Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

Az otthon melléklete a Délmagyarországban és a Délvilágban Szerkeszti: Keczer Gabriella Mikor lesz Dzsenifer-nap? Bizonyos kultúrák sze­rint a név mágikus tulaj­donsággal bir: elválaszt­hatatlanul hozzátartozik az ember személyiségé­hez, megismételhetetlen egyediséget és karaktert tükröz. Éppen ezért a név­adás mindig nagy fe­lelősség. Az utóbbi évek­ben a hagyományos ne­vek mellett egyre nép­szerűbbek a különleges hangzásúak. Az újszülöttek utónevének a kiválasztása mindig nagy pró­batételt jelent a szülőknek: a hagyománytisztelő családok­nál az édesapa, édesanya vagy egyik közeli rokon nevét szokás a gyermeknek adni, míg az új­donságot kedvelőknél egyre kü­lönlegesebb és érdekesebb utó­névvel ajándékozzák meg a kis jövevényt. - Körülbelül öt éve tapasztalható, hogy egyre na­gyobb számban választanak a megszokottól eltérő utónevet a szülők - magyarázza Hajdú Im­réné, a szegedi anyakönyvi hi­vatal csoportvezetője. Napon­ta 15-20 család választ gyer­mekének hagyományos nevet, míg csupán 1-2 esetben fordul elő az ettől eltérő. Az igények­nek megfelelően a skála évről évre bővül: amerikai és brazil szappanoperák pozitív hősei­nek, mesefiguráknak, a nagy sikerű Tövismadarak című film szépséges női főszereplőjének neve mind-mind megihlették az erre érzékeny szülőket. Ta­lán érzékelhetően a Dallassal kezdődött minden, a sorozat után kis Pamelák és Bőbbik kapták ezt a nevet a kereszt­ségben. - Ebben az évben vi­szont .nagyon sok Sebastiant anyakönyveztünk - mondja a szakember. A népszerűség oka szerinte egy, a közelmúltban bemutatott kutyás film egyik szimpatikus szereplőjének a ha­Az amerikai és brazil filmek sikere Afrika, Jonatán és Szixtin Az idén a Sebastián a nyerő! A névnap néha gondot okozhat Az internetről válasszak nevet? tása, míg a cikk szerzője - le­het, hogy rosszindulatúan - a média által szétkürtölt az idén januárban tragikus körülmé­nyek között elhunyt Zámbó Jimmy Sebastián nevű fiának a népszerűségére gyanakszik. Di­vatos még a Bátor, a Renátó, a Daffy, a Bende, a Kevin, a Nor­man, a Radó, a Leonard és a Norisz név is. A napokban anyakönyeztek egy kislányt Af­rikára. Egyre több magyar csa­ládban találkozhatunk Napsu­gárral, Afroditével, Ariellával, Jonatánnal, Szixtinnel, Modesz­tával, Zoéval és Lottival. Pár éve az egyik tévécsatorna Kifu­tó című műsorában egy Kira nevű kislány nagy sikerrel lé­pett fel. - Mondtam a férjem­nek, hogy figyelje meg, rövid időn belül lesz Kiránk is - me­séli a vezetőnő. így is lett, ha­marosan anyakönyvezték a kis­lányt. A szülők sokszor az ad­digi írásmódtól eltérően szeret­nék egyediesíteni a nevet. Ha a Kirát addig csak i-vel írták, rö­vid időn belül jelentkezik az y­os variáns iránti igény is. Erre azonban nincsen mód. Érdekes szokás van kiala­kulóban, a szülők a fiúgyer­meknek elsőként választanak egy divatos utónevet, majd utá­na az édesapjuk hagyományos nevét illesztik. így keresztel­tek a közelmúltban Belián Jó­zsefre és Vidor Jánosra két kis­fiút. Az anyakönyvi hivatalban kérik a szülőket, hogy mindig gondolják át, hogy a családi névhez milyen hangzású utóne­vet választanak. A gyermek 14 éves koráig egyszer lehetőség nyílik arra, hogy a nevét meg­változtassák. - Ha mód van rá, a gyereket is vonják be a dön­tésbe - tanácsolja Hajdú Imré­né. A magyar állampolgároknak csak a magyar utónév könyv­ben szereplő nevet lehet adni. Ha az általuk választott név nem szerepel a választhatók kö­zött, a budapesti Nyelvtudomá­nyi Intézetnek kell kérelmet ír­ni. Az új nevekkel kapcsolatban a legnagyobb gond az, hogy az évközben engedélyezett utóne­veknek nincsen megjelölve a névnapja. A szülők pedig addig nem hajlandók elmenni a hi­vatalból, amíg meg nem tud­ják a gyermek névnapjának a pontos dátumát. Ilyenkor ­kényszerből - a leleményes munkatársak bizony sokszor rögtönöznek, vagyis találomra kénytelenek meghatározni egy napot. A szülők pedig elége­detten távoznak. Legutóbb a Dzsenifer név okozott ilyen problémát, azonban az anya­könyvvezetők a helyzet magas­latán állva „megoldották" a problémát. Persze senki ne gondolja, hogy