amely az Európai Unióval kapcsolatos tájékoztatást nyújtotta az érdeklődőknek. A Stefánián lévő iroda azóta „vándorolt" egy kicsit a városban, de most - úgy tűnik megtalálta végleges helyét a Victor Hugó utca 1. szám alatt. Elnevezése is változott, most ugyanis Dél-Alfőldi Európai Információs Pontnak hívják az irodát, amelyet a minap nyitottak meg az emiitett helyen. Az EU Pont Információs Iroda naprakész adatokkal szolgál az Európai Unió működéséről. Mindenki számára elérhetők ezek az információk, azoknak, akik csak érdeklődnek az uniós történések iránt, de azoknak is, akik mindennapi munkájuk során szeretnék felhasználni az irodában kapott Az EU Információs Pont átadásán Botka László, Lupták Zoltán, Madari Akos, Koreny Ágnes és Nyerges Gusztáv szólt az irodának a térségben betöltött szerepéről és feladatairól. (Fotó: Karnok Csaba) adatokat. Gazdag adatbázissal rendelkezik a „Pont" ebből adódóan mindenki igényeit ki tudja elégíteni, mondotta Botka László, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke. Lupták Zoltán, a Külügyminisztérium integrációs osztályának osztályvezető-helyettese szerint fontos, hogy a régióban élő emberek - a kapott információk alapján - maguk fogalmazzák meg viszonyukat az EU-tagság, s a későbbi tevékenységükkel kapcsolatban. Koreny Ágnes, az EU budapesti delegációjának referense hangsúlyozta, hogy Csongrád megye az élen jár az uniós tagsággal kapcsolatos információ-nyújtás terén. Nyerges Gusztáv, az Információs Pont vezetője lapunknak elmondta, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az iroda munkája iránt. Míg 4 évvel ezelőtt az emberek zászlóért és jelvényért tértek be, ma már komplex információkat kémek az aktuális EU-történésekről. Igyekeznek minél hatékonyabb tájékoztatást adni az EU-csatlakozással, a felvételünkkel kapcsolatos kérdésekre. Ennek érdekében hamarosan közvetlen vonal köti majd össze őket a Kügyminisztériummal, ami megkönnyíti számukra e feladat teljesítését. K. F. Szabadkai huligánok Az elmúlt hetekben, mint erről lapunkban is beszámoltunk, magyar diákokat vertek Szabadkán. Az ügy nagy port vert fel a helyi és a külföldi sajtóban. A történtek után a helyi önkormányzat, a rendőrség és az iskola tantestülete több intézkedést hozott, hogy megakadályozzák a további incidenseket. A műszaki szakközépiskolában szerb nemzetiségű tanulók magyar iskolatársaikat bántalmazták, elsősorban a Szabadkára utazó csantavérieket.A napokban fegyelmi döntés is született néhány verekedő diák esetében. Az üggyel foglalkozott a szabadkai képviselő-testület, a szülők tanácsa, az Otpor (Ellenállás) civil mozgalom is. Ez utóbbi a tavalyi demokratikus fordulat idején vált ismertté az országban, a többi között azért, mert nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül tömörítette soraiba az ország tanuló ifjúságát. A mozgalom megfogalmazásában a szabadkai bántalmazások sora „nem más, mint a primitívizmus felszínre törése". Az esettel kapcsolatban a szabadkai rendőrség közleményt adott ki, s ebben megállapítja, hogy „október 3-án és 4-én a műszaki középiskolában és környékén több alkalommal is rendbontás, diákverés történt. A rendőrség öt kiskorú, azaz öt verekedő középiskolás ellen szabálysértési eljárást kezdeményezett a községi bíróságon".A rendőrségi közleményből kiderül továbbá az is, hogy az iskola tanáraival együtt közös intézkedéseket foganatosítottak annak érdekében, hogy gátat vessenek a verekedéseknek. „Ezeknek az erőszakos megnyilvánulásoknak vége szakadt, és a diákok biztonsága helyreállt" - áll a többi között a szabadkai rendőrség által kiadott közleményben. A műszaki középiskolában történtek kapcsán az iskola vezetősége is lépett: három verekedő diák ügyében már fegyelmi döntést is hozott. Ezek szerint diáktársai bántalmazása miatt egy tanuló osztálytanácsi megrovót kapott. Egy másik, akiről bizonyítottan kiderült, hogy több ízben verte iskolatársait, kizárták az iskolából. A fegyelmi ügy harmadik szereplőjét zsarolás miatt tanácsolták el a műszaki középiskolából. A rövid közlemény nem tesz említést a három diák nemzetiségi hovatartozásáról. K. F.