Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-25 / 249. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. OKTÓBER 25. MEGYEI TÜKÖR 7 Érzés, együtt Egy afgán kisgyerek könnyeit törli az újságoldalon, UNICEF, a mellékelt szöveg pedig azt mondja, hogy nem együttérzésre van szükség, most nem, hanem pénzre, számlaszám stb., és hogy a befizetett összeg az adóalapból leírható. Hát legyen az az ember kőkemény szívű, aki nem ragad azonnal tollat, hogy följegyezze a számlaszámot, még ha fólajánlása csöppnyinek is tűnik. Aztán elteszi a papírt, ott van nála, percenként gondol a képre, később hallja a híreket: „sikeres bombázás", „sebészi pontosságú bombák", „kétszáz civil halott" stb. És már mind képtelenebb eldönteni, hogy valóban a pénzére, nem pedig az együttérzésére van szükség? • Kedd este megkésett portréfilmet adott az ml Obersovszky Gyula költőről. 56, mint téma, a költő, a világ, mint téma. Nem írnék én erről kritikát, de az biztos, hogy a legvadabb másnaposság idején nem esik úgy szét a világ, mint ebben a megkésett portréfilmben. Mondatközi vágások öt másodpercenként, mondatfoszlányok képi és hangi montázsolása. Egyszerűen elképesztő mértékű széttartás, dezintegráltság. A végére azért vártam volna valami reflektív megjegyzést, a készítő együttérzését a nézővel, és ha nem is azt, hogy a hiba az ön készülékében, de legalább annyit: A hiba az ön életében van. • Innen már csak egy lányos bakugrás volt Pap Endre és a Híradó. Ahogy ez a bemondó főbe teszi magát a szemüvegével, és közben azt mondja néha, hogy kakukk (itt nem a név, az összkép számít, bocs!), az lenyűgöző, a monotóniának olyan folytatólagossága, amit maximum egy újabb rendszerváltás törölhet el, feltéve persze, ha nem nyomja ki addig a szemét, vagy ha nem okoz agykárosodást az orrlyukban fölszaladó szemüvegszár. Bevezetőnek ennyi elég is ahhoz a demagóg beszédcsomaghoz, amit kevés kivétellel a pártok szónokai tettek az asztalunkra 56 előtti tisztelgésük jeléül. Szegény 56-osok, ha tudnák, kik és hogyan beszélnek ma róluk, illetve propagandaanyagba építik elszántságukat, ezerszer meggondolták volna... Nem, ez nem igaz, nem gondoltak volna meg semmit. És épp ez az, ilyen mértékű agycsőddel szemben tehetetlenek vagyunk. Magyarország ma csak elvi kérdés, szó, amely jól fosható. Egy ilyen érzés, így együtt. Podmaniczky Szilárd Öt éve hajléktalanok Vásárhelyen Összebújnak a hideg éjszakákon A Frankfurti Könyvvásárról - tudományosan Kulturális hatáselemzés készül Tibor harminckét év és 181 napos munkaviszony után, öt éve tengődik hajléktalanként Vásárhelyen; három éve egy szükséglakásnak kinevezett bodegában húzza meg magát Margittal együtt. Meséli, hogy mezőgazdasági iskolában érettségizett, majd egészségügyi középiskolát is végzett, és egykor a hídépítőknél dolgozott. Az 58 éves férfi Mosonmagyaróvárról érkezett Vásárhelyre, a jobb munkalehetőség reményében. A válását követően közel 350 kilométert utazott az Alföldre, hogy itt meglelje a szerencséjét; de csalódnia kellett. - Nem lehetett már megmaradni a városban, a maffia miatt. Voltak ott már ukránok, szlovákok, osztrákok, meg mindenféle náció. Úgy hallottam, Vásárhelyen jobbak a megélhetési lehetőségek, így nekivágtam - mondta. - Itt sem jártam azonban jobban. Senkinek sem kellettem, senki sem vett fel, pedig regisztrált munkanélküli vagyok. Még közmunkásnak sem volsa, a szűkszavú Margit huszonezer forintos öregségi járandóságából éldegélnek. Margit nem közlékeny, nem akar mondani semmit. Annyit árul csak el, hogy székkutasi. - Mit csinálunk a hidegben? - kérdez vissza. - Hát