a régi, klasszikus magyar nevek mára kikoptak volna a köztudatból. Szó sincs róla. Az idei év legnagyobb slágere a Panna név, de népszerű még a Viktória, a Dorottya, a Fran­ciska, a Noémi, az Anna, a Lu­ca és a Veronika is. A fiúknál a Mátyás, a Sámuel, a Viktor és a Domokos. A millennium évében nép­szerűek még a régi magyar ne­vek, a Bendegúzok, a Huno­rok, a Csanádok és az Almo­sok. Lévay Gizella KERT-ÉSZ Csemeték ültetése Lapunk legutóbbi Kert-ész rovatához kapcsolódva több olvasónk érdeklődött az őszi növénytelepítések fortélya­iról. A szép tavaszi virágok kedvelőinek eláruljuk, hogy az októberi napokban elültetendő hagymások jövő évi pompázásának egyik titka az, hogy most milyen mélyre kerülnek a talajba. Az elszáradt szártól és levelektől meg­tisztított hagymák ültetésének „aranyszabálya": minden vi­rághagyma felett kétszer olyan vastagnak kell lennie a ta­lajrétegnek, mint amilyen magas a hagyma. (A kicsike kró­kuszhagymát pl. elég 4 centi mélyre letenni, a kb. 4 cm magas tulipánt viszont legalább 8 centire kell ledugni.) A sikeres gyümölcs- és díszfaültetés kertmesteri fogá­sai közül jó tudni, hogy a megeredést nagymértékben be­folyásolja, hogy a tő megfelelő gödörbe kerüljön. Nem sza­bad a méreten munkát spórolni! A gyümölcsfáknak az ide­ális a 1 20x120 centi alapterületű, 70 cm mély gödör, a cser­jéknek, bokroknak kell a 60x60-as alapméretű, 50 cm mélységű befogadóhely, a rózsáknak a „régi szabvány" sze­rint 50x50x50 centis ajánlott. A rózsa ültetőgödrének aljára kerüljön egy réteg trágya, reá vékony réteg föld. A rózsatő ültetésénél ügyelni kell arra, hogy a gyökérnyak a talaj szintjével egy szinten le­gyen. A földet, „ráhúzása" után, óvatosan meg kell tapos­ni, jól be kell öntözni, végül fel kell kupacolni. A régi re­gula szerint az elágazás feletti részt is betakarták télire fa­levelekkel, s az ültetett töveket nem metszették meg. - Az újabb módi, a közkedvelt díszcseije ültetésénél viszont meg kell metszeni a korona vesszőit (kb. egyharmadára), és a gyökereket is vissza kell vágni. Már amelyeket nem föld­labdával vásárolnak. Ha földlabdás díszcserjét, díszfát ültetnek, az akkor ered meg a legbiztosabban, ha a föld­jéből nem bontják ki a gödörbe tételkor. A földlabdás fenyő ellenben csakis akkor fogja meg, ha nem tesznek alá trágyát. Tápanyagként alája inkább tőzeget, komposztot javasolnak. S azt, hogy az ültetés előtt a csemetét vízbe kell állítani, hogy a földlabdája megszívhassa magát. Ül­tetéskor azt is ajánlják, hogy két-három irányból kössék ki a fácskát, védve a kifordulástól. A faiskolából felkötö­zött ágakkal vett fenyőkön télire rajta kell hagyni a kötö­zést, mert így kevesebbet párologtatnak, és kisebb a fagyás veszélye. A facsemete körüli talajt ildomos takarni fale­velekkel, fenyőtűvel, hogy védjen a fagyástól Aki messzebbről szállít fát, cseijét az ültetés helyére, annak gondolnia illik a fiatal gyökérzet védelmére. Szi­gorúan tilos például autó tetején csupasz gyökerekkel fu­varozni a csemetét, mert az úgy kiszárad, olyan „huzat­beteg" lesz, hogy nem fog megeredni. A nem földlabdá­val vásárolt fákat, bokrokat a szállításkor nedves zsákvá­szonba, újságpapírba kell csomagolni, vagy műanyag zsákba tegyék bele a töveket. Szabó Magdolna mmmEB Mindennapi fortélyok A kenyér, azaz a „mindennapi betevő falat" fogyasz­tása, tárolása során kialakult néhány olyan fortély, aminek ismerete nagy hasznára van a gondos háziasszonyoknak. Régi keletű, fontos „tudomány", hogy a kenyérnek az a legjobb, ha természetes alapanyagú, laza szövésű kony­haruhába csavarva tárolják. Nejlonzacskóban nem jó tar­tani! Legfeljebb azt lehet, hogy a konyharuhába tekerés előtt a vágási felületre tesznek alufóliát, mert az megaka­dályozza a gyors kiszáradást. Aki a mindennapi betevőjét kenyértartóban tárolja, jól teszi, ha rak mellé pár szem koc­kacukrot, mert az meggátolja a penészesedést (a cukrot per­sze időnként cserélni kell). A fóliába csomagolt kenyér hűtőszekrényben tartható el több napig. A fogyasztás előtt pár perccel levágott szeletek hamar szobahőmérsékletnek lesznek. Kicsit több idő kell a mélyhűtőben tárolt