Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-30 / 253. szám

KEDD, 2001. OKTÓBER 30. EGY SZÁZALÉK 7 Közgazdászképzés, kétféle tarifával Egy szegedi könyve­lőiroda munkatársa nem érti, miért csak október­ben kapott tájékoztatást arról, hogy a Szegedi Tu­dományegyetem Gazda­ságtudományi Karának költségtérítéses képzé­seit kétféle tarifával in­dítják: egyéni, illetve vál­lalati dijat állapítanak meg attól függően, hogy valaki magánúton vagy cégének támogatásával kiván tanulni. A neve közlésének mel­lőzését kérő férfi tanulmá­nyi szerződést kötött mun­káltatójával, a cég azonban ­elmondása szerint - nem biz­tos, hogy kifizeti tanulmá­nyainak költségeit, miután kiderült: 75 ezer forint he­lyett 125 ezerbe kerül egy szemeszter. - A felvételi tá­jékoztatóban csak az egyéni költségtérítési díj szerepel, ráadásul megtudtam, hogy ha saját pénzemből fizetném be az összeget, és áfás szám­lát kérnék, abban az esetben is a magasabb díjért tanul­hatnék - mondta a könyve­lőiroda munkatársa, aki sze­rint a jogszabályok értelmé­ben bármelyik szolgáltató köteles készpénzfizetési számlát kiállítani, ha a másik fél kéri. A férfi egyébként azt fontolgatja, hogy másik intézménybe jelentkezik át. Az egyetem gazdaságtu­dományi karának dékánja el­ismerte, hogy túl későn tájé­koztatták hallgatóikat a költ­ségtérítés kétféle díjáról. ­Arra vártunk, hogy a névre szóló befizetési csekkek el­készüljenek, de ezek az egy­séges tanulmányi rendszer bevezetése miatt késtek, ami­vel nem számoltunk előre ­mondta Farkas Beáta. A dé­kán ugyanakkor nem talál kifogásolnivalót abban, hogy a felvételi tájékoztató csu­pán azt az összeget közli, amennyit az egyéneknek kell fizetniük. Ennél magasabb vállalati díjat egyébként először ez év májusában áll­apított meg a kar. A kétféle költségtérítés azonban más felsőoktatási intézmények­ben sem ismeretlen, s a sze­gedi közgazdászképzés díja - mondta a dékán - a többi iskolához képest alacsony. A legfrissebb Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban való­ban a szegedihez hasonló vagy annál magasabb költ­ségtérítési díjak szerepelnek (a Budapesti Közgazdaságtu­dományi és Államigazgatá­si Egyetemen például 175 ezer forintba kerül egy fél­év). - A magasabb költségtérí­tési díj a mérvadó, a képzé­süket saját maguk finanszí­rozók pedig kedvezményt kapnak - közölte lapunk kér­désére Farkas Beáta. Hozzá­tette: ezzel azoknak akarnak kedvezni, akik nem számol­hatják el költségtérítésként a képzés díját. Ennek az összegnek egy részét viszont adókedvez­ményként leírhatják a sze­mélyi jövedelemadójukból, ehhez azonban nem szüksé­ges, hogy áfás számlát kér­jenek. Ha viszont valaki ilyen számlát kér, akkor a kar döntése értelmében az minden esetben „vállalati be­fizetésnek" számít. A dékán úgy véli, a magasabb össze­get fizető vállalatot sem éri veszteség, hiszen a tandíjat költségként elszámolhatja a szakképzési alapjából. Hegedül Szabolcs Elmaradt beruházások, öreg agrárgéppark Hiányzik húszmilliárd A mezőgazdaságban a 90-es év­tizedet a bizonytalanság jellemez­te, az ágazatot megviselték a vál­tozások: a tulajdonosi és a szerve­zeti átalakulás a teljesítmény csök­kenésével járt együtt. Az agrárium súlya Csongrád megye gazdaságá­ban - az országoshoz hasonlóan ­folyamatosan mérséklődött. Az ágazat GDP-hez történő hozzájáru­lása 1995-től az évtized végéig egyharmadával, tizenkét száza­lékról nyolc százalékra csökkent - irja Pálfalvi Zsoltné, a megyei KSH osztályvezetője a hivatal leg­utóbbi elemzésében. Az agráriumban nem jutott elég pénz a fejlesztésekre: az ágazat beruházási részaránya az elmúlt tíz évben öt és fél százalék körül alakult, szemben az 1990. évi majd tizenöt százalékkal. A mélypont 1993-ban volt, amikor a három évvel korábbinak alig egyhetede-egynyolcada jutott az ágazat fejlesztésére. A mezőgazdaság GDP-termelésben képviselt súlyához viszonyítva az elma­radt beruházások értéke meghaladja a húszmilliárd forintot, valójában több hi­ányzik, mint amit elköltöttek. A kiesés azonban ennél is nagyobb, hiszen egy erősen amortizált mezőgazdaságot kelle­ne mielőbb korszerűsíteni. A tavalyi általános mezőgazdasági összeírás az ágazat gép- és eszközállomá­nyára is kiterjedt. Ebből megállapítható, hogy az erőgépek vonóerő-kapacitása a kilencvenes években nem változott szá­mottevően. Az évtized első felében a tár­sas és az egyéni gazdálkodói kör között erőteljes átrendeződés volt: az előbbiek erőgépeinek száma 1996-ra a privatizá­ció előtti szint felére-kétharmadára csök­kent. Ezzel szemben az egyéni gazdálko­dók használatában lévő traktorok, teher­gépkocsik, arató- és cséplőgépek köre bővült. Az évtized egészében a megye traktorállománya másfélszeresére, míg a kombájnok száma csupán tizenkét szá­zalékkal nőtt. A traktorok és a tehergép­kocsik túlnyomó többségét, körülbelül nyolcvan-nyolcvan százalékát ma már az egyéni „vállalkozók" használják, a Egy jó karban levő traktor, vetőgéppel. A Csongrád megyei „átlagéletkor" tizenöt év. (Fotó: Gyenes Kálmán) gazdaságosan nagy, összefüggő területe­ken működtethető arató- és cséplőgé­peknek negyven százaléka viszont még mindig a társas szervezetekben találha­tó. Csongrád megyében a gazdasági tár­saságok, szövetkezetek a megyei hétszáz­ezer kilowatt gépi vonóerő-kapacitás ke­vesebb, mint egyharmadával rendelkez­nek. Országosan az egyéni gazdaságok térnyerése nem volt ilyen látványos, az összvonóerő-kapacitásban képviselt ará­nyuk - 2000-ben hatvan százalék - gya­korlatilag megegyezik a mezőgazdasági termelésből való részesedésükkel. Megyénk viszonylagosan kedvező helyzetét jelzi, hogy a „gépellátottság" mindkét gazdaságkörben jobb az orszá­gosnál. Az előny különösen az egyéni gazdaságok esetében mutatkozik meg: az ezer hektáronkénti 2665 kilowatt gé­pi vonóerő közel másfélszerese az or­szágosnak, e tekintetben Csongrádot a megyék rangsorában csak Győr-Moson­Sopron előzi meg. A legfontosabb mezőgazdasági erő­géppel való ellátottságot közelebbről megvizsgálva kitűnik, hogy az egyéni gazdaságok, ha rendelkeznek is traktor­ral, akkor is csak eggyel, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek átlagosan kettő­vel. Egy traktorra a gazdálkodó szerve­zetekben átlagosan négyszer annyi meg­művelendő terület jut, mint az egyéni gazdaságokban. A nagyobb problémát a gépállomány elhasználódottsága jelenti. A traktorok át­lagos kora tizenöt év, ezen belül a kisebb, 21-40 kilowatt közötti teljesítménykate­góriába tartozó traktorok átlagkora volt a legmagasabb. Az állomány közel kilenc­tizedét a Magyarországon vagy más ke­let-európai országban gyártott gépek tet­ték ki. A kombájnok átlagkora ugyancsak el­érte a tizenöt évet. Ezen belül az egyéni gazdaságok betakarító gépei idősebbek, ami azt jelenti, hogy a kivitt egykori nagy­üzemi kombájnokat az egyéni gazdák igyekeznek működőképes állapotban tar­tani. K. A. Fizetés - mobilról Munkatársunktól A Visa International a kö­zelmúltban olyan új szab­ványt vezetett be, amely nagyban megnöveli a mo­biltelefonokról kezdeménye­zett internetes fizetések biz­tonságát. A hagyományos fizetési technológiákra épülő úgy­nevezett Mobile 3-D Secure specifikációval a kártyafor­galom vásárlói és eladói ol­dalának biztonságát kívánja növelni a társaság. Ez a fej­lesztés része azoknak az erő­feszítéseknek, amelyekkel a nemzetközi cég az úgyne­vezett univerzális kereske­delem - angol kifejezéssel u-commerce - gyakorlati megvalósításán fáradozik. Radu P. Obreja, a Visa Közép-Kelet-Európáért fe­lelős elnökhelyettese aláhúz­ta: bár az internetes vásárlá­sok túlnyomó többségét még mindig személyi számítógé­pekről kezdeményezik, egy­re emelkedik a mobiltele­fonról, vagy más hordozha­tó elektronikus eszközről in­dított fizetések, megrende­lések arányának értéke. A Mobile 3-D Secure-fej­lesztés a tranzakció hitelesí­tését a mobiltelefonos meg­rendelésekre is kiterjeszti, ennek köszönhetően a pénz­intézetek valós időben, on-li­ne módon győződhetnek meg a tranzakciót kezdemé­nyező kártyabirtokosok sze­mélyazonosságáról . A Visa plasztiklapocská­ival idén az első félévben Magyarországon több mint 33 millió tranzakciót hajtot­tak végre, összesen 2,5 mil­liárd dollárt meghaladó ér­tékben. A tavaly júniusi adat sze­rint az elköltött összeg még csupán 2,2 milliárd dollár volt. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Meghívó A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara in. Nemzetközi Közlekedési Konferenciát szervez Szegeden 2001. november 15- 16-án .MAGYAR KÖZLEKEDÉS AZ EU KAPUJÁBAN" cimmel CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A rendezvény keretében szeretnénk áttekinteni a közleke­dés legfontosabb területeinek (nemzetközi árufuvarozás, személyszállítás, szállítmányozás, vasút, folyami és tenge­ri hajózás) helyzetét az Európai Unióhoz való csatlakozás tük­rében, számba venni az ágazat előtt álló feladatokat, prob­lémákat, a csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását. Helyszín: Pick Szabadidő Központ (Szeged, Felső Tisza-part 6.) Fővédnök: dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter Védnökök: dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke dr. Bartha László, Szeged város polgármestere dr. Parragh László, az MKIK elnöke Basa Zoltán, a Közlekedéstudományi Egyesület Csongrád Megyei Szervezetének elnöke PROGRAM 2001. november 15. 12.30-13.00: Regisztráció 13.00-13.10: Köszöntő • dr Szeri István, az MKIK alelnöke, az MKIK Közlekedési Kollégiumának elnöke, a CSMKIK elnöke 13.10-13.40: Nyitóelőadás • dr. Fónagy János miniszter. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 13.40-14.00: Nyitóelőadás • dr. Parragh László elnök. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 14.00-14.30: Az európai uniós csatlakozási tárgyalások eredményei, az előttünk álló feladatok • dr. Csejtei István, az EU politikai kapcsolatok főosztályának vezetője. Külügyminisztérium 14.30-14.50 Az EU közlekedéspolitikai fejezet ideiglenes lezárásával kapcsolatos feladatok, az eddig elért eredmények Ismertetése • Zsolnay Tamás, főosztályvezető, EU-koordinációs Iroda, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 14.50-15.10: EU-jogharmonizáció a közúti közlekedési alágazat területén • Székely András, gépjármű-közleke­dési főosztályvezető, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 15.10-15.30 Kávészünet/Sajtótájékoztató 15.30-15.50 A magyar közlekedés nemzetközi dimenziói • Hardy András, nemzetközi főosztályvezető. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 15.50-16.10 Az EU csatlakozás várható hatása a közúti személyszállításra • dr. Vereczkei Zoltán. vezérigazgató. Volán Busz Rt., az MKIK általános alelnöke 16.10-16.30 A szállítmányozási tevékenységre vonatkozó uniós elvárások, felkészülési feladatok • Péchy László. elnökségi tag. Magyar Szállítmányozók Szövetsége 16.30-16.50 A Magyar Államvasutak EU-hoz való csatlakozási stratégiája • Kukely Márton, vezérigazgató, MÁV Rt. 16.50-17.10 A közúti közlekedési alágazat EU-csatlako­zással kapcsolatos makrogazdasági kihatásai • dr. de Sorgo Tibor elnök. Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete 17.10-17.30 A munka- és pihenőidőre vonatkozó elő­írásokkal kapcsolatos tennivalók a közúti közlekedésben • Sárközy György elnök. Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége 19.00 Állófogadás 2001. november 16. 9.00-9.20: A magyar közlekedéspolitika új irányai és hangsúlyai • dr. Ruppert László helyettes államtitkár. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, az MKIK Közlekedési Kollégiumának tiszteletbeli elnöke 9.20-9.40: A közúti infrastruktúra-fejlesztés lehetőségei és kötelezettségek az EU-csatlakozás tükrében • Holnapy László főosztályvezető, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 9.40-10.00: A közösségi közlekedésre vonatkozó uniós kihívások • Saslics Elemér vezérigazgató, Volán Egyesülés, az MKIK Közlekedési Kollégiuma autóbusz­közlekedési szekciójának elnöke 10.00-10.20: A magyar nemzetközi árufuvarozó vállalko­zások várható kihívásai az EU-csatlakozást követően • Dittel Gábor, ügyvezető főtitkár, NIT Hungary 10.20-10.40: A belföldi árufuvarozás és egyéb fuvarozási tevékenységek előtt álló feladatok az EU-csatlakozást megelőzően • Peredi Péter főtitkár, FUVOSZ (Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége) 10.40-10.50: A taxiközlekedés jövője az uniós csatlakozás után • dr. Horváth György elnök. Magyar Taxis Szövetség, az MKIK Közlekedési Kollégiuma taxis szekciójának elnöke 10.50-11.10: Környezetkímélő szállítási alternatívák, valamint a kikötők szerepe az Európai Unióban és Magyarországon • Somlóvári László vezérigazgató, MAHART Rt. 11.10-11.30: Kávészünet 11.30-11.50: EU-kihivások a légiközlekedés területén a Magyar Köztársaságban • Rohács József tanszékvezető, Budapesti Műszaki Egyetem. Hajók és Repülőgépek tanszék 11.50-12.40 Közlekedési infrastruktúra fejlesztési tervek a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégióban • Pásztor István alelnök. Vajdasági Kormány • Marosvári Attila alelnök, Csongrád Megyei Közgyűlés • Constantin Ostaficiuc alelnök, Temes Megyei Közgyűlés 12.40-12.50: Kamarai feladatok az EU-csatlakozásig a közlekedés területén • dr. Szeri István, az MKIK alelnöke, az MKIK Közlekedési Kollégiumának elnöke, a CSMKIK elnöke 13.00- Ebéd A rendezvény részvételi dija kamarai tagok számára 1500 Ft, nem ta­gok számára 3000 Ft. A jelentkezéssel kapcsolatban bővebb informá­ció a 62/423-451/145-ös melléken kérhető. Őszintén reméljük, hogy rendezvényünk felkelti érdeklődését, és bízunk benne, hogy konferenciánk idén Is hozzájárul ahhoz, hogy a közleke­dés területén dolgozó szolgáltatók és a nagyközönség hasznos informá­ciókat kapjanak az ágazat helyzetéről. Célkeresztben a fiatalok DMDV-információ A Kereskedelmi és Hitelbank (K and H) a fiatalokat olyan jelentős megtakarítási po­tenciállal rendelkező korosztálynak tekinti, akik, ha elégedettek a szolgáltatásokkal, mun­kába állásuk után is a bank ügyfelei marad­nak - mondta Várkonyi Edit. a K and H ve­zérigazgató-helyettese a minap. A bank másfél évvel ezelőtt a hazai pia­con egyedülálló és teljes körű programot indított „Trambulin" néven a gyerekek, a kö­zépiskolások, az egyetemisták és főiskolá­sok, valamint a felnőtt kort éppen átlépők számára. A K and H összességében mint­egy hatszázmilliárd forintra rúgó lakossági betétjéhez képest eltörpül a 26 év alatti kor­osztály megtakarítása, illetve számlaforgal­ma, ám ez a banki ügyfélkör már most öt­venezresre tehető és a jövőben több száze­zerre növelhető. A hitelintézet tovább bővíti a csomag ál­tal kínált termékeket. A közeljövőben a bank ifjabb ügyfelei számára a mobilinfo-szolgál­tatás mellé egy kedvezményes Pannon GSM mobilcsomagot biztosít, valamint az elektro­nikus banki szolgáltatásokat, az interneten tör­ténő átutalást is lehetővé teszi az Axelero internetes szolgáltató révén. Üzletről, „angolul'' Munkatársunktól Bár Nagy-Britannia nem a legközelebb eső és legfőbb ke­reskedelmi partnere a megyei cégeknek, az angol társaságok­kal való külkereskedelem még­is számos lehetőséget tartogat a vállalkozó kedvűeknek. Többek között ez derült ki a Brit Nagykövetség, az ITD­Hungary és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ál­tal közösen rendezett és az el­múlt héten megtartott brit keres­kedelmi napon. A program célja elsősorban az volt, hogy a hazai vállalatok számára konkrét export- és ke­reskedelemfejlesztési lehetősé­gekről nyújtson tájékoztatást, valamint segítsen a vegyesvál­lalati kapcsolatok kialakításá­ban, s mind a magyar, mind az angol befektetői igények „tol­mácsolásában". A kamara felmérései szerint e lehetőség leginkább az autó­ipari, bútor- és lakberendezési, elektronikai, élelmiszer-ipari, nyomdaipari és ruhaipari szek­torban működő vállalatok, vál­lalkozások számára ígérhet üz­leti sikereket. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 408.92 Ausztrál dollár 142.40 Cseh korona 7.57 Dán korona 34.16 Euró 253.97 Luxemburgi franki 100) 629.58 Finn márka 42.71 Francia frank 38.72 (iörög drachma! 100) 74.53 Holland forint 115.25 ír font 322.48 Német márka 129.85 Olasz líra( 1000) 131.16 Osztrák schilling 18.46 Portugál escudo( 100) 126.68 Spanyol peseta! 100) 152.64 Japán yen( 100) 231.10 Kanadai dollár 179.34 Lengyel zloty 69.23 Norvég korona 31.91 Svájci frank 172.16 Svéd korona 26.80 Szlovák korona 5.82 USA-dollár 282.66 E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu

Next

/
Thumbnails
Contents