összebújunk... Hajléktalanszállóba nem megyünk, mert ott az emberek ellopják egymás pénzét. így szállásként a padok, és a szívességből nekik ajándékozott „szükséglakás" szolgál. Nem kukáznak, mint annyian, inkább kéregetnek néhány forintot az emberektől. A ruháikat és cipőiket néhány jószívű helybélitől kapták. De még az ág is húzza őket! Odújukat az innen-onnan kapott plédekkel, pokrócokkal, párnákkal rendezték be, valaki azonban erre is szemet vetett. Kifeszítette az alumíniumajtó sarkát, és meglopta őket. Tibor azonban sejtette, ki lehetett az: egy másik hajléktalan. Megmondta neki: baj lesz, ha nem adja vissza a holmit. Visszakerült: batyuba kötve, az ajtó elé... B. K. A.-T. Sz. Rajt a felvételihez Munkatársunktól A napokban megjelent a Rajt - felvételi előkészítő füzetek című kiadvány, amelyet az érettségi vizsgák kezdetéig összesen 16 alkalommal vásárolhatnak meg az egyetemre vagy főiskolára készülő középiskolások az újságárusoknál. A Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában megjelenő periodika a legtöbb felvételizőt érintő öt tantárgy - a matematika, a magyar, a történelem, a biológia és a fizika - ismereteit dolgozza fel, és minden számban felvételi tesztsor segít a diákoknak a vizsgarutin megszerzésében. Az érdeklődők ezenkívül információt szerezhetnek a felvételi vizsgák rendjében történő változásokról, illetve a felsőoktatási intézmények követelményeiről. Földrajzi kérdések Munkatársunktól ra „Panta Rei" címmel tart előA földrajztudomány leg- adást. Ezt követi DetrekőiÁkos újabb eredményeiről számol- akadémikusnak, a Budapesti nak be szakemberek azon a Műszaki és Gazdaságtudomáháromnapos konferencián, nyi Egyetem rektorának „Adaamely ma kezdődik Szegeden, tok és elemzések a földrajztuA tanácskozást délelőtt 10 óra- domány művelésére", illetve kor nyitják meg a Szegedi Tu- Cséfalvay Zoltánnak, a Gazdományegyetem orvoskarának dasági Minisztérium államtitaulájában, ahol négy előadás kárának „A pannon tigris földhangzik el. Tóth József, a Pé- rajzvizsgája - a Széchenyi-terv esi Tudományegyetem rektora gazdaságföldrajzi háttere" 3 földrajztudomány legfonto- című előadása. Délután, majd sabb kérdéseiről osztja meg pedig pénteken és szombaton gondolatait a hallgatósággal, a Szegedi Akadémiai Bizottság míg Gábris Gyula, az ELTE székházában folytatódik a kontanszékvezető egyetemi taná- ferencia. tam alkalmas. Mint mondták: nincs biztosíték rá, hogy másnap is felveszem a munkát. Más állást is kerestem, de amikor kétdiplomás fiatalok sem kellenek, nekem végképp nincs helyem. Most a nyugdíját szeretné végre megkapni. Már majdnem sikerült, csak éppen a nyugdíjbiztosítónál nem írták be az adatlapba a személyi számát. így már visszamenőleg 120 ezer forinttal tartoznak - állítja. Egyelőre tárgyar író megjelentetni saját művét, vagy hogyan fogadja az egyes alkotókat a német közönség. - Meglepő módon a német földön addig kevésbé ismert Márai Sándornak volt a legnagyobb sikere a vásáron, több mint kétszázezer példányt vettek meg A gyertyák csonkig égnek című munkájából mondja Bernáth Árpád. A professzor szerint a tudományos feldolgozásokat hasznosítani tudják majd a német szakos egyetemi hallgatók képzésében, alkalmassá téve őket arra, hogy a magyar kultúrát külföldön képviseljék. -Akönyvkiadással kapcsolatos rész beépítése az oktatásba különösen hasznos lehet, mivel olyan időszakban, amikor tűi sok tanárt képzünk, ezek az ismeretek jól kamatoztathatók más területeken - vélekedik az intézetvezető. A várhatóan három évig tartó munka - a dokumentumok rendszerezésével - már elkezdődött. A szegedi egyetemi könyvtár dolgozóinak és külföldi szakembereknek a bevonásával folyó kutatást a magyar állam is támogatja a Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programján elnyert 15,6 millió forinttal. ttogadtts Szabolcs Összebújunk a paplan alatt, nem fázunk." (Fotó: Tésik Attila) Tudományos igényű elemzés készül a hazánk főszereplésével megrendezett 1999-es Frankfurti Könyvvásárról és ennek kapcsán a magyar kultúráról megjelent újságcikkekről. A kutatás eredményét három kötetben és az interneten is publikálják. A szegedi egyetem szakemberei több mint 15 millió forint állami támogatást nyertek munkájukhoz a Széchenyi-terv egyik programján. Az először 1948-ban megrendezett Frankfurti Könyvvásár az utóbbi fél évszázadban a világ legnagyobb irodalmi seregszemléjévé vált. A rendezvény főszereplője 1999ben Magyarország volt, amely hatszázmillió forintot áldozott a hazai könyvkínálat és ezzel a magyar kultúra egy szeletének külföldi megismertetésére. A kiállítás szervezésére annak idején létrehozott Frankfurt '99 Kht. ügyvezetője, dr. Bernáth Árpád egyetemi tanár utólag a magyar kultúra nyugat-európai jelenléte fontos állomásának nevezi a rendezvényt. - Egyetlen esemény kapcsán ennyi újságcikk még nem jelent meg a kultúránkról. Bernáth Árpád professzor (az előtérben balról) Göncz Árpád volt köztársasági elnök kíséretében az 1999-es Frankfurti Könyvvásáron. (Fotó: Schmidt Andrea) Körülbelül ötezer tételből áll az a gyűjtemény, amelyet a vásárt követően a szegedi egyetem könyvtárában helyeztem el.'A cikkek nyolcvan-kilencven százaléka rendkívül pozitív véleményt tükrözött értékel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Germán Filológiai Intézetét vezető professzor, aki munkatársaival arra vállalkozott, hogy tudományos igényű elemzésnek vetik alá ezeket az írásokat, amelyekből kiderül, milyen rangot vívott ki magának a magyar irodalom Németországban. A cikkek alapján elkészülő adatbázis későbbi kutatások kiindulópontjaként is szolgálhat. A kommentárokkal ellátott dokumentumkötet - amelynek anyaga az interneten is olvasható lesz - az esemény kapcsán kirobbant kultúrpolitikai csatározásokat is rögzíti majd. Két további kötetben német és magyar szakemberek írnak a könyvvásárral összefüggő tanulmányokat. Ezekből kiderülhet például, milyen nehézségek árán tudja egy mai maKilenc Csongrád megyei felépülés költségvetésében ugyan nem szerepel, hogy pénzt fordítana közművelődési feladatokra, de elmondásuk szerint Q normatívát mindenképpen e célra használják fel. Az önkormányzatoknak Ugyanis ezt törvény írja *lő. A közművelődési helyzetkép mégis sok szempontból kifogásolható. A közművelődésre általában kevés pénz jut, valamint sok helyen a szakmai, személyi feltételek is hiányoznak, hangsúlyozta Török József, a Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szakreferense. Az ugyanis tévhit , hogy a nyilvános könyvtár ús teleház működtetésével, esetleg néhány rendezvény lebonyolításával eleget tesznek közművelődési feladataiknak. Az a kilenc megyei község, Merre folynak a közművelődési forintok? A kilencek is bőven fizetnek amelynek költségvetésében nem szerepel közművelődésre fordítható saját erő, mégis tiltakozik ezen megállapítás ellen. Kató Pálné, Csanytelek jegyzője szerint szűkös költségvetési keretükből képtelenek üzemeltetni a művelődési házat. A település jelenleg is 6 millió forint működési hiány miatt nyújtott be támogatási igényt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek kiírt pályázatra. Még a könyvtár fenntartása, fejlesztése is komoly teher számukra. Hasonló gondokra utalt Balázsné dr. Mihalecz Ilona, Kübekháza jegyzője, amikor elmondta: nincs pénz az életveszélyessé vált művelődési ház felújítására. Közművelődési célokat a könyvtár szolgál azzal, hogy helyet ad a kiscsoportos foglalkozásoknak. A község azonban szán pénzt közművelődésre, hiszen a közel 1,3 millió forintos állami támogatásnál többet, 2,3 milliót fordítanak erre az idén. Nagytőke jegyzője, dr. Dóczi Margit azt hangsúlyozta, hogy a 42 milliós költségvetésből gazdálkodó kisközség egyelőre nem vállalkozhat a művelődési ház elavult fűtési rendszerének korszerűsítésére. Emellett az előző képviselőtestület büfé üzemeltetésére bérbe adta az épületet. A jegyző azonban úgy véli, segítené e cél megvalósítását, ha lennének civil szervezetek, klubok a községben. Óföldeákon 2002. június 30-ig szóló szerződés értelmében szintén kocsma üzemel a művelődési házban. Barlai József polgármester elmondta: kényszer szülte a testületi döntést, hiszen költségvetésük forráshiányos. Ezzel viszont egymillióval csökkenthették kiadásaikat. A normatívát azonban ők is a könyvtárra, illetve bizonyos közművelődést szolgáló rendezvényekre fordítják. Ez év szeptember végéig már 250 ezer forint szolgálta a közművelődési feladatok ellátását. Az ovisokat, iskolásokat ugyanis beviszik Makóra, a Hagymaházban szervezett kulturális programokra. Talpai Jánostól, Újszentiván polgármesterétől pedig megtudtuk: nincs művelődési házuk, a klub a könyvtár keretein belül működik. Erre a célra az önkormányzat az idén 2 millió forintot tervezett. A közösségi rendezvények megtartására pedig elsősorban a polgármesteri hivatal nagytermében biztosítanak helyet. Felgyőn sem volt soha kultúrház, válaszolta kérdésünkre Petkovné Tápai Márta jegyző. A másfél ezres lélekszámú faluban csupán a könyvtár fenntartását tudják finanszírozni. Ópusztaszeren szintén évtizedeken át hiányolták, hogy nincs a községnek művelődési háza, tudtuk meg Makra József polgármestertől. A közművelődési feladatok ellátása valóban nem kifogástalan, véli a polgármester. Ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg 30 millió forintos beruházással rendezvényház épül a községben. Átadását jövőre tervezik. Azt követően pedig nem lesz akadálya a közművelődést szolgáló rendezvények megtartásának. Tömörkény községnek van művelődési háza, csak a lakosságot nehéz becsábítani a programokra, mondta Fekete Gábor polgármester. Az épületben működő könyvtári kínálat mellett ezért teleházat szeretnének létrehozni. A nyugdíjasklub és a sportegyesület alkalmi rendezvényeket azonban most is tart a művelődési házban. Az önkormányzat a kapott állami támogatást felhasználva tavaly több mint 1,6 millió, az idei év október elsejéig pedig 1,1 millió forintot költött a könyvtár fenntartására, illetve fejlesztésére. Gulácsiné Somogyi Ilona jegyző Domaszék speciális helyzetét emelte ki, amikor jellemezte a község közművelődését. Megtudtuk: éveken át háttérbe szorult ez az önkormányzati feladat, majd el is adták a művelődési házat. Ajelenlegi testületnek a kész tényeket el kellett fogadni. Ennek ellenére igyekeznek vonzó programokat szervezni. A sárgarépafesztivál mellett falujáró néptáncfesztivált, hagyományőrző böllémapot és Katalin-bált rendeznek. Az idén már diplomás szakembert is alkalmaznak a programszervezési feladatok ellátására. A könyvtárat is a közművelődés színtereként tartják számon, csak úgy mint a teleházat. Ezért, véli a jegyző, bár Domaszéken nincs művelődési ház, az önkor mányzat ellátja a törvénybe előírt közművelődési felad.i tait. N. Rócz JwdF