kenyér szabad kiolvadásához. A fagyasztórészben a szorosan fó­liázott, nejlonzacskóba tett kenyér sokáig eltartható, s el­kerülhető vele a „jaj, nem vettem, most este rohanhatok a boltba" pánik. A mélyhűtött kenyér mikrobán vagy előmelegített sütőben villámgyorsan kienged (olvasztás­kor maradjon rajta a fólia). A száraz kenyérből finom pi­rítós készíthető (asztalra adáskor le kell takarni ruhaszal­vétával, hogy tovább meleg maradjon). Az agyonszáradt kenyér jó zsemlekockához, s készíthető belőle zsemlemor­zsa is. Lehet próbálkozni azzal a fortéllyal is, ami frisset varázsol a szárazból: be kell permetezni vízzel, fóliába cso­magolni, előmelegített sütőben átforrósítani. Jó tudni azt is, hogy egy-egy darabka száraz kenyér a túl csípősre si­keredett salátalébe téve képes magába szívni a felesleges ecetet. A száraz kenyérrel eltávolíthatók a maradékok is: ha használat végén a húsdarálón kiszikkadt kenyeret haj­tunk át, vagy ha a reszelőn ezt húzgálunk meg, kiviszi belőlük az előző anyagot és megtisztítja őket. Sz. M. Porcelán és politika (MTI Panoráma) A reklámhordozó bögrék nem a tévéshow-k találmányai. Az úttörők feltehetően oroszok vol­tak: az 1917-es bolsevik forra­dalom és a szovjet hatalom ke­zében még a legfinomabb por­celán is propaganda-, avagy reklámfelületté vált. Az új rend első két évtizedében gyártott porcelánt gyakorta csak agi­tációs- és propagandaporcelánként • emlegetik. A Cári Petrográdi Porce­lángyárat átkeresztelték Lomonoszov Állami Leningrádi Porcelángy árra és az üzem ideológiailag korrekt szloge­nekkel, aforizmákkal, marxista klasszikusoktól és forradalmároktól származó idézetekkel díszített tányé­rokat, csészéket, csészealjakat és egyéb cikkeket kezdett gyártani. A porcelánfigurákat korlátozott példányszámban állították elő, ami­hez a fehér porcelán meglévő raktár­készleteit használták fel. A legtöbb terméket nem háztartási használatra szánták, hanem agitációs- és propa­gandaeszköznek. Ezeket az agitációs porcelánremekeket a moszkvai Kuz­nyeckij vagy a leningrádi Nyevszkij sugárút specializált boltjainak kiraka­tában tették közszemlére. Az igazi művészek még ilyen ne­héz körülmények között is hűsége­sek maradtak igényességükhöz. Fi­nom vonalú porcelántárgyakat készí­tettek, amelyeknek minden eleme har­A porcelán nem mindig csak a szépséget szolgálta monikus egészben egyesült, így akadt olyan propaganda-porcelántermék amely művészileg is forradalmi volt. Kazimir Malevics világhírű avant­gárd festő, a szuprematizmusnak ne­vezett absztrakt művészeti irányzat megalapítója egyes ötleteit felhasznál­ta porcelántárgyak készítésénél is. Malevics követői új arányokat és új koncepciókat vezettek be a porcelán­festésben. Úgy tekintettek a fehér porcelánháttérre, mint a szuprema­tista fehérségre, amelyhez az emberi élet tisztaságának ideáját társították. Azok a porcelánművészek, akik elég szerencsések voltak ahhoz, hogy exportra szánt termékek előállításá­val is megbízzák őket, nagyobb kife­jezési szabadságot élveztek. Európá­ban - hála az oroszbarátságnak, ame­lyet Szergej Gyagilev rendkívüli te­hetségeket felvonultató Orosz Balett­je keltett — jelentős és stabil kereslet mutatkozott az orosz művészetek iránt minden formában, beleértve az alkalmazott és a díszítőművészete­ket is. A szovjet porcelán legjobb ter­mékei, ideológiai hátterük ellenére, igen kifinomult művészi színvonalat képviseltek. Különösen jól sikerül­tek a népszerű színészeket és balett­táncosokat ábrázoló porcelánfigurák, mint amilyeneket például a Kukri­nikszi álnéven dolgozó művészhár­mas, M. Kuprijanov, P. Krilov és M. Szokolov alkotott. A művészi értékű szocreál porce­lánfigurák legjellemzőbb példái N. Danko olyan művei, mint az ölében paradicsomot tartó parasztasszony, a hóna alatt görögdinnyét cipelő mu­zsik, a lovas határőröket útbaigazító fiú, a vörös zászlót hímző nő, a klott­gatyás futballistafiú vagy a beszédet mondó munkásnő. Különös hatású az a csésze, amelynek oldaláról egy szúrós vörös tekintet néz farkassze­met a csészéből éppen teázóval, vagy (pót)kávézóval. Borsas Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents