Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-03 / 231. szám

SZERDA, 2001. OKTÓBER 3. MEGYEI TÜKÖR 7 Bárki kezdeményezheti a védetté nyilvánítást Miből lesz a műemlék? Verekedések a parkolókban, fenyegetés a törökökkel Kisteleken garázdálkodó zsarolók Munkatársunktól Kommandósok fogták el Kisteleken a balástyai F. Ferencet és a török H. Elmast, zsarolással gyanúsította őket a rendőrség - számoltunk be lapunkban fél évvel ezelőtt az eseményről. A nyomozók azóta kibogozták az ügy részleteit, a szegedi ügyészség pedig vádat emelt a városi bíróságon. A kisteleki éjszakában és a Hamvas Barack nevet viselő szórakozóhelyen kezdődött a történet április 29én. Az italozó vendégek közül ketten összeszólalkoztak, a parkolóban tettek pontot a vita végére. Alaposan megsérültek a verekedők, közülük G. Csaba - akinek asztaltársaságából M. E. és H. Z. jelen volt az ütésváltásnál - kórházi ápolásra is szorult. A másik fél, B. István sem tudott másnap munkába állni, kamiont mosni, amivel kenyerét kereste az 5-ös út mentén lévő csárdánál, ahol az országutak - főként török - vándorai szoktak pihenőt tartani. B. Istvánt hiányolta a munkából török főnöke, ezért megkereste őt. Elmentek Balástyára, ahol a helybéli F. Ferenc és a török állampolgár H. Elmas csatlakozott hozzájuk, együtt indultak G. Csaba felkutatására, ám nem jártak eredménnyel. F. Ferenc, ha már „beszállt a buliba", nem adta fel. Néhány nappal később telefonon felhívta az egyik kisteleki férfit, aki a verekedés éjszakáján G. Csabával együtt volt a Hamvdsban. Közölte vele, nagy bajban vannak, mert a törökök keresik őket, ám el lehetne rendezni az ügyet, azt javasolta, találkozzanak a Hamm bárban. M. E. és H. Z. aztán olyat hallott a bárban, ami nem csengett muzsikaként a fülében. F. Ferenc H. Elmas társaságában elővezette a következőt: értesülésük szerint G. Csabával közösen páholták el a kamionmosó embert, ezért a törökök meg akarják őket verni, levágni három ujjukat és fél lábukat, náluk így intézik az ilyen ügyeket. Mindezt persze el lehet kerülni, fizessenek a török főnöknek 100 ezer forintot, nekik, a közvetítőknek pedig 50 ezret. Az első 50 ezer forintot G. Csaba bátyja adta át F. Ferencnek Balástyán egy parkolóban. A zsaroló - a vád szerint - akkor még rátett egy lapáttal, ijesztésképpen elmesélte, hogy a törökök a síita szektához tartoznak, ott pedig nincs pardon. Később újabb 200 ezer forintos követelést jelölt meg. A Hamm bárban kellett volna átadni az összeget, amelynek negyedét kapta meg F. Ferenc, ám akkorra a kommandósok is megérkeztek és lefülelték őt társával, H. Elmassal együtt, azóta előzetes letartóztatásban vannak. A balástyai F. Ferenc számláján az ügyészség vádja szerint nem csupán ez a bűncselekmény szerepel. Előfordult, 65 ezer forintot vett fel előlegként egy személytől, hogy gázolajat szállít majd neki, ám a szállítás elmaradt. Másnak szintén üzemanyagot kínált, mivel mégsem kellett az áru, 50 ezer forintot követelt tőle, mondván, ennyivel megkárosította őt. Az illető pedig fizetett, mivel megfélemlítette. F. Ferenc és H. Elmas megvételre kínált egy VW Golfot, ám mivel a „vevőnek" nem kellett az autó, nem jött össze az üzlet. Szerintük ezúttal is károkozás történt, 50 ezer forintot követeltek. A már említett kommandós akció előtt néhány nappal a vádlottak megpillantották az autójával a piros lámpánál várakozó elszalasztott „vevőt". Beugrottak a kocsijába, egy parkolóba irányították, ahol megverték, és alaposan megfenyegették: elvágják a torkát, ha nem szurkol le nekik immár 100 ezer forintot. A megadott fizetési határidő lejárta előtt azonban a rendőrség elfogta a tetteseket. A szegedi bíróságon súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette miatt kell felelniük a vádlottaknak. Bővítették az ortopédiai szakrendelés idejét Hamarabb kopik az ízület A térdelés a hideg, nedves hagymaföldön hamar tönkreteszi a láb izületeit - mondja dr. Szarvas János. (Fotó: Gyenes Kálmán) A szegedi gőzfürdőt műemlékvédelmi követelmények szerint újítják föl. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jogerős ítélet Aranyági-ügyben Felmentették a volt elnököket Épületek és terek Csongrád megyében jelenleg 247 műemléket tartanak számon. A védett építmények fele, 124, Szegeden található. A műemléki környézetből Szegeden tízet számlálunk (például: Mátyás tér, Szent György tér), Makón négyet, Hódmezővásárhelyen kettőt, Szentesen és Kiszomboron pedig egyet-egyet. A csongrádi népi halászfalu a „műemléki jelentőségű terület" védettségi kategóriának megfelelő oltalom alá esik. Azok a makóiak, akik ortopédiai vizsgálaton szerettek volna részt venni, eddig választhattak: vagy Szegedre utaznak, vagy elmennek a helyi rendelőintézetbe, ahol viszont csak hetente egyszer van rendelés. Az egyik a fárasztó és költséges buszozás, a másik a váróban rendre összegyűlt tömeg miatt volt kellemetlen. Mindennek mostantól végre vége. A makói rendelőintézetben a hét minden munkanapján várja a betegeket a fiatal szakorvos, dr. Szarvas János. Amíg hetente egyszer volt csak ortopédiai szakrendelés Makón, egy-egy páciensre alig néhány perc jutott. Dr. Szarvas János, aki egy esztendeje látja el ezt a feladatot a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház rendelőintézetében, úgy érezte, ez az idő nagyon kevés. A betegek egyre türelmetlenebbek voltak, az óriási hajtás pedig nem kedvezett a precíz munkának. Pedig a városban és környékén nagyon nagy az igény az ortopédiai ellátásra. A Szegedről immár naponta átjáró szakorvos tapasztalatai szerint a főként mezőgazdaságból élő itteni emberek ízületeit hamar tönkreteszi a megerőltető munka a földeken. „Gyakori a láb-, a térd-, a csípő- és a deréktáji fájdalommal jelentkező beteg - mondja dr. Szarvas János. - Noha egy év alatt még nem volt időm komolyabb összehasonlítást végezni az országos adatokkal, megdöbbentő volt látnom, hogy a korral együtt járó ízületi betegségek errefelé sokkal hamarabb jelentkeznek, mint mondjuk Szegeden. Ez egyértelműen a komoly megterhelés számiájára írható." Dr. Szarvas Jánosnak persze nem csak a dologtól megfáradt felnőttek, de a lúdtalpas, rossz Névjegy Dr. Szarvas János 1992-ben végzett a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Ezt követően a szegedi ortopédiai klinikán dolgozott Mészáros Tamás professzor vezetése alatt. Az itt eltöltött kilenc évre máig szívesen emlékezik. Számos hazai és nemzetközi kongresszuson vett részt, sőt egy három hónapos dél-koreai tanulmányúton is. Makóra egy esztendeje került, dr. Takáts István kórházigazgatóval kölcsönösen keresték egymást. Immár teljes munkaidejét a makói betegeknek szenteli. testtartású, ferde gerincű gyerekek, sőt a csecsemők is munkát adnak. O végzi a városban és környékén a babák kötelező csípőszűrését. Mint mondta, nagyon fontos, hogy a szülők komolyan vegyék a négy- és hathetes, illetve négy hónapos korban és elinduláskor javasolt vizsgálatot. A szakember - mások számára alig észrevehető apró jelekből - már ekkor észreveszi a később csak nehezen kezelhető elváltozásokat. Az ortopédiai szakrendelést ugyanúgy lehet igénybe venni, mint a többit: háziorvosi vagy üzemorvosi beutalóval. A rendelőben naponta huszonöt beteget fogadnak reggel nyolc órától délután kettőig. Az előjegyzést a felvételi irodán végzik. Sürgős vagy súlyosabb eseteket persze soron kívül lámák el. Dr. Szarvas János úgy érzi, érdemes volt bővíteni a rendelési időt. így minden jelentkezőre jut elég idő, alaposabb lehet a kórelőzmény felvétele, a kivizsgálás. Mivel Makón és környékén összesen közel ötvenötezer embert érinthet az ortopédiai szakrendelés lehetősége, még az új rend bevezetése után is nagyon sokan jelentkeznek reggelente a váróban. Szabó Imre Nemrégiben egy magánszemély a műemlékké nyilvánítandó házak listájára vetette fel azt az épületet, amelyben lakik. A védettséget bárki kérheti, a javaslatról alapos értékelés után dönt a minisztérium. Egy magát amatőr helytörténésznek mondó, képzőművészeti és építészeti értékeket kedvelő szegedi férfi elérte, hogy a bérházat, amelyben maga is lakik, fölvegyék a műemlékké nyilvánítandó épületek listájára. Ez azért volt számára fontos, mert szerette volna, ha az erősen megkopott, ám viharverten is szép, szecessziós, Szent István téri bérpalota külső és belső díszei a fölújítás után is megmaradnának. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) szegedi irodájában megtudtuk, hogy a védetté nyilvánítást bárki javasolhatja. A fotókkal, tulajdoni lappal, térképmásolattal összeállított írásos beadványt előbb a A másodfokon eljáró megyei bíróság felmentette a már felszámolt vásárhelyi Aranyági Mezőgazdasági Szövetkezet két elnökét, B. Pétert és K, Györgyöt az ellenük felhozott vádak alól. A vásárhelyi városi bíróság tavaly éppen tíz tárgyalási napon át bogozta, mi is történt a vásárhelyi, mára már megszűnt Aranyági (volt Marx) Mezőgazdasági Szövetkezetnek a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és az APEH által lefoglalt gép- és eszközállományával. Az 1994-től anyagi problémákkal küszködő szövetkezet akkori elnöke, B. Péter (másodrendű vádlott) utasítására összesen 50 millió 959 ezer forint társadalombiztosítási járulék megfizetését mulasztotta el. 1997. május elsejétől munkába állt K. György új elnök (elsőrendű vádlott), s 1998. április 30-ig tartó elnöksége alatt 4 millió 66 ezer forint tb-járulék kifizetésével maradt adós a szövetkezet. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a tartozások fejében műemlékvédelem területi felügyelője bírálja el. Ha a helyszíni szemle, és különféle vizsgálatok után indokoltnak találják a javaslatot, akkor az OMVH budapesti központjába küldik tovább a dokumentumokat. A szakemberek az építészeti, művészeti és történeti értékek elemzésével alakítják ki véleményüket arról, csakugyan érdemes-e a szóban forgó épület a műemléki védettségre. Az OMVH hatósági műemléki kutatási főosztályának javaslata ezután a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté1998. május végén gépeket, járműveket és egyéb eszközöket foglalt le: a szövetkezet majdnem teljes gépállományát. Bár az akkori elnök, K. György tudott a foglalásról, ennek ellenére 1998. júniusában a lefoglalt gépekből kiárusítást tartottak. Ekkor az egyik vásárló a saját nevében vásárolt gépeket - az elnöknek. A szövetkezet 737 szarvasmarháját az APEH lefoglalta, ennek ellenére azokat a szövetkezet eladta. A megmaradt 97 marhát az APEH újra lefoglalta, majd a Megyei Egészségbiztosító Pénztár is megtette ugyanezt, annak ellenére, hogy a per harmadrendű vádlottja, a MEP munkatársa, G. Tibor tudott az APEH-foglalásról. A MEP 1998. június 25-én különböző gépeket árverezett el. Az erről készített jegyzőkönyvben az szerepel, hogy ezen jelen volt K. György és G. Tibor is, csak kiderült, ez nem volt igaz. Az első fokon eljáró vásárhelyi városi bíróság ítéletében bűnösnek találta K. Györgyöt „társadalombiztosítási járulékbevételt jelenriumába kerül: a végleges döntést a tárca vezetője hozza meg. A hivatali folyamat meglehetősen hosszú, egy évbe is beletelhet, amíg a miniszteri döntés megszületik. Ha a kiszemelt épület műemlékké válik, bármiféle külső vagy belső átalakítási munkához csak az OMVH engedélyével kezdhetnek a ház kezelői vagy lakói. A szabályozás részletes és szigorú, még egy régi kilincset sem szabad kicserélni a műemlékvédelmi szakemberek írásos hozzájárulása nélkül. Nóvák István szegedi főépítész javaslatára szegedi tős mértékben csökkentő tbjárulék fizetési kötelezettség megsértésének folytatólagosan elkövetett bűntettében", kétrendbeli végrehajtás alóli elvonás, valamint folytatólagosan elkövetett zártörés vétségében - egyik ilyen esetben társtettese is volt -; s öt rendbeli magánokirathamisításban. Ezért az elsőfokú bíróság 1 év 6 hónap, két évre felfüggesztett börtönre ítélte. A másodfokú bíróság K. Györgyöt felmentette az első vádpont alól; ez az egyrendbeli folytatólagosan elkövetett, tb-járulékbevételt jelentős mértékben csökkentő tb-járulékfizetési kötelezettség megszüntetésének bűntettéről, a kétrendbeli végrehajtás alóli elvonásról és a folytatólagosan elkövetett zártörés vétségéről szól. Az magánokirat-hamisítás vétsége miatt ellene indított büntetőeljárást megszüntette, s a vádlottat megrovásban részesítette. B. Pétert az első fokú bíróság bűnösnek találta egyrendbeli tb-járulékbevételt különösen nagy mértékben csökkentő tb-járulékfizetési kötelezettség megsértésének épületek egész sorának műemlékké nyilvánításáról dönt a közeljövőben az OMVH hatósági műemléki kutatási főosztálya. A Szent István téri víztorony, a gőzfürdő, valamint a Széchenyi tér 16. (Aigner-ház, benne a Kerek-Perec kávézóval) már meg is kapta az ideiglenes védettséget. E műemlékvédelmi csoportba akkor vesznek föl egy épületet, annak történeti vagy esztétikai értékeit veszély fenyegeti. A víztorony és a városi fürdő sürgős fölújításra szorul, az Aigner-ház viszont rekonstrukció alatt áll, itt arra vigyáznak, hogy a helyreállítás legapróbb részletiben is ügyeljenek a műemléki jelleg megőrzésére. A védelemre javasolt házak terjedelmes listáján olyan jelentős szegedi épületek szerepelnek még, mint az új zsinagóga, a Lechner téri Rozáliakápolna, a Református-palota és a templom, a régi tűzoltólaktanya, valamint a Honvéd téri volt honvédlaktanya. Nyilas Péter folytatólagosan elkövetett bűntette miatt, s ezért 1 év 6 hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rá. A megyei bíróság másodfokú ítéletében azonban őt is felmentette a vád alól. A harmadrendű dr. G. Tibort felmentette az egyrendbeli végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártörés vétsége miatt emelt vád alól. A megyei bíróság ítéletének indoklásában az igazságügyi könyvszakértő véleménye alapján megállapította: nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az Aranyági Szövetkezet két volt elnöke felelőtlen gazdálkodása folytán került nehéz helyzetbe a szövetkezet. Ellenben a gazdasági élet alakulása és a természeti károk által okozott fizetési nehézségeket próbálták megoldani azzal, hogy értékesítették a szövetkezet javait, kiegyenlítették a működtetéshez szükséges költségeket, s csökkentették a tagok és alkalmazottak jövedelmeit. A végrehajtási eljárások végén a szövetkezet tartozása az 57 millió 993 ezer forintról 28 millióra csökkent. B. K. A.